Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

Lapozgatom Nagy Béla solti Iskolaigazgatónak 140 oldalas ta­nulmányát, amelyben a dunave- cséi járás történetét dolgozta fel. Érdekes munka, megrázóan tag­lalja azt a végtelen nyomorúsá­got, amelyben a felszabadulás előtt élt a Duna menti paraszt­ság. ő maga írja a tanulmány bevezetőjében: „Rossz álom arra gondolni, hogy mi volt a járás­ban 30—40 évvel ezelőtt, s mi lett volna akkor, ha 18 évvel ez­előtt nem szól bele a történelem ebbe a nyomorúságba, nem tör­ténik meg a felszabadulás.” Bizony azóta sok minden meg­változott, a legutóbbi négy év alatt is számos említésre méltó dolog történt a dunavecsei já­rásban. Három községet jártunk be, de e három közösség fejlő­dése, változása jól tükrözi az egész járás előrehaladását. ’ Szalkszentmárton Mészáros Péter útőrrel járjuk a szalkszentmártoni utcákat. Az úgynevezett újtelepre igyek­szünk. hogy lefényképezzük a szerint Kunadacson 70, Kunpe­széren 50, Szabadszálláson 190 hold szőlőt telepítenek. Ez utób­bi községben 125 hold gyümöl­csöst is. Apostagon hagyomá­nyai vannak az üvegmeggy ter­mesztésének. Itt 45 holdon tele­pítenek új gyümölcsöst és 25 holdon szőlőt. Ugyancsak régi hagyományai vannak a járásban a juhtenyész­tésnek. Jelenleg 42 ezer darab a juhállomány, ezt az ötéves terv végéig 70 ezerre emelik. Eredményes kísérletezések foly­nak a gyöngytyúk tenyésztésére. Az ország egyik legnagyobb gyöngyös állományát a kun- szentmiklósi Kiskunság Terme­lőszövetkezetben tartják. A kö­zös gazdaság alig két éve ren­dezkedett be a baromfitenyész­tésnek e jól jövedelmező ágára, s az elmúlt évben 25 ezer gyön­gyöst nevelt fel értékesítésre, több mint kétszeresére emelte a törzsállományát. A múlt évben több mint félmillió forint bevé­telre tett szert a közös gazdaság a gyöngyöstenyésztésből, vri&m négy ér atett en* ményeket. Nem kis büsafcerég- gel tájékoztat arról a végrehajtó bizottság elnöke, hogy a járás­ban Solton volt a legmagasabb tavaly az egy személyre jutó társadalmi munka értéke. Egy lakosra 42 forint jutott. A törpe­vízmű csőhálózatának lefekteté­séhez szükséges árok ásását tel­jesen társadalmi munkában vé­gezte a lakosság. A községben két nagy „szen­záció” van. Az egyik az állati fehérje feldolgozó üzem építke­zése. Az épület készen áll, már megkezdték a gépek szerelését. Kereken 14 millió forintba kerül az építkezés a tanácselnöktől kapott tájékoztató szerint. A másik említésre méltó dolog a solti Szikra Termelőszövetkezet kétszázas tehénistállója. Ennek érdekessége, hogy a szokásos összegnek csak a felébe került egy férőhely költsége. Ügy ol­dották meg, hogy két százas is­tállót építettek össze. Éppen etetéskor érkezünk a tágas nagy istállóba, ahol a te­henek látható élvezettel fo­gyasztják a silótakarmányt. Ko­vács Lajos, a szövetkezet bri­gádvezető-helyettese elmondja, hogy bevezetik a gépi fejést, tel­jesen gépesíteni akarják a ta­karmánykihordást is. A majort tovább bővítik, újabb istállókat, tejházat építenek. Mindent összevetve, a solti Szikra megalapozza a modern szarvasmarha-tenyésztést. Talán néhány szót a további tervekről. Idézek a jelölő gyűlé­sek beszámolójából: „Az öntö­zött területet a jelenlegi 1000 holdról 2100 holdra növeljük és 300 holdon legelőt is ellátunk mesterséges csapadékkal. Jelen­leg a községben a 100 katasztrá- lis holdra 10 számosállat jut, az ötéves terv végére ez a szám 16-ra emelkedik. Községünk táv- mezőgazdasági fejleszt "sí A dnnavecsei teonelöszövetkezetközi baromfitelep. ezer forintot költöttünk erre — tájékoztat a vb-elnökhelyettes. Azt is megtudom, hogy ki­emelten foglalkoztak a művelő­désüggyel. Tizenhárom új isko­lai tanterem létesült. A dunate- tétleni öttantermes iskolát a község házilagosan építette 700 ezer forintos költséggel. Továb­bá négy új mozi épült, köztük két szélesvásznú, Szabadszálláson és Kunszentmiklóson. Tasson most épül mozi. Sok még a tennivaló. Kunada- cson, Kunpeszéren, Solton új művelődési ház építését szorgal­mazzák. Hét községben kezdték meg a törpevízmű építését. Kü­lönösen fontos Kunadacson, Kun­peszéren és Szabadszálláson a lakosság jó ivóvízzel való ellá­tása. Ennyit a községfejlesztésről. Ez párhuzamos a mezőgazdaság fejlesztésével', a termelőszövet­kezetek megerősítésével. Sőt, mondhatnánk úgyis, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek meg­erősítését kell szolgálnia a köz­ségfejlesztésnek is. E kettő együtt egyenlő a szocialista falu felépítésével. Nagy Béla dolgozatában olva­som a következőket: „Sem az írott történelmi emlékek, sem az idős emberek jiem emlékeznek arra, hogy a járásban valaha is öntözés céljára használták vol­na a Duna vizét. A nagy folyó évszázadok során csak pusztí­tott. rémisztgette a lakosságot. 1838-tól a századfordulóig hat alkalommal öntött ki és söpörte el a községek házainak egy ré­szét.” Erről beszélgetünk Boza Jó­zseffel, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjé­vel. — A mezőgazdaság átszerve­zése kellett ahhoz — magyaráz­za —, hogy az öntözés megvaló­suljon. 5200 katasztrális holdon teremtettünk mesterséges esőt az elmúlt évben. Az ötéves terv végéig 11 ezer holdra növeljük A solti állati fehérje feldolgozó üzembe megérkeztek már az első gépek. Képünkön Benkevári Lajos, — az Építésügyi Minisz­térium I. számú Gépszerelő Vállalatának csoportvezetője — irá­nyításával egy csigaprés beszerelését végzik a vállalat dolgozói. Ha már a baromfinál tar­tunk, említsük meg a régi ha­gyományos libatenyésztési körze­teket: Dunaegyházát, Szabad- szállást. A szabadszállási Zöld Mezőben 500-as rajnai libából álló törzset tenyésztenek tovább- szaporítás céljából. A dunavecsei modem keltető­állomásról már sokszor adtunk hírt, ezért itt nem időzünk. Ér­demes azonban szólni airól, hogy a keltetőállomás mellett terme­lőszövetkezeti baromfitelep épül, a dunavecsei és a szalkszent­mártoni tsz-ek közös összefogá­sával. Az első épület 30 ezer baromfi befogadására alkalmas Az idén 120 ezer rántani való csirkét akarnak tenyészteni a termelőszövetkezetek. Azonban ez csak az első lépés. Még két hasonlót építenek. Az ötéves terv végére 360 ezer darab rán­tani való baromfi lesz az éves ..termelés”. tervét most készíti a Magyar Tudományos Akadémia üzem- szervezési intézete.” Terveink komolyak, de meg­oldhatók. — Ez a vélemény ala­kult ki az egész községben a je­löltek és a választók beszélgeté­sei során. Járási kőrútunk végé­hez érve bátran állíthatom, hogy hasonló optimizmus tapasztal­ható e Duna menti járás vala­mennyi községében, hiszen nap mint nap kapunk hírt arról, hogy milyen lelkesen teszik ma­gukévá a dunavecsei járás lakói mindazokat az elgondolásokat, amelyek elősegítik az újabb, előnyös változásokat. Kereskedő Sándor az öntözött területet. Az idén 3000 hold lesz a növekedés. Nem­csak a Duna, hanem a Dunavöl- gyi Főcsatorna is alkalmas ön­tözésre. Az idén kezdik a Kis­kunsági öntözőrendszer első fürtjének építését. Az öntözéssel kétszeresére le­het növelni a terméseredménye­ket, ahogy ezt az eddigi példák bizonyítják. Nagy lehetőség a járás homokos területeinek hasz­nosításában a szőlő- és gyü- mölcstelepítés. 1962—63. évi terv Solt A dunavecsei járás egyik leg­nagyobb községe. Maróti Dezső­vel, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével a nem­régen lezajlott községfejlesztési kiállítás anyagát nézegetjük. A grafikonok jól mutatják a leg­PETŐFI NEPE * Magyar Szocialista Munkaíp; Bács-Kiskun megyei BIzottsáR; ás a megyei tanács lapja Főszerkesztő- Weither Dániel Kiadla: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István ieazc? Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l szán Szerkesztőségi telefonközpont: 20-IS 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t*a Telefon 17-09 Terleszti 4 Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál kézbesítőknél Előfizetési ifi 1 hónapra 1? főni Bács-Kiskun megyei Nyomd* V Kecskemét - Telefon: il-85 Index; 25 063 ü.z ku ion Den azért is nagy ao- [og, mert a szalks zen tm ár tornák­ról azt mondták, hogy rendkívül zárkózott emberek és nehéz őket kicsalogatni a „csigaházból”. Az előbbi példa bizonyítja, hogy összefogással, jó szervezéssel le­het eredményeket elérni, csak beszélni kell tudni az emberek nyelvén — így mondja Péter bácsi. — Ezt várják az újonnan megválasztandó tanács tagjaitól is — hangsúlyozza. Közben elkészül a felvétel az úi községrészről. Több mint dekes, hogy a jelölő gyűléseken 1900 közérdekű javaslat hang­zott el, az is figyelemre méltó, hogy ebből 900 foglalkozott a községfejlesztéssel. — Négy év alatt majdnem 40 millió forintot fordítottunk köz­ségfejlesztésre A lakosság fel­ismerte a társadalmi összefogás jelentőségét. Több mint 4 és fél millió forint közhasznú munkát végeztek a járás lakói az el­múlt években. Befejeződött a já­rás villamosítása. 8 millió 450 szép új házakat, mint a megvál­tozott, módosabb élet egyik bi­zonyítékát. Útközben az útőr szinte keresztmetszetét adja a község fejlődésének. — Ha ezt a Sándor látná — sóhajt nagyokat. — Melyik Sándor? — szege­zem neki a kérdést. — Hát a Petőfi Sándor — vá­laszol kissé neheztelően, mintha azt mondaná: — Te, idegen még azt sem tudod, hogy Petőfi itt élt egy jó darabig. Az öreg Pet- rovicsnak a falu közepén volt egy húsüzlete. Petőfi szobája most helyi múzeum. Az úttörők rendezték be. — Tudom, Péter bácsi, hogyne tudnám mindezeket — válaszo­lok gondolatban az útőrnek. — Azt is tudom, hogy a szalkszent- mártoniak valamennyien nagy Petőfi-rajongók. Péter bácsi is több mint száz versét ismeri a nagy költőnek, amelyet e köz­ségben írt. Az útőr pedig közben foly­tatja: Az utóbbi négy év alatt vil­lamosítottuk a községet, 14 ki­lométer járda, hat új tanterem épült. — Ezt a mozit átalakítottuk — mutat egy nagy sárga épü­letre. Az egyik sáros utcában oda­bök a gyógyszertárra. — Gyógyszertárunk is van, igaz, de már ezt is kinőtte a falu, csak ideiglenesen helyezték ebbe az épületbe. Érdekes, hogy mindenről azt mondja, hogy ezt mi csináltuk. Érthető, hiszen a szalkszentmár- toniak társadalmi munkában is segítették a községük szépítését, fejlesztését Most a választási előkészületek során a jelölő gyű­léseken sokan felvetették, hogy a járdát rendbe kellene hozni valamennyi utcában. Ehhez az kell, hogy a szalkiak fogjanak össze közös erővel. Bizonyára si­kerülni fog ez is, hiszen az új tantermek építésénél mintegy 100 ezer forint értékű társadal­mi munkát végzett a lakosság. száz új ház épült ezen a részei — magyarázza az útőr. Címké púnk a községnek ezt az új te lepülését ábrázolja. Dunavecse Járási székhely. Csapiár Jő zseffel, a járási tanács végre hajtó bizottságának elnökhelyet tesével az elmúlt négy év fejlő dóséról és a további tervekrő beszélgetünk. Mondja, hogy jó sikerültek a községfejlesztésse kapcsolatos kiállítások, amelye legutóbb Solton rendeztek. Ér Négy év a Duna mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom