Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

1963. február 7, csütörtök 5. oldal Tv-fesztivál és műsorgondok Országszerte örömmel és vára­Tanuló, művelődő, »sorakozó munkások A szakszervezetek kulturális tevékenysége megyénkben kozásteli kíváncsisággal fogad­ták a nézők a televízió ötletes, új kezdeményezését: a vidéki színházak tv-fesztiválját. Két ok­ból is. Először — ez a sereg­szemle átfogó képet nyújt majd a vidéki színházak szín­vonaláról. törekvéseiről, arról a fejlődésről, amely a fővárostól távol eső színházak életében egy­re ígéretesebben megmutatkozik. Másodszor — alkalmat ad arra, hogy színházaink nemes ver­senyben mérjék össze erejüket, s még tökéletesebb munkára művészi produkcióm törekedje­nek. A fesztivált Szelíd — nyitotta meg, Bródy: A tanítónő című drámájával. A nézők tökélete­sen kidolgozott, igényes színházi előadásnak lehettek tanúi. A szegediek sikere után még foko­zottabb érdeklődéssel várják a többieket, akik közül néhányan igen jelentős művek bemutatá­sára vállalkoztak. A televízió havonta más-más színház legjobb előadását köz­vetíti, de vajon ott találjuk-e a fesztivál résztvevői között a Kecskeméti Katona József Szín­házat is? — kérdeztük Seregi László főrendezőtől. — Hogyan hozták okét idáig? — Nem tudtak egymással érintkezni. — Nagyon jó. — El is felejtettem, tábornok elvtárs: a foglyok között van Homann századparancsnoka is. — A zászlóalj parancsnokot nem sikerült foglyul ejteni? — Az alakulat tagjai elmond­ták, hogy az utolsó pillanatban sikerült meglógnia. Az egyik hiradóstiszt motorkerékpárján menekült el. — Kár. — Likov az asztalon levő papírokat forgatta a keze között. Gondolataiba merült. — A katonai felderítők pa­rancsnokának átadtam a tábor­nok elvtárs parancsát: azonnal jelentést tesznek, ha a harmadik zászlóaljból újabb foglyokat ej­tenek, Likoy bólintott, de látszott rajta, hogy nem oda figyelt. — Telefonált az édesanyja — mondta csendesen Ribin. Aszker összerezzent, kiegyene­sedett. — Csak nem valami... — Ugyan. Minden a legna­gyobb rendben. Csak egyszerűen izgult. De megmondtam neki: ne nyugtalankodjék, csemetéje kiküldetésbe ment, hamarosan épségben-egészségben visszajön. Aszker hálásan bólintott Ri­bin felé. Az pedig egy papír­szeletre néhány sort írt, aztán — Sajnos, az eddigi műsor­ban nem akadt erre a célra al* kalmas darab — hangzott a fe­lelet. — Egy részük nem ütötte meg a tv által kívánt színvona­lét, más részük bemutatása kü­lönféle akadályokba ütközött. Az Ember tragédiáját például tavaly már közvetítették Sze­gedről, az általunk ajánlott Fél­eszű lány és a most műsoron levő Andalúzia című operett tv- adását pedig a külföldi kiadó nem engedélyezte. A hallottak alapján tehát sem­mi remény nincs arra, hogy a fesztivál műsorába a kecskemé­tiek is bekapcsolódjanak? — Talán április, májusban — esetleg műsorváltoztatással — sikerül bemutatásra alkalmas művet találnunk, hiszen mi is szeretnénk részt venni a tv-fesz- tiválan, főleg színvonalas elő­adással méltóképpen képviselni a kecskeméti színházat. Az elmúlt esztendő sikeres ív- szereplései már megalapozták a színház jó hírnevét. Bízunk ab­ban, hogy ezt az idei évad sem fogja elhomályosítani és ha kés­ve is, de találkozni fogunk a képernyő előtt. Annál is inkább, mert ez nemcsak a mi számunk­ra fontos.. j átadta Kerimovnak. Aszker ezt olvasta róla: „Estefelé, ha vé­geztél, gyere fel egy órácskára hozzám, a lakásomra. Meg­iszunk egy csésze teát — és sak­kozunk. Várlak.” Aszker felemelte a fejét, te­kintete találkozott Ribinéval, s elmosolyodott. Likov felpillantott a papírjai­ból és gyanúsan nézett a két tisztre. — Miben törik már megint a fejüket? — mormolta alig hall­hatóan. — Ki vele, csak gyor­san! Ribin és Aszker nem szólt semmit. Likov kezébe vette a papírszeletet, megnézte, s utána kissé félretolta. Enyhe árny fu­tott végig az arcán. Ribinnek családja van itt Moszkvában. Aszkernak is van édesanyja, ha távol is innen. Likovnak pedig nincs senkije, öt évvel ezelőtt temette el a feleségét, két évre rá pedig a fiát is elvesztette. Ribin tudta ezt. Megértette a tábornok lelkiállapotát. — Nem nézne fel hozzánk esetleg ön is, Szergej Szergeje- vics? — kérdezte bátortalanul az ezredes. — Nem tudom ... Nem tu­dom, hogyan leszek az idővel. Különben miért ne beszélget­hetnénk hármasban egy órács­kát, mi? — Likov váratlanul el­mosolyodott. Ribin fellélegzett, pillantást Az utóbbi évekből jelentős változások történtek a szakszer­vezetek kulturális nevelő mun­kájában. Egyre hatékonyabban vették ki részüket a dolgozók neveléséből, szakmai és általá­nos műveltségük színvonalának növeléséből. Pártunk VIII. és a SZOT XIX. kongresszusának irányelvei alapján a legtöbb gondot a dolgozók iskolai ok­tatásának, a könyvtármunkának és az ismeretterjesztés külön­féle formáinak megszervezésére fordították. Felnőttoktatás Bár a felnőttoktatás szerve­zésébe, támogatásába megyénk szakszervezetei csak 1959-ben kapcsolódtak be, munkájuk eredménye máris erősen érez­teti hatását. Az 1959—60-as tanévben 1250 üzemi dolgozó iratkozott be az általános iskolába és a beiratko­zottak 80 százaléka vizsgázott eredményesen. Az 1962—63-as tanév pedig 70 százalékkal túl­szárnyalta az 1959-es év tény- számait. A közelmúltban felmérést vé­geztek megyénk üzemeiben. Kitűnt, hogy 3500 dolgozó kap­csolódott be az általános iskolai oktatásba, az összlétszám 40 százaléka elvégezte a IV—VI. osztályt és 11 százalék a VII— VIII. osztálynak megfelelő is­kolai végzettséggel rendelkezik, de a szervezett dolgozók között 60—70 analfabéta is van. Sajnos, még mindig gyakran előfordul, hogy az oktatásban részt vevő dolgozókkal nem fog­lalkoznak eléggé, és megoldat­lan a több műszakban dolgozók helyzete, ez pedig a lemorzso­lódás veszélyével fenyeget. Ötéves művelődési tervükben azonban jelentős helyet foglal el a felnőttoktaíásbau_még min­dig jelentkező hibák megszünte­tése és a felsőbb oktatáson részt vevők számának emelése. Je­lenleg középiskolába beiratko­Párizsban zajlott le Elvis Pres­ley, a vléhány évvel ezelőtti rock and roll-király új színes filmjé­nek európai ősbemutatója. Pres­ley tengerészt alakít a Nyugati szél című filmben. Képünk a film egyik jelenetét mutatja be, Presley partnernője, Stella Ste­vens. váltott Aszkerral. — Most azonban még a mun­káról beszéljünk — komolyo­dott el hirtelen a tábornok. — Kerimov őrnagy, ön már bizo­nyára tudja, hogy Otto Liss és Georg Homann vallomása igen nagy jelentőségű. Érdekes, hogy bár különböző módon és külön­böző helyen került ez a két em­ber hozzánk, vallomásaik mégis teljesen azonosak. Mi követke­zik ebből? — Feltételezhető — felelte Aszker —, hogy igazat mon­danak. — Valóban feltételezhető — bólintott Likov. — Nézze meg például Homann vallomásának ezeket a részeit: Hamburg, az­tán lejjebb tőle az Elbán az a kis város, Ostburg, majd Ost- burgtól nyugatra, a folyó part­ján fenyves erdő. És most nézze meg Liss vallomását: itt is Ham­burg, aztán Ostburg, és végül az erdő az Elba partján. — Minden egyezik — mondta elgondolkozva Ribin. — Abszolút egyezik — szólalt meg Aszker is. — Még a rej­tekhely falát is egyformán ír­ták le: acélból van. — Homannt és Lissí Moszk­vába hozták. — Likov ceruzája végével koppantott egyet az asztalon. — Hogy úgy mondjam, várják magát, őrnagy. — Én előbb emezekkel szeret­tem volna beszélni. A foglyok­zott 2120, egyetemre 531 dolgo­zó, az ösztöndíjasok száma 197. A felnőttek iskolai rendszerű oktatása mellett jól halad ná­lunk a szakmai továbbképzés is. 1959-ben szaktanfolyamot hall­gatott 59Ó, 1961-ben már 6500 dolgozó. Legkimagaslóbb fejlő­dés a KPVDSZ alapszervezetek­nél tapasztalható. Az állami és szövetkezeti kereskedelem dol­gozóinak 80—85 százaléka sajá­tította el a munkaköréhez szük­séges szakképzettséget. Mivel a szakkáder-ellátottság megyénkben még mindig nem mondható a legjobbnak — ter­melő üzemeinkben a munkások közül 14,8 százalék a képesített szakmunkások, 21,7% a szakmun­kások és 28 százalék a betaní­tott munkások aránya —, a szak­mai oktatás ütemét a jövőben gyorsítani kell. Könyvtár A szakszervezeti nevelőmun­kában fontos helyet foglalnak el a könyvtárak. Az elmúlt években kiépült a központi és a letéti könyvtárhálózat. Jelen­leg 3 központi könyvtár mű­ködik és látja el legújabb ki­adású könyvekkel az üzemi könyvtárakat. Jónak mondható a könyvállo­mány: — az 1960-as 87 190 kö­tet helyett ma már 122 160 kö­tettel rendelkeznek és az olva­sók száma 1962. I. fél évében meghaladta a huszonkétezret. Üzemeink dolgozóinak mintegy 15—20 százaléka veszi igénybe rendszeresen a könyvtárakat. Ezt a számot az ötéves terv vé­gére 30 százalékra szeretnék nö­velni a szakszervezeti könyvtá­rosok. Az olvasómozgalom népszerű­sége abban is megmutatkozik, hogy sokan vásárolnak könyvet az üzemi könyvbizományosok­tól. Kecskemét egyes munkahe­lyein például közel kétmillió fo­rint értékű könyv talált gazdá­ra az elmúlt bárom év alatt. A megye területén összesen 8 területi, 86 letéti, 37 önálló szakszervezeti könyvtár és 28 kölcsönzőhely működik, és látja el rendszeresen olvasnivalóval a dolgozókat. Ismeretterjesztés A kezdet — 1958—1959-es évek — időszakát főleg az is­meretterjesztő előadások meny­kai — válaszolta Aszker. — Nem vagyok ellene. — Li­kov kezébe vette az asztalon előtte fekvő papírokat. — Cse­lekedjen belátása szerint, ahogy szükségesnek tartja. Csak igye­keznünk kell. Az idő sürget. Most az a legfontosabb fel­adatunk, hogy felkutassuk és megszerezzük ezeket az irattá­rakat. — Értem — bólintott Aszker. — Ezek a dokumentumok, amelyekről szó van, kétséget kizáróan tartalmazzák annak az ügynökhálózatnak az adatait, amelyet a németek hátrahagy­tak maguk után a felszabadí­tott vidékeken. Hiteles bizonyí­tékai mindannak, amit a fasisz­ták véghezvittek a Szovjetunió földjén. Kolosszális értékű ira­tok! Feltétlenül ügyészeink ke­zében kell lenniük, amikor Hit­lert és bandáját a vádlottak padjára ültetik. Aszker felállt. — Megengedi, tábornok elv­társ, hogy munkához kezdjek? — Igen. — Likov szintén fel­állt. — És vegye számításba: ezek a dokumentumok nemcsak bennünket érdekelnek. Foglal­koztatják ... még jó néhány or­szág hírszerzőit. Éppen ezért igyekezzék. Ahogy csak lehet, igyekezzék. Adjunk valakit se­gítségül? — Nem, tábornok elvtárs, egyelőre nem szükséges. (Folytatjuk^ nyiségének növelése jellemezte. Az utóbbi években azonban már tartami, minőségi változás is mutatkozik. Az építőiparnál^ kü­lönösen szembetűnő a fejlődés. Az állandóan változó munka­helyek ellenére az elmúlt évben 12 000 építőmunkás vett részt is­meretterjesztő előadásokon, to­vábbá 470-en tanulnak a 14 munkásakadémián. Tavaly 30 üzemben 1800 részt­vevővel szerveztek munkásaka­démiát. Az akadémiák anyagá­nak összeállítása, az előadások színvonala legtöbb helyen elérte a kívánt színvonalat és a szak­mai ismeretek elsajátításában* az általános műveltség megszer­zésében hasznos, bevált formá­nak bizonyult. Ismeretterjesztő előadást 1962- ben 1370-et tartottak, a részt­vevők száma közel 70 000 voit. Az eléggé kedvező képet vi­szont némileg rontja az, hogy kevés a világnézeti előadás, a műszaki propagandamunka sem foglal el jelentős' helyet az is- meretter j esztésben. Szépen alakult a tanulmányi kirándulások szervezése. Itt a pedagógus szakszervezet vezet* — 1962-ben 37 kirándulást tar­tottak 1850 résztvevővel. Az ÉDOSZ 2400, a KPVDSZ, az Építők, a MEDOSZ és a Postás Szakszervezet közel 5000 dolgo­zót vitt tanulmányi kirándulá­sokra. Említésre méltó a helyi kiállítások és múzeumlátogatá­sok, valamint az üzemekbe» rendezett filmvetítések számá­nak alakulása: — kiállításokon részt vett 31 400, filmvetítésen 125 000 dolgozó. Művelődési otthonok Bács-Kiskun megyében kö»­ponti irányítással 8 szakszer­vezeti művelődésügyi intézmény működik, az üzemi fennhatóság alá tartozó klubok, otthonok száma pedig hét Az SZMT e művelődési ott­honok eredményeinek gyarapí­tására, szervezeti és tartalmi fejlődésük elősegítésére összevo­násokat hajtott végre Kecske­méten és Kiskunhalason. A vá­rosi és szakszervezeti művelő­dési házak egyesítése máris érezteti hatását a két város életében. A művelődéi házak MHTI legjelentősebb a kecskeméti. Életképesen működik 9 művé­szeti csoportja, T szakköre, szo­bás-varrá*- , tánc- és eszperantd nyelvtanfolyama. Havonként 3—4 alkalommal sikeresen rendeznek ismeretterjesztő elő­adásokat és változatosak gyer­mekműsoraik. Rendszeres kap­csolatot létesítettek a város üzemeivel. Ennek hatására már­is több munkás látogatja ren­dezvényeiket. A felsorolt adatok híven tük­rözik azt, hogy szakszerveze­teink a rájuk bízott területeken igyekeznek gondos, lelkiismere­tes munkát végezni. Nem sza­bad figyelmen kívül hagvni azonban, hogy feladataik még tökéletesebb megvalósításához valamennyi társadalmi és tö­megszervezet, valamint a taná­csok együttes munkája, támo­gatása szükséges. Csakis vala­mennyi szerv egybehanffolt. fe­lelősségteljes közreműködésével lehet — és kell is — nemcsak a szakszervezet, de valamennyiünk közös célját valóra váltani: — még jobbá, szebbé tenni a mun­kások között végzendő kultu­rális nevelőmunkát. v Vadas Zsuzsa Könyvespolc Kaffka Margit: REGÉNYEI 1—2. KÖTEi Három regényt, két kisregényt és egy Urai naplójegyzetet tar­talmaz ez a gyűjtemény — Kaff­ka Margit, a legnagyobb magyar *&úo£ műve*. — Igen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom