Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

196S. március Y, csütörtök 3. oldal Nőnapi ünnepség Kecskeméten Több emberséget! lepte ez a durva válasz, hogy egy pillanatra essend lett a ta­Ifaradnak a fiatalok Nagy szorgalommal ké­szülnek a tavasa mun­kákra a laki teleki Szik­ra Tsz-ben. Azonban mikor a vezetőség dol­gozni hívta a fiatalokat, közülük sokan úgy véle­kedtek, hogy nem men­nek a tsz-be, hanem va­lamelyik közeli városban keresnek munkát A tsz KlSZ-szerveze- tének vezetősége megis­merve a fiatalok hangu­latát, elhatározta, gyű­lést hív össze a problé­mák tisztázására. Az el­határozást tett követte. Az egyik este az új isko­la tantermében több mint 45 fiatal jött össze vitatkozni a múltról, a munkáról és a jövő fel­adatairól. A padok zsú­folásig teltek egészséges arcú, 16—20 éves lá­nyokkal és fiúkikal. Az elnökségben foglalt he­lyet Takács Pál főagronó- mus. Révész Sándor fő- kertész, Bús László fő­könyvelő és Bodor Mária az alig 10 éves KISZ- titkár. Először a vezetők is­mertették az 5300 holdas gazdaság helyzetét. El­mondták, hogy a szövet­kezetei az elmúlt évben sok károsodás érte. Elmondták a fiatalok­nak azt is, hogy a ker­tészet, az új telepítésű szőlő és gyümölcsös, amelyből két év múlva már 700 hold lesz, a nö­vényvédelem, az öntözés mind-mind igényli a fia­talok munkáját. A pers­pektíva, amelyet a szö­vetkezet számukra bizto­sít, elsősorban a fiatalok jövőjét alapozza meg. Ügy tervezték, hogy eb­ben az esztendőben rend­szeresen fizetnek munka­egység-élőleget. A kerté­szetben két ifjúsági bri­gádra, harminc, öntözés­nél dolgozó emberre, a szőlő, gyümölcs gépi per­metezéséhez pedig nyolc munkaerőre van szükség. A felszólaló tsz-vezetők azzal fejezték be monda­nivalóikat, hogy „nem lenne helyes és ti is rosz- szabbul járnátok, ha el­mennétek", A fiatalok közül tizen­egyen szólaltak fel. Kiss Pál példáid, aki a gépi permetezésnél dolgozott, elmondta, hogy nem ka­pott védő felszerelést és egész évben ki volt téve a különböző mérgek fer­tőzésének. Kovács Béla a munkafegyelemmel, a szó­rakozási lehetőségekkel foglalkozott. Elmondta, hogy szeretnének táncol­ni, de nincs hol, mert az iskolai tantermeket ahol gyűlésezni is szok­tak, nem adják oda egy- egy estére. Kérte a veze­tőket, hogy beszéljenek őszintén a fiatalokkal, ők megértik a nehézségeket. A vita végül is oda ve­zetett, hogy a legfonto­sabb kérdéseket meg­nyugtatóan rendezték és a fiatalok úgy határoz­tak. hogy maradnak. A gyűlés végén Bodor Ma­rika, a tsz KlSZ-szerve- zetének titkára munkára hívta fel a fiatalokat, ■najd bejelentette, hogy ’z év őszére megszerve­zik a kertészeti techni- cum kihelyezett osztá­sát, ahová máris lehet 'elentkezni. HORVÁTH IGNÁC A nemaetkoc nőnap alkal.ná- bói tegnap délelőtt ünnepi nő­gyűlést rendezett a Hazafias Népfront Kecskeméti Járási Bi­zottsága és a járási nőtanács. Az ünnepi alkalommal megje­lent mintegy félszáz községi nő- tanács-vezetőt és aktivistát a járási népfrontelnökség részéről dr. Havasi László köszöntötte, majd Horváth Ignác, a járási pártbizottság titkára ünnepi be­szédben méltatta a járás asz- szonyainak eddigi munkáját, eredményeit, amelyért tolmá­Ma fejezik be több napos ri­portjukat Bács-Kiskun megyé­ről Pásztor Ferenc rendező és Molnár Miklós operatőr, a TV Híradó munkatársai. Riportjuk célja színesen, ér­dekesen bemutatni a Hazafias Népfront megyei bizottságának, tevékeny aktivistáinak eredmé­nyes munkáját. Az egész megye életét átfogó riportban látha­csoíta a járási pártbizottság kö­szönetét is. Bene András, a já­rási tanács vb-elnőke a tanács nevében köszöntötte az asszo­nyokat, s kedves, megható szín­foltja volt az ünnepségnek, amikor Molnár Gyula, a járási pártbizottság munkatársa felol­vasta az ünnepi alkalomra irt versét A járási KISZ-bizottság táv­iratban köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit, s velük együtt a járás asszonyait, és további munkájukhoz sok sikert kívánt. tunk kecskeméti sajátosságokat, nyomon követhetjük az ágasegy­házi külterületi iskolába induló művelődési autót és képet alkot­hatunk többek között László- falva, Orgovány, Tiszakécske jelentősebb eredményeiről is. A tartalmas és jónak ígér­kező riportösszeállítást előrelát­hatóan szombaton és vasárnap közvetíti a TV Híradó. Az utóbbi napokban eny­hült ugyan a hideg idő. de a TÜZfiP Vállalat kecskeméti központjában száz szánva ér­keznek az igénylő lapok: sze­net kérünk. A vállalat veze­tősége mindent megtesz, hogy az érkező saénmennyiség kö­rültekintő elosztásával enyhít­se a munkásgondokat. Jelen­leg átlagban 300—350 család részére biztosítanak naponta fűtőanyagot. Igaz, hogy a ki­utalt mennyiség egy-egy igény­lő lapra csak három mázsa szén és ötven kiló fa, de igen nagy segítség ott. ahol a ke­mény tél már pincét, kamrát kiürített. Tapasztaltuk, hogy az or­szág nehéz helyzetét általá­ban megértik az emberek. A kecskeméti lakosok is időben jelzik a vállalatnál, hogy fogy­tán a tüzelő, s örülnek, ha előbb kerül rájuk a sor, mint számították. Elfogy azonban a türelmük, amikor az AKÖV- re, a szállítási vállalatra ke­rül a sor. És mindjárt hozzá­tesszük. hogy joggal, mert a Rákóczi úton levő kirendelt­ségüknél bizony nem sok em­berséget tapasztalnak. A meg­vett fűtőanyag kiszállítását, az évek óta megszokott 48 óra helyett csak egy hét múlva vállalják el. A cikkíró pedig ilyen párbeszédet is feljegy­zett ottjártakor: — Egy hétig már nem tart ki a tüzelőm. Kérem, próbál­ja meg úgy ütemezni, hogy előbb kihozzák. — Nem tehetek semmit — felelte az AKÖV dolgozója, majd hozzátette —, különben is, a TÜZÉP-nél két hetet várt, nálunk csak egy hetet kell vámi.(!?!) A jelenlevőket annyira meg­Megk étszerezik A két évvel ezelőtti megala­kuláskor még csak 15 szedett- vedett tehénnel rendelkezett az izsáki Kossuth Termelőszövet­kezet. Gazdái azonban már ak­kor gondoltak a közös tehené­szet kialakítására, ezért tíz törzskönyvezett üszőt vásárol­tak a Helvéciái Állami Gazda- ságtóL Számottevően azonban még tavaly sem gyarapodott a szarvasmarha-állományuk, mi­vel harminc kiselejtezett állatot értékesítettek. Jelenlegi tehén- állományuk 33 darabból áll, amely már minőség tekinteté­ben is alapját képezd a nagy­üzemi tehenészetnek. remben, aztán felháborodva tárgyalták az esetet: Bányá­szaink három műszakban, sőt, vasárnap is dolgoznak, hogy meleg legyen- az otthonunk, itt meg gúnyt űznek az em­ber gondjábóL Ilyen és ha­sonló megjegyzések követték egymást. A cikkíró nem szólt bele a vitába. Elég veit ráte­kintenie a rendelésfelvevő el- ismervénytömbjére. hogy meg­értse: ezen a fiatalemberen csattan mindannak a mulasz­tásnak ostora, ami igazság szerint az AKÓV vezetőit kel­lene. hogy érje. ö csak végre­hajtója felettesei utasításai­nak. Nem vehet fel több ren­delést egy napra az előírtnál. A hideg idő kezdete óta ez volt a 27 269. áruátvételi elis­mervény .. Viselkedése -minősítése he­lyett, inkább a vállalat igaz­gatóját, Sohajda Józsefet kér­tük a telefonhoz. M it mond ő? Közölte, hogy huzamosabb ideig beteg veit, de rögtön utánanéz a dolognak. Félóra sem telt, s csengett szerkesz­tőségünkben a telefon: Gép- kocsiparkunk szinte teljesen lefoglalt. Ezért intézkedtünk, hogy a TÜZÉP-nél bevezetett szénkorlátozás idejére, fel­oldjuk a magánszemélyek tü­zel őellátási zárlatát. A la­kosság kisfuvarosokkal is ha­za vitetheti a kiutalt tüzelőt. Gyors intézkedés volt ex. Sok bosszúságtól kímélt meg ezer és ezer kecskeméti csalá­dot De igazi értéke akkor lesz. ha több határozottságot, főként pedig emberséget ta­nulnak belőle az igazgató he­lyettesei. a törzsállományt Az elmúlt évben takarmány­hiánnyal küzdött a közös gaz­daság, ezen a télen azonban már ez a gond is megszűnt Míg néhány hónappal ezelőtt csak 5—6 liter volt a fejési átlag, jelenleg már megközelíti a M litert Ezt a Szabó Jenő főme­zőgazdász által meghonosított szakszerű, gondos takarmányo­zásnak köszönhetik. A tehenek törzsállományát egyébként — elsősorban azok szaporulatából — két éven be­lül megkétszerezik. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a főként szőlő- és gyü­mölcstermelő szövetkezeti gaz­daságban is érdemes állattartás­sal foglalkozni. Hasznos eszmecsere — Harmincegymillió az éves tervünk. A költözködés miatt a központban január 20-ig a gépeket rendeztük. Termelés ez idő alatt csak az izsáki telephelyen folyt. A költözködés megakadályozott bennünket abban, hogy az IKAÍtUSZ-nak és a Csepel Autógyárnak határidőre gyártsuk le a meg­rendelt termékeket. A késedelemért köt­bért kell majd fizetnünk — kezdi a beszél­getést Modok Balázs, a Kiskunhalasi Vas- tömegcikkipari Vállalat vezetője a városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének szobájában. Dr. Varga Jenő, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyettese, a vá­ros megyei tanácstagja kisvártatva újra kérdez: — Hogyan bírják a hideget a dol­gozók? — Nehezen, bár tüzelőnk van, elhoztuk a régi telepről... Azután az idén várható beruházásokról folyik az eszmecsere. — Két és fél milliót ad a megyei tanács a vállalat fejlesztésére. Ebből kell megépí­teni a szociális létesítményeket, munka- csarnokokat, az utat stb. A hír hallatára felcsillan az igazgató szeme, majd aktatáskájából elővesz egy pauszpapírt és Varga elvtárs elé helyezi: így rendeztük el az épületeket — mondja. Nem sokkal később így folytatja: — Ná­lunk most az járja a dolgozók között, hogy rövidesen újra költözünk. Varga elvtárs jöjjön ki hozzánk és nyugtassa meg a dol­gozókat. — Délután meglátogatjuk az üzemet Vincze Ferenc elvtárssal, a városi tanács elnökével — hangzik a válasz. Közben megérkezik Bődi István főmér­nök, a Bács-Kiskun megyei Vízmű Válla­lat igazgatója, örömmel közli, hogy az el­múlt évi jó munka eredményeképpen egy havi bért kapnak a dolgozók nyereségré­szesedésként. Az évi terv 37,5 millió, az igények pe­dig az 50 milliót is megközelítik. Időszerű a városok csatornázására való felkészülés, a félegyházi fürdő felújítása, a bajai kád­fürdő megépítése, a vezetés színvonalának emelése és a szakemberellátottság javítá­sa. Ez utóbbi kapcsán került szóba Török Sándor műszaki vezető neve, akit, mint később kiderült, Varga elvtárs még Debre­cenből jól ismer. Adja át szívélyes üdvöz­letemét — kéri az igazgatót. Pár perccel később az irodaház építé­séért száll síkra Bődi István. Érvel, indo­kol, bizonyít. A létesítményre szükség van. Az ezzel kapcsolatos rajzok és gazdaságos- sági számítások a negyedév végére készül­nek el. Ennek alapján dől el mikor és hol kezdik az irodaház építését. Bódi István még jóformán be sem feje­zi, amikor Fodor István, a kenyérgyár igazgatója kopogtat az ajtón. Azzal kezdi, hogy átvették az új kemencéket. Ennek ellenére a termelés 50 százalékát még min­dig a régi kemencék biztosítják. Ugyanis az üzemben még mindig sok az utólagos javítás Ezután az üzembővítés lehetősé­geire terelődik a szó. • ' Végül Fodor elvtárs egy teherautó be­szerzését szorgalmazza, amelyet azzal in­dokol, hogy a TEFU-nak fizetett napi 1000 forint szállítási költség igen sok. — Ha kapunk kocsit akkor önök az el­sők között lesznek... — ígérte Varga elv- társ. A kora délutáni órákban a Bács-Kiskun megyei Faipari Vállalatnál időzik. Hor­váth Mihály igazgatóval Varga elvtárs a jánoshalmi és a keceli telep bővítésével kapcsolatos tennivalókat beszéli meg. En­nek fedezésére az idén 2 millió 900 ezer forintot ad a megyei tanács. A bejelentést az igazgató jóleső érzéssel fogadja. Amint a példák mutatják a kölcsönös eszmecsere alapján alakulnak ki a célra­vezető, végleges megoldások, kerülnek a megvalósulás útjára azok az elképzelések, amelyek a gyorsabb fejlődést biztosítják. Halas város siet behozni eddigi lemaradá­sát. Ehhez sok segítséget kry-> a város me­gyei tanácstagjától. _ KXXXXXXXXXXXiOOOOOOC A Bútorértékesítő Vállalat megbízásából sorozatban készül­nek a közkedvelt export-fotelágyak a Kecskeméti Asztalos Szö­vetkezet kárpitos részlegében. A szállítási szerződések szerint a dolgozók vállalták, hogy 1963-ban 500 fotelágyat adnak a keres­kedelemnek, de a lakosság is rendszeresen felkeresi egyedi meg­rendeléseivel a szövetkezet mestereit. Képünkön: munkában Varga László kárpitos brigádja. (Pásztor Zoltán felvétele.) Televíziós riport Bács-Kiskun megyéről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom