Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
Kosos vagyon, kosos felelősség — avagy mire jő a pontos ügyvitel Közös gazdaságaink rendszeresen elvégzik az év végi leltározást, vagyonfelmérést, amely f— ha gondosan, az előírásoknak megfelelően csinálják — mindig tanulságosan zárul. Felhívhatja a figyelmet például a pontatlan könyvelésből, gondatlan raktározásból és egyéb lazaságokból eredő fogyatékosságokra, ám, nem mindenütt fordítottak elég gondot e fontos feladatra. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyenként olykor csak a vagyonfelmérés formális tennivalóira szorítkoztak. A megyei Népi Ej! len őrzési Bizottság a közelmúltban 85 népi ellenőr bevonásával a meeve 36 termelőszövetkezetében, egy városi és három járási tanács vb mezőgazdasági osztályán vizsgálta a leltározási munkát. Munkában as ellenőrső csoport Általános tapasztalat, hogy az §v yégi leltározás sokkal szervezettebb. gondosabb volt a koEmberség Van úgy, hogy a kötelesség a hivatali időn túl is a munkahelyén marasztalja az embert. Így járt szombaton délután egy nagykőrösi, Kecskeméten dolgozó fiatalasz- szony. Fél 5-kor, dolga végeztével neki iramodott az állomásra vezető útnak, s közben latolgatta a „második műszak”, a szombati nagytakarítás, mosás gondjait. — Hopp! De ma is lesz a vasárnapi ebéd? Egy kis hús* kellene szerezni — jutott eszébe. Végig sietve a Rákóczi úton, betért a Bethlen körút sarkán levő hentesüzletbe. Fä 5 múlt 10 perccel. Az üzletben kereken tizenöten várakoznak előtte. A hentesmester gyorsan dolgozik. Egyik vevő a másik után hagyja el a boltot. Ám az idő is / szalad. Háromnegyed öt Négy óra 47 perc. Négy óra 50. Jaj, 6 perc múlva indul a vonat! A mi fiatalasszonyunknak a torkában dobogott a szíve, s nagy lélegzet- vétel után így szólt a még előtte sorakozó kilenc társához: . — Kérem szépen, engedjék meg, hogy soron kívül kérjek egy kiló marhahúst, pár perc múlva indul a vonatom.;. — A miénk is! — csattant a sorból egy fehérsapkás asszony harcias válasza. — Jól kinéznénk, ha engednénk! Jó kifogás mindenkinél akad! — kontráztak rá egyszerre többen is. — Ejnye, asszonyok, kicsit több megértést. Négy éve ismerem ezt a fiatal- asszonyt. Szegény, mindig a vonathoz rohan. Csak I nem gondolják, hogy így elengedem. .. — Közben szaporán mérte ki az egy kiló levesnek valót és tekintetével nyugtatta a vevőt, aki mégis elérte a vonatot. (P—y.) rábbiaknál. A szövetkezetek vezetői helyesen felismerték, hogy a leltározás a gazdaságok vagyonvédelmi helyzetének felmérését is szolgálja. A tsz-ek leltározó bizottságainak és a közös gazdaságok vezetőinek ezzel kapcsolatos tevékenységét a városi, járási tanácsok vb mezőgazdasági osztályai megfelelően segítették. Kiskunhalason például ellenőrző csoportokat létesítettek a tanáós dolgozóiból. Ezek ellenőrizték a leltározást és nyomban intézkedtek, ha valahol zökkenő, hiba mutatkozott. így történt ez más járásokban is. A hajósi Petőfi Tsz-ben az ellenőrzés nyomán megismételtették a leltár- felvételt, a Haladásban pedig részleges leltár-új raf el vételt rendeltek el, mert pontatlanok voltak a felmérések. A mulasztókkal szemben a felelősségre vonásra is javaslatot tettek. Eltűnt egy tehén... A készletfelvételek és a könyvelési készletek közötti különbségek pontos kimutatásához nélkülözhetetlen a könyvelés naprakészsége. Ezzel kapcsolatban a legtöbb hiányosságot a kiskunfélegyházi járásban tapasztalták a népi ellenőrök. Nehezítette a tényleges vagyonfelmérést az, hogy a vizsgált hat termelőszövetkezet közül csak kettőben volt naprakész a könyvelés, az analitikus nyilvántartásokat pedig a hat tsz közül csak egyben vezették pontosan. Kirívó és szélsőséges példája volt a vagyonvédelemmel kapcsolatos mulasztásoknak, hogy a dusnoki Munkás—Paraszt Tsz- ben még az ősz folyamán eltűnt egy tehén, s ezt csak az év végi leltározásnál állapították meg. Az ilyen eset természetesen nemcsak az adminisztratív teendők körüli hibákra utal. Szórványosan mind a hat jáPETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Bániéi. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős ki-dó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Belpolitikai' rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 rásban, de főleg a kalocsaiban találkozott a vizsgálat olyan szemlélettel, hogy nem hoztak létre a leltározást ellenőrző csoportokat mondván: „Az ellenőrző csoport tagjai úgyis tagjai a leltározó bizottságnak”. Az ellenőrző csoport hiányáról tanúskodik, hogy például a császártöltési Üj Barázdában a népi ellenőrök. felmérési hibát észleltek. Nyolcvan kiló raffia helyett 160 kilót vettek fel a leltárba, a keceli Vörös Zászló Tsz-ben pedig 182 köbméter szőlővenyige helyett csak 122 köbmétert tüntettek fel a leltárban, a könyvelésbén pedig ez a tétel egyáltalán nem szerepelt. Ki legyen a leltárfelelős ? Figyelemre méltó a jövőre nézve a NEB-nek az az > észrevétele,* hogy a leltári elelősök túlnyomórészt a tsz-főkönyvelők voltak. Igaz, hogy számviteli szempontból a főkönyvelő a legmagasabb képzettségű dolgozó a szövetkezetben, elgondolkoztató azonban, helyes-e a leltározásnál közvetlenül foglalkoztatni, amikor az év végi munkálatoknál (zárszámadás stb.) amúgyis túlságosan lekötött. Több helyen az ellenőrző csoportok feladatát is a főkönyvelő látta el, sőt olyan példa is akadt, hogy bizottsági tagként leltározott. A gátéri Aranykalász Tsz-ben például a főkönyvelő volt a leltárfelelős, s emellett gyakorlatilag is részt vett a leltározásban. A technikai felméréseknél — s főleg az állatok mérésénél — esetenként zavarok mutatkoztak amiatt, mert szövetkezeteink nem rendelkeznek csoportos mérésre alkalmas nagyobb teherbírású mérlegekkel. Hasznos a NEB-nek az a javaslata, hogy az év folyamán törekedjenek a tsz-ek az év végi leltározáshoz, utóellenőrzésekhez és egyébként is szinte nélkülözhetetlen technikai feltételek megteremtésére, mérlegek, különböző ládák, az állatok csoportos mérlegeléséhez szükséges karámok beszerzésére. A tsz leltározás NEB ellenőrzése a tapasztalatok feltárásával segítséget nyújtott nemcsak a legközelebbi leltározások még gondosabb megszervezéséhez, hanem hasznos volt azért is, mert egy sor olyan vagyonvédelmi feladatra irányította rá a figyelmet, amire a tsz-ek vezetőinek és gazdáinak egész éven át gondosan ügyelni ők kell. P. I. Beszédes számok 113.S 1958-ban 41 millió 781 ezer liter tejet adtak át mezőgazdasági nagyüzemeink és háztáji gazdaságaink a felvásárló szerveknek. 1959-ben már 4,6, 1962-ben pedig 13,8 százalékkal többet, s az öt év alatt megyénkben felvásárolt tejmennyiség meghaladja a 223 millió litert. „Erdő mellett nem jó lakni .." mert sok fát kell hasogat ni” — ez a kis dal jut eszünkbe nekünk, akik meleg szobában nézegetjük a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság nyárjasi erdészete munkásainak sürgés-forgását. Elképzeljük, milyen élesen veri vissza a fagyos erdő a Styll-gép berregését, míg Szárát Miklós szabdalja vele a fatörzseket. Hátrább a sa- rangolók cipelik a méret szerint válogatott szelvényeket, s a kérgezők bántják furcsa kis ásóikkal a törzet. • Virág Erzsébet nem ásóval, hanem speciális faragó szerszámmal végzi a kérge- zést. (Pásztor Zoltán felvételed.) Az évszázad hetedik A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelentése szerint a rendkívül hideg, mérsékelten borult és rendkívül csapadékos január ugyancsak rendkívül hideg, mérsékelten borult és erősen csapadékos február követte. A havi középhőmérséklet — mínusz 4,8 fok — az átlagnál 4,8 fokkal volt alacsonyabb. Ennél hidegebb február ebben az évszázadban Kecskeméten csak hat esetben, legutoljára 1956- ban fordult elő. A legerősebb felmelegedés papján, 17-én, mindössze 2,6 fokot mutatott a hőmérő. A hónap minden napján fagypontig, vagy az alá süly- lyedt a hőmérséklet, 2-án a taSikkasztás n Adóügyi megbízottként dolgozott öregcsertőn 1959-től 1962- ig Jakab Ferenc kalocsai lakos. Ahelyett azonban, hogy munkájának maradéktalan elvégzésére törekedett volna, beosztásával visszaélve különböző összegeket sikkasztott el. A községben mindenki Ismerte, s ezt arra használta, hogy egyes emberekkel összebeszélt: nem fog adókivetést kiállítani a nevükre. Hogy honorálják Jakab Ferencnek ezt a „nagylelkűségét”, öt ember 6740 forintot adott az adóügyi megbízottnak. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem elhatározta, hogy újabb összegeket sikkaszt el a már leghidegebb februára laj mentén mínusz 24,4 fokot mértek. A talaj felső 30 cm vastag rétege a hónap folyamán túlnyomóan fagyott volt, a legnagyobb fagymélység 3-án elérte a 65— 70 cm-t. A napsütéses órák száma (77) öttel volt kevesebb, a csapadék havi összege (56 mm) viszont 26 mm-rel volt több az átlagosnál. Különben a második dekád volt rendkívül csapadékos, amikor 43 mm csapadék hullott. A talajt az egész hónap folyamán összefüggő hótakaró borította, amelynek 4-én és 5-én volt legnagyobb — 40 cm — a vastagsága. lialt elitélték befizetett adóból. Így 11 367 forinttal károsította meg az államot. Tettét leplezni igyekezett, és meghamisította az adófőkönyvet A kalocsai járásbíróság közokirathamisítás, hamis tanúzásra való reábírás, jogtalan előny követelése és egyrendbeli, a társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében mondta ki bűnösnek Jakab Ferencet és ezért nem jogerősen egyévi es tízhónapi szabadságvesztésre ítélte, kétévi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte az elsikkasztott pénz megfizetésére.
