Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
Kádár János országgyűlési beszéde Az országgyűlés délutáni tanácskozását Vass Istvánná nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségében való megerősítése tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átiratokat dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében, Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kállai Gyulát kormányelnökhelyettesi, dr. Münnich Ferencet államminiszteri tisztében; dr. Ajtai Miklóst az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czi- nege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, Ilku Pált művelődés- ügyi miniszteri, Incze Jenőt külkereskedelmi miniszteri, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lé- várdi Ferencet nehézipari miniszteri, Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Jó- zsefnét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügyminiszteri, Pap Jánost belügyminiszteri, Péter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Timár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Trautman Rezsőt építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette. Az országgyűlés egyhangúlag megerősítette dr. Szalai Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Szénási Gézát legfőbb ügyészi tisztében. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Mun- kás-Paraszt Kormány elnöke emelkedett szólásra Tisztelt országgyűlés’ Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok az országgyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár János. A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elv- társakkal politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk. Még egyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizalmat, a Minisztertanács valamennyi tagja nevében biztosítani szeretném a tisztelt ország- gyűlést, hogy munkával igyekszünk a bizalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélésében nagy jelentőségű az a l tény — mondotta —, hogy a ' február 24-i országgyűlési és tanácsválasztások népünk. szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. A jelölő gyűléseken a választók közel fele, kereken 3 millió 400 ezer ember vett részt — a választás sikeréért a különböző bizottságokban több mint 1 millió ember fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott. A kereken 7 100 000 választói joggal rendelkező honfitársunk közül mindössze 200 000 olyan volt, aki nem élt választójogával és 75 000 olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reálisan nézve a választások eredményeit, ezen túlmenően számolnunk kell azzal is, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató választók között voltak olyanok is, akiknek bizalmát teljes mértékben még nem bírjuk. Ezek nyilvánvalóan azért szavaztak a listákra, hogy úgymond „rosszabb ne legyen”, minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragadja azokat is, akik ma még ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint mondotta, magának az országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is vannak a fejlődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik, és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törkedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk «-óit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni, a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, a képviselő- választásoknál is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végűi, ennek az országgyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével. A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz- szusának határozatai, a Hazafias Népfront programnyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét — teljesítenünk, és gazdasági céljainkkal összhangban túl kell teljesítenünk második 5 éves tervünket, amely a nemzeti jövedelem 36 százalékos, az ipari termelés 48 —50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a magyar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tarsa és mindenkivel betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is, és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát. Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Senki se higyje azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista— leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásba, a művészetek terén, a kultúrába. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, közintézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek Ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Még az ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában — óriási szerepe van a példamutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növekvő szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott százezrek, a „szocialista módon élni, tanulni, dolgozni” jelszót követő és megvalósító öntudatos és példát mutató felnőtt és fiatal dolgozók. A kormány gazdaságpolitikai munkájáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mező- gazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaságpolitikai elvünk — mondotta, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésével. Kádár elvtárs ezután elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari munkás, közlekedési, vízügyi, közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnehezebb helyekre mozgósított katonák, munkásőrök és a lakosság példás helytállásáról. Külön kifejezte a kormány elismerését és köszönetét a magyar bányászoknak, bányaüzemeink valamennyi vezetőjének és dolgozójának azért, hogy január és február hónapokban hallatlan nehézségeket leküzdve, terven felül több mint 300 ezer tonna szenet biztosítottak az országnak. A téli időjárás jelentős károkat okozott népgazdaságunknak. — folytatta a továbbiakban a kormány elnöke. A vasút, a közlekedési vállalatok, a bányászat, az erdészet többletköltségei, a hóeltakarítás közületi kiadásai összesen mintegy 600 millió forintra rúgtak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a termelésben a rendellenes időjárás miatt bekövetkezett — január— februári kiesés, illetve lemaradás. Az 1963-as tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfeszítést kívánt. Az előírt termelékenység és költségszint elérése már önmagában, az eddiginél jobb, összehangoltabb munkát feltételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javítása területein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségek, amelyeket az időjárás okozott. A termelésben bekövetkezett kiesést csaknem teljes egészében pótolni tudjuk és pótolnunk is kell mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban ez év folyamán. Népgazdaságunk erejét bizonyítja, hogy bár ezen a télen, a múlt télhez viszonyítva, a lakosság 24 százalékkal több tüzelőt használt fel, 160 vagonnal tást tudtunk biztosítani ezen a téren. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja továbbá az 1962. évi terv teljesítése is. 1962-ben az ipari termelés, mint ez ismeretes, 9 százalékkal növekedett, a mezőgazdaság bruttó termelése az előző évi szintet érte el, a felvásárlás 6,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben, a közlekedésben a teherszállítás 6 százalékkal, az utasforgalom 9 százalékkal haladta meg az előző évit, a beruházásokra és felújításokra pedig 13,5 százalékkal fordítottunk többet 1962-ben, mint az előző évben. Általában a népgazdaság fejlődése 1962-ben — kivéve az aszály sújtotta mezőgazdaságot — megfelelt, illetve meghaladta az 5 éves tervnek erre az időszakra szóló előirányzatait. A lakosság összes pénzbevétele 4,2 százalékkal haladta meg 1962-ben az 1961. évit. Ez év január—februárjában, bár az építőmunkásoknál fagyszünet miatt jelentős keresetkiesés volt, a munkásoknak és alkalmazottaknak kifizetett összes bér 7 százalékkal haladta meg az előző évi január—februári szintet. Ugyancsak jelentősen növekedett az idei mezőgazdasági zárszámadásokon a múlt évihez viszonyítva a termelőszövetkezeti tagságnak kifizetett részesedés összege is. Februárban a takarékbetétek összege túlhaladta a 10 milliárd forintot. A népgazdaság terén végzett munka javulását bizonyítja az 1963. éves terv időben és megfelelően történt jóváhagyása is. A kormány december 13-án jóváhagyta a tervet, ezt a minisztériumok általában december 31-ig lebontották vállalatokra. Népgazdaságunk szilárdságát bizonyítja, hogy ugyanezen időszak alatt az ország jelentős nemzetközi fizetési kötelezettségeinek is eleget tett. Ily módon a Magyar Népköz- társaságnak, mint szolid, megbízható partnernek, növekedett a tekintélye ezekben az években mind a baráti országok, mind a velünk kereskedelmi kapcsolatban álló tőkés érdekeltségek előtt. Kádár János ezután rámuta- tatott, hogy a gyakorlatban bevált gazdaságpolitikai elveink vannak, s reális, jó tervünk van. Az 1963-as terv jól szolgálja ötéves tervünk célkitűzéseit. A szocialista társadalom alapjait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépve, áttekintve a küzdelmes éveket és azok tapasztalatait, figyelembe véve, hogy rendszerünk szilárd, népünk politikai egysége erős, úgy véljük, elrendezhetünk és el is kell rendeznünk néhány múltbeli kérdést — hangsúlyozta Kádár elvtárs beszéde befejező részében. A kormány ebből kiindulva javaslatot tett az elnöki tanácsnak széleskörű, közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt esztendők különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása esetén a háborús bűnösök, a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűncselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták' el. Végül kiterAmnesztiát javasoltunk továbbá a javító-nevelő munkára ítéltek és szabálysértéseket elkövetőkkel szemben is. Javasoltuk* hogy a régen, illetve kisebb cselekményekért büntetett emberek jelentős részénél töröljék a büntetett előéletet és az azzal járó jogszabályok alól mentesüljenek. A kegyelem viszont nem terjed ki az államellenes cselekmények közül a kémkedést és hazaárulást, a köztörvényi esetek közül a gyilkosságot és gyújtogatást elkövetőkre. Nem terjed ki végül az általános közkegyelem a visszaeső bűnösökre. — Ugyanakkor a kegyelmi rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy az általános kegyelemből kizártak is kérhessenek és nyerhessenek kegyelmet egyéni elbírálás alapján. A szigor és megbocsájtás he-' lyén való alkalmazása, állami* társadalmi rendünk feletti köteles őrködés késztetett bennünket arra, óvjunk mindenkit a közkegyelmi rendelet félreértésétől* s gondoljunk azokra is, akik esetleg javíthatatlanoknak bizonyulnának. Ennek megfelelően azok, akik most kegyelmet kapnak, de három évein belül új bűntettet követnek el, azonkívül, hogy új bűntettükért is felelősségre vonják őket, a kegyeld mi rendelkezés is hatályát veszti és újból érvénybe lép velük szemben a korábbi cselekményükért kiszabott régebbi büntetés is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta* támogatta és törvényerőre emeli te. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4-ig, hazánk felszabadulásának napjáig végrehajtják. Kádár elvtárs végezetül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az országgyűlés, népünk támogatja, helyesli azt a politikát, melyet a kormány maga is szolgál. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a Népköztársaság Elnöki Tanácsához az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Javasolta: napolják el az ülést március 25-én délelőtt 10 óráig, hogy az ország- gyűlés bizottságai a törvényjavaslatot megtárgyalhassák. A képviselők a javaslatot elfogadták. Az országgyűlés március 25-én az 1963. évi költségvetésre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját. több zsírt, 200 vagonnal töob húst, 470 vagonnal több cukrot fogyasztott, népgazdasági tartalékainkból zökkenőmentes ellájed a kegyelem a köztöryényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is.
