Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

Világ proletár jói, egyesüljetek A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁS PA RT 8 ÁCS LAPJA- KISKUN XVIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÄM /fric 60 fillér 1963. FEBR. 21, CSÜTÖRTÖK Négy községben hétezer-ötszáz hóidat öntöznek Erdei Ferenc látogatása Kecskeméten A vízgazdálkodási társulatok eredményei és tervei Csaknem hat éve hozták lét­re megyénkben a vízgazdálko­dási társulatokat. Fejlődésüknek erőteljes lendületet adott a me­zőgazdaság szocialista átszerve­zése. Területük két évvel ezelőtt az addigi 6300 hold 130-szorosá- ra növekedett. Ezzel lehetővé vált, hogy sajátos feladatuknak megfelelően segítsenek a szövet­kezeteknek termelési feltételeik megjavításában. A társulatok tavaly 22 és fél millió forint értékű munkát vé­geztek. Erre az évre kétszer ennvit terveznek. Ez is bizo­nyltja. hogy gazdasági életünk­ben milyen fontos szerepet tölt bf n társulati mozgalom. \z elmúlt évben egyébként io’, ább növekedett a vízgazdál­kodási társulatok területe. Jelentősen bővült a Duna- I vecsén székelő Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat, s ezzel megyénkben a társu­lati hálózat 916 ezer hold­ra terjed ki. A járási pórt- és tanácsi szer­vek támogatását élvezik a tár­sulatok, s ez Kalocsán például másfél év alatt országosan is figyelemre méltó fejlődést ered­ményezett. Az öt társulat közül kettőnek, a homokhátságinak és a kiskunságinak már saját szék­háza van, de az idén a kalocsai és a bajai is épít székházat. Működésük óta először is a vízrendezéshez fogtak hozzá a társulatok. Elmúlt évi tényke­désük során több mint 117 ezer köbméter földet „megmozgat­tak”: régi töltéseket hoztak rendbe, összesen 3 kilométer hosszú csatornát ástak. Csak­nem 37 ezer holdat mentettek meg a belvízkároktól. Az öntözési program végre­hajtásában is jelentős részt vál­laltak megyénk vízgazdálkodá­si társulatai. Közreműködésükkel az el­múlt évben csaknem 4090 holdon öntöztek a közös gazdaságok. A mesterséges esőztetés ered­ményeként a fajszi Vörös Csil­lag Tsz-ben például — a száraz művelésű kertészet 80 mázsa át­lagával szemben — egv-egy holdról 17o mázsa paradicso­mot takarítottak be. Az uszódi Dózsa Tsz-ben az öntözött terü­leten fűszerpaprikából holdan­ként 30 mázsa termett, kétszer annyi, mint a száraz művelésű táblákon. A Kalocsai Vízgaz­dálkodási Társulat az öntözés szorgalmazásán kívül nagy mér­tékben kivette részét a gépek javításából is. Szerelői az egyik szakmára tsz-ben például olyan öntözőgépet javítottak meg, amelyre más műhelyben már nem vállalkoztak. Figyelemre méltó munkát végzett a Margitta-szigeti Víz­gazdálkodási Társulat is. A Ka- rapancsad Főcsatorna vízszint­jének emelésével magasabb lett a környező területek talajvizé­nek szintje is, s ezáltal kukori­cából holdanként 60—65 mázsa termett az ott gazdálkodó ter­melőszövetkezetekben. Három társulat az elmúlt év­ben 84 csőkutat fúrt, amelyek­nek összmélysége több mint két és fél kilométer. Komoly segítség ez a felszí­ni vizekben szegényes terü­letű gazdaságokban. Érde­mes megemlíteni a kútfúrá­si költségek jelentős csökke­nését, azáltal hogy vascső helyett műanyagcsövet al­kalmaztak. A társulatok idei terveiben döntő mértékben szerepel az öntözés. A kalocsai társulat te­rületén hozzáfognak az ország egyik legkorszerűbb — 64 mil­lió forintba kerülő — öntöző­telepének a megépítéséhez. En­nek üzemelésével négy község hatátában 7500 holdon öntöz­hetnek majd. A telep nyomás­központja távvezérlésű és tel­jesen automatizált lesz. Teljes kiépítése után évi üzemköltsége 5 millió forintot tesz ki, várha­tó többletjövedelme pedig — maximális kihasználtsága ese­tén — eléri a 20 millió forintot. Hasonló tervet dolgozott ki a Margitta-szigeti, s készít jelen­leg a bajai és a kiskunsági tár­sulat is. A homokhátsági társu­lat a Dunavölgyi Főcsatorna vi­zének a Kiskőrös környéki te­rületekre történő eljuttatását tűzte ki céljául. Jelenleg azonban a társula­tok elsőrendű feladata a gyors olvadás következtében előállott árvízveszély elhárításában és a káros belvizek elvezetésében mutatkozik. Az eddigi eredmé­nyek alapján reméljük, hogy ezzel a problémával is sikeresen megbirkóznak. Tanuló felnőttek Annyi szín, apróbb-nagyobb jel között, ami falvaink életé­nek változásairól beszél, nem is a leg jelentéktelenebb az estén­ként messzire világító iskolaablak. Odakinn őszi eső hull, vad szél hordja a havat, vagy tücsök ciripel a langyosodó tavaszi alkonyaiban, benn a szűk padok­ban szorongva figyelmesen hallgatják tanárukat a felnőtt diá­kok: anyák, akik helyett otthon a férj fekteti ágyba a gyerekeket a tanítási napokon; meglett férfiak, akik a napi munka után gyakran fáradtan, de kitartó kedvvel járogatnak ide. Soltvadkerten a dolgozók általános iskolájának hetedik- nyolcadik osztályába, valamint az alapismereti tanfolyamra ösz- szesen több mint negyvenen járnak. Több százan végezték el az évek során az általános iskolát, s közülük hatvanketten január­ban kezdték az első tanévet a Kecskeméti Kertészeti Technikum kihelyezett osztályában. Szerdán reggel Kecskemétre érkezett Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Délelőtt ellátogatott a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézetbe, ahol dr. Mé­szöly Gyula, az intézet Kossuth- díjas igazgatója fogadta. Dél­után a felsőfokú mezőgazdasági technikumban találkozott vá­lasztóival, akikkel a nagyüzemi gazdálkodás aktuális kérdéseit beszélték meg. Este hat órakor került sor ugyancsak a felsőfokú mezőgaz­dasági technikumban Erdei Fe­renc elvtárs előadására a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés­sel foglalkozó szakkönyvékről. Az előadáson részt vett Tompa Béla, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője, Sánta Lajos, a városi tanács vb-elnökhelyette- se, dr. Mészöly Gyula, valamint mezőgazdasági szakemberek és számosán a felsőfokú technikum tanárai, növendékei közül. Erdei Ferenc elvtárs vitaindí­tó előadásában kitért a mező- gazdasági könyvkiadás világ­méretű fejlődésére és elemezte azokat a feladatokat, amelyek nálunk a nagyüzemi mezőgazda­ságban dolgozó parasztság szak­ismereteinek fejlesztésében a szakkönyvkiadásra a legközeleb­bi jövőben várnak. Hangsúlyoz­ta, hogy a fejlődéssel állandóan lépést tartani kívánó szakem­berek a könyvek mellett a fo­lyóiratok segítségét is igénybe kell vegyék. Ugyanakkor el kell látnunk a nagyüzemi viszonyok között dolgozó parasztság széles tömegeit az eddiginél jobb és vonzóbb szakkönyvekkel. A vitaindító előadás után, Lányi Ottó, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója ismer­tette a mezőgazdaság szgk.- könyv-ellátottságának helyzetét, majd a résztvevők felszólalásai következtek. Az ankét lapzártakor még tar­tott.-OOOOOOOOOOOOOOO&ÍX Az Einöki Tanács üiése A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa szerdán délelőtt ülést tar­tott amelyen elfogadta és ha­tározattá emelte Baranya megye területén 4, Somogy megye te­rületén 3 közös gazdasági tanács szervezésére tett javaslatot. Az ülésen továbbá honosítási, visz- szahonosítási, valamint egyéb folyamatban levő ügyeket tár­gyaltaik. Súlyos károkat okosnak a mérgező vegyi anyagok Vietnam falvaiban A vietnami néphadsereg fő­parancsnokságának összekötő bizottsága levelet intézett a nemzetköri megfigyelő és ellen­őrző bizottsághoz, s felszólítja azt: tartson vizsgálatot Ben Tre tartománynak azokon a terüle­tein. amelyeken komoly káro­kat okoztak a mérgező vegyi anyagok. Ezeket a mérgező anyagokat az amerikaiak és a diemisták szórták el január 13 és 24 között az említett tarto­mány tizenhat faluja körül és a Ben Tre város közelében fek­vő három „stratégiai település” területén. A mérgező anyagok károkat okoztak az emberek­nek, pusztítják a szarvasmar­ha-állományt és a különböző me­zőgazdasági növényeket. A vietnami nép erélyesen kö­veteli, hogy az Egyesült Álla­mok és Ngo Dinh Diem szüntes­se be hadüzenet nélküli háború­ját. Ne használjon mérgező ve­gyi anyagokat és mondjon le a „stratégiai települések” létreho­zataláról — írja befejezésül az összekötő bizottság. Szilágyi Jánosné, a Soltvadkerti Földművesszövetkezet dol­gozója. a nyolcadik osztály földrajzóráján. Befelezte munkáját Kárpáti Jánost, a Jóreménység Szakszövetkezet tagját, ké> midből felelteti Szakács László tanár. az ENSZ tudományos és műszaki értekezlete GENF. (MTI) Szerdán délelőtt tartotta Géni­ben záróülését az ENSZ véd­nökségé alatt rendezett nemzet­közi tudományos és műszaki ér­tekezlet, amely az elmaradt or­szágok fejlesztésének kérdésé­vel foglalkozott. Az értekezlet, amely tebruár 4-én nyílt meg, 16 napon ál 95 plenáris és speciális ülést tar­tott. Ezeken az üléseken több mint 1800 javaslatot, illetve ok­mányt terjesztettek elő. A gazdaságilag fejlődő orszá­gok támogatására az értekezle­ten előterjesztett javaslatokat, valamint a vitákból leszűrt kö- vetkezetetéseket az ENgi? gaz­dasági és szociális tanácsa a nyáron vitatja mee.

Next

/
Oldalképek
Tartalom