Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-08 / 32. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS LAPJA KISKUN MEGYEI----. . - - - -» A _______ XV III. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Arn 60 fillér 1963. FEBRUÄR 8, PÉNTEK Befejeződött a szőlő- és gyOmSicstermesztők országos tanácskozása Dr. Fejes Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának verető Je válaszol a felszólalásokra. termésátlagát meg lehet két1500 holdat telepítenek megyénk szakszövetkezetei dasági osztályvezetőjének elnökletével folytatta tanácskozását. Az értekezlet két napján 63 hozzászólás hangzott el. Csütörtökön elsőként Pfenning Gyula, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának főkertésze, a szőlő- telepítés nagyüzemi módszereit ismertette felszólalásában. Hangsúlyozta, a nagyüzemi táblák kialakításánál a szintezés, a dombok elegyengetése fontosságát, továbbá a talajerő-utánpótlás nélkülözhetetlenségét. Elmondotta, hogy Szabadszállás, Császártöltés, Kecel és Jász- Szentlászló környékén mintegy 800 ezer vagonnyi lápföld található, amelynek kitermelése olcsó és jó minőségű szerves anyagot jelent a gyenge minőségű homoktalajok megjavításához. Bartusek Béla, a Surjánt Állami Gazdaság főkertésze a nagyüzemi gyümölcstermesztés jövedelmezőségét és a magas termések elérésének módszereit ismertette. Elmondotta, hogy az állami gazdaságban a téli almát átlagosan 80 fillér kilogrammonkénti önköltséggel termesztették. Egy 77 holdas tábláról holdanként 256 mázsa, egy 46 holdas tábláról pedig 343 mázsa téli almát szüreteltek. A termés 68 és fél százalékát export minőségűként értékelték. Egy-egy hold almatermés tiszta jövedelme meghaladta a 191 ezer forintot. Katona István, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság főkertésze, a szőlőknél alkalmazott hosszúcsapos metszési eljárás hasznosságát méltatta. Elmondotta, hogy a kövidinkával végeztek kísérleteket, és a rövidcsapra metszett táblán 41, a félszálas művelésűn 65, az egész szálas metszési módszerrel pedig 79 mázsás átlagtermést értek el. Ha a talajban elegendő ban 28, 1961-ben 40, tavaly pedig 63 mázsa átlagtermést értek el. A magasabb terméseredményekben annak is szerepe van, hogy a hagyományos réz- gálicos lé helyett Vitigránnal és DNRB-vel végezték a permetezést. Tompa Béla, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztály- vezetője felszólalásában hangoztatta, hogy Bács-Kiskun megyében a szőlő- és gyümölcstermesztés — mintegy 10 millió termő fával — a megye össz- mezőgazdasági termelési értékének mintegy 6 százalékát, a 100 ezer holdnyi szőlőterület "pedig további 16 százalékát adja. Ha csak a növénytermelés eredményét vizsgáljuk, akkor a szőlő- és a gyümölcstermesztés annak mintegy a 35 százalékát teszi ki. Ez igen jelentős, és indokolja, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk ezekre a növénykultúrákra. A továbbiakban elmondotta: néhány évvel ezelőtt az volt a feladat, hogy a szőlőtelepítés hasznosságát megismerjék a termelőszövetkezeti gazdak. Akkor az volt a legfontosabb, hogy bármi módon, csak kezdjenek hozzá nagyüzemi szőlőtáblák kialakításához. Most már túljutottunk ezen a kezdeti szakaszon, és nemcsak azt hangsúlyozzuk, hogy telepítsenek, hanem arra törekszünk, hogy ésszerűen, megfelelő talajelőkészítés után, korszerű módszerrel végezzék el e nagy horderej ű munkát. A felszólalásokra dr. Fejes Sándor válaszolt. Megállapítot- 1 ta, hogy az értekezlet eredményes munkát végzett. A tudományos kísérleteit és a nagyüzemi gazdaságok gyakorlata egyöntetűen a széles sortávolságú szőlőtelepítési mód előnyeit igazolják. A helyes teleszerezni. A kétnapos országos tanácskozás Bank Gyula zárszavával ért véget. Megyénk szőlő- és gyümölcstermesztő szakszövetkezetei a február 10-ét követő napokban tartják zárszámadó és terv jóváhagyó közgyűlésüket. Nádas János, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályának vezetője és Kanyó Sándor előadó a szakszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodásának tapasztalatairól, a zárszámadó közgyűlések előkészületeiről a következőikben tájékoztatott bennünket. Harmincegy szőlő- és gyümölcstermesztő szakszövetkezet működik a megyében: a kiskőrösi járásban 24, Kecskeméten pedig öt. Bennük több mint 15 ezer család 58 ezer bold földön gazdálkodik, a megye szőlőterületének a 18 százalékát művelik. A szakszövetkezeteik többsége kétéves múltra tekint vissza. Az első év, 1961 végéig, közös vagyonukat 26 millió forintra gyarapították. Tavalyi gazdálkodásuk eredményeit a zárszámadó közgyűlések összegezik majd, már most is megállapítható azonban, hogy a 31 szakszövetkezet 18 millió forintot költött beruházásokra az elmúlt évben. Ebből tízmillió forintot szőlőtottak. Fúrattak 76 csőkutal és 14 öntözőberendezést vásároltak. Felépítettek 12 kukoricagó- rét, hét gépszínt, öt juhhodályt, (íz raktárt és Kiskőrösön egy százférőhelyes sertéshizlaldát. Az elmúlt évben 15 darab traktort is vásároltak. Egyre nagyobb mértékű a közös tevékenység is. A szakszövetkezetek mintegy 3000 hold közös művelésű földdel rendelkeznek, s ebből 1200 hold szántón nagytáblás gazdálkodást folytattak. Fejlődött a szakszövetkezetek közös jószágállománya is. A keceli Kinizsi Szakszövetkezet több mint ötezer baromfit nevelt fél, a kiskőrösi Kossuth pedig 150 sertést hizlalt, s adott el az állami felvásárlónak. A szakszövetkezetek közös juhászaimba» több mint ezer juhot tartanak. A tervek szerint 1963-ban SS millió forintot költenek beruházásokra: ebből 20 mfflfő forintot szőlő és gyümölcsös telepítésére, négymilliót építkezésekre és nfBininmt gépvásárlón*. Gépparkjukat ebben am «tar dobén újabb 15 traktorral. 100 kézi és 10 motoros permetezővel gyarapítják. Bz év tavaszán 300; az ősszel pedig mintegy 1200 hold szőlőt és gyümölcsöst tetet pitéinek. *. St és gyümölcsöstelepítésre fordf■ — ——*******,a*»»**‘>*A*^******»»»*‘iVinivmr*‘iriiYTOMmmunMw Nyers Rezső Kecskeméten Csütörtökön Kecskeméten járt Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megyénk országgyűlési képviselőjelöltje, s látogatást tett a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Útjára elkísérte dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdélyi Ignác, a városi pártbizottság első titkára, R eile Géza, a városa tanács vb elnöke. Nyers Rezső elvtárs hosszasan elbeszélgetett a gyáregység vezetőivel. A tanácskozáson részt vett Babay József, a Zománcipari Művek vezérigazgatója is, aki ugyancsak ezen a napon érkezett Kecskemétre. Zolnai Imre, a gyáregység igazgatója ismertette az üzem különböző problémáit. Elmondta többek között, hogy 1964—1967 között 220 millió forintos beruházással korszerűsítik a gyáregységet, s ide költöztetik a Zománcipari Művek központi laboratóriumát. Nagymértékben megnövekedik majd az üzem termelése, amelynek irányításához 10—15 mérnökre, és 30—40 technikusra lesz szükség. Ezeknek a szakembereknek Kecskeméten való letelepítéséhez azonban lakás is kell. A város vezetői a szakemberek lakáshoz juttatásával kapcsolatban hangsúlyozták, hogy Kecskemétre más vállalatokat is telepítenek és korszerűsítenek, illetve bővítenék több meglevő üzemet. Közben ugyan nagyarányú lakásépítési prognan végrehajtása folyik, ám a helyi lakásgondé; kát. is enyhíteniük kell. Nyers elvtárs; annak a véleményének adott kifejezést, hogy' megoldható a város ipari fejlesztése anélkül, hogy külön lakásproblémát okozna. Kecskemét ugyanis eléggé nagy kultúr- központ ahhoz, hogy maga nevelje ki a helybe» szükséges szakemberek'-nagy részét. Molnár Fri-c gyes elvtárs javasolta, hogy a gimnáziumokban az 5-f-l-es, illetve a ,4+2-es oktatás keretében — együttműködve az ipari üzemekkel — kezdjék meg a technikusoknak alkalmas fiatalok szakmai képzését. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy több ösztöndíjat biztosítanak a fiatalok tovább tanulásának elősegítésére. Az egyetemeken és felsőfokú ipari technikumokban tanuló kecskeméti fiatalokat felkeresik, s megbeszélik velük; hogy tanulmányaik végeztével a város ipari üzemeiben vállaljanak munkát. A kora délutáni órákban a gyár tanácskozó termében Nyers Rezső elvtárs a megyeszékhely jelentősebb ipari üzemednek igazgatóival, főmérnökeivel és párttitkáraival tanácskozott. Erdélyi Ignác elvtárs vitaindító bevezetője után kialakult szívélyes légkörű eszmecserén, amelynek során a szakemberképzésről, valamint egyéb aktuális termelési és beruházási kérdésekről volt szó, részt vett dr. Molnár Frigyes, a megyed pártbizottság első titkára, dr. Varga Jenői a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Benke János, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, dr. Szűcs Endre, a Pneumatikus és Hidraulikus Gépek Gyára, Rajtmár István, a Reszelőgyár kecskeméti gyáregységének igazgatója, Simkó István, a Budapesti Rá* diótechnikai Gyár kecskeméti telepvezetője^ Szabó Lajos, a ZIM kecskeméti gyáregységének főmérnöke. Ezután Nyers Rezső elvtárs válaszolt a fel* merülő kérdésekre, és segítséget ígért több proto* léma megoldásához. pítési eljárások mellett felhívta a figyelmet a korszerű művelési módokra, mert azok alkalmazásával a meglevő szőlők I a tápanyag, akkor nem kell félni a hosszúcsapos művelési módoktól. Ismeretette a gazdatsátf tprmísprAHmpnvaít. ic lOfíftA szőlő- és gyümölcs termesz- tők kétnapos országos értekezlete csütörtökön Bank Gyula, s meevei tanács v. b. mezőgaz-
