Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-15 / 62. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek " Káét# MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISk-UN MEGYEI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÄM Ara 60 fillér 1963. MÄRC. 15, PÉNTEK Majdnem hatmillió gyümölcsfa védelmében Növényvédelmi tanácskozás Kecskeméten Megkezdődött a vetés Megyénk közös gazdaságainak elnökei, mezőgazdászai tegnap növényvédelmi tanácskozáson vettek részt Kecskeméten, az Árpád Moziban. Megjelent Nagy Bálint, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növényvédelmi Szol­gálatának igazgatója, Tompa Bé­la, a megyei tanács vb elnökhe­lyettese, Brach na János, a MÉ­SZÖV elnöke, Tóth Béla, a SZÖ- VOSZ mezőgazdasági osztályve­zetője és Faludi Sándor, az AG- ROKER igazgatója. Megnyitó beszédében Tompa Béla a szőlő- és gyümölcstelepí­tés feladatait ismertette, majd ezt követően Nagy Bálint tar­totta meg beszámolóját a szór­vány- és házikerti gyümölcsfák védelméről, annak Bács-Kiskun megyei lehetőségeiről. Elmon­dotta, hogy megyénk 5 738 000 termő gyümölcsfájából csupán 230 ezer a nagyüzemi telepítésű. Ennek ellenére az össztermés alig kétharmadát adja a szór­ványgyümölcsös. Nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, hogy a tavaly felvásárolt 3200 vagon gyümölcsnek csupán egyharma- da volt exportképes, holott a nagyüzemi ültetvény ter­mésének 80 százaléka meg­felelt az export követelmé­nyeinek. Mit kell tehát tenni? — tette fel a kérdést az előadó. A gazdaságok számoljanak a szórvány gyümölcsfák lé­tével és jelentőségével, s a lehetőségekhez képest igye­kezzenek gépesíteni azok védel­mét Igaz, kevés a magasnyo­mású háti gép, de a problémát csökkenti, ha a köztes fák per­metezésére a 70 literes tartályú szőlőpermetezőgépet is igénybe veszik. Ajánlatos, ha a hagyo­mányos vegyszerek helyett mindinkább a korszerűbb vegyi­anyagokat használják. Ahhoz, hogy a növényvédelem társadalmi üggyé váljék, nem egy helyen a községi tanácsok vezetőinek is fel kell számol­niuk eddigi közömbösségüket Sőt, azoknak a járási vezetők­nek is, akik — nem tudni, mi okból — rangjukon alulinak tartják a fák védelmével való foglalkozást. És nem elég csak különböző bizottságokat szer­vezni, azoknak operatív intéz­kedéseket is kell tenniük. A növényvédő brigádok afe­Csütörtökön a megyei tanács mezőgazdasági osztályán érte­kezleten vettek részt a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályának vezetői. Beszámol­tak a tavaszi munkák állásiról és megvitatták az időszerű ten­nivalókat. Tárgyaltak a gyen­gébben gazdálkodó termelőszö­vetkezetek megerősítéséről is. A megye homokos talajú já­rásaiban — elsősorban a kis­kunfélegyházi és a kecskeméti járásban — megkezdték a ve­tést. A tavasz egyik legjelentő­sebb mezőgazdasági feladatáról, a szőlő- és gyümölcsös-telepítés­ről szólva, elmondották a rész­vevők, hogy valamennyi közös gazdaságban megszervezték a telepítő brigádokat, amelyek, mihelyt a szükséges szaporító­anyag rendelkezésükre áll, nyomban hozzáfognak a mun­kához. Éppen ezért az egyik leg­fontosabb teendő most a szapo­rítóanyag szállításának meg­gyorsítása. Az őszi kalászosok fej trágyá­zása a földek egynegyedén már a tél folyamán megtörtént. A hirtelen jött tavaszi olvadás né­mi visszaesést okozott ugyan a munkában, de a közös gazdasá­gokban addig is, amíg a veté­sek géppel nem járhatók, kéz­zel szórják ki a talajerőpótlót. A kiskunfélegyházi járásban már négy napja így végzik e munkát. A megyében a földeken csak­nem mindenütt előforduló ta­lajvizek és belvizek levezetése jó ütemben halad. Kiosztották az 1963. évi Kossutk-díjakat Szobig jégmentes a Duna felső szakasza Harmadfokú készültség Kunszentmiktós körzetében Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság tájékoztatása szerint csütörtökön délelőtt a szeles, hi­deg és a helyenként fagypont alá süllyedő hőmérséklet lassí­totta az olvadást Szerda dél óta nem hullott jelentősebb csapa­dék az országban. A Duna és a Tisza vízállása lassan emelke­dik, de még közepes, illetve ala­csony. Szobig a felső Duna-sza- kasz jégmentes, lejjebb erősen (zajlik. A Dunaföldvár alatt ke- íletkezett jégtorlódást a víz to­vább mozgatja, csúsztatja lefelé. lAz Alduna Apatintól kezdve (jégmentes. A jugoszláv vízügyi ezervek folyosót robbantanak az -apatini torlaszba, s megszakítá­sok nélkül dolgoznak a robban­tó alakulatok. Az emelkedő vízállás tördeli a jeget a Tiszán is, s így a jég kisebb megszakítáísokkal zajlik. A kisebb folyók és patakok ára­dása miatt további részleges ki­ürítésre és mentésre került sor. Az elöntött terület jelenleg 300 ezer hold rét- és legelőre, vala­mint 200 ezer . hold szántóra ter­jed ki. A honvédség, a lakosság és a vízügyi szervek szervezet­ten folytatják a védekezést és a kárelhárítást a veszélyeztetett helyeken. Az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint a Dunán még áll a jég, bár né­hány helyen már megcsúszott. Ahhoz, hogy a jégzajlás meg­kezdődjön, további vízszintemel- kedésre lenne szükség. A belvi­zek a Kiskunsági Vízgazdálko­dási Társulat területén tovább növekedtek, ezért elrendelték a harmadfokú belvízvédelmi ké­szültséget. A Dunavölgyi Főcsatornán a vízállás Fülöpszállásnál tetőzött A csatorna több helyen kilépett medréből, s az alacsonyabban fekvő területeket elöntötte. Az árhullám lassan a Duna-torkolat felé vonul. Jelenleg ebben a körzetben mintegy 43 ezer hold van víz alatt, ebből 2670 hold az őszi vetés. A belvizek több helyen lakott területeket fenye­getnek. Szabadszálláson nyúlgát- építéssel, Fülöpszálláson szivaty- tyúzással védekeznek. A duna- vecsei járásban 44 ház került víz alá, Kunszentmiklóson 13 utcából még nem tudták leve­zetni a vizet. Külterületeken sikerült elhá­rítani a víz betörését a szalk- szentmártoni Békéért és Hunya­di Tsz majorjában, valamint a Kiskőrösi Állami Gazdaság ma­jorjaiba. Solton és Hartán is szivattyúzással védekeznek a belvizek ellen. A külterületeken és a belterületeken 41 műszaki és közel 900 fizikai munkás — a vízügyi igazgatóság dolgozói, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a tanácsok részé­ről kiküldött munkások — igye­keznek gátat vetni a belvizek pusztításainak. Bár a helyzet további súlyos­bodásával lehet számolni, a bel­területi lakott helyeket közvet­len veszély nem fenyegeti, s minden remény megvan arra, hogy az őszi vetésekről is gyor­san levezessék a vizeket. Azo­kon a területeken, ahol belvíz­levezető csatornák nincsenek, a vízgazdálkodási társulat ed­dig 213 víznyelő kutat létesített. Ezek hatásosan szívják el a bel­vizeket. A Tisza vízszintje emelkedik, veszélyt azonban még nem je­lent, Környékén is jelenleg in­kább a belvizek növekednek. A tiszakécskei termelőszövetkeze­tek földjein mintegy 70 hold őszi vetés került víz alá. Tisza- ugnál a Szegedi Vízügyi Igazga­tóság szivattyútelepe éjjel-nappal dolgozik, s emeli át a belvize­ket a Tiszába. A termelőszövet­kezetek ugyancsak szivattyúkká] távolítj ák el az őszi vetésekről a belvizeket lói is tájékozódjanak, hogy a növényvédelmet vállaló gazdák rendelkeznek-e szük­séges technikai feltételekkel. Végül ismertette megyénkben leggyakoribb kártevők elleni vé­dekezés módjait. Ezután Brachna János, a MÉ­SZÖV elnöke számolt be a föld­művesszövetkezetek által vég­zendő tennivalók eddigi tapasz­talatairól. Eddig 117 brigádot szerveztek, amelyeknek vezetői még januárban elvégezték a nö­vényvédelmi tanfolyamot. A bri­gádok gépi felszerelése még hiá­nyos, de ennek megszüntetése céljából több intézkedést foga­natosítottak, s azok már eddig is hoztak eredményt. Hangsú­lyozta a védekezés fontosságá­nak az eddiginél nagyobb mér­tékű propagálását oly módon is, hogy a termelők figyelmét fel kell hívni az export- és a belföldi ár közötti különbségre. A beszámolókat számos hoz­zászólás követte. Csütörtökön az Országház kupolacsarnokában ünnepélyesen átadták az 1963. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepségen íémtvewS párt- és állami vezetők előtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke mondott beszédet és fejezte ki az Elnöki Tanács és a kormány köszönetét, elismerését az új Kossuth -díjasoknak ki­emelkedő munkásságukért. A Kossuth-díj odaítélésével kapcsolatos kormányhatározat szerint a Kossuth-díj mindhárom fokozatát figyelembe vésse 33 kiváló tudósnak, közéleti személyiségnek, írónak, művésznek és termelő munkában élenjáró dolgozónak adták át A kitün­tetettek nevében dr. Molnár Erik mondott köszönetét Az ünnepség után a párt- és az állami vezetők ho és szívélyesen elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal. Március 15-re emlékeztek Tegnap este hat órakor ben­sőséges ünnepséget rendezett a KISZ megyei bizottsága és a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága a megyei tanács dísz­termében, az 1848—49. évi ma­gyar szabadságharc emlékére. A terem zsúfolásig megtelt fiata­lokkal, s ott voltak a különböző szervezetek képviselői is. A Nemzeti dalt Pető Tibor gimnazista szavalta, majd Tóth László, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnöke tar­tott szenvedélyes hangú meg­nyitó beszédet. Utána Borsos György, a KISZ megyei bizott­ságának titkára emlékeztette a jelenlevőket a 115 évvel ezelőtti dicsőséges szabadságharcra. A második ötéves terv harmadik esztendejében jelentős összegeket fordítunk a taná­csi könnyűipar szociális és munkavédelmi beruházásaira. Csaknem hatmillió forint értékben az iparág tizennégy üzemében kerül sor öltöző, fürdő és étkezde építésére, több vállalatnál pedig a munkaegészségügy javítása céljából korszerű szellőztető, illetve porelszívó berendezé­seket helyeznek üzembe. IJépünkön: Befejezés előtt a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat 400 fő részére készülő fürdő-, öltöző- és étkezőhelyisége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom