Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

1963. február 21, esfitBrtiJk S. eHM DC&MlejtiiL - &gtf pÁrtt tikárral A kötetlen beszélgetések néha csapongók. Van azonban egy elő­nyük: eközben jobban megnyíl­nak az emberek, őszintébbek. A közvetlen hangnemben formát kapott apró igazságok — összes­ségükben mélyebb tartalmat nyernek. A Kiskunfélegyházi Bányá­szati Berendezések Gyárában nem Kohut Béla párttitkárral készültem interjúra. A rövid, ismerkedő eszmecsere néhány gondolatát mégis feljegyeztem noteszomba. KOHUT BÉLA: — Nem sze­retem az olyan légkört, amely­ben az emberek kétszer is meg­gondolják, szóljanak-e. Ennek rendszerint az a következmé­nye, hogy harmadszor is elhall­gatják véleményüket. Vannak heves vérű elvtársak. Sokszor for­rósodik az arcom, mikor csak mondják, mondják a maguk iga­zát, s elfelejtik, hogy több ol­dala van mindennék. De állí­tom: az a fontos, hogy őszinték legyenek. Abból sohsem lesz baj. Vitatkoztunk párttaggal, edd ágy gondolta, csak 6 a szocializ­mus híve, csak 6 igaz ember. Bizalmatlan a pártonkívüliekkel szemben. Pedig mit bizonyít az élet. Égy szocialista brigádbeli pártonkívüli munlcás esetenként jobban fején találja a szöget, mire kellene több gondot fordí­tania a pártszervezetnek — mint « magával eltelt párttag. És miért ne mondhatná meg egy jó munkás pártonkívüli véleményét a párt dolgairól? Érdekeink azo­nosak, a közös célért példamu­tatóan megdolgozik. Természetesen erre nevetni keU az embereket. Kezdetben csodálkoztak a pártonkívüliek, hogy véleményüket kérjük. Mi­ért? Ezelőtt nem szokták meg — RIPORTER: — Ügy gondo­lom, egy párttitkámak sokkal gazdagabb, színesebb érveléssel kell ma nevelnie, mént akár pár esztendővel ezelőtt? KOHUT BÉLA: — Kern nagy­képűsködés, orrát mondok: ma nagyon sokat várnak egy párt- titkártól. Tudni kell. Negyvenöt óta tevékenykedek a mozgalom­ban. Voltam alapszervezeti tit­kár — és mennyien vagyunk ilyen párttitkárok —, csináltam faliújságot, agitáltam mint falu­járó, évenként rendszeresen ké­peztem magam ideológiailag. Boldogultam ÉJ. Az ember ter­mészetes esze, élettapasztalata sok mindent segített megoldani. Ma már ez nem elég; ez jófor­mán csak a jó szándékkal egyenlő. A járásunk «»ciaBsta bri­gádjainak tevékenységével kap­csolatos tapasztalataink arra engednek következtetni, bogy a termelés különleges hajtóere­jét is képezi a mozgalom. A bri­gádokra a munkatorlód ásás idő­szakokban is lehet számítani, támaszkodni. A Solti Állami Gazdaság Zalka Máté brigádja például aratás idején kombájn­szérű létesítésében munkaidő után 480 munkaórát dolgozott. Hasonló példákat említhetnék a haltai brigádokkal kapcsolatban is. amelyek munkacsús idején a legtöbb esetben nyújtott mű­szakban dolgoztak. A szakvezetés bátran támasz­kodhat a szocialista brigádokra a fejlett agrotechnikai módsze­rek alkalmazását, az új munka- fogások elsajátítását és a helyes munkaszemlélet kialakítását il­letően is. Járásunk brigádjainak célki­tűzései között szerepel tagjaik szakismereteinek a gyarapítása is. Főinek eredményeként a har­te i Gagarin-brigád munkagépei­nél például a karbantartási költség 10 százalékkal csökkent, minthogy kisebb javításokat a brigádtagok is el tudnak végez­ni. Ugyancsak ez a brigád ta­valy mintegy 18 ezer forint ér­MvndenM towri. Munkaidő sután annyi felnőtt, amennyi fia­tal az iskolában. Nagyot léptek előre az emberek, többet várnak tölünk is. Mindennap valami új megle­petés. Vitatkoztunk, mondjuk va­lamilyen pártpolitikai kérdésről, vagy üzemszervezési problémá­ról. Leszögeztük a véleményün­ket. Még aznap jön a párton­kívüli munkáé, lobogtatja a Nép- szabadságot: olvassuk csak el ezt meg ezt az elemző cikket, ő jól végiggondolta annak idején. A gyárakban mérnökök is tag­jai a pártvezetőségnek.: nem be­szélhet mellé a párttitkár sem, a vitában csőik okos érvek győz­nek. RIPORTER: — Vajon a szak­mai hozzáértés minden? KOHUT BÉLA: — Éppen erre akartam kitérni. Nemrég bírálat ért, hogy személyileg nem fog­lalkozom a műszakiakkal, Jól­esett a kritika? Először mérge­lődtem. Mondom magamban: majd én is felteszem sorra bá- rolóimnak a kérdést, — ők hogy foglalkoznak beosztottaik szemé­lyes ügyeivel? Aztán, sőt már ezalatt megértettem: igaz a bí­rálat. Elmondogatjuk a gazdasá­gi, szakmai vezetőkről, hogy mindenük a tervszám, a költ­ségszint, de a számok mögül el­tűnnek az emberek. Ez, persze, összefüggésben van elsőrendű feladatukkal, a gazda­sági, szakmai vezetéssel. Ezen változtatni kell nálunk is. Csak egy példát: egyik kiváló brigá­dunk — meglepetésre — nem kapta meg a „szocialista brigád” címet. Indokolás: eredményeik­ből nagyon fontos hiányzott, a társadalmi munkában, a közös megmozdulásokban való részvé­tet Hiba, hogy erről csak utó­lag konzultáltunk velük. Elvük az volt: mindenekfelett áll a ter­melés, másra nem lehet időt sza­kítani. Mit mutat ez? Még min­dig nem élünk eléggé a munká­sok között. Pedig gyakran a munkapadok közötti beszélgetéseken oldód­nak meg könnyen fogas felada­tok. Például: feltűnően romlott a munkás teljesítménye. Ezt megállapítjuk, elmélkedünk fe­lette. Holott a vele való beszél­getéskor talán olyasmi derül ki — ez csak példa —, hogy meg­feledkeztünk róla, milyen régen tagjelölt. Csoda, ha kedveszegett lett? Ezért vallom: párttttkárok ta­nuljatok, töltsétek minél több időt az emberek között. Tóth István tékű üzemanyagot takarított meg és 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett A brigádok tevékenységé­nek hatása a terméseredmé­nyek, s az állattenyésztés ho­zamainak a növekedésében is kimutatható. A hartai Petőfi- brigád például a tervezett 2500 liter évi fejési átlagot 400 li­terrel túlteljesítette; a többlet értéke egy-egy tehénre vonat­koztatva 1000 forint. Ily módon 1960-hoz viszonyítva a tej elő­állításának költsége 30 százalék­kal csökkent. Ugyanez a brigád a tervezett 90 helyett 100 bor­jút választott el száz tehéntől, s ezzel a közös vagyon mintegy 20 ezer forinttal nőtt. A szocialista brigádmozgalom­ban való részvétel, a vállalások eredményes teljesítése természe­tesen kedvező kihatással van a brigádtagok jövedelmére is, vagyis az anyagi érdekeltség el­vével párosul. A Solti Állami Gazdaságban működő brigádok tagjainak a keresete például át­lagosan 15—20 százalékkal emel­kedett. A hartai Gagarin-bri­gád a tsz-től megkapta a meg­takarított üzemanyag árának az 50 százalékát. Ugyancsak Har- tán a tehenészbrigád tagjainak is — a teitöbblei révén * ie­Előkésziielek Az álló mi gazdasági igazgató Negyvenöt kemény ér véső­dött arcára, s festette haját ezüstszürkére. A Duna—Tisza köri Mezőgazdasági Kísérleti lm_ tézet városföldi gazdaságának termelési igazgatója. A mezőgaz­dasági nagyüzemet 1953. óta irá­nyítja. Csík Antal változatos, meg­rázkódtatásokkal teli életútján is a dolgozó nép egyszerű fia maradt, a szó legnemesebb ér­telmében. Közvetlen hangulatot tását. S itt ugyanazt kezdte, ami négy évvel azelőtt Kunféhértón. Rendkívül kezdetleges volt a gazdálkodás, hiszen a Városföl­di Állami Gazdaság csak egy évvel azelőtt alakult. Szilárd el­határozással két év alatt sike­rült jövedelmezővé tenni a ter­melést. S a gazdaság azóta hét­szer nyerte el az élüzem kitün­tető címet... A munkások, akik zömmel a gazdaság létrejötte óta óllatn­Csík Antal (balról) a verseny lehetőségeiről beszélget Kürtőéi Károllyal, a városföldi Dózsa Tsz ctoökéveL teremtő kedélye nem a vezetői magabiztosság fölényéből, ha­nem az élet mélységét megjárt ember szerénységéből fakad. Ez az oka népszerűségének és sike­rednek is. Az, hogy minden kö­rülmények között egész ember­ként állt és áll a lei a szocializ­mus ügyéért Elmúlt éveire így emlékezik:: — Egészen 1945-ig napszámos­ként dolgoztam közeli szülőfa­lumban. Kunszálláson. 1945-ben beléptem a kommunisták párt­jába, s 1949-ig a helyi szerveze­tének voltam titkára. Minthogy az agrárkérdések mindig erősen foglalkoztattak, nemsokára, a fordulat éve után Kunfeh ér­tóra kerültem, megszervezni ott az állami gazdaságot. Aztán rövid időre Zsámbéfcra került, majd onnan Garára, az ottani állami gazdaság élére. Itt csak egy évig dolgozott, hogy aztán elfoglalja mostani beosz­dóan etó dolgozóiak, szerelők. S ez négy évvel ezelőtt ® meg­nyilvánult. amikor országgyűlési pótkép viselőnek választották. Nemrégiben pecfig inár képvise. lének jelölték. — Jólesik, hogy btawfc ben­nem az emberek — mondja. — Ez erőt ad a további munkahoe. Hiszen van iát még termával» bőven! Ám, ez már mégis az apftes kora. Erősek az alapok, s nem­csak az itteni, hanem a saonv- saédos. a már versenyképes vá. rosföldi Dózsa Tsz-é is. A szö­vetkezet elnökét, Kürtösi Ká­rolyt, a közös zárszámadási köz, gyűlése után kihívta vetélkedés­re: melyik gazdaság termel töb­bet? Bármelyik legyen is az első. • versenyben az az eszme győz* amelynek megvalósításáért OsH# Antal oly fáradhatatlanul küzd. Hatvani Dániel lentősen nőtt a jövedelme. A szocialista brigádok a gaz-! daságj vezetők számára egyéb j módon is fontos támaszt jelente-; nek. Egy-egy termelőszövetke- zetben számtalan feladat adódik! a tagokkal való foglalkozást, azok ügyes-bajos dolgainak in­tézését illetően is. Ezzel kap­csolatban jelentős gondokat ve­het le a brigád, mint kollektív testület a vezetés válláról azál­tal, hogy az egyes szövetkezeti; gazdák problémáinak a megöl-; dását magára vállalja. A hartai Lenin Tsz-ben működő brigádok például több munkaképtelen tsz-tag, vagy nyugdíjas háztáji földjét, vetőtől a betakarításig, ellenszolgáltatás nélkül meg-j munkálták. E tettükkel nagy er­kölcsi elismerést szereztek nem­csak maguknak, hanem a moz­galomnak is. Járásunk szocialista bri­gádjai tevékenységének tapasz­talatai azt mutatják, hogy tag­jaik vállalásai akkor eredmé­nyesek. ha azokban az önkéntes­ség elve érvényesül. E nélkül megszűnik vonzóereje a mozga­lomnak. Fontos továbbá, hogy a brigádokkal mind a pártszer­vezet. mind a szakmai vezetés fokozottabban törődjön. Latos István A főmérnök és a főkönyvelő A Kiskunhalasi Vastőmegcikk­ipari Vállalat két vezető beosz­tású dolgozóját jelölték városi tanácstagnak. Az egyik Ottoványi Ferenc. Csaknem négy éve főmérnöke a vállalatnak. Határozott, céltuda­tos munkájával nagyban hozzájá­rult a vállalat rohamos fejlődé­séhez. Többször részesült dicsé­retben, jutalomban. Nemrég be­választották a HVDSZ országos elnökségébe. Egyébként először szerepel neve a jelölő listán a 23-as körzetben, az úgynevezett ONCSA-telepen. — A bizalom, véleményem sze­rint, azzal magyarázható — mondja többek között Ottová­nyi elvtárs —, hogy választóim jól ismernek, mert a körzetem és vállalatunk új telephelye szomszédos egymással. A távlati tervek szerint ez a rész iparilag gyors fejlődés előtt áll, s ez ter­mészetesen maga után vonja en­nek a területnek kommunális fejlődését is. Ez a kölcsönösség is segít majd megválasztásom után abban, hogy mint főmér­nök és tanácstag a lehetősége­ken belül hozzájáruljak körze­tem fokozatos fejlődéséhez. A másik jelölt Lénárt József: Tizenegy éve dolgozik a válla­latnál mint főkönyvelő. Hozz», értésének köszönhető, hogy a vállalat pénzügyi helyzete meg­szilárdult, adminisztrációs tevééi kenysége lényegesen megjavult. Ennek elismeréseképpen a Köny- nyűipar kiváló dolgozója című kitüntetést kapta, öt is új ta­nácstagjelöltként tartják számonl — Ügy gondolom — fordítja a körzet problémáira a szót —, el­ső tennivalónk a feladatok ala­pos felmérése lesz. A felsza­badulás után, de különösen I95í; óta, az életszínvonal növekedé­sével egyenlő arányban nőtt m választók igénye a körzetedé szebbé és városiasabbá tételércé Ezeknek az igényeknek kielégt- tfssét természetesen bizonyos korlátok közé szorítja a rendeld kezesre álló anyagi lehetőség. Remélem, hogtr a körzet való* mennyi dolgozójának segítségé­vel, mozgósításával, az eddiginél még eredményesebb munkát tu­dunk kifejteni — mondotta bi­zakodva Lénárt József. Gacsályj Istvaa A nép jelöltjei — Megjsméüem «tortának: a küäterületi amvazstszedé bizottságok elnökiéi és tit­kárai fél hatkor indulnak a tanácsházáról az urnákkal, öH gépkocsin. Hat órása a ta­nyai körzetekből szekerei küldenek értük az országéi legközelebbi pontjára, meri a dűlóutak valószínűleg jár­hatatlanok lesznek autó szá­mára. De így is elérik fél hétre a szavazóhelyiségűkel és hét órakor mindenütt ké­szen várhatják a választóikat Ezekkel a szavakkal bocsá­totta útnak Varga Antal köz­ségi párttitkár a választása előkészületek megbeszélésére összehívott tanácskozás rész­vevőit kedden délután. Váratlanul toppant be az értekezletre Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára. Elégedett volt a hallottakkal A 24 kiskunmajsai szavazó- körzet közül 15 a tanyai. — Ügy jelöltük ki a sza- vazóhelyiségeket — tájékoz­tatta a községi párttitkár a vendégeket —. hogy két kilo­méternél nagyobb utat egyet­len választópolgárnak sem kell megtennie. I Beleberreg a beszélgetésbe a telefon. — Halló!.:. Itt Varga.. Hogyan? ... Értem .,. Hál Ferikém, legfeljebb ..szára­zon” ;.. Igen szesztilalom lesz. .. Hétfőtől bármikor le­het Különben hogy áll a kí­gyóéi választókörzet? ... Jó, rendben, viszonthallásra! — Végh Ferenc, a kígyós! általános iskola igazgatóhe­lyettese, a Napsugár Tszcs pártszervezetének a titkára szólt, hogy szeretnének a vá­lasztás után bált rendezni — teszi vissza a kagylót Varga elvtárs mosolyogva. — így van ez. Az ottani párt- szervezet meg a KIS?-szer­vezet a legjobbak egyike, lel­kesen készültek most is a választásokra.., — Hát akkor megyünk is tovább — búcsúznak a láto­gatóik. — Ügy látjuk, itt rendben lesz minden. — Bízunk benne — vála­szolta Molnár elvtárs —, négy­száz népnevelő mondta el a községben, hogy mire szavaz, aki elfogadja a népfront je­löltjeit. Azt láttuk, hogy nem meggyőzni kellett az embe­reket. csak emlékeztetni... az eredményekre és a tervek­re ... Ezek mindennél jobb érvek. M. I -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom