Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
4 1363. március 20. szerda 3. oldal ÉPÍTŐBRIGÁD MUNKA KÖZBEN Akkora sárral, amekkora a nemesnádudvari Kossuth Tsz majorságát körülöleli, még a megyejáró újságíró is ritkán találkozik. Feszülő istránggal húzzák a lovak a csaknem tengelyig süllyedő szekereket, a trágyával megrakott pótkocsi elé pedig éppenséggel három Ze- tort fogtak. cn Zrínyi József, a tsz főmezőgazdásza mégis olyan biztonsággal vág át a sártengeren, mint városi ember a flaszteron. A major túlsó részébe siet. Ott dolgozik a szövetkezet építőbrigádja. öt ember. Az egyik szabad tartásos istállót alakítják át marhahizlaldává. A férőhelyek számát megkétszerezzük — újságolja Czippfl György, a brigád vezetője, miután sikerrel átvergődünk a feneketlen latyakon. Kezében mérőléc és kőműves- kalapács. A frissen felhúzott fal téglái között még nedves amalter. A brigádvezető a felső téglasor szélére helyezi a lécet. Látható szakértelemmel ütöge- ti: millimétemyi eltérésnek sem szabad lenni a téglák között. — Ez a brigád? — kérdezem. — Dehogy — nevet. — Amott, a kacsatelep korszerűsítésén még heten dolgoznak. Tizenket- ten vagyunk. De így is kevesen. ts Négy évvel ezelőtt, a szövetkezet megalakulásakor még csak három tagja volt a brigádnak. A kőművesmesterség ismereteit a tsz-ben sajátították el. Azelőtt építkezésnél csak mint segédmunkások dolgoztak, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Czippfl György például két évig. A tervrajzon egyedül ő tudott eügazdoni. ezért is lett a brigád vezetője. Ám tavaly már letette a mestervizsgát. Harsányi Antal is a brigád egyik „alapító tagja”. Most a falat rakja. Közben nevetve mondja: — Most mester vagyok én is. De ha kell, akkor segédmunkás. Az idén ő is megszerzi a mesKallódó A CSENGETÉSRE a házigazda, a hosszúkás arcú, őszes haj- koronájú Kiss Sándor, a 607-es Gáspár András helyiipari iskola szakoktatója nyitott ajtót. •tSzíves szóval invitált a barátságos meleg, vendégmarasztaló szobába, ahol elsőnek a vasvirágok és állatfigurák művészi, IfcZéses feldolgozása kiáltott áUjt Ui belépőnek. Az egyik állványon a korha- idó fa méltóan fejezi ki az el- pnúlást. Az egyik heverő felett \Uevő kőszáli sas az erőt dokumentálja. A vasból készült tollászkodó kócsag és sok más pegyéb állatfigura mind egy-egy > mestermű. Alkotója, kivitelezője a házigazda, Kiss Sándor. Művészi hajlama már gyermekkorában jelentkezett, amikor liskolából jövet megcsodálta a fhídeg vas formálóinak ügyességét, találékonyságát, s eldön- dötte, követi azok példáját: wnűlakatos lesz. AZ AKKORI gyermek álmai ma már megvalósultak, neve túlnőtt a megye határán. Sőt Budapesten jobban ismerik, mint szűkebb hazájában, Kecskeméten. A Malomgépfejlesztő és Tervező Iroda emblémájának tervezése és kivitelezése is az ő ügyességét dicséri. A tihanyi Hidrobiológiái és Kísérleti Intézetben is szíves szóval emlékeznek róla. Alkotása még Becsbe is eljutott egy kiállításra. Az Országos Munkásőrség Parancsnokságának készített TV-asztal jól példázza gazdag fantáziáját. művészi igényességét és a választékosságra való törekvést. Tehetséges. Egyik helybeli ki- dáliuása után a megyei tanács T§x-kozi vállalkozás a lápföld kitermelésére (Tudósítónktól.) Korábban már beszámoltunk róla, hogy a kunadacsi Rákóczi Termelőszövetkezetben mintegy félezer katasztrális hold területű lápföldre bukkantak, amelyen a homokos talajok javítására rendkívül alkalmas szerves anyag 1—2 méter vastagságban található. Mezei Ferenc, a közös gazdaság elnöke felkereste az illetékeseket, elsősorban a megyei tanács mezőgazdasági osztályát, s mindenekelőtt azt kérte, hogy kisvasúti síneket és csilléket bocsássanak a termelőszövetkezet rendelkezésére. A kérést dicséretre méltó gyorsasággal tését és a csillék rendbehozatalát végzik, s március végén a másik kunadacsi közös gazdasággal, a Kossuth-tal tsz-közi vállalkozásként teljes erővel hozzáfognak a lápföld kitermeléséhez. Ez a munka nemcsak azzal a haszonnal jár, hogy a két szövetkezet elegendő meny- nyiségű talajjavító anyaghoz jut — amire a telepítések miatt is elengedhetetlenül szükségük van —, hanem azáltal is jelentős jövedelmet biztosít a két tsz-nek, hogy a Talajjavító Vállalat köbméterenként 35 forintért minden mennyiségben átveszi a kitermelt lápföldet. Tóth Pál 35 évvel ezelőtt kapta meg gépkocsivezetői jogosítványát. Évekig mint gépkocsivezető járta megyénk, hazánk országútjait, s szállította a felvásárlótelepekről a libák, kacsák, csirkék tízezreit a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnak. A szakmában nagy jártasságot szerzett. Ért a javításhoz és a szereléshez, ezért a j** vító műhelybe került — ahol Immár tizedik esztendeje dolgozik. Nagy része van abban, hogy a vállalat teher- és személygépkocsijai üzemképesek. (Pásztor Zoltán felvéteted terlevelet. S lassanként valamennyien. Körülnézünk a majorságban. Négy juhhodály sorakozik az egyik részén, egyenként háromszáz férőhellyel. Amott a sertéstelep, négy fiaztatóval, három hizlaldával, amelyekben egyszerre 360 sertés gömibölyö- dik. Aztán egy háromszáz férőhelyes süldőszállás következik, majd a kacsatelep, háromezer víziszárnyas részére. Odább tíz- vagonos góré. Mindez a brigád szorgos munkájának az eredménye. m Arról érdeklődöm: hogyan szervezik az építést. — Ismerjük tervünket — feleli a brigádvezető. — Ezt részfeladatokra bontjuk úgy, ahogy azt a sző vetkezet igénye, a határidő, a létesítmény nagysága, az anyag megléte kívánja és lehetővé teszi. Az idén például létrehozunk három tízvagonos górét. meg egy 120 férőhelyes' marhaistállót, nem beszélve a kisebb munkákról. Megszólal a főmezőgazdász is: — Jó, hogy van ez a brigádunk. Nyugodtan állíthatom, hogy állatállományunk számára eddig még nem volt problémánk a férőhellyel. S ezután sem lesz. Az sem utolsó dolog, hogy építkezéseink költsége fe- lényi, mintha a kivitelező vállalatot foglalkoztatnánk. Közben meglepődve tapasztaljuk, hogy itt tartózkodásunk alá is mennyit nőtt a fal. Beszélgetésünk alatt sem állt a munka egy percet sem. Hatvani Dániel teljesítették. A szövetkezet — kölcsönképpen, díjtalanul — hetekkel ezelőtt hozzájutott a lápföld kitermelésének legfontosabb eszközeihez, amelyeket később kedvezményes áron megvásárolhat. A Rákóczi Termelőszövetkezetben egyelőre a kisvasút építehetség művelődési osztályától kapott egy levelet, melyben többek között ez állt: „Mivel tehetséget árul el az iparművészet ezen ágának művelésében, keresse fel a Képző- és Iparművész Szövetség Bács-Kiskun megyei titkárát.” EZT MEG is tette. Ennek nyomán a megyei titkár ellátogatott Kiss Sándor otthonába, ahol baráti és művészi eszmecsere folytán megismerkedett terveivel, elképzeléseivel. Segítséget azonban nem kapott Kiss Sándor. Nagy kár. Éspedig azért, mert a művészi kovácsoltvas tárgyak ismét divatba jöttek, hódítanak. Nemcsak reprezentatív szórakozó és egyéb más helyeken találjuk meg, hanem egyre több magánlakásban válik kedvelt díszítő elemmé. Emellett kitűnő exportlehetőséget is rejt magában tekintettel arra, hogy a művészi kivitelű kovácsolt vas iránt külföldön is egyre nagyobb az érdeklődés. A csendes, halkszavú, a legkisebb elismerést is nagyra értékelő, művészi ambícióval fűtött házigazda több segítséget érdemelne. Nem ártana kiállításokon propagálni tevékenységét, de érdemes lenne az eddiginél jobban foglalkoztatni alkotásra kész kezét is. AZZAL a gondolattal léptem át a kis ház kapuját, hogy ennek a csupaszív embernek törekvése támogatásra méltó, mert az emberi alkotótevékenység iránti szerétéiből, lelkesedésből fakad. V. K. Több mint háromezer forint jövedelemtöbblet holdanként kezeti gazdaságaink képzett öntöző szakmunkásokkal rendelkeznek. E tekintetben lényeges javulás tapasztalható, mert a tél folyamán 60 szövetkezeti gazda háromhetes bentlakásos tanfolyamon megszerezte az öntöző szakmunkás-képesítést. Rajtuk és jó gépeken kívül szükség lenne még néhány mezőgazdasági és vízügyi technikusra, akikkel a járási tanács jelenlegi apparátusát ki lehetne egészíteni. Ballai István „Olyan, tanij'-mzialn Kevés kezdeményezésnek vek olyan tömegsikere a Rádiótechnikai Gyár kecskeméti telepén, mint a közelmúltban meghirdetett „Olvass,. tanulj”-mozga~ lomnak. Bizonyság rá, hogy a gyáregység dolgozóinak csaknem a fele, több mint száz résztvevő készül a vizsgára, amelynek lebonyolításéra április 5-én és 6-án kerül sor. Érdeklődésünkre a telep vezetői elmondották, hogy hét témakörben összesen kilencven vizsgakérdést dolgoztak ki. Ezek egyharmada közvetlenül a dolgozók napi munkájával kapcsolatos. A miskei paprikások Baracskai János, a miskei tanács vb elnöke elmondta, hogy a közös gazdaságok közül az Üj Életben 160, az Aranykalászban 130, a Marx Károly Tsz-ben pedig 65 holdon termesztenek az idén fűszerpaprikát. Ellátogattunk a legnagyobb „paprikás” tsz-be, az Üj Életbe. Fiatal agronómusuk, Brunszkó Pál nemrégen került oda, szavaiból azonban kitűnik, hogy jól ismeri a fűszernövény termesztésének tennivalóit. — A paprikatermesztés jól jövedelmez. A szétparcellázás után a szükséges melegágy! homokot, trágyát a tsz bocsátja a szövetkezeti gazdák rendelkezésére, a vetőmagot pedig szerződés alapján a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalattól kapják. A tagság feladata a palántázás, nevelés, majd a termés leszedése, osztályozása, a felfűzés, szári-, tás. Közös gazdaságunknak két saját palántázógépe áll a tagok rendelkezésére. A termés egyébként feles. Ezenkívül a parcellák megmunkálásáért az előírt mennyiségű munkaegységet írjuk a tsz-gazdák javára. így érdekeltségük a termelésben biztosítva van. Miskolczi Péter, a Marx Károly Tsz elnöke szerint a részes műveléssel eddig rendkívül jó eredményeket értek el. Néhány kiragadott adat a termelőszövetkezet kimutatásából: Miskolczi József tavaly 1200 négyszögölről közel 27 mázsa termést szedett és — a nagyüzemi felárat nem számítva — 3800 forintot kapott. Novák Péter és Károly tsz-gáz- dáknak a kétszer akkora terület 6043 forintot jövedelmezett. — Jól előkészített talajban 25—30 mázsa a holdankénti átlagtermés, még szárazműveléssel is. A rövidesen létrejövő Kalocsa környéki öntözőrendszer még jobb terméshozamokkal kecsegtet: 50, esetleg 100 százalékkal is növelheti az öntözés a jelenlegi termésmennyiséget. A nagyüzemi felárat a termeltető vállalattól kapjuk: 200 mázsa nyers csöves paprika átadása esetén mázsánként 15 forintot. Miskén egyébként a termeltető Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnak külön átvevő telepe van, ahol a paprika félkész termékké való feldolgozása történik. Nemcsak a kalocsai, de a szomszédos kiskőrösi járásból is közel 30 közös gazdaság áruja gyűlik itt össze. 4 LJclJcU J cLL i±5> icuncuÄüuvcr kezeteiben évről évre nagyobb területen folytatnak öntözéses gazdálkodást Jól példázza ezt az, hogy amíg 1960-ban 490, tavaly már 1892 holdon juttatták a különböző növényekre mesterségesen a csapadékot. Erre az évre az öntözött területnek 3400 holdra történő növelése szerepel a járás tervében, aminek végrehajtását a márkiutalt 12 öntözőberendezés üzemeltetése is segíti. Hogy az öntözés mennyire kifizetődik, erre vonatkozóan értékelést végeztünk az elmúlt évben. összesen 1461 katasztrális hold öntözött terület 28 növényféleségének a terméseredményeit hasonlítottuk össze azoké- val a területekével, amelyeken szárazművélést aűkalmaztaík. A megvizsgált növények közül nyolcnál 690 forint volt holdanként a legmagasabb jövedelem- többlet, jelezvén, hogy ott nem volt megfelelő a talajerő vagy a növényápolás, esetleg kevés vizet használtak fel öntözésre, (mint például a lucernánál, amelynek holdanként! jövedelemtöbblete csak 960 forint volt). A többi húsz növényféleség többletjövedelme 1360 és 19 200 forint között váltakozik. Kitűnt, hogy a kertészeti növények hálálják meg ’ legjobban az öntözést. A mesterséges esővel ellátott zöldbab, zöldség, nyári káposzta, fürtös uborka és a fejes káposzta holdankénti többlet- jövedelme 19 200, 13 400, 11 300, 8200, illetve 8000 forint volt. A vizsgálat alá vett 1461 kh terület összes többletjövedelme 165 ezer forint híján 5 millió forintot tett ki, az egy holdra jutó átlag tehát 3309 forint volt. Az eredmények kétségtelenül jobbak lettek volna, ha szövet-
