Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-20 / 42. szám
XVm. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Arn 60 fiitér 1963. FEBR. 20, SZERDA vS Világ proletárjai, egyesüljetek: Ot év alatt félmilliárd forint beruházás Megyénk úthálózatának korszerűsítéséről nyilatkozott Molnár János, a KPM út- és hídfőosztályának vezetője Bács-Kiskun megye közúti hálózatának helyzetéről, valamint az utak korszerűsítését célzó beruházások várható alakulásáról nyilatkozott a Petőfi Népe munka társának Molnár János elvtárs, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium út- és híd-főosztályának vezetője. KÉRDÉS: Bevezetésként röviden arról, hogyan értékeli az elmúlt években a megye útviszonyainak fejlődését? VÁLASZ: A felszabadulást követő első tíz esztendő során az ipar nagyarányú fejlesztése, de a más jellegű beruházások felosztásának helytelen aránya is, háttérbe szorították útviszonyaink javítását, a közutak tervszerű fejlesztését. Az évek folyamán így komoly aránytalanság következett be a forgalmi eszközök (különböző járművek) növekedése és a közúti hálózat korszerűsége között. Országunk általános fejlődése ezért mind sürgetőbben követeli, hogy a kialakult helyzeten változtassunk. A tények egész sora bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk 1956 után felismerte e visszásság várható következményeit és évről évre hatalmas (T. I.) Egyre nagyobb mértékben bontakozik ki szövetkezeti gazdaságainkban a termelési versenymozgalom. Ennek megfelelő méltánylása nem maradt el kormányunk részéről, amit bizonyít, hogy tavalyi eredményei alapján jóval több tsz részesül jutalomban, mint azelőtt. Területüktől függően az országos versenyben részt vett általános szövetkezeti gazdaságokat négy kategóriába sorolták. Ezenkívül — ami új a verseny rendszerében — ötödik kategóriában szerepelnek azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek fő profilja a szőlő-, gyümölcs-, zöldség-, virág-, üvegházi és melegágyi termelés, s áruféleségeik értéke külön-külön, vagy együttesen legalább az 50 százalékát képezte tavaly a közös bevételnek. Megjegyezzük, hogy korábban összesen csak három kategóriába sorolva bírálták el országosan a szövetkezetek gazdálkodását. Az eredmények értékelését az illetékes járási, illetve a megyei versenybizottság végzi, s az utóbbi február 28-ig felterjeszti az országos versenyben számításba jöhető közös gazdaságokat. Jutalom címén a négy kategóriában öt-öt, az ötödikben pedig három tsz összesen 1 millió 110 ezer forintot kap, s a kategóriák első helyezettjét a Minisztertanács vándorzászlóval, valamint „Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság” címmel tünteti ki; ezenkívül további 10— 10, illetve a külön — az ötödik — kategóriában öt tsz részére elismerő oklevelet adományoz. A megyei és a járási versenyben legjobb helyezést elért háösszegeket biztosít az állami úthálózat tervszerű fejlesztésére és karbantartására. KÉRDÉS: Hogyan érvényesül mindez Bács-Kiskun megyében? VÁLASZ: Tudom, hogy nem mondok vele újat, mégis megemlítem, hogy Bács megyében néhány út kivételével jóformán alig volt korszerűsített útszakasz. A minisztérium ezért a megyei tanács vezetőivel harmonikusan együttműködve részletes programot dolgozott ki a megye korszerű úthálózatának lépcsőzetes kiépítésére. Évenként ismétlődő tárgyalásainkon messzemenően figyelembe vettük a mezőgazdaság szocialista átszervezését követő nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítések és az iparvállalatok fejlődését. Anyagi és pénzügyi erőforrásainkkal számolva ehhez igyekszünk méretezni a beruházások összegét. Ismerve, hogy az olvasók általában nem szeretik a statisztikai adathalmazt, csak a második ötéves terv főbb beruházásait részletezem. A meglevő makadámutak korszerűsítésére, portalan aszfaltburkolattal való ellátására minden évben 60 milrom-három tsz közül az első 15 ezer, illetve 5 ezer forintot, a többi kettő-kettő pedig elismerő oklevelet kap jutalmul. Az országos versenyben megjutalmazott szövetkezetek a megyében, illetve járásukban már nem jutalmazhatók, ami azt eredményezi, hogy több tsz elismerésére van lehetőség. Az is új vonása a mostani megyei versenynek, hogy a gazdaságilag meg nem erősödött tsz-ek is részt vehetnek benne. Az e csoportba tartozók közül az a három, amelyik az elmúlt évben a legtöbbet erősödött, összesen körülbelül 25 ezer forint értékű jutalmat kap. A mostani és a lezárt gazdasági évre vonatkozó értékelés módja egyszersmind alapját képezi az idei termelési versenyre való ösztönzésnek. Termelőszövetkezeteink azonban csakis altkor vehetnek részt megfelelően a mostani év versenyében. ha arról a szövetkezeti gazdák is tudnak. Ne csak a szűk körű vezetőség döntsön tehát a versenyzésről, hanem az egész tagság. Nyilvánvalóan nagyobb lesz a verseny lendülete, ha a szövetkezeti gazdák közgyűlésen határozzák el a versenymozgalomban való részvételüket, s ha tudják, személy szerint mit kell tenniük a növényápolásban, állattenyésztésben stb. ahhoz, hogy gazdaságuk a jövő év eleji értékeléskor jó eredményekkel szerepeljen. Mondanunk sem kell, hogy a sikeres termelési verseny még akkor is hasznára lesz szövetkezeteinknek és azok gazdáinak, valamint népgazdaságunknak, ha mind az országos, mind a megyei és járási versenyben esetleg nem érnek majd el helyezést. lió forintot fordítunk. A közlekedés szempontjából viszonylag kisebb jelentőségű utak felújítására (úthengerlés, szélesítés, portalanítás) évi 10—12 millió forintot költünk. Ezek mellett. a megye úthálózatának általános karbantartása csaknem 30 millió forint értékű munkát és anyagot igényel évente, üsz- szevetve tehát évi 100 millió forintot költünk Bács megyében az úthálózat fenntartására és korszerűsítésére. E munkák során útépítő munkásaink és a közúti igazgatóság dolgozói nem kevesebb, mint 100 ezer tonna anyagot mozgatnak meg évente. Ezek szerint öt év alatt félmilliárd forihtot költ államunk Bács megye közúti hálózatára. KÉRDÉS: Hol építenek, illetve korszerűsítenek útszakaszokat megyénkben? VÁLASZ: Ha évenként részletezzük, akkor 1961-ben Kecskemét—Soltvadkert között, Kecel és Soltvadkert között, Jász- szentlászló—Kiskunmajsa között, valamint a Kerekegyháza— Kunszentmiklós közötti szakaszon került sor nagyobb korszerűsítésre. Tavaly a Baja— Csikéria, a Sííkösd—Kiskőrös, a Félegyháza—Kiskunhalas között végeztek jelentős munkát vállalataink. Az utóbbinál külön is említést érdemel, hogy megtörtént a Kiskunfélegyháza mellett régebben épült csonka betonút bekötése az 524-es köz- útba. Bácsalmás és Tataháza között a kényelmes autóbuszforgalmat segítettük. Kiskunmaisa, valamint Madaras környékén pedig tovább dolgoztak az útszakaszok korszerűsítésén. KÉRDÉS: Mire számíthat megyénk a második ötéves terv következő éveiben? VÁLASZ: Ebben az évben Sükösd és Kiskőrös között befejeződik az út korszerűsítése. A járművek ezután lényegesen rövidebb úton juthatnak Kecskemétről Bajára. Hasonlót mondhatunk a Kalocsa—Kiskőrös közötti útról is, melynek korszerűsítése 1964-ben fejeződik be. De több útszakaszon is az „utolsó simítások” esztendeje lesz 1963 Befejeződik a Kecskemét—Kiskunhalas, a Kiskunfélegyháza — Kiskunhalas (524-es jelzésű út), a Baja—Szabadka, továbbá a Bácsalmás— Tataháza közötti útszakasz korszerűsítése. Ezek mellett megin- lul több áthúzódó jellegű munka, így Soltvadkert és Kiskunhalas között az 53-as jelzésű Budapest—Kiskunhalas útszakasz korszerűsítése, tovább folytatódik a munka a Szolnok— Kiskunfélegyháza útvonalon, a baja—bácsszentgyörgyi autó- buszúton. Bár az 1965. évi terveinket a megyei tanács vezetőivel még nem egyeztettük, de elképzeléseink a következők: Befejezzük a Félegyháza—Halas közötti útszakaszt, s vele együtt megoldjuk az utazóknak sok kellemetlenséget okozó kiskunhalasi vasúti sorompó elkerülését, továbbá gyorsabb ütemben folytatjuk a Budapest—kiskunhalas és a Szolnok—Kiskunfélegyháza útszakaszok építését — fejezte be tájékoztatóját Molnár János elvtárs. Felnőtt fiatalok Ketten együttvéve is fiatalabbak, mint e sorok írója, aki a munkájuk felől érdeklődöm tőlük, s egyúttal arra a kérdésre is választ szeretnék kapni: milyen érzésekkel járulnak majd a választási urnához. Urban Rózsa és Kövesdi Margit, az orgoványi Sal- lai Termelőszövetkezet ag. ronómus-gyakomokai. A szakiskola elvégzése után, tavaly júliusban kerültek ide, egyikőjük Kerekegyházáról. a másik Kiskunfélegyházáról. Rózsa üzemgazdász, Margit pedig sertéstenyésztési brigád-vezető. — Kicsit nehéz volt az elméletből a gyakorlat kellős közepébe cseppenni — újságolják —, de már beleszöktiínk, s egyre jobban érezzük magunkat a szövetkezetiben. Mindenki részéről jóakarat nyilvánul meg irántunk, de különösen Kröszi János főagronómus segít sokat hasznos tanácsaival. Időközben a fizetésünket is rendezték, s ezerkétszáz forint már szép kezdő fizetés. — Furcsa, de jóleső érzés volt, amikor kézhez kaptam az értesítést arról, hogy szavazhatok: hogy a szűkebb közösség, a gazdaságom után most az egész nép életébe jogom van beleszólni — mondja Margit, akiről egyébként rövidesen kiderül, hogy otthon, Félegyházán — ahol majd szavazni fog — a szavazatszedő bizottságnak is tagja Rózsa a tan ácstag jelöltek közül személy szerint is nem egyet ismer: Tóth Kálmánt, a község és a tsz párttitkárát, valamint Csorba Imre idős nyugdíjast említi, aki nagy szeretettel foglalkozik a fiatalsággal, s a KISZ-nek is pártoló tagja. Most érzi az ember hogy felnőtté vált, hogy mint teljes jogú állampolgárnak, komoly felelősség nyugszik a vállán — mondja ő is. Margit Mészáros László kiskunfélegyházi általános iskolai igazgatóról beszél aki sokat tett annak érdekében, hogy a körzet artézi kutat kapjon, s kiharcolta az útjavítást és az iskola korszerűsítését. A lányok szerénységből elhallgatták, de azért azt is megtudtuk, hogy a választással kapcsolatos, a tanyavilágban megtartott ismeretterjesztő előadások: ból oroszlánrészt vállaltak Lelkesek, tevékenyek: mai fiatalok. A nép államától kapott bizalmat jó munkával, a közösség gondjait vállalva viszonozzák. J. T. Nagy keletje van külföldön a hazánkból exportált élő nyúlnak, melyeket az ottani nyúlállomány vérfelfrissítésére használnak fel. A kiskunfélegyházi vadásztársaság eddig több mint kétezer nyulat értékesített. A jakabszállási és kecskeméti határban jelenleg is mintegy százan hálózzák a nyulat. Képünkön: nyúl- itetagás, bálával. Szövetkezeti verseny
