Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-02 / 51. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' A MAGYAR, SZOCIALISTA MUhjKÁSPAR.T BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA xvni. ÉVFOLYAM. 51. SZÄM 4rn 60 fillér 1963. MÄRC. 2, SZOMBAT Megtartotta alakuló ülését flz egész megyében megszervezik a kecskeméti városi tanács Már jóval kilenc óra előtt ünneplőbe öltözötten gyülekeztek tegnap a kecskeméti tanácsháza dísztermében a megyeszékhely választóinak bizalmával felruházott tanácstagok. Kilenc órakor az elnöki emelvényen elfoglalta helyét Tóth László, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke és javaslatot terjesztett elő az ünnepi alakuló tanácsülés elnökségére. Az elnökség tagjai: Soós Pál, a konzervgyár dolgozója, Fehér Lajos, a ZIM főmérnöke és Sánta Lajos vb-elnökhelyettes. Az összeülő végrehajtó bizottság Reile Gézát választotta elnökévé, Medveczki Lajost és Sánta Lajost elnökhelyettesekké, dr. Mező Mihályt pedig titkárává. Ezután Lakos Alfréd, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tett javaslatot az állandó bizottságok elnökeire, titkáraira és tagjaira. Nagy érdeklődés kísérte a szó100 férőhelyes óvoda, 12 tantermes iskola, élelmiszeráruház, szolgáltató iparágak helyiségei, kis étterem és 50 gyermek befogadására alkalmas bölcsőde létesül. Az iparfejlesztés keretében 9 millió forintért kenyérgyárat építünk, a Reszelőgyár felújítására, bővítésére 27 millió forintot, a Rádiótechnikai Gyárra 6,3, a Tejüzemre 1,5, a Zománcipari Művek 1967—63-ig befejeződő rekonstrukciójára 200, a Pneumatikus és Hidraulikus A tanácsülés elnöksége. Sándor pénzügyi osztályvezető, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő, Reile Géza, a városi tanács vb elnöke, Dudás Gyuláné parkettagyári dolgozó és Markó János nyugdíjas sorra elfoglalták helyüket. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság megválasztására került sor, majd dr. Mező Mihály, a városi tanács vb titkára ismertette a tanácstörvény alapján a tanácstagok jogait és kötelességeit. Dr. Bódogh János tanácstag, a mandátumvizsgáló bizottság elnökének jelentése után Tóth László javaslatot terjesztett elő a végrehajtó bizottság létszámára és tagjaira. Az előterjesztést elfogadva, a tanácsülés a következőket választotta be a végrehajtó bizottságba: Bozsó Ferenc, a SZŐ VOSZ Berkes Ferenc Köz- gazdasági Technikumának igazgatója, Donáth Tibor rendorőr- nagy, a járási-városi kapitányság vezetője, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, Fehér Sándor pénzügyi osztály- vezető. Fekete József iskolaigazgató. Fekete József ktsz-elnök, Medveczki Lajos. dr. Mező Mihály, Ördög István, a Vörös Csillag Tsz elnöke, Reile Géza, Weither Dánielné, az Állami Áruház igazgatója, Várszegi Alá jós,^ a Szőlő- és Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalal igazgatója. Térjék Imre, a Fa-^ ipari Vállalat igazgatója. Szabó lásra emelkedő Reile Géza vb- elnök rövid, tartalmas program- nyilatkozatát. — Mielőtt az előttünk álló feladatokat vázolnám, az újonnan alakult tanács nevében hadd mondjak köszönetét a párt és a kormány központi szerveinek, a megyei és városi pártbizottságnak, a megyei tanácsnak, az előző ciklusban megválasztott városi tanácsnak és Kecskemét valamennyi lakosának azért a támogatásért, eredményes munkáért, melyet 1958-tól napjainkig városunk fejlesztése érdekében végeztek — mondotta Reile Géza. Van miért köszönetét mondani. Városunk ebben az időszakban lépett fejlődésének új szakaszába. Az 1958—1962. évi tanácsi szakasz idején 611 millió forintot fordítottunk összberu- házásra, amelyből 10 millió forint .a társadalmi munka értéke. A létesítmények ismertek, külön felsorolni nem kívánom, de feltétlenül szükséges azokat az utókor számára jegyzőkönyvileg megörökíteni... A vb-elnök előterjesztésére a tanácsülés határozatot hozott az 1958. december 5-tól az alakuló tanácsülés napjáig elért város- fejlesztési eredmények tételes feljegyzésére. A továbbiakban az elkövetkező évek feladatait vázolta Reile elvtárs. 1963—1965-ig a következő beruházások valósulnak meg Kecskeméten: 217 millió forinttal tovább folytatjuk, egészen a befejezésig a Leninváros építkezését. Ezen belül 1056 lakás, Berendezések Gyárára 52, a Bar- nevál és Toliüzem fejlesztésére 40, a Műanyagfeldolgozó Vállalatra 1, a Lakatosipari Vállalatra 40, a Konzervgyárra 90 millió forintot fordít államunk. A programnyilatkozat további részében Reile Géza ismertette azokat a beruházásokat, amelyeket a kereskedelem, oktatás, népművelés, egészségügy és kommunális létesítmények építésére, fejlesztésére fordít 1965-ig a város, majd így folytatta: — A tények azt bizonyítják, hogy városunk egész határában, belterületének minden pontján pezsgő, eleven élet folyik. A feladatok rendkívül nagyok, elvégzésükre, "csak a párt által vezetett egységes tanács képes. A tanácstörvény leszögezi jogainkat és kötelességeinket, azokkal élni kell. Nem fordulhat elő, hogy a tanács tagjai indokolatlanul távol maradjanak üléseinkről, hogy nem számolnak be választóinknak, mert az előlegezett bizalmat csak kötelességeink becsületes teljesítésével viszonozhatjuk. Bartha Mihály, immár harmadszor újjáválasztott tanácstag szívből jövő szavakkal mondott köszönetét a lakosság bizalmáért, azért, hogv tevékenységére számot tart a közösség és segítséget ígért munkájukhoz a most először választott tanácstag-társainak. A tanácsülés Révész Géza. ás dr. Molnár Frigyes országgyűlési képvisel'" felszólalásával ért véget P. I. a növényvédelmi előrejelző szolgálatot Nehezen várják a tavaszt a Tassi Növényvédő Állomáson is. Befejezés előtt áll a növényvédő gépek — köztük a 12 Rapidtox II. permetező és a nyolc PC- csávázógép — kijavítása is, s az idő jobbra fordulásával azonnal indulnak a megye minden részére megkezdeni a növényvédelmi munkát. Az állomás szerelői tavaly, de már az idén is több szövetkezeti növényvédő gépet rendbe hoztak. Nem sok javítanivaló volt rajtuk, tekintve, hogy nemrég kerültek használatba. Érdemes viszont megemlíteni, hogy az állomás öt brieídia közül kettőnek a gépeit átadták a közös gazdaságoknak. Ez is egyik jele annak, hogy a növényvédelem technikai lebonyolítását mindinkább a termelőszövetkezetek veszik át. Miért van erre szükség? Az állomásnak — amely megyénk területét figyelembe véve egyáltalán nem központi fekvésű — semmiképp nem gazdaságos a gépek és a szakemberek több mint 100 kilométerekre történő kiküldése. De nem hasznos a növényvédelem szempontjából sem, minthogy az átirányítással járó időveszteség jelentős szervezési gondokat okoz. Eredményesebb tehát a munka, ha maguk a gazdaságok veszik fel a küzdelmet a kártevők ellen. Ezt lehetővé teszi az. hogy egyre több szövetkezet rendelkezik növényvédő gépekkel, s mind többen szerzik meg a kezelésükhöz szükséges tudnivalókat. Az állomás által szervezett bentlakásos tanfolyamot az idén már 35-en végezték el sikerrel, s jelenleg is ennyien tanulnak itt. A növényvédő állomás munkájában egyre fokozottabb szeren jut az előreielző szolgálatnak és a szaktanácsadásnak. Az előbbi megkönnyítése végett rövidesen minden járási székhely mellett felállítják az úgynevezett „fénycsapdákat’*, amelyek „összefogdossák” a különbözt rovarokat, s ennek alapján biztonságosabban meg lehet állapítani a kártevők rajzási idejét. Az előrejelzést azonnal közük a szövetkezetekkel, s azt is, hogy melyik vegyszert milyen adagolással kell használni, hogyan kell betartani az óvórendszabályokat. Erre nagy szükség van, annál is inkább, mert a tsz-ek egy részénél csak akkor kezdik meg a védekezést, amikor a kár már bekövetkezett, többéves — tehát már nem hatóképes — vegyszereket használnak, a raktározásnál nem ügyelnek az óvatosságra és általában a növényvédelemre fordított kiadásoka!* szükséges rossznak” tekintik. A hibák leküzdésében nagy szerepük van arz álloméi szaktanácsadó agronómnsai- aak. akik felhívják a gazdaságok figyelmét a nővén yvédelem elmulasztásának káros MwtfcMMényedm A 7« úgynevezett exportra kijelölt községben fokozott gondot fordítanak a s^érvány-gyümfilca- fák védelmére. E községeknek külön növényvédelmi tarvet is kell készíteniük, arra vonatkozóan. hogy a helyi földművé«*- szövetkezetek ál tel szervezett növényvédő brigádok hogyan ’ássák el a közérdekű védekezés tennivalóit. A brigádok gondoskodnak arról, hogy a községekben minden gyümölcsfa megkapja a permetezést, s ezáltal megszüntessék a fertőző gócokat. Amíg ugyanis az új nagyüzemi gyümölcsösök nem fordulnak termőre, addig a szórvány-gyümölcsfák biztosítják megyénk exportértékesítésének döntő hányadát. Éppen ezért a növényvédelem — népgazdasági és társadalmi ügy, nemcsak * 76 községben, hanem az egész megyében. Brazília a szocialista országokban keres piacot A Scotsman dél-amerikai szakértője írja: Brazília gazdasági problémáinak fő oka nem annyira az infláció, hanem őstermékei világpiaci árának zuhanása. E termékek pedig az ország hagyományos exportcikkeit és fő kereseti forrását jelentik. Brazília ezért reméli, hogy növelheti kereskedelmét a szocialista országokkal. A Szovjetuniótól megkaphatja a megélhetéséhez nélkülözhetetlen búzát, cserében kávéért, kakaóért és növényolajokért. Goulart brazil elnök hároméves gazdasági terve értelmében Brazília külkereskedelmének állandóan növekvő aktív egyenlege lesz, feltéve, ha új piacokat talál, amelyek túlnyomó többségét szocialista országok alkotják majd. Gromiho Norvégiában OSLO. (MTI) Gromiko szovjet külügyminiszter norvégiai látogatásának második napján, csütörtökön tárgyalásokat folytatott a norvég kormány tagjaival, köztük Lange külügyminiszterrel és Gundersen kereskedelmi miniszterrel. Gromikót fogadta Olav norvég király is. Gromikót Oslo város polgár- mestere látta vendégül dísz- ebéden, a parlament pedig díszvacsorát adott tiszteletére. A külügyminisztérium szóvíj vője közölte, hogy a nemzet^ közi politikai helyzetről folyt*- tott megbeszélések két órát tartottak és péntekre újabb talál» kozót vettek tervbe.
