Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-20 / 42. szám
Lapozgatom Nagy Béla solti Iskolaigazgatónak 140 oldalas tanulmányát, amelyben a dunave- cséi járás történetét dolgozta fel. Érdekes munka, megrázóan taglalja azt a végtelen nyomorúságot, amelyben a felszabadulás előtt élt a Duna menti parasztság. ő maga írja a tanulmány bevezetőjében: „Rossz álom arra gondolni, hogy mi volt a járásban 30—40 évvel ezelőtt, s mi lett volna akkor, ha 18 évvel ezelőtt nem szól bele a történelem ebbe a nyomorúságba, nem történik meg a felszabadulás.” Bizony azóta sok minden megváltozott, a legutóbbi négy év alatt is számos említésre méltó dolog történt a dunavecsei járásban. Három községet jártunk be, de e három közösség fejlődése, változása jól tükrözi az egész járás előrehaladását. ’ Szalkszentmárton Mészáros Péter útőrrel járjuk a szalkszentmártoni utcákat. Az úgynevezett újtelepre igyekszünk. hogy lefényképezzük a szerint Kunadacson 70, Kunpeszéren 50, Szabadszálláson 190 hold szőlőt telepítenek. Ez utóbbi községben 125 hold gyümölcsöst is. Apostagon hagyományai vannak az üvegmeggy termesztésének. Itt 45 holdon telepítenek új gyümölcsöst és 25 holdon szőlőt. Ugyancsak régi hagyományai vannak a járásban a juhtenyésztésnek. Jelenleg 42 ezer darab a juhállomány, ezt az ötéves terv végéig 70 ezerre emelik. Eredményes kísérletezések folynak a gyöngytyúk tenyésztésére. Az ország egyik legnagyobb gyöngyös állományát a kun- szentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben tartják. A közös gazdaság alig két éve rendezkedett be a baromfitenyésztésnek e jól jövedelmező ágára, s az elmúlt évben 25 ezer gyöngyöst nevelt fel értékesítésre, több mint kétszeresére emelte a törzsállományát. A múlt évben több mint félmillió forint bevételre tett szert a közös gazdaság a gyöngyöstenyésztésből, vri&m négy ér atett en* ményeket. Nem kis büsafcerég- gel tájékoztat arról a végrehajtó bizottság elnöke, hogy a járásban Solton volt a legmagasabb tavaly az egy személyre jutó társadalmi munka értéke. Egy lakosra 42 forint jutott. A törpevízmű csőhálózatának lefektetéséhez szükséges árok ásását teljesen társadalmi munkában végezte a lakosság. A községben két nagy „szenzáció” van. Az egyik az állati fehérje feldolgozó üzem építkezése. Az épület készen áll, már megkezdték a gépek szerelését. Kereken 14 millió forintba kerül az építkezés a tanácselnöktől kapott tájékoztató szerint. A másik említésre méltó dolog a solti Szikra Termelőszövetkezet kétszázas tehénistállója. Ennek érdekessége, hogy a szokásos összegnek csak a felébe került egy férőhely költsége. Ügy oldották meg, hogy két százas istállót építettek össze. Éppen etetéskor érkezünk a tágas nagy istállóba, ahol a tehenek látható élvezettel fogyasztják a silótakarmányt. Kovács Lajos, a szövetkezet brigádvezető-helyettese elmondja, hogy bevezetik a gépi fejést, teljesen gépesíteni akarják a takarmánykihordást is. A majort tovább bővítik, újabb istállókat, tejházat építenek. Mindent összevetve, a solti Szikra megalapozza a modern szarvasmarha-tenyésztést. Talán néhány szót a további tervekről. Idézek a jelölő gyűlések beszámolójából: „Az öntözött területet a jelenlegi 1000 holdról 2100 holdra növeljük és 300 holdon legelőt is ellátunk mesterséges csapadékkal. Jelenleg a községben a 100 katasztrá- lis holdra 10 számosállat jut, az ötéves terv végére ez a szám 16-ra emelkedik. Községünk táv- mezőgazdasági fejleszt "sí A dnnavecsei teonelöszövetkezetközi baromfitelep. ezer forintot költöttünk erre — tájékoztat a vb-elnökhelyettes. Azt is megtudom, hogy kiemelten foglalkoztak a művelődésüggyel. Tizenhárom új iskolai tanterem létesült. A dunate- tétleni öttantermes iskolát a község házilagosan építette 700 ezer forintos költséggel. Továbbá négy új mozi épült, köztük két szélesvásznú, Szabadszálláson és Kunszentmiklóson. Tasson most épül mozi. Sok még a tennivaló. Kunada- cson, Kunpeszéren, Solton új művelődési ház építését szorgalmazzák. Hét községben kezdték meg a törpevízmű építését. Különösen fontos Kunadacson, Kunpeszéren és Szabadszálláson a lakosság jó ivóvízzel való ellátása. Ennyit a községfejlesztésről. Ez párhuzamos a mezőgazdaság fejlesztésével', a termelőszövetkezetek megerősítésével. Sőt, mondhatnánk úgyis, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek megerősítését kell szolgálnia a községfejlesztésnek is. E kettő együtt egyenlő a szocialista falu felépítésével. Nagy Béla dolgozatában olvasom a következőket: „Sem az írott történelmi emlékek, sem az idős emberek jiem emlékeznek arra, hogy a járásban valaha is öntözés céljára használták volna a Duna vizét. A nagy folyó évszázadok során csak pusztított. rémisztgette a lakosságot. 1838-tól a századfordulóig hat alkalommal öntött ki és söpörte el a községek házainak egy részét.” Erről beszélgetünk Boza Józseffel, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjével. — A mezőgazdaság átszervezése kellett ahhoz — magyarázza —, hogy az öntözés megvalósuljon. 5200 katasztrális holdon teremtettünk mesterséges esőt az elmúlt évben. Az ötéves terv végéig 11 ezer holdra növeljük A solti állati fehérje feldolgozó üzembe megérkeztek már az első gépek. Képünkön Benkevári Lajos, — az Építésügyi Minisztérium I. számú Gépszerelő Vállalatának csoportvezetője — irányításával egy csigaprés beszerelését végzik a vállalat dolgozói. Ha már a baromfinál tartunk, említsük meg a régi hagyományos libatenyésztési körzeteket: Dunaegyházát, Szabad- szállást. A szabadszállási Zöld Mezőben 500-as rajnai libából álló törzset tenyésztenek tovább- szaporítás céljából. A dunavecsei modem keltetőállomásról már sokszor adtunk hírt, ezért itt nem időzünk. Érdemes azonban szólni airól, hogy a keltetőállomás mellett termelőszövetkezeti baromfitelep épül, a dunavecsei és a szalkszentmártoni tsz-ek közös összefogásával. Az első épület 30 ezer baromfi befogadására alkalmas Az idén 120 ezer rántani való csirkét akarnak tenyészteni a termelőszövetkezetek. Azonban ez csak az első lépés. Még két hasonlót építenek. Az ötéves terv végére 360 ezer darab rántani való baromfi lesz az éves ..termelés”. tervét most készíti a Magyar Tudományos Akadémia üzem- szervezési intézete.” Terveink komolyak, de megoldhatók. — Ez a vélemény alakult ki az egész községben a jelöltek és a választók beszélgetései során. Járási kőrútunk végéhez érve bátran állíthatom, hogy hasonló optimizmus tapasztalható e Duna menti járás valamennyi községében, hiszen nap mint nap kapunk hírt arról, hogy milyen lelkesen teszik magukévá a dunavecsei járás lakói mindazokat az elgondolásokat, amelyek elősegítik az újabb, előnyös változásokat. Kereskedő Sándor az öntözött területet. Az idén 3000 hold lesz a növekedés. Nemcsak a Duna, hanem a Dunavöl- gyi Főcsatorna is alkalmas öntözésre. Az idén kezdik a Kiskunsági öntözőrendszer első fürtjének építését. Az öntözéssel kétszeresére lehet növelni a terméseredményeket, ahogy ezt az eddigi példák bizonyítják. Nagy lehetőség a járás homokos területeinek hasznosításában a szőlő- és gyü- mölcstelepítés. 1962—63. évi terv Solt A dunavecsei járás egyik legnagyobb községe. Maróti Dezsővel, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével a nemrégen lezajlott községfejlesztési kiállítás anyagát nézegetjük. A grafikonok jól mutatják a legPETŐFI NEPE * Magyar Szocialista Munkaíp; Bács-Kiskun megyei BIzottsáR; ás a megyei tanács lapja Főszerkesztő- Weither Dániel Kiadla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István ieazc? Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l szán Szerkesztőségi telefonközpont: 20-IS 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t*a Telefon 17-09 Terleszti 4 Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál kézbesítőknél Előfizetési ifi 1 hónapra 1? főni Bács-Kiskun megyei Nyomd* V Kecskemét - Telefon: il-85 Index; 25 063 ü.z ku ion Den azért is nagy ao- [og, mert a szalks zen tm ár tornákról azt mondták, hogy rendkívül zárkózott emberek és nehéz őket kicsalogatni a „csigaházból”. Az előbbi példa bizonyítja, hogy összefogással, jó szervezéssel lehet eredményeket elérni, csak beszélni kell tudni az emberek nyelvén — így mondja Péter bácsi. — Ezt várják az újonnan megválasztandó tanács tagjaitól is — hangsúlyozza. Közben elkészül a felvétel az úi községrészről. Több mint dekes, hogy a jelölő gyűléseken 1900 közérdekű javaslat hangzott el, az is figyelemre méltó, hogy ebből 900 foglalkozott a községfejlesztéssel. — Négy év alatt majdnem 40 millió forintot fordítottunk községfejlesztésre A lakosság felismerte a társadalmi összefogás jelentőségét. Több mint 4 és fél millió forint közhasznú munkát végeztek a járás lakói az elmúlt években. Befejeződött a járás villamosítása. 8 millió 450 szép új házakat, mint a megváltozott, módosabb élet egyik bizonyítékát. Útközben az útőr szinte keresztmetszetét adja a község fejlődésének. — Ha ezt a Sándor látná — sóhajt nagyokat. — Melyik Sándor? — szegezem neki a kérdést. — Hát a Petőfi Sándor — válaszol kissé neheztelően, mintha azt mondaná: — Te, idegen még azt sem tudod, hogy Petőfi itt élt egy jó darabig. Az öreg Pet- rovicsnak a falu közepén volt egy húsüzlete. Petőfi szobája most helyi múzeum. Az úttörők rendezték be. — Tudom, Péter bácsi, hogyne tudnám mindezeket — válaszolok gondolatban az útőrnek. — Azt is tudom, hogy a szalkszent- mártoniak valamennyien nagy Petőfi-rajongók. Péter bácsi is több mint száz versét ismeri a nagy költőnek, amelyet e községben írt. Az útőr pedig közben folytatja: Az utóbbi négy év alatt villamosítottuk a községet, 14 kilométer járda, hat új tanterem épült. — Ezt a mozit átalakítottuk — mutat egy nagy sárga épületre. Az egyik sáros utcában odabök a gyógyszertárra. — Gyógyszertárunk is van, igaz, de már ezt is kinőtte a falu, csak ideiglenesen helyezték ebbe az épületbe. Érdekes, hogy mindenről azt mondja, hogy ezt mi csináltuk. Érthető, hiszen a szalkszentmár- toniak társadalmi munkában is segítették a községük szépítését, fejlesztését Most a választási előkészületek során a jelölő gyűléseken sokan felvetették, hogy a járdát rendbe kellene hozni valamennyi utcában. Ehhez az kell, hogy a szalkiak fogjanak össze közös erővel. Bizonyára sikerülni fog ez is, hiszen az új tantermek építésénél mintegy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. száz új ház épült ezen a részei — magyarázza az útőr. Címké púnk a községnek ezt az új te lepülését ábrázolja. Dunavecse Járási székhely. Csapiár Jő zseffel, a járási tanács végre hajtó bizottságának elnökhelyet tesével az elmúlt négy év fejlő dóséról és a további tervekrő beszélgetünk. Mondja, hogy jó sikerültek a községfejlesztésse kapcsolatos kiállítások, amelye legutóbb Solton rendeztek. Ér Négy év a Duna mentén