Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-09 / 6. szám
1963. Január 9. szerda 3. oldal Nyárlőrinci mérföldkövek Tehenenként háromezer liter tej Homokdombok és lankások váltogatják egymást a közel 10 ezer holdas nyárlőrinci pusztaságban. Egy-egy facsoport között tanyák „kuporognak”, rég múlt korokat idézve. A látóhatárt erdők táblái törik meg, útját állva a szélnek, amely messze futtatja az apró homok- szemcséket. Az itt élő emberek új történelmüket „írják”, a régi folytatásaként, amely tele volt küzdelemmel; a homokkal, a puszta mindenható uraival, no meg 6 kakastollasokkal. Valamikor arról volt „híres” a szentlőrinci pusztaság, hogy a „padkaporos” bálák bicskás verekedésekkel értek véget. Ma már ezek is, mint sok minden más, régiségnek számítanak. Sokat járok ezen a vidéken, melynek munkaszerető népét mint tanácstag négy évig képviseltem a megyei tanácsban is. DD A szocialista építés hétköznapjain az itt lakók is újjászületnek, mint a föld, amely nagy táblákban ölelkezve gazdagabb termést ad. A több ezer parcella négy gazdaságban olvadt össze. Az Aranykalász és Petőfi Termelőszövetkezet mellett az állami gazdaságnak és erdőgazdaságnak életképes üzemegységei is megtalálhatók. Aki a betonúiról érkezik a 14 éve önálló községbe, annak szembe tűnik a változás, hiszen több száz holdas új telepítésű őszibarackos és szőlő terül el az út két oldalán. Csak néhány év szükséges ahhoz, hogy újabb száz holdakat forgassanak meg a mélyszántó ekék. A szövetkezeti gazdák az elfogadott tervek szerint az Aranykalászban 650 hold szőlőt, a Petőfiben 300 hold gyümölcsöst telepítenek. Több év óta az aszály és a tavaszi homokverés okoz gondot, az emberek azonban mégsem csüggednek, mert a szövetkezetekben összefogva úrrá lesznek a nehézségeken. Nemcsak a gazdálkodás, hanem a falu képe is sokat változott az utóbbi négy esztendőben. Az 550 tanya mellett most már 215 ház van a belterületen. Negyvenkettő az utóbbi években épült. A tervek szerint az elkövetkezendő 3 évben újabb 150 tanyából építenek új házakat. Megváltozott a templom előtti tér képe is, hiszen nemcsak az iskola és a templom néz farkasszemet, a régi mellé új kéttantermes iskola épült nevelői lakással. Az éveken keresztül kuporgatott községfejlesztési forintokból felépült a művelődési ház, amelyben sokszor csaltak már mosolyt a kö- eönség arcára a városi színművészek is. Ez évben avatták a több mint félmillió forintból épült önkiszolgáló üzletházat, amely városi színvonalon elégíti ki a lakosság igényeit. Orvost és házi betegápolót is kaptak Nyárlőrinc lakói, h község pedig lakást és rendelőt épített. Ennek jelentőségét csak az tudja igazán felmérni, aki lázas betegként kocsiderékban fekve utazott 20—25 kilométert a városba és onnan pedig visz- sza, hogy orvost találjon. A főutcán 130 ezer forintból betonjárda épült és 440 ezer forint költséggel befejezés előtt áll a törpevízmű építése, amely egészséges ivóvízzel látja el a belterület lakóit. A hosszú téli estéken utcasorok hosszán nem pislákol már a petróleumlámpa, felváltotta azt a villany. Az egymillió S50 ezer forintot igénylő villamosítási költségből a megyei tanács félmilliót támogatásként adott a községnek. Az elmúlt négy esztendő alatt több mint 4 millió forint beruházás történt a községben, amelynek mintegy felét az állami támogatás biztosította. A lakosság társadalmi munkával is hozzásegített az építkezéshez, összesen 335 ezer formt értékben. A gazdasági és a társadalmi körülmények megváltozásával együtt járt a tanulás iránti kedv megnövekedése is. A dolgozók esti iskolájában hetvenen, a különböző középiskolákban húszán, felsőfokú tanintézetekben pedig heten tanultak a községből. Szakmunkásképző tanfolyamra 61 szövetkezeti gazda és állami gazdasági munkás jár. Régi szokás, hogy ilyenkor, a választások előkészítésének időszakában, a vezetők és a dolgozók visszatekintenek a megtett útra. A nyárlőrinciek most teszik mérlegre munkájuk eredményeit. Fejlődésük mérföldkövei nagyfokú szorgalomról, igyekezetről és rohamos előrehaladásról tanúskodnak. Horváth Ignác Drágszélen, a megye egyik legkisebb községében nem egészen négy éve gazdálkodik az Üj Barázda Tsz. Annak idején a falu kis- és középparasztjai alakították meg az alig kétezer holdas szövetkezetét. Nem bánták meg a társulást; jövedelmük és a közös vagyon évről évre — ha nem is ugrásszerűen, de lépcsőzetes biztonsággal —-t növekedett. Rekordtermések Az elnök, Bagó Orbán, a hajdani középparaszt örömmel beszél a múlt évi eredményekről: — Árpából 18 mázsán felüli volt a holdanként! termésünk. Amire Drágszélen még nem volt példa. De páratlan sikerű volt a kukorica is, 40 mázsás átlagterméssel. Kiderül, hogy Drágszél határában a „hagyományos” szántóföldi növényekből is nagyobb termést hoz a föld, mint 4 évvel ezelőtt. Ez a nagyüzemi gazdálkodás kézzel fogható eredménye. Hiszen a kukorica nagyobb részét nyári mélyszántásba vetették, s a nyáron négyszer kapálták. A tőszám megközelítette a 22 ezret. De mit hozott a tősgyökeres drágszéli növény, a 90 holdon termett fűszerpaprika? Holdanként 32 mázsás terméssel 850 ezer forintot. 2SO holdon öntőinek A zöldségfélékből — amelyek termesztésével korábban soha nem foglalkoztak a drágszéliek Többet terem a föld — szintén rekordjövedelem származott. Persze öntözték, a falu határában kígyózó csatorna vizével. Nemrég saját erőből vásároltak egy vízátemelő szivattyút, amellyel jövőre már 250 holdon pótolhatják a szeszélyesen hulló csapadékot. Ez azt jelenti, hogy az idén fejlett, nagyüzemi kertészete lesz a szövetkezetnek. Gazdái feltétlenül bíznak a sikerében, hiszen a tavalyi kevésbé kedvező adottságok mellett is 700 mázsa paradicsomot értékesítettek 5 holdról, s az uborkából holdanként 10 ezer forintnál nagyobb volt a tiszta bevétel. Egy-két kivételtől eltekintve, szarvasmarhát sohasem hizlaltak Drágszélen. Ez a megállapítás azonban a múlt évre már nem érvényes, hiszen 71 hízó marhát értékesített a tsz. Erre az évre pedig 85-re szerződtek. A családtagok bevonása Hízott sertésből 560-at adott át az állatforgalminak a közös gazdaság. Vagyis minden három hold után egy hízót. De szívesen hizlalnak szerződésre a háztájiban is. A szövetkezet hizlaldájában pedig már közel 400 Tiboldi Jánost, a hartal Lenin Termelőszövetkezet párttitkárát több mint hat esztendeje ismerem. Már első találkozásunk alkalmával rendkívül kellemes benyomást gyakorolt rám bátorságával, elvi szilárdságával. — Azokban a napokban lépett be a termelőszövetkezetbe, amikor az ellenforradalmi lázadás az új süldő gömbölyödik — az első félévi átadásra. Az idén 32 forintot ér egy munkaegység. Ám, átlagosan a munkaegységeket egyenként 4—5 forinttal növeli a prémium. De erre az évre már 40 forintos munkaegységet terveznek. Ezt könnyen elérik, hiszen a szakszerű gazdálkodást a munka jó szervezése is segíti. Elsősorban az, hogy a családtagok — főleg az asszonyok — kiveszik részüket a közős munkából. Sőt. a nővén vtermesztés tennivalóit jórészt ők látják el. A férfiak inkább az állattenyésztésben, az építkezésben és a kertészetben dolgoznak. A 218 szövetkezeti gazda megelégedett. Közös munkával érték el azt, hogy a föld jóval többet terem, mint a parcellákra szaggatott 4 évvel ezelőtti határban. H. D. életet veszélyeztette, amikor helytállásra, határozottságra, kommunista példamutatásra völi szükség Azóta gyakran felkerestem. Legutóbb a VIII. párt- kongresszus előkészítésének idején beszélgettem vele. Az őszi vetések határidőben törttelő elvégzéséről tanácskozott a traktorosokkal. Magas termetű, vékony arcú ember. Eredeti foglalkozása szerint kovácssegéd. Jelenleg azonban a termeJőszövatkezet tagsága mint a pártszervezet titkárát a politikai munka végzésére függetlenítette. Most a tsz udvarán látom ismét. A tehenészetbe indul. Melléje szegődöm. — Tél van — magyarázza — ilyenkor kevesebb a munka a mezőgazdaságban, de azért mindennap találunk tennivalót. Esténként, délutánonként szakmai, politikai előadásokat tartunk a szövetkezeti gazdáknak. Felkészülünk a zárszámadásra és a jövő évi feladatokra is. — Traktorosaink — a Gagarin szocialista brigád tagjai a jövő esztendőben is meg akarják tartani a kitüntető rangot, összesen 22 traktorunk van. azokat javítják. Meleg műhelyben dolgoznak, munka után pedig az új fürdőhelyiségben zuhanyoznak, tisztálkodnak. Éppen a reggeli fejes idején toppanunk be a tehénistállóba. Harmat Menyhért és Muharos Lajos, a két tehenész gyors mozdulatokkal csatolja fél a fejőgépeket. Frei Henrik és Kunra Sándor pedig kézzel feji ki az utolsó csöppeket. Amint a gépek működését nézem a kalocsai I szikra Tsz elnökének kérdése jut az eszembe. — Mutassanak! nekem egy olyan tsz-t, ahol hosszabb idő óta géppel fejnek? — Hát itt van. Nefra András brigádvezető adja meg a választ. Két éve alkalmazzuk a gépi fejőst, nagyon jól bevált. — Kereken 2900 Hter tejw számítottunk. a kongresszusi versenyben 2800 litert vállaltunk, az év végéig el is értök a 2900—3000 literes átlagot. Ahol ilyen tehenészek vannak. ott nem nehéz a pártszervezet dolga sem — mondja Tiboldi elvtárs búcsázáskóppen. *- X, i Gátépítés „vízzel" Sikerrel zárult az újfajta töltéserősítő kísérlet a bajai Duna- szakaszon. A töltés építését eddig nagyon megdrágította a gát anyagának beszerzése. Sok esetben messziről, dömperekkel szállították a munkához szükséges földet. Most homokos kavicsot kotortak ki a folyó medréből, azt vízzel keverve csöveken továbbították a munkahelyre. A dolgozók a vízzel érkező anyag leülepítésével építették fel a gátat, a vizet pedig visszavezették a Dunába. Az új módszerrel készített 800 méteres kísérleti gáthoz maga a Duna adta az anyagot. Ezzel a módszerrel előreláthatólag felére csökkentek a töltéserősítések építési költségei, Az idén ezzel a módszerrel kHx öt kilométer gátat építenek. A vtndífy Az elnök összehajtotta a táviratot és betette a nagy mappába, amelyben fontos leveleit szokta őrizni. Mosolygott. Arra gondolt, hogy majd azt mondják: megint megfogta az isten lábát. Eddig sem volt oka panaszra, mert mindentel tudott intézni, amit csak a fejébe vett, dé azt. hogy a miniszter személyesen jöjjön el Hozzá, mégsem remélte, amikor megírta a hidas traktor : ügyében a levelet. Most irigykednek majd igazán rá a többiek! Elégedetten gondolt arra, hogy nála, példás a rend, hozzá szívesen hoznak vendégeket, van mit mutogtani a külföldieknek. a borok ragyogónk, az embereket úgy hajlíthatja, mint a puha, tömör aranyat. Ilyet ugyan még nem látott, csak olvasott róla, amikor a fémekről tanultak az iskolában, de felhasználta hasonlatnak. A felső vezetés által is méltányolt képességeinek tudta be, hogy barátjának tekinthet olyan egyéneket, akiktől a szövetkezet további megerősödése, tehát a kis község lakosságának emelkedő jóléte függ. Irigyei természetes, hogy vannak; de mondjanak, amit akarnak, az emberek becsülik. Amióta ő vezeti a szövetkezetei, biztos kezekben tudják a sorsukat. Az meg különösen tetszik nekik, hogy 6 minden embert egyformán ítél meg. nem tesz különbséget magas pártfogók és egyszerű tagok között. Bevezette a fogadónapot, hogy mindenkivel személyesen is beszélni tudjon, ha problémája van az illetőnek. Szerdán fogadja őket, ilyenkor mindenki felkeresheti, és bármilyen jelentéktelennek látszik is az ügy, igyekszik a saját bajának tekinteni, ezért a tagság tűzbe menne érte. A bejelentés sorrendjében feljegyzi a panaszokat, csoportosítja, majd átadja az illetékeseknek, akiktől megköveteli, hogy a dolgok után járjanak, s jelentsék. mit végeztek. Az eredményt feljegyzi, és értesítést küldhet róla a félnek. Szobájában, az uraság egykori íróasztala mögö11 szerényen süpped alatta a laticeles dolgozószék. A sötétpiros posztóval bevont értekező asztal, mely kezdetben komornak és idegennek hatott, most már melegen, bársonyosan nevet rá. mint aki jól érzi magát. Itt ülnek majd holnap a brigádvezetők, főhelyen a miniszter, pár széket még behozat, hogy legyen hova ülniök a jutalomból meghívott tagoknak is. Még mielőtt hazaindulnak, eszébe ötlik, mi lenne. ha a szőlészeti brigádvezető említené meg ügyesen, óvatosan azt a hidas traktort. Már késő volt ahhoz, hogy előkerítse, gondolta, reggel lesz még idő, megbeszélni vele. Azzal a jóleső érzéssel bújt ágyba, hogy mindent előkészített. Anyjának meghagyta, hogy pontosan fél hétkor keltse fel, mert még egyszer végig akarja gondolni, rendben van-e a fogadási előkészület. Az ágyban előszedte az újságokat, de arra már nem futotta idejéből, hogy végig is nézze őket. mert közben elaludt. Észre sem vette, hogy anyja oltotta el a lámpát. Mély, üde álmában az öreg asszony hozzálép és költögeti: — Jöttek érted, édes fiam... ö csak mosolyog, milyen nyugtalan ez a szegény asszony, mintha legalábbis hozzá jönne vendég, nem a fiához. — Édes fiam, kelj már fel! — hallja álmában megint, és érzi, hogy rázzák. Fordul egyet, behunyt szemmel, álmosan és nyöszörögve kérdezi: — Hány óra. mama? A mama helyett rekedtes férfihang válaszol: — Háromnegyed öt! Csak azt nem tudom, jó helyen iárok-e, mivelhogv én a szövetkezet elnökét keresem. .. összehúzza a szemét, kinyitja, rosszul esik neki a fény. pislog, majdnem visszafekszik megint, amikor kezdi felfogni az előbbi kérdést. Akkor hirtelen felül. — Én vagyok! Tessék! — No, akkor szerencsém van. Már izgultam, hogy mire ideérek, reges régen hideg lesz az elnök ágya és nem tudom utolérni... Ugyanis nyolcra már Pesten kell lennem, és képtelen voltam másképpen megoldani a látogatást/ mint így... — Ez nem lehet.. —* motyogta, miközben a szépen összeválogatott fogadó bizottságra gondolt, amely most bizonyosan a mai napról álmodik: — Sajnos... Kapja ösz- sze magát, majd kint megvárom — mondta a miniszter. És magára hagyta az ingben-glóriáben kővé' /gó elnököt. Sz. P-i
