Petőfi Népe, 1963. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-16 / 63. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS- KISKUN MEGYEI LAPJA iüRVin. ÉVFOLYAM, «3. STÄM ilrn 60 fillér 1963. MÁRC. 16, SZOMBAT Szántanak, vetnek megyeszerte 11 millió forint megtakarítását vállalták Pezsgő versenykedv a tanácsi könnyűipar üzemeiben A kecskeméti járásban már a #iét eleje óta jó ütemben halad « szőlőkben a nyitás, valamint e gyümölcsfák tisztogatása és metszése. A lakiteleki Szikra Tsz gazdái megkezdték a tavaszi szőlőtelepítést is. Közvetlenül a befejezés előtt áll a járásban az ©szí kalászosok fej trágyázása, s valamennyi közös gazdaságban hordják a földekre a szervestrágyát. A zöldségkertészetekben készülnek a melegágyak. A ti- szakécskei tJj Élet Tsz-ben már vetik a retekmagot. Rövidesen — •mihelyt a szükséges talajmunkákkal elkészülnek — több közös gazdaságban vetni kezdik a borsót és a somkórót. Az orgoványi Sallai Tsz-ben 540 hold őszi kalászos fejtrágyá(ML) Aligha lehet nagyobb keserűség — úgy gondolom — mérnökember számára, mint az, ha jónak tartott, elfogadott tervét — nem építik meg. A kitűnő gép, vagy pompás épület, vagy karcsú híd távlati képe is ott áll rendszerint a vaskcs rajzköteg első oldalán... s bár a következőkön ott sorakozik a megvalósulás minden részlete, mire való mindez, ha senki se nyúl hozzá a papírhoz és senki nem fogja meg a szerszámot Cseppet se sántít ez a hasonlat, ha olyan építményre ért- flük is, amely a társadalom életének irányítására hivatott; a tanácsok szervezeti felépítésére. lAnnyit ér, mint a meddő tervrajzok, a különféle állandó bizottságok megalakulásáról szóló {jegyzőkönyv is, ha nem követi az első ülést a vállalt feladatok becsületes, hozzáértő és felelős teljesítése. Az állandó bizottságok höe- wetlenül és szakadatlanul, amellett hozzáértőn tartják szemmel a hatáskörükbe tartozó területet. Terveznek, irányítanak, ellenőriznek, de elemeznek is, s a tapasztalatokat továbbítják a tanácstestülethez, illetve az illetékes szakvonalhoz. Ahol jól dolgoznak az állandó bizottságok, ott szoros a kapcsolat a tanács és a dolgozók között, ott eljutnak az emberek kívánságai a vezetőkhöz, s a vezetők szava az emberekhez. Az élet gazdagodása, a feladatok differenciálódása okozza, hogy az állandó bizottságok is mind több albizottságra tagozódnak. A megyei tanács kulturális állandó bizottságának most nyolc albizottsága alakult. Miért? A megyei pártértekezlet határozata így summázta a művelődési feladatokat:'„Kulturális területen fő feladat a dolgozók műveltségi színvonalának további emelése, az egyre növekvő szakemberszükséglet kielégítése, az emberek szocialista gondolzását befejezték. A talaj szikká dásától függően fognak majd hozzá a szántáshoz, amelyet a Jakabszállási Gépállomás tíz erőgépe végez el. Gyümölcsöseikben egy RS—09 gép permetezi a fákat. Egy hét múlva, kellő talajelőkészítés után kezdik meg 250 holdon a tavaszi tervükben szereplő szőlőtelepítést. A kiskunfélegyházi járás homokos talajú vidékein szántanak, fogasolnak, simítóznak, sőt megkezdték a tavasziak vetését. A fej trágyázandó 3000 holdnak mintegy az egyharmadán készült el a munka, amelyet a kötött talajokon kézi erővel kénytelenek elvégezni. Hétfőn kezdik meg a járásban 412 hold szőlő és 147 hold gyümölcsös tavaszi kodásának, tudatának, erkölcsének formálása és következetes eszmei harc a polgári, kispolgári ideológiai megnyilvánulások ellen.” Ezt a sokoldalú feladatot nem tekintheti át néhány ember még akkor se, ha csak az a feladatuk, hogy a művelődésüggyel általában foglalkozzanak. — Ezért a megyei tanács művelődési állandó bizottságának három albizottsága foglalkozik ezentúl az oktatásügy különféle fontos ágazataival, egy a gyermek- és ifjúságvédelemmel, egy a népműveléssel, kettő a művelődési intézményekkel, egy pedig a megyénkben nagy számban élő nemzetiségek ügyeivel. A megyei művelődési állandó bizottság azonban nemcsak azzal igyekezett megalapozni a következő négy esztendő eredményeit, hogy gondosan mérlegelte és megosztotta a feladatokat az albizottságok között, hanem azzal is, hogy az albizottságok munkáját még szélesebb alapokra igyekszik fektetni. Számos aktívát vonnak be az albizottságok munkájába, szakértőket, a közösségért szívesen fáradozó fiatal és idősebb társadalmi munkásokat. Nemcsak a „több szem többet lát” igaza érvényesül ebben a törekvésben, hanem a „több kéz többet tesz”-é is. A jövő útja ez, amely a társadalom önirányításának megvalósításához vezet. Nem elég természetesen a megalakuláskor elhatározni a széles alap megteremtését és felkérni a munkára a társadalmi aktívákat, hanem nagy felelősséggel és nagy szeretettel kell továbbra is foglalkozni velük — és , foglalkoztatni is kell őket. Nem elég csupán a terveket elkészíteni, hanem szorgalmasan munkálkodni kell a művön, a szocializmus még csak készülő, de azon a bizonyos első oldali távlati képen már világosan felvázolt pompás épületén. telepítését. Jászszentlászló község közös gazdaságaiban, továbbá a szanki Haladás és a kunszállási Alkotmány Tsz-ben kezdetét vette a borsó, mák, árpa, zab és a somkóró vetése. Az alpári Búzakalász Tsz- ben a szántás befejezése után, a jövő hét elején kezdik vetni 80 holdon a borsót. Ugyancsak a jövő héten fejezik be az őszi kalászosok fejtrágyázását. Szőlőt a tavasszal 28, gyümölcsöst pedig 50 holdon telepítenek. A szabadszállási Lenin Tsz gazdáinak nem kis gondot okoztak a belvízkárok. Ennek ellenére az 1000 holdas vetésterületen kézzel is szórják a műtrágyát, s ma előreláthatólag, mintegy 200 hold fej trágyázását végzik el. Ugyancsak ma fejezik be műhelyükben a tsz gépparkjának kijavítását. Minden előkészület megtörtént már a 47 holdra tervezett közepes törzsű almás telepítéséhez. Ugyanekkora területen termelnek spenóto-t» amelyből az utóbbi két napban 10—10 mázsát szállítottak a fővárosi piacokra. Már befejezték 110O hold kalászos fejtrágyázását a kisszállás! Petőfi Tsz gazdái. Kertészetükben készen állnak a melegágyak, s eddig 20 holdra elegendő paradicsomot ültettek el és elvetették a dohányt. Nyitnak és metszenek a Kunbajai Állami Gazdaság szőlőiben is, és a termő szőlőkben megkezdték a talajerőpótlást. Tavaszi terveikben 400 hold szőlő telepítése van előirányozva. Ezt több mint 700 holdra kívánják túlteljesíteni, s most 43 gép végzi a telepítendő területen a talajegyengetést. ötvenegy holdas spárgatelepükön pedig a növény szárainak letisztogatása folyik. Üzemeinket járva örömmel tapasztaljuk, hogy észrevehetően megnőtt a dolgozók termelési aktivitása. Egyre több azoknak a munkásoknak, műszakiaknak a száma, akik jól ismerik a vállalatok legfontosabb célkitűzéseit, és készek öntudatosan dolgozni azok eléréséért. Ugyanakkor az üzemek vezetősége is pezsdíti a dolgozók kezdeményező kedvét, hiszen ez az alapja, hogy tudásuknak, szorgalmuknak megfelelően újabb és újabb munkasikerekkel segítsék az éves műszaki tervek gazdaságos teljesítését. Amikor azonban termelési aktivitásról beszélünk, szükséges látni — melyek napjainkban a munkaverseny fő célkitűzései? Egv mondatban: a jobb és olcsóbb termelés. Ezen belül a munka termelékenységének állandó növelése, a termelés gazdaságosságának javítása, takarékoskodás az anyaggal, munkaeszközökkel és az energiával. Erről folyt a szó, ezt vitatták meg dolgozók és vezetők a tanácsi könnyűipar vállalatainál tartott műszaki konferenciákon, termelési tanácskozásokon, üzemi tanácsüléseken. Miről tanúskodnak ezek a tanácskozások? Elsősorban arról, hogy a dolgozók felelősséggel vesznek részt a termelés és gazdálkodás irányításában, az üzemi demokrácia e nagy fórumain. Másodsorban pedig arról, hogy felmérhetetlen sokat segít a gazdaságvezetés gondjain, ha élnek ezzel a lehetőséggel és messzemenően támogatják a dolgozók kezdeményezéseit. Tények egész sora bizonyítja ugyanis, hogy a munkaverseny ma már a legfontosabb népgazdasági célkitűzéseket szolgálja.. Nézzük, hogyan vallanak erről a tanácsi könnyűipar üzemeiben az 191. évi versenyvállalások. Dolgozók és vezetők úgy tervezik, hogy az év végéig csaknem tizenegy millió forinttal növelik az iparág takarékossági számlájának összegét. Szinte általános már üzemeinkben a sok kicsi sokra megy elvének becsülete, vagyis az, hogy fillérekből lesznek a forintok, ezrekből a milliós megtakarítások. Az év végéig például a különböző vas, fém, fa, bőr, textil és műanyagokból több mint 2 millió forint megtakarítását ajánlották fel a dolgozók. A gazdaságos anyagfelhasználás révén a megye vasipari üzemei vállalták a legtöbb megtakarítást, csaknem felét a könnyűipar egész előirányzatának. Köztük is első a Tiszakécskei Permetezőgépgyár. Itt a dolgozók 700 ezer forint értékű anyaggal kevesebbet használnak fel a tervezettnél. Az üzemen belüli lehetőségekhez mérten, hasonlóan szép a Kiskun Cipőüzem, a Halasi Vegyesipari Vállalat, a Bács- Kiskun megyei Fatömegcikkipari Vállalat, a Kalocsai Cementipari Vállalat és a Kecskeméti Faipari Vállalat tervezett megtakarítása. Csaknem kétszerese az anyag- megtakarításoknak azaz összeg, ami a termelési költségek felajánlott csökkentéséből gyűlik össze 1963-ban a tanácsi köny- nyűiparban. A versenyvállalások üzemi szerződéseiben így rögzítik ezt a dolgozók: Kevesebb költséggel oldjuk meg termelési feladatainkat, mint az elmúlt esztendőben. Külön említést érdemel itt. hogy a 4 millió forint értékű költségcsökkentés 10 százalékát. az újításokból, ész- szerűsítésekből eredő megtakarításokkal kívánják biztosítani könnyűipari vállalataink. Jelentőségét tekintve ennél is nagyobb a termelékenység növelése révén tervezett többlet- termelés értéke. Létszámnövelés nélkül csupán a műszaki fejlesztés, a szakképzettség növelésében, valamint a normák szélesebb körű alkalmazásával 5 millió forint értékű árut állítanak elő terven felül a legjobban keresett közszükségleti cikkekből. Itt kell szólnunk arról az örvendetes változásról, ami a brigádok mozgalmában bekövetkezett. A versenyfelajánlást tett üzemeknél, tavaly csak 22 brigád versenyzett, idén viszont már 80 brigád vetélkedik a kitüntető szocialista cím elnyeréséért. Mindez bizonyítéka annak, hogy a dolgozók termelési aktivitása, a szocialista munkaverseny 1963. évi terveink teljesítésének lendítő erejévé vált. & g. „BEVETÉSRE" VARNAK Ezer darab battériás permetezőgépet rendelt az Agrotröszt a Tiszakécskei Permetezőgépgyártól ez év első negyedére, ötszázat már megkapott. A többiek is hamarosan .bevetésre” várnak, hiszen már az ólmozás utáni próbanyomást végzi rajtuk Szabó Károly és Fogas Ferenc lakatos. Több kéz többet tesz
