Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-02 / 27. szám

t9f!3. február 2. szombat BÁCSALMÁSI VÁLTOZÁSOK Teljesült ígéret Négy esztendő nem nagy idő egy község életében. Hajdan év­tizedek teltek el minden külö­nösebb változás nélkül, s aki hosszú távoliét után hazatért a faluidba annak nem volt oka a menlepödésre. A mozdulatlan- sálba dermedt falvak úgy lapul­tak a táj ölén. mint ijedt kis madárkák a íbiszekben tél ide­jén, nem tudták, mit hoz a jö­vő:-. A meggyorsult életritmus. c fgjlődV's nekilendült üteme ma m.á.f nem új dolog számunkra, ménis szinte meglepődünk, ha csak egy évig is nem jártunk valamerre. A változó élet képei fogadnak bennünket mindenütt, s ez alól a menye egyik déli községe, Bácsalmás sem kivétel. Ssámarln« Az előző tanácsválasztást elő­készítő ielölő gyűlések alkal- mávál összegyűjtötték a lakos­ság javaslatait, feljegyezték az elhangzott véleményeket. De nem elégedtek meg ennyivel: közvé'e^énvkutatást végeztek a különböző foglalkozású emberek között, bogy a község ötéves féile<=ztési tervében számolhas­sanak ezekkel a kívánságokkal. Jól sáfárkodtak-e a lehetőségek­kel. a lakosság segítő erejével*’ Négv esztendő eltelte után nem­régiben adott erről számot a községi tanács. A községfejlesztési alánból 9 rpi’tió 366 ezer forint állt ren­delkezésükre. Nem kis összeg, de még ezt is sikerült megtol­dani több mint másfél millió­val a lakosság aktív segítő mun­ka’a és a helyi anyagok hozzá­adásával. A legjelentősebb té­téit á strandfürdő építése tette ki. amelv felette volt a három és fél milliónak. Ezután követ­kezett összegszerűleg a törpe­vízmű létesítése. 12 ezer négy­zetméter út portalanítása, a szülőotthon korszerűsítése, köz­világítás bővítése, járdaépítés, gyermekotthon-átalakítás, tiszta. ‘ aagi fürdő építése, könyvtár ki­alakítása és így tovább. Ezen túlmenően a négy év eűatt tpbb műit kétmilliós fel- úiítási hitelt, s mintegy 17 mil­lió forint beruházási hitelt for­díthattak üzérnek létesítésére, utak korszerűsítésére, raktárak építésére stb Mindezt beleszá­mítva meghaladta a 28 millió forintot az az összeg, amelyet a község fejlesztésére költöttek. hrő»ődn Man (rásossfálr X munkásosztály számarányá­nak növekedése, ha nem is egy csapásra, de magával hozza an­nak tényleges erősödését, ható­sugarának, befolyásának bővü­lését, s mindez kihat a politikai és kulturális életre egyaránt. Bácsalmás az elmúlt eszten­dők során elindult az iparosodás útján. Kiemelkedő állomása volt ennek a ruhaüzem létrehozása, mintegy ötmillió forint beruhá­zással. Közel 300 nőt és 100 fér­fit foglalkoztat az üzem — s ez a község életében igen jelentős dolog. Á népgazdaság számára nedig az elmúlt évben 54 millió forint termelési értéket jelen­tett. Az 1959-ben létesült csőüzem. mint javító és szolgáltató válla­lat működik a továbbiakban lé­nyegesen megnövelt létszámmal és közel 16 millió forint évi tea~ melési értékkel Éz az üzem lát­ja. majd el a vízvezeték-, vil­lany-, rádió-, televízió-szerelési javítási munkákat is a lakosság Számára. Sokat fejlődött az 1961-ben létrehozott ládaüzem is Jelen­leg már 120 főt foglalkoztat, s külfödi megrendelésekre is dol­gozik. Az áramszolgáltató válla­lat is igen sokat fejlődött: négv év alatt 1800 új fogyasztót és 16 termelőszövetkezetet kapcsolt be a villamosenergia-hálózatba. A községben ezenfelül több kisipari szövetkezet is működik, s jelentős szerepet töltenek be a lakosság szükségleteinek ki­elégítésében. Növekvő vánárléevő Kétségtelen, hogy az egy ess iádra jutó nagvobb jövedelem, a foglalkoztatottak számának a emelkedése kihat a kereskedel­mi forgalomra is. S a helyi föld művesszövetkezeti boltok — kul­turált, korszerű, bármelyik vá rosba is beillő szakosított üzle­tek — jól lát+ák el növekvő fel adataikat. Itt is. mint másutt az országban, s a megyében ugrás- szerűen megnőtt a tartós fo gvasztási cikkek forgalma. Csu­pán tavalv 154 tv-készüiék. 26’ rádió és 183 mosógép fogvott el a községben. A korszerűsítek vendéglő és cukrászda is von zotta az embereket, s ezekben 7 millió 400 ezer forintot, költöt­tek el az elmúlt esztendőben. Az itt elfogyasztott ételek forgalma kilencszerese volt az 1959. évi­nek, s 1 millió 700 ezer forintot tett ki... * Ide kívánkozna még sok min­den, — az egészségügyi és szo­ciális létesítmények fejlődése, is­kolák és óvodák korszerűbb ál­lapota, a rohamosan növekvő kulturális igények kielégítését szolgáló könyvtár, a felnőttok­tatás és tanfolyamok Imponáló számadatai. Külön kellene írni a mezőgazdaság biztató eredmé­nyeiről és annak tudatformáló, emberekre kiható változásairól De mindez nem fiérhet el egy újságcikk keretében. Talán még néhány szót a terveikről, amely ez évben szélesvásznú mozi fel­építését. a vizmühálózat fejlesz­tésért. távlataiban pedig vásár- csarnok. korszerű művelődési ház, s emeletes szövetkezeti la­kások építését, s nagyarányú parkosítást tűzött ki célul — természetesen a lakosság továb bi teljes támogatását remélve. Megadja-e Bácsalmás riépe ezt a támogatást. Ügy gondoljuk, ez nem lehet vitás. Négy esztendő változásai azt igazolják: a moz­dulatlanságba dermedt falvak kora nálunk végérvényesen le­járt, s érdemes tenni, dolgozni, alkotni azért a faluért, amely nem is oly távoli jövőben már szinte csak lélekszámúban kü­lönbözik majd a városi helysé­gektől. LAPUNKBAN néhány napon át nagy, keretes hirdetés tudatta a lakossággal, hogy február 1- töl Kecskeméten hat körzeti gyermekorvos kezdi meg műkö­dését Dr. Kuti István, a megyeszék­hely főorvosa ezzel kapcsolat­ban elmondta, hogy államunk az anya- és csecsemővédelem további javítása céljából hozott intézkedéseket a körzeti gyer­mekszakorvosi hálózat kiépíté­sére. KECSKEMET hat gyermek­szakorvosa körzetre való felosz­tása csak a kezdeti lépést je­lenti, mert a városban ennél több körzetre lesz szükség, azon­ban jelenleg országos viszony­latban is hiány van gyermek­szakorvosokból Orvosképző in­tézeteink ezt a hiányt néhány éven belül, remélhetőleg, pótol­ják, s akkor mód nyílik Kecs­keméten is a körzeti gyermek­szakorvosi hálózat bővítésére. A mostani körzeti gyermek- szakorvosi hálózatnak — amely­re már korábban ígéret történt, s most eljutott a megvalósulá­sig — sok előnye lesz a régi gyermek-betegellátással szemben A védőnők közvetlenebb szak- irányítás és ellenőrzés alá ke­rülnek, a beteg gyermek rend­szeresen ugyanannak as orvod­nak a kezébe kerül, • Uy mó­don az orvos szinte házi orvossá válik. A HAT gygrmekaaafcorvoet körzet nagymértékben csökken­ti az SZTK -ép ü 1 <n,ben levő ren­delő zsúfoltságát, • általuk kör zelebb kerül a betegellátás a La­kossághoz. Am nem elegendő még arra, hogy a gyermekszak­orvos tó tudjon rendszeresen járná minden beteg gyermek­hez. Ezért az egészségügyi szer­vek úgy intézkedtek, hogy * város belterületén a két éves koron aluli beteg gyermekekhez a gyermekszakorvos, az ennél idősebbekhez, 14 éves korig, va­lamint a külterületeken lakó csecsemőkhöz és kisgyermekek­hez továbbra is a felnőtteket el­látó körzeti orvos jár ki. A Bem utcai és a máriavárosi körzeti gyermekszakorvosi ren­delő felszerelése megfelelő, hi­bául talán azt lehetne felróni* hogy a várakozó helyiségei le­hetnének nagyobbak. A városi főorvos érdeklődésünkre elmon­dotta. hogy ezen a bajon is igyekeznek segíteni. A Bem ut­cából ugyanis más helyre tele­pítik a nyár folyamán az anya­tejgyűjtő állomást, s bővítik az ottani gyermekszakorvosi ren­delőt, a máriavárosi rendelő zsúfoltságát pedig a Jövőre fel­épülő korszerű leninvárosi or­vosi rendelő fogja megoldású. A KÖRZETI gyermekgyógyá­szati szakrendelések megfelelő ellátásához tehát minden előké­szület megtörtént. A város párt­ós tanácsvezetői Is figyelmet for­dítanak arra, hogy az esetlege« kezdeti nehézségeket elhárítsák. A PetSfl Népe elintézte Visszaállították Kecskemét Külsó-Máriavároa dolgozói szerkesztőségünkön ke­resztül azzal a kéréssel fordul­tak az Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi osztályához, hogy miután a máriavárosi ál­lomástól a sokáig járhatatlan útszakaszt újjáépítették, az 5-öa autóbusz végállomását helyisz­zék vissza a régi helyére. A* AKÖV forgalmi osztálya most értesítette szerkesztőségünket hogy a Külső-Máriaváros dolgo­zóinak jogos kérését teljesítet­ték, s az 5-ös helyi járat ezen­túl ismét a Jász utca túlsó vé­géig közlekedik. A házasságok itt köttetnek... . „Házasságok a* égben köttetnek..." — mondták hajdanában. A jánoshalmiak azt vallják, hogy korszerűbb és célirányosabb erre egy impozáns házasságkötő terem. Nem kímélték a költsége­ket és 378 ezer forintot fordítottak erre a célra. Képünkön: a mű­velődési ház dísztermének te beillő reprezentatív helyiséget mu­tatja be. jött ebbe a faluba, hogy ma­gának csengettek. Visszajött és bekapcsolta ezt a rádlóleadót. Az éterbe küldött jelentést, hogy maga többé nem létezik. Vagyis 6 teljesítette a megbízást. Ki­nek a megbízása volt ez, Scsu- ko? Feltehetően a maga gaz­dáinak a megbízatása. Ki más uszíthatta volna magára ezt az öreget? Scsuko összegörnyedve, ros­katagon ült, s egész idő alatt a fal egyetlen pontját nézte. Hallgatott. Nem zavarták. így telt el néhány perc. Végre az­tán felemelte a fejét. — Vigyenek innen el — kérte. Este Szemin őrnagy jelentke­zett Azizovnál. Közölte: a kór­házból jelentették, hogy Scsuko kéri, menjen el hozzá Azizov ezredes. — Nem bírta tovább — ne­vette el magát Szemin. Azizov legyintett. — Van ennek esze. nem esett a fejére. Nem akarja megfosz­tani magát az utolsó reménytől. ... Másnap korán reggel is­mét Scsukóhoz ment Azizov és Szemin. Scsuko, amikor meg­látta őket, felkönyökölt az ágy­ban. — Eltörték a csontomat a lá­bamban tegnap, nyomozó pol­gártárs — mendta Scsuko. Azizov sietve ránézett. Sze­min pedig az ajtó felé fordult, hogy orvosért induljon. — Várjon, legyen szives — állította meg Scsuko. — Nem jól értették, amit mondtam ... Az orvosok törték el a 'csonto­mat. Mert a röntgen kimutatta, hogy rosszul forrott volna ösz- sze. Eltörték, aztán még egyszer összeillesztették, de most már úgy, ahogy kell. És újra be­gipszelték. Scsuko felemelte a takaró egyik szélét, s megmutatta a friss gipszkötést, amelyben a lába nyugodott. Szemin leült a székre. Azizov cigarettáért nyúlt a zsebébe. — Akkor hát mit óhajt tő­lünk? — kérdezte kissé türel­metlenül Azizov. Én ... — Scsuko izgatottan megnedvesítette a szája szélét. — Ha már az orvosok így... Még röntgennel is . „. — Rövidebben! — Tehát mégse lőnek főbe? — Scsuko lélegzetét is vissza­fogva, tágra nyílt szemmel me­redt Azizov arcába. — Ezt én nem tudom, Scsuko — felelte az ezredes. — Majd a bíróság dönti el, mi lesz a sorsa. Tudja jól, hogy a kém, akit háborús időben tettenér- nek... — De hát kivételek mindig vannak! — Valóban, mindig van ki­vétel. De magának tudnia keil, hogy ehhez igen alapos indok szükséges. Természetesen, ha valaki őszintén bevall mmdent és ezenkívül valami értékes in­formációt szolgáltat... — Én mindent elmondok, amit csak tudok. — Szóval — folytatta Azizov —, ha a nyomozati anyagok se­gíteni tudnak a szovjet katonai szerveknek, akkor természete­sen kedvezőbb helyzete lesz. Megértett engem, ugye? — Igen. Megértettem, nyo­mozó polgártárs. — Scsuko ha­darva, idegoson beszelt. — Kér­dezzen, és cn válaszolni fogok mindenre. Bízom magában, mert maga... — Hagyja a szenvelgést — szakította félbe Azizov. — Csak akkor beszéljen, ha tém legesen van mondanivalója. — Kérdezzen, nyomozó pol­gártárs. Mindenre válaszolok. — Mindenekelőtt, hogy hív­ják? — kérdezte Szemin. — Mi az igazi neve? — Otto láss. — Más nevei nincsenek? — Csak ez... és Scsuko. — Német? — Igen­— Hol képezték ki? — Hamburgban. Pontosabban valamivel lejjebb tőle, egy kis városban. — Otsburgban. Tulajdonkép­pen nem magában Ostburgban, hanem a határában levő egyik birtokon. Vagy tíz kilométerre délnyugatra a várostól. Otto Liss részletesen beszélt az iskoláról, amelyben a kikép­zés folyt, feletteseiről, a kapott megbízatásokról. Diverziót kel­lett szerveznie szovjet gyárak­ban. Egyebek között meg kellett bénítania egy óriási olajfeldol­gozó üzemet. Liss két címet ka­pott azzal, hogy azokkal ve­szélytelenül tarthatja a kapcso­latot. De mind a kettő használ­hatatlan volt. Gazdáik rég le­buktak már. Csak óriási szeren­csével sikerült ezt kideríteni. Kis híja. s otthagyja a bőrét. Azizov elnevette magát. — Szemmel tartottuk mi ma­gát, Liss, enélkül is. S arról az ostburgi iskoláról is tudunk egyet-mást. Egyszóval eddig még semmi újat nem mondott. Liss hallgatott. — Miért nem látták el magát robbanóanyaggal? — Ügy volt, hogy utánam kül­dik. Megállapodtunk, hogy amint eb’elyért-edem itt, kap­csolatot teremtek... — Ne meséljen. — Azizov felállt. — De hiszen rádióadója sem volt — Az a megadott címeken lett volna. — Talán az ősz szakállúnál? — Nem. Erről az emberről én soha semmit sem hallottam. Igazat mondok, nyomozó pol­gártárs. — Ö viszont jól, kitűnően is­merte magát. Hogyan lehet ez? — Gondolja, hogy kintről ka­pott megbízás alapján buktatott le? — ön saját maga is így gon­dolja. — Kétszer dobtak át egyszer Franciaországba, egyszer pedig Lengyelországba, s mind a két út sikeres volt. — Liss megtö­rölte a homlokát. — És most itt... Nem, sehogy sem értem az egészet. Igaz lenne az, amit maga mond? Nem tudom el­hinni ... — Igen. Tulajdon társai árul­ták el. — Akkor, akkor... — Lisa hirtelen kihúzta magát, s a takaró szélébe markolt. — Fel­fedek maguk előtt egy titkot Igen fontos ügy. Egészen vélet­lenül tudtam meg ... (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom