Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-08 / 5. szám

1963. január 8, kedd 3. oldal Jelentős eredmények, okos tervek A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz világos, szép iroda­helyiségében beszélgetünk Pesir Istvánnal, az elnökkel, a közös gazdaság idei eredményedről és részben jövő évi terveiről is. A vetések gondos ápolása, majd a betakarítás jó megszer­vezése azt eredményezte, hogy — a pusztító aszály ellenére — a tervünkben szereplő 120 vagon gabonának a 96 százalékát meg­termeltük, s kötelezettségünk­nek megfelelően nemcsak az ál­lamnak adtunk át belőle 25 vagonnal, hanem szövetkeze­tünk minden gazdája — közéjük értve 180 idős tsz-tagot is — megkapta az évi kenyérellátás­hoz elegendő mennyiséget — magyarázza Pesir elvtárs. Nem kis részt az ösztönző módszerek alkalmazásának kö­szönhetően a termelőszövetke­zet minden kapásnövényre vo­natkozó termelési tervét túltel­jesítette. Jövedelmező baromfitenyésztés Ami az állattenyésztést ille­ti, kitűnő eredményt értek el a baromfiak nagyüzemi nevelésé­vel. A törzsállományban 1100 baromfit tartanak —, s a bevé­tel 160 ezer forinttal haladta meg a tervezett összeget. To­jásból és tejből is százezer fo­rint a terven felüli bevétel. Télre elegendő takarmányról gondoskodtak: a 200 holdon ter­mesztett elsőrendű silókukorica Egy levél nyomában Balesetveszély Mióta a DÁV leszerelte a Ká­dár Kisipari Termelőszövetke­zet és a vele szembeni lebon­tás alatt levő ház között kife­szített sodronyhuzalt, ,a rajta levő lámpával, azóta az úgy­nevezett „Don-kanyar”-ban tel­jes a sötétség. Ez érthetetlen, mert a nagy forgalmú útvonal még világos nappal is sok ve­szélyt ’ rejt magában, Nagy József, Kecskemét A fenti panasszal a városi ta­nács műszaki osztályához for­dultunk és ott Juhász István főmérnöktől a következő felvi­lágosítást kaptuk: „Tudomásunk van a dologról, a szükséges in­tézkedéseket azonban már meg­tettük, s így a DÁV egy-két napon belül megfelelő világí­tással látja el a valóban veszé­lyes, úgynevezett ,Don-kanyart\ Addig is kérjük a járműveze­tőket, hogy a sötétség beállta után továbbra is fokozott éber­séggel haladjanak keresztül a kérdéses útszakaszon." Bki pedig az övé, de csak volt, e aki úgy érzi, ellensége lett az elmúlt hónapok alatt. — Ellop- tada százforintost. Én dolgoz­tam, hogy legyen a beledbe en­ni. hogy ruhád legyen, hogy ta­nulhass, te meg képes vagy lop­ni. Az anyádtól. Piszok. Hol a pénz? Hol a pénz! — Ne hisztizzen itt nekem! De jól adja. Mit tudom én, hogy mire költötte azt a rongyos ve­rest? Vagy kire? Elugrassza a dohányt és nekem rendez itt színházat — kiabálta vissza a íiú. A* asszony egy pillanatra megdermedt. Mit akart mondani az a ronda kölyök azzal a va­lakivel? ... Csak nem sejti?... Vagy talán tudja is? ... Lehe­tetlen. Arra mindig vigyázott. A gyerek előtt soha. Soha! És különben is, mit tudhat még egy tizenöt éves fiú. Vagy nagyon is sokat tudhat? Ránézett a fiára, de az már tüntetőén visz- szaült az asztal mögé, fejét is­mét két markába dugta, mintha 20 ezer mázsa termését silóz- ták. ezenkívül egyéb őszi takar­mánnyal is rendelkeznek, s a répakoronát is tartósították. Félvagon kukorica összegezve: a megfontolt ve­zetésnek. a szövetkezeti gazdák fegyelmezett munkájának és a jól alkalmazott ösztönző módsze­reknek köszönheti a kiskunfél­egyházi Vörös Csillag Tsz jó eredményeit. A részesművelés utáni járandó­ságképpen Drozdik György 54 mázsa kukoricát és 14 mázsa burgonyát kapott. A 67 eszten­dős id. Tóth János három hol­Csikorgó a téli délután. Nincs túl­zottan meleg a mis- kei Aranykalász Tsz irodájában sem, amelynek egyik he­lyiségében viharka­bátos fiatalmber tart eligazítást a három brigádvezető részé­re. A szokásos napi program ez, amely­nek során most be­szélik meg, hogy holnap hová menje­nek a gépek, md történjék a serté­sekkel, s mit mér­jen fel a leltározó bizottság. Az eliga­zítást frappáns, tö­mör intézkedések kí­sérik, a problémák megoldását célzó vá­laszok határozottak, s így hamar véget ér az „értekezlet”. Látogatásom első perceiben nyilván­való a 27 éves főag- ronómus. Szabó Jó­zsef rátermettsége. — Még csak há­rom hónapja dolgo­zom a tsz-ben — for­dul hozzám az el­igazítás befejezte után. ■— De nagyjá­ból már ismerem a gazdaság gondjait. Két és fél éve végezte el Gödöl­lőn az Agrártudo­mányi Egyetemet. Mezőgazdasági mér­nöki diplomát szer­zett. Szakdolgozatá­ban szülővárosa, Kiskunfélegyháza egyik közös gazda­ságáról, a Dózsa Tsz- ről írt. Második he­lyezést ért el vele az évfolyamon. Az édesapja is ennek a falat húzna közte és közötte: vastag, ledönthetetlen falat. De hol van a százforintos? Nem vihette el más, csak a fia. Ed­dig is lopott már tőle, két-há- rom forintot, egyszer egy tí­zest ... Gyerekcsínynek tartotta. De ez most száz forint, ez az összes pénze a fizetésig... Ez nem tréfa, ez nem gyerekcsíny. Odament az asztalhoz, megállt a fia mellett, és inkább könyö­rögve, mint felelősségre vonva szólt most hozzá. — Ugye, te vetted el a szá­zast? Add vissza! Hallod? Add vissza! A fiú felnézett, lassan végig­mérte az anyját, úgy jegyezte meg: — Ne murizzon már itt nekem!... Hagyjon békén ... — és darálni kezdte a verset: — Szilágyi Erzsébet levelét megírta ... megírta ... és látja, elfelejtettem. Maga miatt. Már tanulni sem hagy. Elmegyek, míg kidühöngi magát — ugrott fel. dón 97 mázsa kukoricát ter­mesztett, s 14 mázsát kapott be­lőle, valamint 8 mázsa burgo­nyát is. Tervek A közös gazdaság jövő évi tervében 2 millió forinttal na­gyobb termelési érték szerepel, mint az idén. A tavasszal lezá­ruló mostani telepítési idény­ben 90 hoddon hoznak létre új gyümölcsöst, ebből 40 hold őszi- barackos lesz — 100 és 50 hol­don pedig szőlőt, illetve erdőt. Másfélmillió forint értékű üveg­házzal rövid időn belül gazda­godik a kertészet is. Bálint László A pálya kezdetén munkaegység — a tsz-vezetők először jelenthetik be a gaz­dáknak, hogy nincs mérleghiány. De ha a tervek valóra vál­nak, az 1963. évi zárszámadásán már a 30 forintot is meg­haladja a munka­egység értéke. Majd a jó veze­tés fontosságára te­relődik a szó. Leta­gadhatatlan a fej-' lődés e tekintetben is. A fiatal mező­gazdász a kollektív irányításról beszél. — Ezzel nincs baj nálunk. Nélküle nem is tudna fejlődni a gazdaság. — Majd nevetve hozzáteszi: — De a szakmai kérdésekben nem nélkülözhető az egy­személyi felelősség. Különben ez a két dolog nincs ellent­mondásban egymás­sal; az eredmények döntik el, hogy a szakember rászol­gált-e a bizalomra. Nem kevés a mun­kája. A napi tenni­valók mellett majd minden estéje „be­táblázott”. Az álta­lános iskolában po­litechnikai órákat tart. Azonkívül ve­zetője a szövetkeze­ti szakmunkásképző tanfolyamnak. A ta­nulásban és a mun­kában töltött évek tapasztalatait adja át a gazdáknak. — Mozgalmas élete méltó kezdete egy sokra hivatott pá­lyának,-4 —1 Az anyja utána kapott. — Maradsz! Ide a százast, a százforintosomat! Add ide, mert baltával hasítlak szét, te strici — visította most már megint, s ujjával belekapaszkodott a fiú kabátjába, hogy az lecsúszott a válláról. — Most már juszt se — akar­ta kirántani magát anyja kézé­ből a fiú, de az ujjak kemé­nyen fogták, nem volt menekü­lés. Egy pillanatig némán néz­tek farkasszemet egymással, mint két ellenség, akiket végső és döntő párbajra szólított va­laki egymás ellen. — Add vissza a pénzt, te tol­vaj. Megállj, feljelentelek a rendőrségen. Elvisznek a javí­tóba. Börtönbe dugnak, hogy ott fogsz rohadni. Szégyentelen. — Hagyjon békén! — vál­tott fenyegetőre a fiú hangja. Az asszony most már semmit se látott, csak a fenyegető han­got hallotta. Ezt a vészjósló hangot, amelytől nem megijedt, de megvadult. Behajlított ujjai­val, teljes erővel arcul vágta a szövetkezetnek a gazdája. Erősek hát a szálak, melyek a tsz-mozgalomhoz fű­zik. Két évig a kun­szállási Alkotmány Tsz-ben gyakomo- koskodott, mint . üzemgazdász. Meg­ismerte a szövetke­zeti gazdálkodás minden csínját- bínját. Legalábbis eleinte így tűnt. Az­tán rájött, hogy a mezőgazdaságban soha nem lehet ele­get tudni. — Ez a legszebb a mi s zakmán kban — vallja. — De a legnehezebb is. Itt különösen. Négyéves a szövetkezet, de én már a negyedik ag- ronómusa vagyok. Elődeim „megszök­tek”, én azonban itt akarok maradni. S már sorolja is, mit kell tenni, hogy ez a nem rossz adott­ságokkal rendelkező gazdaság minél erő­teljesebben fejlőd­jék. — Egyre több szarvasmarhát kell tartani, de növelni kell a sertésállo­mányt is. Sok trá­gyára van szükség, a talaj kimerülő­félben van. Nem mellőzhetik a kor­szerű talajelőkészí­tést. Jórészt meg­vannak ehhez a fel­tételek: a gépek. Az idén lánctalpas trak­tort is vásárolnak. A közelgő zárszá­madáson — bár még elég kicsiny, 20—21 forintot érő lesz egy A mezőgazdaság szolgálatában A törpealmás kertésze Az első év tapasztalata A bajai Vörös Fény Termelő- szövetkezet vezetősége a jöve­delemelosztásnak a régi for­máktól eltérő módszerét dol­gozta ki, amelyet az elmúlt év­ben alkalmaztak először a kö­zös gazdaságban. A kukoricánál például hol- dankint 20 mázsa volt a terv. Minden megtermelt egy má­zsáért 0,8 munkaegységet írtak a javukra, a 20 mázsán felüli termésnek viszont a 4o száza­lékát kapta meg a tsz-tag. Hó­dos Mihály például két hold kukoricát vállalt. A tervezett 40 mázsa helyett 73,5 mázsát szedett le. A 40 mázsa után 32 munkaegységet írtak a javára a többlettermelés 40 százalékát pedig prémiumként vihette ha­za. Prémium fejében 11 vagon kukoricát osztottak szét a ta­gok között. fiút. A gyerek felordított, hát- raugrott, megtorpant egy pilla­natra, az anyia még látta, hegy orrát elönti a vér, hirte’en fel­lobbant benne a szánalom is, aztán csak azt érezte, hogy megtántorodik a kapott pofon­tól. Megütötte, visszaütötte a fia. — Engem ütött meg? Hát tudja meg, én vettem el a va­cak százasát. Kellett. Semmi köze hozzá, hogy mire. Én se kérdeztem, hogy a szeretőire mennyit költ. Érti? Az ajtóban még visszafordul* a fiú, szipogva, véres orrát lö- rölgetve: — Azt hiszi, nem tudom... Azt hiszi, mert bedug a másik szobába aludni, nem hallok sem­mit? Maga a szégyentelen. Igenis. Még hallotta, amint becsapta a konyhaajtót és hallotta ro­hanó lépteit is. Aztán egyedül maradt. Tel­jesen egyedül. Gy. G­Fűszerpaprikából egy-egy csa­lád 800 négyszögölnyi terület megművelését vállalta. Minden mázsa paprika után — a minő­ségtől függően — 0,6, 0,8, illetve 1 munkaegységet írtaik a terme­lő javára, s megkapta a vállalt terület hozamából származó be­vétel 5. a terv szerinti 20 már- zsát meghaladó termésmennyi­ségnek pedig az 50 százalékát A 36 holdon termesztett fű- szerpaprika az azelőtti év 12,3 mázsa holdanként átlagtermé­sével szemben, az elmúlt gazda­sági évben 25.4 mázsa átlagho­zammal fizetett. A közös gazdaságnak 73 hald termőszőlője van családi műve­lésben. A szőlők megmunkálá­sa régebben örökös gondot je­lentett; éveken át jó termősző­lők maradtak parlagon. Míg 1960-ban 8,75 mázsát hozott a szőlő minden holdja, a rákö­vetkező esztendőben — a csalá­di művelés első évében — 15.47 mázsa, 1962-ben pedig, a 40 szá­zalékos fagykár ellenére is, ke­rek 16 mázsa volt az átlagter­mésük. Nemrég közgyűlési ha­tározatot hoztak, amelynek ér­telmében egy-egy család leg­alább három évi művelésre ve­szi gondjaiba a szőlőt. így biz­tosítottnak látszik a gondosabb kezelés, s a művelésben részt­vevő családok érdekeltsége is jelentősebb. Az ösztönző módszereket a közös gazdaság vezetőire is a bevétel és kiadás alakulásának megfelelően alkalmazzák. J. T. fl?um!nrum cső a bífírnlftoz Kecskeméten a Fém- és Vas­ipari Szövetkezet komoly segít­séget nyújt idén az OKISZ és az állami ipar exportrendelései­nek teljesítéséhez. Üzemükben 14 millió forint értékű alumí­nium csövet dolgoznak fel a csőbútorgyártó szövetkezetek és a gépgyártó ipar kérésére. KILENCEDIK éve dolgozik a gazdaságban. Madarasi születé­sű, a Kertészeti. Technikumot Eaján végezte. Az üzemegység vezetését tavaly tavasszal vette át. A törpegyümölcsösre terelődik a szó, amelyről a fiatal kertész nagy szakértelemmel beszél: — Nem új dolog ez. én már a technikumba is tanultam ró­la. A homokon történő elterjesz­tésében mégis sokat kellett fá­radoznunk, hiszen a gondozásá­nak a módszerei mások, mint a hagyományos gyümölcsösé. Itt négy évvel ezelőtt kezdtük el a telepítését, de már 350 holdon terül el, s 1965-ig még újabb 210 holdon létesítünk. A meg- lévőek egy része termőre for­dult, s állandó munkásaink olyan szaktudással gondozzák mintha már harminc éve csak ezt csinálnák. A szép ültetvény tavalyi ter­mésének nyolcvan százalékát exportálták. Kilónként több mint hat forintot jövedelme­zett. Ám télen is megköveteli a munkát: trágyát hordanak rá, majd februárban téli permete­zéssel védik a lisztharmat ellen, A kertészek pedig — köztük az üzemegység vezetője — rend­szeres szakmai előadásokat tar­tanak a dolgozók részére. S G RAC7A István, hozzá ha­sonló fiatal agronómustársaival együtt amikor csak teheti, a „területet” járja, motorkerék­páron. Azzal jár ki Ágasegyhá­záról is. minthogy ott építtetett lakóházat. Otthon érzi magát a termővé tett, s az egyre szépü­lő homoki vidéken. H. D. 28 éves Gracza István már a ta­vaszra gondol. Nagy munkában találjuk: az üzemegység mun­kásaival köti az éves szerződé­seket. Az idén is hetvenen dol­goztaik itt, jó részűik állandó munkás, s közülük is már tízen szerezték meg a szakmunkás- képesítést ÁGASEGYHÁZA RÓL Izsák felé haladva ki ne csodálná büszkeséggel az út baloldalán a végtelenbe terjeszkedő körülke­rített törpealmást? Az Izsáki Állami Gazdaság szemet gyö­nyörködtető gyümölcsöse ez, kü­lönösen ősszel, amikor a lehaj­lított ágakon szinte „fürtökben” pirulnak az almák. Most kopárak a. fák, alacsony törzsüket gyékénytakaró védi, de a kertészük, a gazdaság 2-es számú üzemrészének vezetője, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom