Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
1963. február SS, péntek 5. oldat Beszédes számok 1958-tól 1962 végéig megyénk mezőgazdaságéban csaknem megháromszorozódott a műtrágya-felhasználás. Míg 1958-ben 188 ezer mázsányi felhasználással az állami gazdaságok vezettek, 1962-ben a termelőszövetkezetek csaknem 586 ezer mázsa műtrágya-felhasználása már 264 ezer mázsával több volt, mint az állami gazdaságoké. Egyre szélesebb méretekben kibontakozó kulturális forradalmunk jelentős eredményeinek forrása áz ismeretterjesztő munka. E tekintetben is szép fejlődésről adhatunk számot, hiszen 1958-hoz viszonyítva 1961-ben már 46,4 százalékkal több ismeretterjesztő előadás hangzott el, amelyeken 16,5 százalékkal több' hallgató vett részt. Pontosabban, illetve részletesebben ez azt jelenti, hogy az 1961-ben megtartott 5037 ismeretterjesztő előadásnak már 285 ezer hallgatója volt Ismeretterjesztő előadások Egyre kelendőbbek a tartós fogyasztási cikkek. 1960-at alapul véve két év alatt például 13 százalékkal növekedett a hűtőszekrények iránti kereslet, ami azt jelenti, hogy a múlt évben mir 319 háztartásba vásároltak áj villamos hűtőszekrényt el szegénykém. Olyan szörnyű volt az éjszakánk!... — Hallgass rám figyelmesen, Lizel. Mi bemegyünk a konyhába. Te felöltözteted Roziét és átviszed anyádékhoz. Remélem, egészséges a mama? — Igen, Herbert. —■ Nagyon jó. Vidd át a kislányt és hagyd ott a nagyanyjánál. Mondd azt hogy el leszel foglalva, mozgósítottak, vagy valami ilyesmit Egyszóval Roziénak ott kell lennie két napig, érted? És minél gyorsabban gyere vissza. — Jó, Herbert — Csak még egyszer figyelmeztettek: rólunk senki élő léleknek egy szót sem. Hiszen én nyomtalanul eltűntem, ugye? Ilyen értelmű levelet kaptál? — Igen. — Akkor jó. Ha egyszer eltűntem, akkor eltűntem. Most már Aszker is közelebb lépett. — Engem Krausenak hívnak. Kurt Krause. Együtt jöttünk a férjével Herbert barátja vagyok. Annyira felindította ez a találkozás, hogy elfelejtett bemutatni ... — Lizel — mondta Lange. — Kurt Kráuse az, és legjobb barátom. Tudnod kell: neki köszönhetjük, hogy most itt vagyok. És egyáltalában ... — Köszönöm magának! — Lizei gyorséul kezet nyújtott Aszkemak. — Egy kérésem lenne magához, Frau Lizel — mondta a kézfogás után Aszker. — Ügy kell viselkednie, mintha semmi sem történt volna. Kivörösödtek a szemei. Nyugodjon meg, szedje össze magát. És csak aztán induljon. Aszker és Lange a konyhába ment. Először a mosdó csapjából folyó víz csobogását hallották, aztán Lizel sietős lépteit. Majd az asszony hangja és a gyerek csacsogása hallatszott. Eltelt még néhány perc, s csapódott az előszobaajtó. Utána csend lett a lakásban. Herbert és Aszker kiment az üvegezett verandára. Az ablakhoz lapultak, s óvatosan elhúzták egy kissé rajta a függönyt. Lizel ment az úton. kézen fogva a gyereket. Aszker Langera nézett. Herbert idegesen rágta a szája szélét. Mintha remegett volna. Aszker átölelte. — Nem akar egy cigarettát? Lange bólintott. Rágyújtottak. A falusi értelmiség szerepe a népművelésben Táiéhostató fűzetek, kiállítások, előadások egész sora ad számot arról a fejlődésről, melyet az utóbbi 4 év alatt elértünk. A párt helyes politikája nyomán valóban nagyot haladtunk előre. Különösen nagy jelentőségű a mezőgazdaság szocialista átszervezése, mely forradalmi átalakulást idézett elő falvainkban, s méltó módon tetőzte be a szocializmus alapjai lerakásának nagy művét. Az elért eredményekben kétségtelenül részes a falusi értelmiség is. Pedagógusok, mezőgazdászok, orvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, védőnők tízezred vettek részt közvetlenül az átszervezés munkájában. Amellett hogy igen nagy segítséget nyújtottak a párt politikájának végrehajtásában, rájuk nézve is nevelő, formáló hatással volt ez a munka. Az egyik falusi pedagógus, aki egy évtizedet töltött már el ugyanazon a helyen, így nyilatkozott ezekben a napokban: „Most ismertem meg igazán a falumat.” Mindamellett az átszervezés utáni helyzetben megtorpant ez a lendület. A szocialista termelési viszonyok, a termelőszövetkezetek megszilárdítása terén megközelítőleg sem érvényesül olyan hatékonysággal a falusi értelmiség segítsége', iránt az átszervezéskor. Vajon miért? Nem világosak talán a feladatok? Vagy nincs elég erő ezek megoldására? JXésSSÜ** a kérdést először a feladatok oldaláról. A szocializmus teljes felépítése során — a politikai hatalom szilárd kézben tartása, a szocialista termelési viszonyok uralkodóvá tétele után — a népgazdaság gyorsabb fejlesztése és (ennek érdekében, ezzel párhuzamosan, ezzel összefüggésben!) a szocialista tudat kialakítása, a tudatformáló. kulturális ideológiai tevékenység az első sorba lépett. A szocialista nemzeti egység azt jelenti, hogy gondolkodásában is egységes nemzetet alkarunk. A VIII. kongresszus kiadta az eszmei oífenzíva jelszavát, ami azt jelenti, hogy a szocialista ideológiát, a szodaJita erkölcsöt el kéül terjeszteni, uralkodóvá kell tenni az egész nép között. Nemcsak a múlt helytelen eszmei maradványait kell legyőznünk, de alkalmassá kell tennünk az embereket arra, is hogy a szüntelenül változó, alakuló élet jelenségeiben marxista módon tudjanak eligazodni, a ma még talán nem is látható, helytelen nézeteket a jövőben is le tudják küzdeni. Ehhez minden eszközt fel kell használnunk a párt propaganda munkájától a művészetekig, az s közben leültek a kiszolgált díványra. Aszker felnézett, s Herbert gyászkeretbe foglalt fényképét pillantotta meg a falon. — Teljesen olyan ez az egész, mintha Mark Twaint olvasná az ember — tréfálkozott Aszker, hogy valamelyest feloldja a feszült hangulatot. — Mintha részt venne a saját temetésén. Lange felállt, s a fénykép felé indult. — Ne nyúljon hozzá! Lange azonnal megállt, s gondterhelten nézett Aszkerre. Amikor rájött, miért nem szabad hozzányúlnia, bólintott. — S mondja meg a feleségének is, ha visszajön. — Értem... Bementek a fürdőszobába. Megmosakodtak, aztán visszamentek a szobába. — Ha megjön Lizel — szólt Aszker —, kérje meg, hogy menjen el Staleckerékhez. Semmit nem kell mondania. Csak egyszerűen annyit: átment, hogy meglátogassa a barátnőjét. És közben próbálja megtudni, miféle emberek jártak náluk, mi történt ott. — Meg kellene reggelizni előbb, nem? Bizonyosai) éhe« iskolád nevelésből a könyvolvasásig. S ebben jelentősen megnőtt az értelmiség szerepe. Nézzük van-e elég erő ennek a feladatnak a megoldására. Megyénkben az értelmiség száma erősen megnőtt az utóbbi négy évben. Lássuk a jelenlegi helyzetet: A megyében 254 mérnök és 917 technikus dolgozik. Mező- gazdasági mérnök, állatorvos 473, mezőgazdasági technikus 1081. Orvos, gyógyszerész 749, egészségügyi szakképzettségű érettségizett 459, tanár 1770, tanító és óvónő 3787, művész 88, jogász 799, közgazdasági egyetemet végzett 172, közgazdasági technikumi végzettségű 2955. Egyetemet végzett összesen 4281 technikus, vagy képesítő vizsgát tett 9223. az értelmiségiek száma összesen 13 504. Szűkebben az egyetemet, főiskolát végzetteket szoktuk az értelmiségi kategóriába sorolni. Ezek számát négy évvel ezelőtt mintegy 7000-re tehettük. Most ez a szám 8068. Többségük falun működik. A termelőszövetkezetek túlnyomó részében szakképzett vezetők, mezőgazdászok, könyvelők dolgoznak, vagyis az agrár értelmiség száma megtöbbszöröződött. De a védőnői és házi-betegáoolói hálózat kiépítésével megnőtt falun az egészségügyi értelmiség létszáma is. A függetlenített pártmunkásokat, tanácsi dolgozókat, fmsz-i, postai és MÁV-alkalma- zottakat is figyelembe véve ma már olyan jelentős értelmiségi és alkalmazotti réteg van falun, mélynek erejét a kulturális, ideológiai munkában az eddiginél sokkal nagvobb mértékben és sokkal céltudatosabban lehet és kell felhasználnunk. Ha Hren világosak a célkitűzések és ilyen megnövekedett erőkkel rendelkezünk, miért van mégis megtorpanás? A döntő okot az elszigeteltségben szakmai elkülönülésben, a termelés és a kulturális-ideológiai munka kölcsönhatásának fel nem ismerésében látom. Bizonyítékul szeretném felhozni néhány termelőszövetkezet zárszámadás! közgyűlésének tapasztalatait. A termelőszövetkezeti tagok nagyobb része nem érti a zár- számadási adatokat, a számok összefüggését. Vitatkoznak a tagok a vezetőkkel és egymás között is azon, hogy hova, mit kellett volna vetni, mi miért ment tönkre stb. Vitatkoznak azon is, hogy az állattartásnak melyik módja a helyesebb és célravezetőbb. Vitáznak a szociális-kulturális alap felhasználásáról. Megnyilatkozott itt-ott a magántulajdonosi szemléét. A már, ugye? őszintén megmondom, én magam nem lennék ellene... — Én sem tiltakozom — felelte Aszker, aki elég régen látott utoljára ennivalót. Hamarosan visszatért Lizel. A nagymama — újságolta — igen megörült a kisunokának. Három napig nála lesz Rozié. — Most pedig reggelizzünk meg — mondta Lange. — Készíts valamit, Lizel. Az asszony lehajtotta a fejét, a szája szélét rágta. — Értem — szólt ismét Herbert. — De azt hiszem, akad valami az én bőröndömben is. Menj, Lizel, pakold ki azt a nagyobbik bőröndöt. Lizel arca felderült, s azonnal kiszaladt a szobából. — Nagyon rendes felesége van — mondta csendesen Aszker. — Azt elhiszem! — Lange örömtől sugárzó szemekkel nézett Aszkerra. — No és a maga felesége? Bizonyosan az is ... — Nem fejezte be, mert észrevette, hogy valami igen gondba ejtette Aszkert. (Folytatjuk.) I vezetők felvetik a munkafegyelem hiányosságait, a tagok viszont a vezetők részéről jelentkező durva bánásmódot, a termelőszövetkezeti demokrácia megsértését. A tagok egymáshoz és a vezetőkhöz való viszonyában, beszédmódjában is mennyi az alakítani, csiszolni való! Vegyük most szemügyre azokat a tapasztalatokat, amelyeket a jelölő gyűléseken gyűjt- hettünk össze. Ezeken a lakosság általában nagyon aktív volt, különösen nagy érdeklődéssel nyúlt a községfejlesztési problémákhoz. Bebizonyosodott, hogy népünk jártasságra tett szert a közügyek intézésében, szívesen ad hozzájárulást olyan célo-k megvalósítására, melyekben közvetlenül érdekeltnek érzi magát. Ugyanakkor bebizonyosodott: a tömegek elvárják azt, hogy választott vezetőik, a különböző szintű tanácsok tagjai, az országgyűlési képviselők rendszeres kapcsolatban legyenek velük, ismerjék meg és segítsék a megoldáshoz gondjaikat. Mindebből az a főtanulság, hogy ma már nem szabad csupán általánosságban beszélni az élettel való kapcsolatról. Az élet. mellyel a kulturális-ideológiai munkának szoros kapcsolatban kell alakulnia, a mindennapi életet jelenti, a maga bonyolult, szerteágazó valóságában. Ezt a mindennapi életet pedig ismernie kell annak, aki abban alakító, formáló szerepet akar játszani. A kulturális— ideológiai munka tervszerűségét és céltudatosságát csakis erre az alapos ismeretre lehet építeni, Amikor a társadalmi együttélés szabályairól, a betegségek megelőzéséről helyes közegészségügyi szemléletről, vagy az állatelhullás elleni küzdelemről beszélünk. a konkrét helyi problémák ismeretében tegyük, ■ ezekből a helyi konkrét problémák bél kiindulva tudjuk elvezetni a dolgozó tömegeket a magas fokú tudományos ismeretekhez, a szocialista együttélés szabályainak érvényesüléséhez, a művészi ízlés kifejlődéséhez. Hihess azonban mindenekelőtt közeledésre van szükség: az értelmiségi rétegeknek egymáshoz és az egész értelmiségnek a termeléshez való közeledésére. Ezzel sokáig várni nem szabad, a feladatok sürgetően igényük a megoldást, tehát kölcsönösen meg kell tenni a szükséges lépéseket egymás felé. Madarász Iásztó Ifégv ér alatt csaksen másfél millió mozilátogató 1958-ban 144 filmet mutattak be Kiskunfélegyházán, csaknem 300 ezer főnyi nézőközönség előtt. A múlt évben szeptember végéig 168 volt a bemutatott filmek száma, amelyeket több mint 250 ezer mozilátcgató tekintett meg. A nézőközönség számának viszonylagos csökkenése azzal magyarázható, hogy időközben csaknem ezerre nőtt a televízió-tulajdonosok száma. A múlt választások óta eltelt négy év alatt összesen 870 filmet mutattak be Kiskunfélegyházán, hozzávetőleg 1 millió 400 ezer nézőnek. Nébszerd Kalocsán a szakirodalom Kalocsán az Asztalos- és Építői pari Ktsz vezetői jó kapcsolatot teremtettek a járása könyvtár dolgozóival. Oktatási programjukat folyamatosan megküldik, melynek alapján 8 könyvtár könyvjegyzékeket állít össze és könyvkiállítást rendez az oktatásban résztvevők számára. A munkásakadémia néhány előadását pedig a járási könyvtár helyiségében tartják, hogy a hallgatók ezáltal ia jobban megkedveljék a saate* könyveket.
