Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-20 / 42. szám
1963. február 29, szerda Nenet közben a mezőgazdasági könyvhónapról Lassan végéhez közeledik a mezőgazdasági könyvhónap, melynek eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy megyénk könyvesboltjaiban élénk érdeklődés nyilvánult meg a szakkönyvek iránt. Sűrűn nyíltak a boltok ajtajai és ritkán fordult elő, hogy üres kézzel távoztak a vásárlók. Igazolódott, hogy dolgozó parasztságunk egyre jobban igényli a szak- műveltségét fokozó új, korszerű termelési módszerek ismeretét, A kiskőrösi könyvesbolt vezetője, Juhász Pálné elmondta, hogy szőlő- és gyümölcstermesztési könyvekből ötödszöri után- rendeléssel tudták csak biztosítani a jelentkező igényeket. Nem véletlen, hogy Kiskőrösön és a járásban alaposan fellendült a szakirodalom forgalma. A könyvesbolt a földművesszövetkezettel, a nőtanáccsal és a Hazafias Népfronttal közösen majdnem minden községben megszervezte a házról házra árusítást és minden szövetkezeti boltban, továbbá 10 szakszövetkezetnél könyvvásárt, valamint 1 omertető előadásokat rendezett. Eredményes munkát végzett a bolt 43 bizományosa ’ is. így Bodrogi János, a Kiskőrösi Állami Gazdaság bizományosa 5000, Szilágyi Béláné, a Béke Szakszövetkezet bizományosa 1000 forint értékben látta el szakirodalommal üzeme dolgozóit. Panaszra egyedül az adott okot, hogy több — a könyvkiadó által jelzett — szakkönyv, mint például Mohácsy: öszi- baracktermesztés című könyve, nem jelent meg nyomtatásban. Ennek ellenére bíznak abban, } hó'>ar) végére sikerül szakkönyvekből a tervezett bevételt — 71 000 forintot biztosítani. Hasonlóan szép eredményekről adhat számot a kecskeméti könyvesbolt is. Németh János vezető 40 000 forint értékű régebbről Ismert és legújabban megjelent szakkönyvet rendelt. Közülük legkeresettebbek: A csőkutas öntözés Bács megyei tapasztalatai, Esőztető öntöző- berendezések üzemeltetése, Permetezés és porozás című munkák, valamint gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztéssel foglalkozó kötetek. A bolt eddig szakkönyvekből átlagosan 5000 forintot forgalmazott és a tsz-ek számára kiküldött körlevél alapján a megye tsz-eiből több mint 1000 forint értékű megrendelés érkezett. Bár-valamennyi könyvesbolt felhívással fordult a tsz-ek vezetőihez, hogy a kulturális alap egy részét fordítsák szakkönyvek vásárlására — kérésük számos helyen nem talált meghallgatásra. Jó volna, ha a tsz-ek vezetői mielőbb belátnák, hogy az átalakuló mezőgazdaság, a nagyüzemi gazdálkodás feladatainak megvalósításához, a termelés és a termelékenység növeléséhez milyen nagy segítséget nyújtanak a szakkönyvek, és követnék a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz példáját, ahol 5000 forintot fordítottak szakkönyvek vásárlására. Nagy sikerük van még a minden járásban megrendezésre kerülő könyvankétoknak, ahol neves szakértők tartanak a tájjellegnek megfelelő mezőgazda- sági előadásokat. Jól halad községeinkben a házról házra árusítás. Solton például egyetlen nap alatt 7000 forint árú könyvet adtak el a mozgalom árusai. Bár két hét alatt több mint negyedmillió forintot adtak ki szakkönyvekre megyénkben, a könyvesboltokon kívül nőtt a könyvtárak forgalma is. A solti könyvtár külön polcon elhelyezett mezőgazdasági könyvei előtt mindig akad néhány olvasó. A megyeszerte megnyilvánuló érdeklődés, a nagy fokú vásárlási és olvasási kedv arról táti skodik. hogy a jó szakkönyvnek becsülete van mezőgazda- sági dolgozóink körében. Mind többen érzik szükségét a nagyobb tudásnak, amely egyrészt a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésének, másrészt saját boldogulásuknak, jobb életüknek az alapja is. V. Zs. Beszédes számok Beirafkazct oAmJh / „/aj;. y-' _________ ___ ÍS ek /By fla m m. 1958 és 1962 közötti években 40 százalékkal — 333 ezerről 467 ezerre — növekedett a könyvtárak könyvállománya, 92,9 százalékkal — azaz 48 ezerről 93 ezerre — a beiratkozott olvasók száma, és 51 százalékkal — 1 millió 420 ezerről 1 millió 882 ezerre — a kölcsönzött könyvek száma. 171fi A Komiméi pari Művek Kecskeméti Gyáregységébe« 1958-ban többek között 50 142 fürdőkádat állítottak elő, s a termeié» egyen- leies növekedésével a múlt évben ea a szám már 86 éa fél ezerre növekedett. Az első félév tapasztalatai Lezárult az általános és középiskolákban az első félév, szombaton megkapták a tanulók a félévi értesítőt. Ebből az alkalomból az eddigi tapasztalatokról érdeklődtünk Kádasi Lászlótól, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjétől. — Tavaly nyáron jelent meg az Elnöki Tanács rendelete, amely lényegesen javított a pedagógusok helyzetén — mondotta. — Csökkentette az iskolai adminisztrációt és intézkedett a pedagógusok iskolai és népművelési munkán felüli elfoglaltságának fokozatos felszámolásáról. A rendeletet természetesen nem lehetett azonnal végrehajtani, hiszen ehhez idő kell. Nevelőink megértik, hogy szükség van a segítségükre. A helyi szervek és különösen a művelődési osztályok pedig a lehetőségekhez mérten igyekeznek levenni a felesleges terheket a vállukról. — Jobb a helyzet a városokban — folytatta Kádasi elvtárs. — Nagy eredmény, hogy különösen a középiskolák igazgatói végre valóban gazdáivá váltak intézetüknek. Ez felszabadította egyrészt az alkotókedvet, másrészt az eddig feleslegesen lekötött energiákat. Tanulmányi eredményekről még nincsenek összesített adatok a megyei vezetés birtokában. Az év közbeni ellenőrzések során azonban fokozatos, de biztos és általánosan tapasztalható fejlődés mutatkozott, csökkent a mulasztások száma. Ahol sikerült végrehajtani a körzetesítést, ugrásszerűen javultak a tanulmányi eredmények. Igen sokat várhatunk a szeptemberben nyüó újabb tanyai internátusok munkájáról. Néhány ige« Jellemző adatot is kaptunk a művelődésügyi osztálytól. Az általános iskolás tanulólétszám alig változott. A középiskolások száma azonban hozzávetőleg 15 százalékkal növekedett. Sikerült enyhíteni a pedagógushiányt, s ma már a legfőbb gond az, hogy a nevelők mind többen szerezzék meg a szükséges szakképesítést is. Az általános iskolákban tantermek építésével, körzetesítéssel igyekeztek megteremteni az osztott rendszerű tanítás feltételeit. Ennek eredményeképpen az előző évi 53 ezerrel szemben az idén már több mint 56 ezer általános iskolás tanult osztok rendszerben, összevont osztályokban 15 ezer helyett 13 ezer, a kis létszámú iskolákban ta nulók száma pedig 15 300 he lyett 14 900. A középiskolákba r 1961 őszén 101 osztály részesül 5 plusz 1-es típusú gyakorlat oktatásban, 53 osztályban azonban még nem folyt gyakorlati oktatás. Ebben a tanévben az arány 141:25 lett. Az úgynevezett 4 plusz 2-s szakoktatásban részt vevők száma az előző évi hetvenről 470-re növekedett. Itt kell megemlítenünk a nyelvi tagozatú osztályokban anulók számának növekedését is. Legjellemzőbb az orosz nyelv iránti érdeklődés, tavaly 151, az idén 198 középiskolás tanult orosz tagozatú osztályban. A* rdei tanév tehát számos könnyítést és dicséretes fejlődést hozott — mondotta befejezésül Kádasi elvtárs. — Célunk az, hogy a könnyítéseket a tanítás minőségének további fokozására használjuk feL Másrészt az anyagi lehetőségektől függően Igyekszünk mielőbb megteremteni az általános iskolákban az osztott osztályokban történő tanítás, valamint a pofi- technikai oktatás feltételeit M. fi. Az időzónák átlépése és n emberi szervezet Hubertus Strughold, az riíkai légierőik együk űrkutatási csoportjának orvosi vezetője szerint, a tapasztalat azt mutatja, hogy akik repülőgépen a világ egyik végéből a másikba utaznak, s eközben egy vagy több időzónáin repülnek keresztül, azoknak a szervezete csak néhány nap múltán működik ismét a megszokott életritmus szerint. M egállapatortták. hogy színészek, sakkozók, atléták, sőt a versenylovak is. ha ear vagy ttM> tdöetaáu át vezető repülő utat tesznek meg. úti cAJukhoo megérkezve az első napokban sem KzellerrrfVc arm fMkaOag nem képesek maximális teljesét. ményre. Strugboid a nolírikusokat, «úriknál nem ritka be Ilyen hosszú repülőút, botor közvetlenen megérkezésük utfe ne hozzanak fontos döntéseket hanem várják meg, amíg fist- működésűk ismét vtazantyod • normába ritmusét A keskeny bazaltkockákkal kövezett út felfelé vezetett. Egy lélek sem járt a környéken. Csak a városba visszaindult villamos csörömpölése hallatszott, az is egyre távolabbról. Az őrház nem messze volt Alacsony kéménye alig észrevehetően füstölgőtt — Itthon vannak — mondta Lange. — Mehetünk — Aszker elmoAlekttandr Nosz/bov regény A villamos végighaladt a Mariennenstrassén, majd tefkanyarodott, s máris a külvárosban volt Balról a távolban a hullámzó Elba látszott. Előttük egy nagy vasúti híd fémoszlopai álltak. Jobbra a temetőszél. egy kisebb domboldalon pedig két sor topolya húzódott. A célnál voltak. De hol az őrházikó? Aha, ott van közvetlenül a kerítés mellett A falát nem látni, de a hullámbádog- tető tisztán kivehető. A két férfi összenézett — Ez az — mondta Lange. A villamos egy kört írt le és megállt. — Megjöttünk — mondta Aszker is, miközben a bőröndjéért nyúlt. solyodva folytatta: — Hál* istennek! Lange is igyekezett mosolyogni. De igen kényszeredett mosoly lett belőle. — Nyugalom — fogta meg Aszker a kezét Az őrház elé értek. Néhány lépcsőfok vezetett fel a tornácra. Lange meghúzta a patkót, mely az ajtó felett lógott egy dróton. Csöngetés, majd lépések hallatszottak bentről. Kinyílt az ajtó és egy fiatal lány állt a küszöbön, kezes-lábas tréningruhában és durva, szögletes orrú bakancsban. Az idős temetőcsősz egyedül élt rokonai nem voltak a városban. De akkor ki lehet ez a lány? — Jé napot kívánunk — szólalt meg Aszker. — Lotter bécsit keressük. A lény összecsapta a tenyerét. — Szent isten, maga as unokaöccse? — Nézd csak, micsoda ravasz — mosolyodott el Aszk. r. — Azonnal tudni akar mindent — Az unokaöccse! — állította határozottan a lány. — Feleljen értelmesen: hol van Lothar bácsi? — Megmondom: éppenséggel magukhoz utazott Vagyis Gantzhoz. Gantz most hagyta el a kórházat ? egy hónap szabadságot kapott, hogy felerősödjön. Lothar bácsi azonnal el is akart utazni Hamburgba, de táviratot kapott. Gantz azt sür- gönyözte, hogy ide jön néhány napra, s akkor együtt mennek el. Ezért aztán várt egy darabig Lothar bácsi. Tegnap átjött hozzánk. Mj különben a temető másik oldalán, egy tanyán lakunk. Azt mondja: „Emma, késik ez a semmirekellő. Engem meg csak három hétre engedtek el. Ügy, hogy elutazom. Te meg gyere át hozzám, ügyelj a házra. Ha G^ritz megjönne, zavard vissza Hamburgba. Bn ott várom őt.” — Akkor úgy is lesz — mondta Aszker Lange felé fordulva. — Kár, hogy nem találtuk itt. Mit tehetünk? Menjünk! — Mit mondjak Lothar bácsinak? Aszker elmosolyodott, s az ujjúval pajkosan megfenyegette a lényt —- 90 lenne, ha meglepné* as öreget? Gyerünk, menjünk egyenesen Hamburgba! — Ahogy gondolják. — A lány a jóvágású káplárra nézett. — Azért bejöhetnének, megpihenni egy kicsit.. — Köszönjünk. — Aszker barátságosan integetett a lánynak, aki még sokáig állt a tornácon. Szemével kísérte a két férfit Egy ideig hallgatagon mentek egymás mellett Az imént elállt eső újból szemerkélni kezdett Egészen apró, ködszerű hideg cseppekben permetezett. Mintha nem is magasból hullott volna alá, hanem állna a levegőben, s gombostűfejnyi cseppekkel hintette be a két férfi kezét, arcát, ruháját Megálltak, felvették a köpenyt. Amikor Aszker ismét felvette a bőröndjét úgy érezte, mintha jóval nehezebb lenne... Aszker megszólalt: — Most telefonálunk a gyárba, Staleckemek. Nem szükséges vele beszélni, csak meggyőződünk, hogy ott van-e. Aztán majd eldöntjük, mi legyein tovább. — Értem. — Lange meglassította lépteit, s Aszkerra nézett. — Egy kicsit izgulok... Valahogy nem úgy történt... Mindjárt az elején... Az erdőben az a katona, most meg az öreg Fisch. Ki gondolta, hogy ez jut vtefcőjábőlL.. » m ■ 1» ■— mcscsuL.. no, i Holmim telefon? — Nem messze > vffitemos- megállótó! wn egy telefonfülke — Menjünk — ismételte meg Ászkor. A fülkében a gyár telefon központjának a számát tárcsázta Lange, —— a nsrtnas uzonn issnam mondta Lange, mikor jelentkezett a telefonközpont kezelőnője. — Hármas műhely — szólalt meg néhány pillanat múlva egy férfihang. — Otto Stalecker műszerésszel szeretnénk beszélni... — Stalecker két éra. múlva lesz bent — válaszolta a hang — Nem tudja, otthon van? — A délután« műszakban dolgozott, bizonyára otthon van. A vonal túlsó végén letették a kagylót. Aszker és Lange kilépett a telefonfülkéből. — Hozzá? — kérdezte Herbert. — Igen. Csak először én egyedül megyek be. Sohase lehet tudni, ki van ott éppen, hátha pont valami ismerőse magának. — Ilyen korán reggel? A szomszédok nem jöhetnek számításba. Különálló házuk van, más nem lakik ott. — Mindegy. (Folytatok!
