Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
Vi!ág proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR^ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ÁCS -r KISKUN Megyei lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM Arn 60 fillér 1963. JAN.9, SZERDA Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága január 8-án, kedden délelőtt ülést tartott, amelynek napirendjén megtárgyalta a választási előkészületek tapasztalatairól és a jelölő gyűléseken való felszólalásokról szóló jelentést. Később a végrehajtó bizottság tájékoztató jelentést fogadott el a zöldségtermesztés jelenlegi helyzetéről és feladatairól, majd személyi és folyó ügyeket tárgyalt. LABORÁNSOK Az avatatlan kívülálló aligha sejti, hogy a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben mennyi aprólékos, kitartó türelemmel végrehajtott kísérlet segíti elő a paradicsomfajták legkedvezőbb tulajdonságainak kialakítását. A kutatóknak nagy segítséget nyújt az intézet korszerűen felszerelt laboratóriuma, amelynek bemutatjuk két fiatal munkatársát. Fenti képükön Szemes Sárika, az egyik laboráns, a megfelelően előkészített paradicsomlevet különleges érzékenységű vegypapírra cseppenti. Benics Katalin, a másik laboráns, a papírt a kromatografáló edénybe helyezi. E laboratóriumi munkák a paradicsomfajta sav-, cukor-, illetve C-vitamin-tartalmának a vizsgálatához szükségesek. (Tóth Sándor felvételei.) Csütörtökön országszerte megkezdődnek a jelölőgyűlések Meghatározták a képviselői mandátumok megyék közötti megoszlását Hogyan történik a jelölés! Mint ismeretes, január 10 és 29 között szerte az országban mintegy 105 000 jelölőgyűlésen a választók milliói vitatják meg, kiket tartanak legmegfelelőbbnek arra, hogy a különböző szintű tanácsokban és az országgyűlésben képviseljék választó kerületük lakosságát. Illetékes helyen tájékoztatták az MTI munkatársát a gyűlések lebonyolításáról, a jelöltek lajstromának összeállításáról. — Előzetes számítások szerint február 24-én, a tanácstagi és képviselőválasztások napján hazánk mintegy hat és háromnegyed millió szavazásra jogosult lakója járul az urnák elé. Most, a csütörtökön kezdődő jelölőgyűléseken a választók arról tanácskoznak, hogy az egyes választókerületekben kiknek a neve kerüljön fel a jelöltek lajstromára, kik azok, akik eddigi munkájukkal, tevékenységükkel érdemesek a lakosság bizalmára, alkalmasak a közösség ügyeinek intézésére. A közvetlen hangulatú, őszinte légkörű tanácskozásokon a jelöltek személyének megvitatása mellett minden bizonnyal napirendre kerülnek a kül- és belpolitika időszerű kérdései, a párt VIII. kongresszusának határozatai, a községfejlesztés, a tanácsi munka eredményei, feladatai. A gyűléseken közérdekű javaslatok, indítványok és észrevételek tízezrei merülnek fel — ezeknek legjobb gazdái, intézői maguk az újdonsült jelöltek lehetnek. — A jelölőgyűléseken egyébként mintegy 1500 megyei. 5800 járási, 5500 járási jogú városi, ÍH OOO községi, 300 fővárosi, 3000 budapesti kerületi, 400—500 megyei jogú városi és 4000 megyei jogú városi kerületi tanácstag- jelölt, továbbá 340 képviselőjelölt és 113 pótképviselő- jelölt személyéről döntenek a részvevők. Az országos választási elnökség meghatározta a képviselői és pótképviselői mandátumok megyék közötti megoszlását is. Eszerint Budapest főváros 68, Baranya megye és Pécs megyei jogú város 14, Bács-Kiskun megye 19, Békés megye 15, Borsod-Abaúj- Zemplén megye és Miskolc megyei jogú város 24, Csongrád megye és Szeged megyei jogú város 14, Fejér megye 12, Győr- Sopron megye 14, Hajdú-Bihar megye és Debrecen megyei jogú város 16, Heves megye 12, Komárom megye 10, Nógrád megye 9, Pest megye 25, Somogy megye 12, Szabolcs-Szatmár megye 19, Szolnok megye 15, Tolna megye 10, Vas megye 10, Veszprém megye 14, Zala megye pedig 8 képviselőt küld a parlamentbe. — Érdemes megemlíteni, hogy a jelölőgyűléseket falvakban, városokban egyaránt a helyi népfrontbizottságok és a választókerületi bizottságok szervezik. A nagyszabású eseménysorozat előkészítéséből természetesen részt vállalnak a többi társadalmi és tömegszervezetek aktivistái is. A tanácskozásoknak — éppen a kötetlen hangulatú beszélgetések, hasznos eszmecserék elősegítésére — nincsenek sémái, hivatalos „szabályai”. Általában mindenütt a népfrontbizottság vagy a választókerületi bizottság küldötte elnököl majd, g a napirend aszerint alakul, hogy az adott körzetben mi foglalkoztatja legélénkebben a lakosságot. A jelöltek személyire vagy a gyűlés elnöke, vagy a résztvevők közül valaki tesz javaslatot, s az indítványt a jelenlevők természetesen megvitatják. Ha a végső álláspont kialakult, s a jelölt ott van a gyűlésen, akár nyomban beszámolhat a választóknak életéről; eddigi munkájáról és terveiről. — Ha a választókerületi bizottság elfogadja a jelölést, á gyűlés határozatát nyomban továbbítja a Hazafias Népfront illetékes helyi szervének. A be- jelentés jóváhagyásáról a népfrontbizottság dönt, s a jelölt személyére tett javaslatot eljuttatja az illetékes választási elnökségnek, amely közzéteszi az indítványt. — A képviselői jelölések a népfront megyei bizottsága elá kerülnek megvitatásra, majd a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége elé terjesztik a jelöltek lajstromát. Ha az elnökség jóváhagyja a listát* akkor az országos választási elnökséghez terjeszti fel, s végül az ÖVE testületé nyilvánosságra hozza a képviselő- és pótképviselő-jelöltek lajstromát. MimmmmaumumaiM* Szovjet—amerikai megegyezés a kubai válság rendezéséről NEW YORK. (TASZSZ) A Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-megbízottai levelet intéztek V Thanthoz, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárához, amelyben kormányuk megbízásából elismerésüket fejezték ki a főtitkárnak azért a fáradozásáért, amelyet a Karib-tenger térségében nemrégen kirobbant fenyegető válság elhárítása érdekében tett. A levél kifejti: A válság rendezésében elért kölcsönös megegyezés mértékét és a rendezés megvalósításának előrehaladottságát tekintve a A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilatkozata két kormány véleménye szerint szükségtelen, hogy ez a kérdés továbbra is lefoglalja a Biztonsági Tanács figyelmét. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya a közös levélben reményét fejezi ki, hogy a háború kirobbanásával fenyegető válság elhárítására tett intézkedések elvezetnek a köztük fennálló más ellentétek rendezéséhez és a további háborús veszélyt rejtő feszültség általános enyhítéséhez. A levelet V. V. Kuznyecov, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese és E. Stevenson, az Egyesült Államok állandó ENSZ-megbízottja írta alá, akik a Karib-tenger térségében levő helyzet rendezésével kapcsolatos kérdésekről tárgyalásokat folytattak. Véget ért az oxfordi atomleszerelési értekezlet London. Hétfőn Oxfordban véget ért az atomleszerelés híveinek nemzetközi értekezlete. Az értekezleten megválasztottak egy állandó bizottságot, amelynél célja a különféle pacifista szervezetek nemzetközi szövetségének megalakítása. Az értekezlet megszerkesztett egy nyilatkozat-tervezetet, amely szerint a nemzetközi szövetségbe tartozó szervezetek feladata küzdeni az általános és teljes leszerelésért, az atomfegyverek előállítása, kipróbálása, felhalmozása és használata ellen, atomfegyver-támaszpontok létesítése ellen, valamint az ellen, hogy országuk részt vegyen bármiféle katonai atomszövetségben. A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot adott ki azzal kapcsolatban, hogy a nemzetgyűlés többsége elfogadta az állambiztonsági bíróság létrehozásáról szóló törvényjavaslatokat. E rendkívüli törvény meghozatalának igazolására a kormány az OAS részéről fenyegető veszélyre hivatkozik. Ezzel szemben az állambiztonsági bíróság létrehozása valójában azt jelenti, hogy a személyi hatalom diktatórikus politikát folytat éppen a személyi hatalom rendszerével szembenálló demokratikus ellenzék letörésére. Egy másik ékes bizonyíték erre a politikára a sztrájkjog elleni rendszeres támadás. — Mindez mély felháborodást kelt a köztársaság minden hívében — folytatja a nyilatkozat. — A szóban forgó antidemokratikus törvény hatálytalanítása végett össze kell fogniuk a köztársaságot támogató ellenzéki erőknek, a kommunistáknak, a szocialistáknak és minden demokratikus érzelmű állampolpá maik. Összehívták az afrikai államfők értekezletét Az afrikai országok egyház gúlag elhatározták, hogy 1963. május 23-ára Addis Abebába összehívják az afrikai államfők értekezletét. Ezt megelőzően az afrikai országok külügyminiszterei fognak tanácskozni. A fenti elhatározásról szóló bejelentést Kamerun kairói követe tette. A külügyminiszteri tanácskozás időpontját még nem állapították meg.
