Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-27 / 72. szám
A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM Áfa 60 fill ff 1963. MÄRC. 27, SZERDA Elfogadták az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot Befejeződött az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés keddi ülésén folytatta az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülésen megjelentek — Leontin Salajan hadseregtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere vezetésével — a román néphadsereg küldöttségének tagjai is. Ahol már kalászol a gabona A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársai, a kinti szeszélyes időjárás ellenére, az üvegházakban hovatovább már az aratásra készülnek. Itt ugyanis már kalá- szolnak a tudományos munka során kinemesített hibrid gabonafajták, amelyekből egy gazdasági évben két nemzedék érik majd be. Alábbi képeink a kutatómunka néhány mozzanatát mutatják be. Fehér Béla technikus a mikroszkópi vizsgálathoz gyökércsúcsot szed a japán búzáról. A csipesszel leszedett növényrész alkoholos-ecetsavas rögzítő oldatban való fürdő után kerül a górcső alá. Japán búzából és magyar rozsból sikerült olyan átmeneti hibridet előállítani, amely valamennyi eddig ismert 'fajtánál korábban érő. íme, a kutatómunka gyümölcse: az üvegházi parcellákban napról napra dúsabbá fejlődnek a kísérleti gabonafajták. Szabó Margit, az intézet dolgozója kis cédulákkal jelöli meg a növény szárán a kikalászolás időpontját.^ A jövő hónapban már teljes érésben lesznek a gondosan nevelt, állandó megfigyelés alatt levő kalászosok. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A napirend tárgyalása előtt az elnöklő Vass Istvánná köszöntötte a román néphadsereg küldöttségét. Pataki Mihály A keddi vitában elsőnek Pataki Mihály Baranya megyei képviselő szólalt fel. A nehézipari tárca költségvetési előirányzataival foglalkozott, s részletesen szólt Baranya megye iparának fejlődéséről, eredményeiről. 1 A képviselő ezután beszámolt arról, hogy a Baranya megyei üzemek dolgozói helyeslik, mélységesen egyetértenek az amnesztiában kifejezésre jutó humánus gesztussal. A megtévedt emberek előtt most az amnesz- tiarendelet szélesre tárta a becsületes dolgozók nagy közösségének kapuját. Segítő szóval, baráti támogatással fogadjuk vissza magunk közé a megté- vedteket, s mindent megteszünk azért, hogy teljes értékű társaink legyenek az életben, mindennapi munkánkban. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Péti János Péti János Tolna megyei képviselő a falusi emberek életének változásairól és a mindennapok gondjairól beszélt és mondanivalóját sok példával illusztrálta. Bármerre nézzünk is, azt láthatjuk, hogy az emberi kapcsolatok új formája bontakozik a termelőszövetkezetekben. Azelőtt akinek többje volt, letaposta a másikat. Most — az új viszonyokra jelemző módon — segíti. A felszólaló elégedetten nyugtázta, hogy a költségvetésben súlyának megfelelő helyet kapott a mezőgazdaság. Elmondotta, hogy Tolna megye például az idén több mint 150 millió forint értékű mezőgazdasági beruházással gazdagodik. Péti János ezután rámutatott, hogy még mindig sok olyan gépet gyártanak, amelyek a gyakorlatban nem válnak be. A továbbiakban arról beszélt, hogy az eddiginél szélesebb körben kellene megvalósítani a szomszédos termelőszövetkezetek ösz- szefogását egy-egy nagyobb belvíz-rendezési, talajvédelmi stb. feladat megoldására. A képviselő végül bejelentette, hogy mind a maga, mind a Tolna megyei képviselőcsoport nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja a beterjesztett törvényjavaslatot. Placskó Józsefné Placskó Józsefné Zala megyei képviselő elmondotta, hogy a zalai olajmezőkön világviszonylatban is jelentős eredményeket értek el. A fejlődés érdekében arra van szükség, hogy mielőbb különleges berendezéseket állítsanak munkába, s a jelenleg használt sokféle típus helyett egységesítsék a technikai felszerelést. Felhívta a figyelmet arra, hogy felkutatott földgáz-készleteinket még nem aknázzák ki megfelelő mértékben. Nagy hasznot jelentene a népgazdaságnak, ha a jelenlegi mintegy 300 millió köbméteres földgáztermelést 1,2—1,5 milliárd köbméterre emelnék. Az a terv, hogy növeljék a propánbutángáz-fogyasztók számát és a széndioxid termeléssel kiszélesítsék a szénsav- és a szárazjég ellátást. A költségvetést a maga és a Zala megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. Vida Miklós Vida Miklós budapesti képviselő részletesen beszélt a gázszolgáltatás fejlesztésének lehetőségeiről. Megemlítette, hogy a következő években népgazdaságunk mintegy másfél milliárd köbméter földgázt hasznosíthat. Rámutatott a továbbiakban annak szükségességére, hogy az energiagazdálkodási hatóság határozza meg az egyes energia- hordozók felhasználásának megfelelő mértékét. Felszólalása végén indítványozta, hogy a közép- és felsőfokú oktatásban kapjon megfelelő helyet a gázipar és a gázszolgáltatás szakembereinek képzése. A költség- vetést elfogadta. Kiss Árpád az Országos Műszaki Fejlesztési i Bizottság elnöke, Szolnok megyei képviselő volt a következő felszólaló. Az előttünk fekvő költségvetés számos tétele, illetőleg a mögöttük levő anyagi tartalom nagy érdeklődést vált ki a közvélemény legszélesebb rétegeiben — mondotta. — A tartós és megalapozott gazdasági eredmények elérése, az életszínvonal állandó és távlatokban mind nagyobb mértékű emelése csak akkor lehetséges, ha fokozódó mértékben növekszik az ipari és a mezőgazdasági termelés technikai színvonala is. — Hangsúlyozta, hogy tudományos kutatásra a kötségveíés 1,1 milliárd forintot irányoz elő. Ezen az összegen felül az ipari termelés és az ipari termékek műszaki fejlesztését az a 2,2 milliárd forintos műszaki fejlesztési alap is szolgálja, amelyet a termelő vállalatok termelésük értéke arányában képeznek. A szocialista és a kapitalista világrendszer közötti békés verseny gazdasági szektorában a reánk eső feladatok megkövetelik, hogy az iparnak mindazokban az ágazataiban, amelyekben termelési lehetőségeink, tapasztalataink, tradícióink ezt lehetővé teszik, a lehető legrövidebb idő alatt érjük el a világ- színvonalat. A technikai világ- színvonal természetesen nem statikus valami, és rohamos fejlődése többek között éppen azokban az ágazatokban: híradástechnikában, a műszeriparban tapasztalható, amelyekben a világszínvonal elérését és túl- haladását reálisnak és szükségesnek tartjuk. A kutatási és fejlesztési tevékenységet a KGST keretében is koncentráljuk és szakosítjuk, s ezáltal a munkák együttes hatékonysága is növekszik. Az előadó a továbbiakban arról szólott, hogy egész népgazdaságunk és iparunk szakemberellátását hosszabb távlatokra kell megalapoznunk. Ezt a munkát fejlesztési tevékenységünkkel összhangban kell végeznünk. Ma már a legnagyobb beruházás is megvalósul négy-öt év alatt, azt a szakembert azonban, aki az ilyen létesítményben középszintű műszaki munkakört tölt be, már 15 évvel előbb be kell íratni az egyetemre ahhoz, hogy ne csak diplomával, hanem kellő gyakorlattal is rendelkezzék és helyt állhasson a munkában. Helyes az a törekvés, hogy most a távlati nép- gazdasági terv kialakításával összhangban a szakemberképzés távlati terve is tudományos megalapozottsággal elkészül. A képviselő a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Dr. Donhoffer Szilárd Baranya megyei, Dapsi Károly budapesti képviselő után Katona Sándor Csongrád megyei képviselő szólalt fel. Az elnöklő Pólyák János ezután szünetet rendelt el. A költségvetési vita során a délután folyamán felszólalt még öt képviselő. Mindannyian elfogadták a költségvetést. Ezután, mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, az elnöklő Vass Istvánná lezárta a vitát, megadta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. \ pénzügyminiszter részletesen válaszolt a hozzászólásokra, hangsúlyozva: a képviselők észrevételeit, indítványait a Pénzügyminisztérium szakemberei és az illetékes főhatóságok gondosan tanulmányozzák és figyelembe veszik a költségvetés végrehajtásakor. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés &z 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Ezután az elnök az ülésszakot bezárta.
