Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-17 / 64. szám
A% URH-s&olgálat kosbelép Alighogy megcsörrent a telefon a Kecskuméti Városi és Járási Rendőrkapitányság URH- ügyeletén, a városban portyá- 55Ó, rádióberentfezéssel felszerelt gépkocsi ' szolgálattevője máris a „Jó fahrt” vendéglőbe, a verekedés színhelyére irányította járművét. S ugyancsak nagy volt a vendéglő — szomszédból telefonáld — vezetőjének a meglepetése: mire visz- sza ért, a kocsma előtt találta a fürge autós járőirt. Gyors beavatkozás, s a botrány okozói pár perc múlva a rendőrkapitányságon ültek, megszeppentem Az autó pedig tovább rótta éjszakai útját. Másfél hónapja gazdagodott a kecskeméti rendőrkapitányság a távirányított szolgálatot ellátó gépkocsival, de jelentősége, hasznossága máris lemérhető. Erről tanúskodik az URH- csoport eseménynaplója, amely közel 270 gyors intézkedést, rendőri közbeavatkozást rögzít. Nem is szólva az elismerést, köszönetét tolmácsoló levelekről, melyek közül csak egyet, Sz. Erzsébetét idézzük. Menekül az éjszakai támadó „Március 2-án, szombatról vasárnapra virradó éjjel fél egykor arra ébredtünk, hogy valaki zörgetni kezdte lakásunk külső ajtaját. Mivel nem nyitottuk ki, a zörgetés dörömbö- léssé változott. Mi ketten — lévén csak gyenge nők — telefonáltunk a rendőrségre. Lélegzetelállító pillanatok. Már- már úgy látszott, hogy az ajtó kipattan. E percben megjelentek a rendőrség XJRH-tagjai, az előlük menekülő tettest sikerült az udvarban elfogni és elszállítani. Ez így leírva talán nem érdekes, de nekünk, akik mindketten betegesek vagyunk, nagy megrázkódtatást jelenteit. Bár a rendőrség előttünk ismeretlen tagjai csak kötelességüket teljesítették, úgy lehat, nekünk az életünket mentették meg. Hálás köszönetünk a gyors, segítő munkájukért.” De itt van például a felügyelet nélküli fiatalkorúak gyakoribb esti ellenőrzése az állomáson, a különböző szórakozóhelyeken. Pirikét keresi édesapja A Hírős Étteremben találták meg a 16 éves T. Piroskát, akit már három napja keresett elkeseredetten édesapja. B. Ildikót Budapestről keresték, s az URH-s szolgálat már a körözés napján a lajosmizsei állomáson lelte meg. Jól kamatozó a távirányított gépkocsis szolgálat a közlekedés rendjében is. Szolgálattevői egész napon át menetközben ellenőrzik a szabályok betartását, figyelmeztetik a szabálysértőket, s ha a szükség úgy kívánja, nem egyszer a betétlap megvonásával őrködnek a közlekedés rendje felett. MEGDÖBBENT SZÜLÖK L A«*?' — Édes fiacskám, hát te lettél a falu bolondja!... Nézzük azonban a legfrissebb intézkedéseket. — Sorolhatnék egy párat, de maradjunk talán a szombatnál — mondja a szolgálatvezető főtörzsőrmester. — Szombat, vasárnap, fizetésnap — nálunk ez a szezon. Sajnos, a legtöbb bajunk a részeg garázdálkodók- kal, közrendsértőkkel van. A mi vidékünk „specialitása”. Sok a bor és mértéktelen fogyasztását sokan nem vetik meg... Szombaton éjjel 11 órakor pl. a Farkas Sándor utcából Sz. István bácsi állított be az ügyeletre, ijesztően véres külsővel. Kerékpáron tartott hazafelé és Miklóstelepen három garázda fiatalember leütötte. A szolgálatvezető gyorsan megtudakolta az eset körülményeit, SZ. Istvánt orvosi ellátásra az SZTK-ba küldte, s a távirányító máris adta az utasítást. Mire a bácsi visszatért a rendőrségre, az URH-s kocsival előállították a három ittas fiatalembert. Molnár Ferencet (Belsőnyír 11), Magó Sándort (Al- sószéktó 136) és Molnár Lászlót (Ürhegy 1.) Egyiküket — aki azonmód véres kézzel feküdt le — már otthonában az ágyból szólították ki. Volt is meglepetés mindkét részről, amint ott szemben álltak egymással! Halló 07!... A gyors, eredményes rendőri intézkedés híre rohamosan terjed, a közrend, közbiztonsági és bűnüldöző munka segítéséhez vezet. Ezzel magyarázható, hogy a rendőrség segélyhívó 07-es telefon az utóbbi hetekben jóval nagyobb forgalmat bonyolított le a korábbiaknál. Nem azért, mert azelőtt nem lett .volna szükség rá, hanem, mert nem volt ennyire biztosított a gyors rendőri közbeavatkozás. P. I. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő- Weither Dániel. Kladla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős klrdó- Mezei István tgazgatf Szerkesztőség! Kecskemét. Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon- 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj I hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 Kalap és szemüveg ' Vígan fütyörészik a szél utca hosszat, s behúzott nyakkal sietek úti célom, a melengető otthon, az emeletes kecskeméti bérházak irányába. A szövetkezeti lakásoknál járok, az ablakból kiszürem- lö gyenge fénynél kerülgetem a tocsogókat, s vigyázok, hogy az „okosan" tervezett földszinti teraszok kiálló csücske fejbe ne kólintson, mint legutóbb. A sarkon szinte derékon kap a szél, de nem bír velem, s ballagok tovább. Hanem a kalapomat elrabolta a csibész füty- työs legény, s most nézhetek utána. Nézhetek, mert sötét van, mint valami szurdokban, jó száz méterre tpislog csak egy-egy gyér világú lámpácska. így volt ez a télen is, a legnagyobb hidegben, s az őszön is, pedig akkor még nagyobb volt a latyak. Most csak a szél csíp, s eső sem ijeszt, szerencsére. Bátran né- zelődhetem tehát. A kalap azonban sehol. Szürke az is, mint a föld, s az én szemem... volt jobb is valaha. Kalap nélkül csak nem állíthatok haza, mit gondolna a feleségem, s gyermekeim... Keresgélem a hűtlen fejfedőt, a merülési határokat úgy ahogy betartva, s cuppogtatva a szikkadó sarat gyenge lábbelimmel. Egy hölgy közeleg, s gyűjtöm a bátorságot, már el is haladt, utána szólok: — Bocsánat, jó önnek a szeme? Megrökönyödve néz hátra, s megáll, talán egy huligánt sejt bennem? — Óh, maga az? — hallom az ismerős hangot. S nemsokára a házbeli szomszéd — kedves és sorsomon őszintén sajnálkozó — nejével együtt vizsgál- gatjuk a buckás tájat. Meglett a kalap. Kissé sáros állapotban, de előkerült. Csak a tekintélyem csappant meg egy kissé — önmagam előtt. „Már megint rosszabb egy dioptriával!” — állapítottam meg látószerveimre gondolva. Vagy talán a közvilágítással van baj? Elhessegettem a gondolatot, s magamban igazat adtam a városi tanácsnak: ha már úgyis SZTK-ban van az emberek többsége, valóban olcsóbb néhány új szemüveg, mint a sarki lámpa felszerelése. Az egész városrész bekapcsolásáról nem is beszélve. Meg aztán a nappalok is egyre hosszabbodnak, pont ilyenkor panaszkodnék, ha előbb nem jutott eszembe. El is teszem ezt a kis karcolatot jövőre. Bízom benne, hogy még akkor is aktuális lesz. (T—1.) Tárgyilagosan! A Népszabadság kecskeméti újságíró—olvasó találkozóján sok szó esett az őszinte, tárgyilagos bírálatról, a közvagyon védelméről. Egyik felszólaló, egy vasúti tiszt részletezte, milyen nehéz a lopások ellenőrzése az Alsópályaudvaron, ahol a tüzelőn kívül sok szerv értékes szállítmányai, árui várnak sorukra. Jó ideje kértek intézkedést több vagyonőr beállítására, a hatósági felügyelet megerősítésére, de kevés eredménnyel. Nagy összegű károkról beszélt, s a többi között a TÜZÉP mulasztására is utalt. Vadász Ferenc elvtárs, a Népszabadság rovatvezetője is agitatív érvekkel szólt a fontos közügyről. Idézte a keserűen humoros mondást, hogy „Nálunk itt is lopnak, ott is lopnak, mégis épül az ország.” Tényigaz fejlődünk, gyarapodunk, de nem mindegy, hogy mikorra lesznek jó útviszonyok mondjuk a Leninváros- ban, mikorra lesz elegendő lakás, közlekedési eszköz — és így tovább. Márpedig a közvagyon megóvása húsbavágóan összefügg ezzel. Ha én is, te is, ő is — szemet hunyunk afelett, hogy mellettünk félházra való téglát lopnak, akárcsak félzsák szenet is csennek, vagy „kabát alá szabják” a bőrt az üzemben, nagyon tévedünk, ha úgy gondoljuk, hogy mi ezzel nem károsodunk. Befogtuk a saját zsebünket, tőlünk nem loptak — gondoljuk; ne szólj szám. nem fáj fejem — mondjuk ál-megnyugtatáskép. Pedig ezzel nincs elintézve semmi. Bárhol, bármennyit lopnak, bármennyi érték is megy tönkre hagyagságból, — mindannyian károsodunk. Itt is lop egy ember, amott is három; ma, holnap, végig esztendőn át valahol mindig lopnak, mulasztanak — és a végén nagy összegű kár ért valamennyiünket. Kevesebb épül emiatt ezer lakással; száz autóbusszal szegényebbek lettünk; nem lehetett olcsóbb egy pár cipő; de még a szódavíz ára is maradt a régi... Becsületes ember nem nézheti közömbösen a lopásokat, pazarlásokat, hanem amikor ilyeneket tapasztal, tesz ellene. Nem fél az esetleges harctól, közéleti lelki ismeretére hallgat, nem pedig csak a maga nyugalmára gondol. Ilyen előzmények után kert szót egy másik hallgató és védelmébe vette a TüZÉP-et Beszélt a szervet ért sok averzióról, a nagy erőfeszítésről, mellyel a rendkívüli télben igyekeztek minél jobban megoldani feladatukat. Meggondolatlanul azonban úgy „nyugtatta meg” a termet dugig megtöltő hallgatóságot, amely Kecskemét sok üzeméből gyűlt össze, hogy nem olyan a kár, mint ahogy a vasutas említette, s az összeg nem olyan jelentős, hiszen nagy tételek, nagy összegek forgásáról van szó. Persze, a hallgatóságot ez nem győzte meg. Ezzel be is fejezhetnénk az írást, ha megelégednénk az ankéton felmerült furcsa vita felületes eredményével Mivel beszélnek róla a városban, reális választ kell adnunk a kérdésre. Szerkesztőségünk utánaérdeklődött a két, ez ügyben felszólaló adatainak. Kiderült, hogy a vasúti tiszt sem gondolta át ' előzményeiben, összefüggéseiben felszólalását. Nem hangsúlyozta, hogy 1981-es adatai már lezárt üggyel kapcsolatosak, melyekért a mulasztókat akkor felelősségre vonták, fegyelmit s egyéb büntetést kaptak s az ügyről lapunk is beszámolt. Hangulatot keltett tehát egy olyan közléssel, amely ma nem alap a bírálatra, hiszen a TÜZÉP — éppen az annak idején bekövetkezett változások folytán múlt évi eredményei alapján kiváló vállalat lett. Jó szándékkal szólalt ugyan fel, de mert nem volt tárgyilagos, félrevezette a hallgatóságot. Ennek következtében veszítette el a mértéket a TÜZÉP védelmében felszólaló is, aki meggondolatlanul feldobott adatával ugyancsak indokolatlan találgatásoknak lett az elindítója Felelős vezetők, bírálók — több meggondoltságot. —th —n A lakosság szolgálatában Rétesbolt Kalocsán Bár a szokatlanul kemény tél sok akadályt gördített az építők munkája elé, mégis jelenthetjük, hogy új üzlettel gazdagodott Kalocsa. A város főutcáján, az I. István úton megnyitotta a megye első rétesboltját a Kalocsai Sütőipari Vállalat. A bolt közkedveltségére jellemző, hogy a próbasütések alatt is nehezen sikerült'kielégíteni a megnövekedett keresletet. Piaci napokon a környező községek lakossága, hét végén pedig a kalocsai háziasszonyok a rétesbblt leggyakoribb látogatói. Képünkön: részlet a modern berendezésű rétesboltból.
