Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

1963. január 15, kedd 3. oldal A kongresszus után Anyagi ösztönzés — több szolgáltatás a szövetkezeti iparban A nagyközönség előtt még nem ismeretes a szövetke­zeti üzemek 1962. évi munkájá­nak részletes eredménye, hi­szen a mérlegek készítése most van folyamatban. De a már rendelkezésünkre álló főbb ada­tok tanúsíthatják: a megve^ szö­vetkezeti iparának fejlődése megfelel a második ötéves terv célkitűzéseinek. A termelés ösz- 67etételében egyre inkább elő­térbe kerül a szolgáltatás, a he­lyi igények jobb kielégítése. Egy pár adat jól érzékelteti ezt. Bács-Kiskun megye szövetke- aeti iparának 1962. évi össz- termelési értéke 410 millió fo­rintra növekedett. Ebből az ősz- szegből a javító-szolgáltató munka együttes értéke 135 mil­lió forint, ami 20 millióval több az 1961. évinél. Idén a tervek szerint további 13 mill’d forint­tal kell növelnünk ezt a tevé­kenységet, a lakosság közvetlen rendeléseinek kielégítésére. Fnnek a nagy feladatnak megvalósítása egyrészről. a meglevő erők átcsoportosítását, másrészről a szövetkezeti ipar szolgáltató hálózatának gyors ütemű gazdasági és szervezeti megerősítését igényli. Különö­sen sürgeti ezt. hogy az új esz­tendőben meg kell oldanunk a megyében még ellátatlan köz­ségek és települések javítási és szolgáltatási gondjait. Mit te­szünk ennek érdekében? F"v cikk kere+ében nem lehet fel­vázolni a közvetlen előttünk ál­ló sokrétű és bonyolult felada­tokat. Közülük ezért csak a be­ruházások és az anva«i érde­keltség kérdéseivel foglalkozunk részi etesebben. Központi beruházásból, vala­mint az üzemek saját erőfomá- saihói mintegy 10 millió forintot fordítunk 1963-ban a megve szö­vetkezeti ioara javító-szolgáltató hálózatának bővítésére, célgé­pek. termelékenyebb munkaesz­közök beszerzésére, egyszóval a korszerűsítésre. Eszerint a KI- S7IÖV évi beruházásának két­harmad része, közvetlenül a he­lyi iparpolitikai tervekben fog­lalt feladatok, a lakosság nö­vekvő igényeinek kielégítését sz'-’gálja. Számításnak szerint eb­ben az évben 70 új, mérték után dolgozó ruházati szalont, rádió-, televízió- és háztartásivillamos­gép-szervizt, fodrászüzletet és több más szakmában javítással foglalkozó fiókrészlegeket léte­sítenek szövetkezeteink. A fa­lusi javítóhálózat bővítése érde­kében tovább növeljük gépko­csiparkunkat. Erősítjük kapcso­latainkat a földművesszövetke­zetekkel. melyek boltjaival több mint száz helyen kötöttünk szerződést, a lakosság javítani való közszükségleti cikkeinek rendszeres begyűjtése érdeké­ben. Szervezeti intézkedéseink mel­lett, több olyan határozat lá­tott napvilágot, ami anyagilag teszi érdekeltté szövetkezetein­ket a lakossági szolgáltatások növelésében. A kollektív anya­gi ösztönzést tekintve a legna­gyobb jelentőségű, hosv az OKISZ előterjesztésére a Pénz­ügyminisztérium az eddigi 40 százalékos adókedvezményt 60 százalékra emelte a lakosság részére végzett tevékenységek után. A szolgáltatással foglal­kozó dolgozók között, 5 száza­lékkal nagvobb összeget lehet felosztani részesedésként a tisz­ta nyereségből, mint az áruter­melést végző tagoknál. Forgalmi adó-mentesítést biz­tosít a Pénzügyminisztérium a községi fodrászüzleteknek ak­kor is ha központjuk járási vagy megyei székhelyen van. Hasordó kedvezményben része­sülnek a mosással, vegytisztí- tásal feylalkewzó szövetkezeteink, ha a helvi tanács igazolja, bow a Patyolat vállalatok mellett, erre szükség van a helybeli dol­gozók igényeinek kielégítésé­ben. A javító-szolgáltató munka korszerűsítését, a hálózat gyors bővítését teszi lehetővé az a rendelet, mely szerint az ilyen célra fordított beruházások visz- szafizetését — indokolt esetben — 20 évi időtartamra is fel­emelhetik. A szolgáltatások nö­velése érdekében történő alapí­tási és átszervezési költségeket az eddigi 3 év helyett, hosszabb idő alatt is elszámolhatják szö­vetkezeteink, egészen tíz évig terjedően. Vésrü*» de nem utolsó sorban komoly lehetőség a szolgáltatás növelésére, hogy idén a szövet­kezeti ipar üzemei bevételük 0,6 százalékát a tanácsokhoz fize­tik be. Az államhatalom helyi szervei ezt az összeget kizáró­lag a kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenységét előse­gítő beruházásokra fordítják. Idén ez az összeg Bács-Kiskun megyében eléri a 2 millió 500 ezer forintot. A felsorolt intézkedések mel­lett. komolv személyi ösztön­zésre is lehetőséig nvílik. Szö­vetkezeti vezetőink és a szol­gáltatások növelésében kiemel­kedő munkát végző dolgozók, alapfizetésüknek 10 százaléká­tól 40 százalékig terjedő ré­szét kaphatják prémiumként. U • v jroníolla11», hogy a szorgalom, létesítendő beruhá­zása mk. és ezek az anya crag ösztönző intézkedések a helyi lehetőségiek egész sorát tárják majd fel üzemeinkben, ami biz­tosíték arra, hogy a szövetkeze- ti ipar 1 frig-ban millió fo­rinttal több munkát végez a la­kosság igényeinek jobb kielé­gítése érdekében, a KISZÖV elnöke 380 «‘«“r ói*a Az utóbbi 4 évben a kiskunha­lasi járás közös gazdaságai ösz- szesen 39 millió forint értékben vásároltak gépeket és emeltek épületeket a nagyüzemi állatte­nyésztés megalapozása cél iából. Mintegy 22 millió forint állami hitelt vettek igénvbe. a többi öszeget saját erőből biztosítot­ták. Ez idő alatt sokat fejlődtek a járás községei is. öt község­ben — Csikérián, Kunbaján, B ácsszőlősön, B alota szálláson és Zsanán — művelődési otthont énítettek, Jánoshalmán és Tom­pán pedig — közel ötmiliő fo­rint értékben — tömevízművet létesítettek. Az előbbi község­ben 15 kilométer hosszú a víz­vezeték-hálózat. Ezek, s az egyéb létesítmé­nyek kivitelezésében a járás lakói mintegy 380 ezer órán á* végeztek társadalmi munkát. igazán derék ember­nek ismerem — tűnő­dött a titkár- — Nem benned volt inkább a hiba? — kérdezte, is­mervén Szabó Sanyi (.matematikai* hajla­mait. — Lehetséges. — Nézd, én remé­lem. hogy ez a kudarc kijózanított. ígérd meg, hogy rendesen dolgo­zol, s akkor próbálok állást szerezni a járás­nál. Megígérte, s két nap múlva már a járásnál dolgozott De csak pár hónapig. Elküldték, mint alkalmatlant. Ha­sonlóan járt még vagy három-négy vállalat­nál. * Egy évig volt már állás nélkül. Kopott, kikönyökölt zakóban, széttaposott cipőben járt, s egész nap a fa­lu utcáit rótta. Az em­berek furcsálkodva, rejtett, vagy leplezet­len mosollyal néztek utána, de ő róla bete­ges. özvegy édesanyja szótlan, szemrehányó tekintete is lepergett. Egy-két gyenge képes­ségű középiskolás al­kalmi korrepetálásával keresett valami kevés pénzt. De a díj né­hány házzal odébb, az italboltban el is úszott­S aztán váratlan csapás érte. Édesanyja meghalt. A temetés után még többet tén- fergett az utcán, ká- bultan az életunalom­tól. Egyre többször sé­tált a vasút felé. Es­ténként kidülledt sze­mekkel bámulta az el- száguldó vonatokat. — Mintha a csömör leg­mélyén csattogtak vol­na a kerekek... Süke­ten forgó, tömör vas­ból voltak a kerekek. Elképzelte, hogyan szaggatják szét a tes­tet, a fáradtat és a re­ménytelent. De szétté- pik-e a lelkiismeretet, amely — úgy érezte — még a halál után is vissssdörömböl a lélek dobhártyáján? Nem, nemi — kiáltot­ta félig öntudatlanul, s belerohanva a hallga­tag éjszakába, mázsás súllyal szakadt rá a döbbenet. — Egyedül vagyok! — ordította, s zaj nélkül összeros- kadt a fáradtságtól. Majd a csillagoktól szikrázó eget nézte, végtelennek tűnő per­cekig- — A csillagok egyedül vannak, de nekem nem lehet ez a sorsom — eszmélt tu­data lassanként. Maid felkelt, s botladozva indult hazafelé. — Biztosan lesz, aki se­gít rajtam — ébrede­zett az elhaló remény — Biztosan, biztosan... S lelkében füstté her­vadtak a képletek, a körök, a négyszögek. * Másnap reggel egye­nesen a tsz-irodábo ment. Dobos Mihály enyhe meglepetéssel, de szívélyes udvarias­sággal fogadta. A két év előti konfliktus ár­nyéka végképp elhal­ványult. Az elnök ei- garetáva! kínálta, s megenyhült mosollyal kérdezte: — Mi járatban van. Szabó eivtárs? Hogy él, mivel foglalkozik? Nem válaszolt a ten. denciózus kérdésre, el­lenben nagyot sóhajt­va, bensőjében a vég­ső elhatározással fel­állt, s az elnök aszta­la elé állva így szólt' — Mihály bátyám. Tudna-e valami mun­kát adni a szövetke­zetben? Bármit elvál­lalnék. Dolgozni sze­retnék! A szavak belefúród­tak a szoba kiterjedt csendjébe. Megálltak, majd nagyon sokáig függtek ott, s végül zajtalanul lehullottak- Az elnök arca elkomo­lyodott, s alig ha’lha- tóan ezt mondotta: — Nézze Sanyi! Munka van bőven, S akár már a mai napon is dolgozhat. Ha nedig igyekezni fog, meg­ígérem, hogy a kép­zettségének megfelelő helyet is megtalálja a tsz-ben. Nem válaszolt sem­mit. Szeme végigstk- lott az elnök háta mö­gött függő tsz-térké- pen, s egyszerre felfe­dezte a megtalált biz­tonság szigorú mértani törvényeit. Hatvani Diniéi Gyűlések a tanya világ ban A jelölő gyűlések nagy ér­deklődéssel zajlanak az egész megyében. A választó polgá­rok szinte mindenütt zsúfolá­sig töltik meg a termeket és figyelemmel hallgatják a köz­ség, a város, az üzem, vagy a tanyai település környékének fejlődéséről szóló beszámoló­kat, részletesen indokolják miért esik jelölésük egy mun­kásra, egy termelőszövetkeze­ti tagra vagy egy pedagógus­ra és sok-sok megbízatással látják el jelöltjeiket. A kpz- ügvek iránti ilyen nagy ér­deklődés nemcsak a városok­ban és a községek, zárt tele­pülésein lelhető fel. így van ez a tanyavilágban is. így van, mert a szétszórt tanyák­ban élők zöme ma már a ter­melőszövetkezetekben szorgos­kodik. igy bizony közvetlenül érdekelt abbén, hogy ki lesz a követ közülük, ki lesz az, aki az elkövetkező négy esz­tendőben intézi majd ügyes­bajos dolgukat. A téli tanya világban nehéz összejöveteleket, gyűléseket szervezni. Most különösen, hogy a földeket vastagon be­födte a hó, az emberek nem könnven mozdulnak el hazul­ról. Az élet azonban még a kemény tél ellenére sem áll meg. A jelölő gyűlések hívják és várják a tanyai lakosokat is. Enpen ezért a gvűlésszer- vezőknek nagy körültekintés­sel kell gondoskodniuk arról, hogy hol és milyen időpont­ban határozzák meg a gyűlés lezajlását. A legelőnyösebbnek a napközbeni szervezés kínál­kozik annál is inkább, mert este. vagv éjszaka nehézkes a tanyai dűlőutakon botorkál­ni, de azért is. mert a paraszt emberek nagyobb munka hí­ján most időt tudnak szakíta­ni a részvételre. Fontos, hogy jól válasszák meg a tanyai jelölő gyűlés színhelyét is- A községektől távol eső tanyák­ból indokolatlan behozni a választópolgárokat. Helyesebb az adott tanyai terület legjob­ban megközelíthető központi fekvésű helyiségében, iskolá­jában, vagy éppen a termelő­szövetkezet, állami gazdaság épületében megtartani a je­lölést. Az időpont és a hely meg­választásán túl jelentősége van a rossz utak miatt az em­berek oda szállítása megszer­vezésének is. Erre megoldás­ként k'Jjf átkozik a teherautó, fogatok és szánkók igénybevé­tele. Tehát jól látható, hogy­ha a tanyai jelölő gyűlése’ et fontosságuknak megfelelően akarjuk előkészíteni, akkor gondos e1 őkészítő munkát kell végeznünk. Minden igyekeze­tünkkel azon legyünk, hogy a tanvai nehezebb körülmények ellenére a választópolgárok zömét összehozzuk a gyűlések­re. hogy minél többen mond­hassák el véleményüket a je­löltről. hogy minél többen vessenek fel olyan közérdekű kérdéseket, amelyek akár a termelőszövetkezet vezetősé­gének. akár a közigazgatási szerveknek sok segítséget ad további munkájában. A tanyai jelölő gyűlések si­kere fontos láncszeme annak: a munkának, amelyet az or­szággyűlési és tanácsválasztá­sok előkészítése érdekében az elkövetkező hetekben el kell végeznünk. Tsz-közi baromfite'ep Egy év óta működik a hét mélykúti termelőszövetkcaet kö- zös baromfitelepé, s már tavaly 6 — egyenként 3« ezer férő­helyes — baromfiólat építettek. A közös vállalkozás — amelynek költségeit a szövetkezeti gazdaságok földterületük arányában viselik — közel egymillió forint értékű beruházást igényelt. A tsz-közi baromfinevelés eredményességét bizonyítja, hogy 105 ezer rántani való csir­két értékesítettek, s 470 ezer forint tiszta haszonra tetteik szert. Az elhullás aránya 6 százalék alatt volt. A telepet nemrég vízvezetékkel szerelték fel, s folyamatban van a villany bevezetése is. Képünkön Küvesdi Istvánné és Miké Jolán gondozó etett a hathetes csirkéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom