Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-13 / 10. szám
1063. január 13. vasárnap 3. oldal Megyénk kertészeinek tanácskozása rí c fi or határozta el, hogy ezt az érdekes hivatást választja életcélul? — kérdezzük Kozma Ferenctől, a Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium fiatal, de máris komoly, tudományos tekintélynek örvendő munkatársától. — A katonaságnál rádiótáv- irász voltam. Megkedveltem ezt a mesterséget, s mikor leszereltem, az Országos Meteorológiai Intézetnél jelentkeztem. Felvettek.' Itt még szélesebben bontakoztak ki előttem e tudományág szépségei. A következő évben, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi karán beiratkoztam a meteorológiai szakra. Négy év múlva pedig, a diploma birtokában a Martonvásári Agrometeorológiai Obszervatóriumhoz kerültem. A kecskeméti, hasonló jellegű intézet 1959-ben létesült. Azóta itt dolgozom. Mint elmondja, az egyéb irányú tudományos kutatás, kísérletezés mellett új műszerek szerkesztésével is foglalkozik. — A hagyományos régi műszerekkel bizonyos tudományos feladatok csak körülményesen vagy egyáltalán nem voltak megoldhatók. Ezért kellett megfelelő műszereket konstruálni. Az obszervatórium vezetőjével, Szilágyi Tiborral és másik kollegámmal, Stollár Andrással együtt készítettük el például a termisztort. Ennek az elektromos műszernek egyik előnye.- hogy a szükséges méréseket távolról is el tudjuk végezni, a másik pedig, hogy egészen kis légterek hőmérsékletének és páratartalmának mérésére is alkalmas. A közelmúltban, ugyancsak a termisztorok felhasználásával, egy újabb műszert szerkesztettünk. Ezzel a növény által bizonyos idő alatt elpárologtatott vízmennyiség mérhető. A Irnnssspirometer — ez az új műszer neve — zárt műanyaghengerében viszont akár egy teljes növény is elhelyezhető, s természetes körülmények között, a fejlődés különböző szakaszaiban, folyamatosan is vizsgálható. A készülék hordozható, tehát a szabadban is végezhetünk vele méréseket. Az idei mezőgazdasági kiállításon a műszer prototípusa—. amelyet egyébként a Kecskeméti Szolgáltató Vállalat készített el — aranyérmet nyert, s már külföldről is számos helyről érdeklődnek iránta. — Milyen kutatások folynak jelenleg? — A szőlőállomány meteorológiai vonatkozásaival foglalkozom; azt vizsgálom, hogy a különféle művelési módok miképpen hatnak a klímára. Emellett természetesen állandóan végezzük az intézet egyik fő ágát képező, s a mezőgazdaság szempontjából rendkívül fontos fagyelőrejelzést is. Nem maradok azonban hűtlen a műszertervezéshez sem, hiszen ezzel kapcsolatosan mindig újabb feladatok adódnak. — Milyen tervei vannak? — Most készülök a doktorátusra. „A talaj közeli légrétegek éjszakai hőmérsékleti viszonyai” a disszertációm címe. Ebben közelebbről azzal foglalkozom. hogy a felhőzet, a szél, a talajnedvesség, a harmatképződés milyen mértékben befolyásolja az éjszakai leülést. Harmincnégy éves. Több mint egy évtizedes tudományos munkásság van már möeötte, és szép tervek, kutatási elgondolások valóra váltását reméli a jövőben. Jóba Tibor A járási tanácsok kertészei a megyei tanács mezőgazdasági osztályán értekezletet tartottak, amelyen Pfenning Gyula, a megyei tanács főkertésze ismertette a nemrégiben lezajlott országos értekezleten elhangzottakat. A zöldségtermesztéssel és főként a szőlő- és gyümölcstelepítéssel kapcsolatos teendőkről volt szó. Ami az utóbbit Illeti, az ültetvénytervező vállalat a napokban átveszi a szőlőiskolák szaporító anyagát, még akkor A földművesszövetkezetek évente jelentős összeget fordítanak a bolthálózat korszerűsítésére. Az elmúlt évben kevés híján 11 millió 500 ezer forintot tett ki az az összeg, amelyet átalakításra és tatarozásra fordítottak. Elsősorban az ellátási körzetek központjainak szakosítása volt a főbb cél. így Kecelen, Jánoshalmán, Soltvadkerten és Tiszakécskén korszerű Önki- szolgáló, illetve önkiválasztó ruházati áruházat, Kecelen pedig iparcikk-áruházat hoztak létre, összesen mintegy másfél- millió forintos beruházással. MaA megyei filmhíradó munkatársai a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának közreműködésével filmet készítettek a legutóbbi választások óta megyénkben beds, ha azt nem szedték fel. Bizottság állapítja meg a anyag minőségét, s a tavaly áprilisi és augusztusi, valamint a mostani becslés alapján határozza meg a használhatóság százalékos arányát. Az elsőrendű szaporító anyag 70 százalékának értékét a vállalat azonnal kifizeti a szőlőiskolákkal rendelkező szövetkezeti gazdaságoknak, ami azért is előnyt jelent az utóbbiak számára, mert a bevétel szerepel a zárszámadásban. darason átalakítással önkiszolgáló élelmiszerüzletet és szakosított iparcikküzletet hoztak létre. Akasztón korszerűsítették és preszórésszel bővítették a kisvendéglőt. Ezenkívül ruházati boltot hoztak létre. Hartán ugyancsak átalakították a kisvendéglőt és a presszót is, a túlzsúfolt vas- és vegyesáruboltot szakosították többek között. Két községben — Nvárlőrin- cen és Hajóson — 700 ezer forintot meghaladó költséggel teljesen új épületet építettek. Nyárlőrincen vegyesboltot és büfét rendeztek be, Hajóson iparcikküzletet. következett gazdasági és társadalompolitikai változásokról. A csaknem félórás rövidfilm címe: Ki mit tud Bács-Kiskun megyéről?. írója Kovács Imre, a megyei pártbizottság agitprop. osztályának munkatársa. A film munkálatai e héten fejeződtek be és szombaton délután 1 órakor Kecskeméten, az Árpád Moziban zajlott le a hivatalos bemutató. A bemutatót megtekintette dr. Molnár Frigyes, a megyei pártbizottság első titkára, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Szabó Lajos, a megyei pártbizottság ágit.-prop. osztályának vezetője, dr. Varga András, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Varga Jenő, Madarász László és Sarok Antal, a megyei tanács vb elnökhelyettesei, valamint a ’árási pártbizottságok titkárai, a megyei kulturális bizottság és a tömegszervezetek képviselői. A Ki mit tud Bács-Kiskun megyéről? című kisfilm, valamint az ugyancsak szombaton bemutatott 5. sz. megyei filmhíradó vetítését hétfőn kezdik megyénk filmszínházaiban. Mivel töltik szabad idejüket a falusi fiatalok ? A megyei Kulturális Bizot'ság ülése Szombaton délelőtt két jelentős kulturális jellegű probléma megvitatására ült össze a megyei Kulturális Bizottság. Az első témával kapcsolatos jelentést a KIS? Megyei Bizottsága állította össze arról, hogyan lehetne tartalmasabbá tenni szervezett formák között a falusi fiatalok szabad idejének felhasználását. A beszámolóval kapcsolatban élénk vita alakult ki, majd a Kulturális Bizottság úgy határozott, hogy a falusi fiatalok kulturális helyzetének mélyebbre ható felmérése céljából az egyes társadalmi szervek, tömegszervezetek ezzel megbízott képviselői megvizsgálják a tavasz folyamán egyelőre 15—20 községünket. A vizsgálat huzamosabb ideig tartana és célja az lenne, hogy felmérje a falun ténylegesen megtalálható lehetőségeket s azokat az eddigieknél jobban az ifjúság nevelésének szolgálatába állítsa. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrfelelősének jelentése alapján tárgyalta a napirend második pontjaként a megyei Kulturális Bizottság a szakszervezetek kulturális nevelő- munkáját. Több mint II millió forint a falusi bolthálózat korszerűsítésére KKK><XKKK>ÜO<><X><>0!X)H^ Bemutatták a Megyei Filmhíradó választss! kisüljél zony a szekeret, meg a lovat fogja árulni ezentúl a vásárokon, mert náluk minden az asz- szonyé volt, az meg nem lépett be, így megmaradt odahaza a szekér is, meg a ló isA brigádtagok egy darabig beletörődtek Sántha sógor vásározásába. Gondolták, majd csak eladja az öreg a fogatot, aztán beáll rendesen dolgozni De hát vásár jött vásár után, tavaszit követte a nyári, azt meg az őszi, Sántha sógor csak ballagott Árulni a fogatot; Igaz, az a hír járta már falu- szerte, ■ hogy bizony kevés helypénzt fizet ő vásáron, mert kívül áll meg és inkább a Földszöv. italsátránál rakja le az obulust, de hát a népek annyi mindenfélét beszélnek, nem igaz? Az viszont igaz volt, hogy estére kelve Sántha sógor „országos járművével” mégis csak hazaszekerezett minden vásárról. Nem kell hozzá nagy mezőgazdasági szakértelem, mindenki tudja, hogy ősszel, a betakarítások idején, bizony úgy volna jó, ha minden parasztembernek legalább négy keze és négy lába volna, annyi a munka. Ahhoz se kell közgazdasági zseninek lenni, hogy ilyenkor pénz is bővebben van, mint máskor, hát a pénzt felkeresi a kereskedelem, ilyenkor vannak a legnagyobb vásárok. Sántha sógort tehát alig lehetett látni a brigádban, annál inkább az országutakon. Megunta a brigád a sok vásárt. Varga Imre brigádvezető vezetésével összedugták a fejüket egy péntek este a jánoshalmi vásár előtt való napon. Ennek az lett a következménye, hogy éjjel, úgy tizenegy óra tájban megjelentek, szép csendben Sántha sógor udvarában. Négyen voltak, a négy legerősebb brigádtag. Egyikük nekitámasztotta a létrát a nádtetős ház ereszének, a másik három pedig szinte pillanatok alatt szét, szedte az öreg szekeret, Aztán ketten felmentek a tetőre, a másik kettő meg feladogatta a jármű alkatrészeit. Mikor fenn voltak a tartozékok, felmentek mind a négyen, ösz- szerakták a ház gerincén a szekeret, úgyhogy a rúdja kiállt egész hosszában az utcára, arra, amelyik Jánoshalmára vezetett- A rúd legvégére egy tábla volt akasztva, rajta ez a felírás: Ez a szekér eladó! A hozzá való ló bent az istállóban megtekinthető! Aztán, mint akik jól végezték dolgukat, szépen hazamentek. Hajnalban, négy óra fele, arra ébred Varga Imre brigádvezető. hogy valaki csendben ko- cogtatja az utcai ablakot. Tudta ő jól, hogy ki ez, várta is a jelentkezést. Beengedte Sántha sógort, aki igen szánalmasan festett. Nem volt az se holt, se eleven. Dadogva kinyögdöste, hogy akkora a nevetés, meg a viháncolás a háza előtt, annyi az érdeklődő a szekérre, meg a Sárára, hogy fele is sok volna. — Hát hogy kerül fel a szekér a háztetőre? Mért nem a vásárra vitted eladni? — adta az ártatlant Varga. Tudta a sógor nagyon jól, hogy nem az arkangyalok seregei vitték fel a gerincre, de hát nem szólt semmit, csak vizsgálgatta a csizmája orrát, aztán megszólalt. Keservesen jött belőle a hang nagyon: — Gyertek már, segítsetek leszedni onnan. Bizisten feltüzelem, hogy a fene ott enné meg. ahol most van. Ahogy Varga ci- helődni kezdett, megint mordult a sógor: — Igyekezz már! Mit szuszogsz any- nyit! S látva, hogy a brigádvezető továbbra is csak az időhúzáson mesterkedik, könyörgőre fogta a szót; — Mire leszedjük, még az is időbe te- lik... s a végén még elkésünk a munkábólSzőts János A száműzött „férőhe y" A falura járó városival úgy vannak az emberek, hogy szeretnek beszélni neki arról, hogy nem is- .. annyira falu az a falu, és , sokféle módon bizonygatják az utóbbi idők változásait. Büszkélkednek a . felsoroláson és egészen belemelegedő lelkesedéssel „leltározzák” az eszT tendők szépítkezéseit. Egy ilyen beszélgetés hozta tudomásomra, hogy az egyik községben a termelőszövetkezet megépítette végre a 100 férőhelyes tehénistállót, a 40 férőhelyes fiaztatóval is éppen a tél beállta előtt lettek készen. „De nemcsak a határban van ám változás — mondja az informátorom —. hanem belül a községben is. Asszonyaink örülnek a. tízférőhelyes szülőotthonnak és a 25 férőhelyes napközi otthonnak.” A szülőotthon és a mezőgazdasági építmények örömöt fakasztottak belőlem, a hallottakon egy kicsit mégis megdöbbentem. Egy valami nagyon megütötte a fülemet: az építményeknél használt kifejezések azonossága. Azt hiszem, nem érdektelen elgondolkodni azokon a szavakon, amelyeket ebben az esetben, de máskor is emberekkel kapcsolatos dolgok érzékeltetésére használunk. Mert ami szabatos lehet a gazdálkodásban, nem biztos, sőt az említett esetben egyáltalán nem biztos, hogy az megállja a helyét az emberrel kapcsolatosan is, ellenkezően: súlyos szabadosság. És sértő az emberre! Kigyomlálandó gaz nyelvünkből és szóhasználatunkból. Mert jelentkezzen az az emberfia, akinek kellemes hallani, hogy az ő gyermeke férőhelyen született, vagy vajon melyik anya vállalja, hogy a napközi otthonban az egyik férőhelyet az ő gyermeke foglalja le. A szülőotthon, a napközi otthon szocialista vívmányaink közé tartoznak. Ezekre a vívmányokra, mint az ember mélységes megbecsülésének kifejezésére ilyen megfontolatlanul árnyéket vetni botor dolog. Emberségünk, az emberek iránti megbecsülésünk nem tükröződhet csak alkotásainkban, hanem át kell szője az emberről vagy az emberhez szóló beszédünket is. Tényleg fenséges az, ahogyan és amit a dolgozó százezrek az utóbbi években megyénkben is építettek. Éppen ezért a róla, vagy a hozzászóló beszéd is legyen ehhez méltó. Aki találva érzi magát, bizonyára bosszankodik ezen az íráson és úgy gon- dolía, hogy a felvetés erőltetett. Ám. ha csak rövid időre is, de elgondolkodik a dolog fölött, nyomban rájön, hogy az emberek iránti megbecsülés egyik fontos eszköze a beszéd, a használt szavak és jelzők. A vádlottak padjára ültetett kifejezések akarva-akrratlan sértik az emberi méltóságot. Tehát a férőhelvnek az idézett módon nincs helye, találóbban mondva, nincs férőhelye az emberről szóló nyelvszótárunkban (—r—l—) Rádistivirászból — meteorológus
