Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

Megyénk 1962. éri legjobb atlétikai eredményei A dobószámokba« nem mutatko­zott visszaesés, sőt egyes területe­ken javulás is látszik. A súlylökésben nem sokat válto­zott a helyzet, csak a hátsóbb ré­giókban mutatkozik némi javulás. A diszkoszvetésben jelentősen javult az átlag, annak ellenére hogy Mi­hályi! kerek három méterrel ma­radt el 1961-es csúcseredményétől. — Gerelyhajításban Marity két és íél méterrel megjavította a megyei csúcsot és mögötte az átlag is ja­Sportvezetők a tatai edzőtáborban A Magyar Testnevelési és Sport Tanács január 28-a és február X-e között ötnapos ed­zőtábort rendez az ország sport­vezetői részére. Az edzőtáboron Kecskemétről Borszéki Lajos, a megyei TST elnöke, László Jó­zsef és Szabó Gyula, a megyei TST elnökhelyettesei vesznek részt. vult. — Kalapácsvetésbe« változat­lanul rossz a helyzet. Súlylökés (megyei csúcs: Mihályi! János, Bajai Építők, 17,34.) Mihály« J. B. Építők 15,86 Bruncsák A. KTE 13,54 Katies K. (i) B. Építők 13,37 Deli F. B. Építők 12,61 Fehér G. Balotaszállás 12,55 Paczolai G. (i) Kkfházi VM. 12,48 Diszkoszvetés: (megyei csúcs: Mi­hály« János, B. Építők, 47,94.) Mihály« J. B. Építők 44,89 Takács J. Kai. Honvéd 42,45 Kovács S. (i) B. Építők 41,04 Piros L. Kai. Honvéd 40,25 Marity J. B. Építők 38,62 Gerelyhajítás (megyei csúcs: Ma­rity János, B. Építők, 65,71.) Marity J. B. Építők 65,71 Hertelendi A. (i) B. Építők 58,02 Takács J. Kai. Honvéd 52,28 Szundi I. (i) K. Mg. Techn. 51,40 Grossán P. KTE 51,20 Hegedűs Gy. B. Építők 50,64 Kalapácsvetés (megyei csúcs: Zsi- vóczky Gyula, F. Vasas, 52,46.) Katies K. (i) B. Építők Tszlai J. B. Építők Ocskó I. B. Építők Bervinkl M. fi) B. Építők Szabó J. B. Építők TST e'nökséqi ülés .«alocsán A Kalocsai JTST január 25- én a járási tanács tanácstermé­ben rendezte meg első idei ki­bővített elnökségi ülését a kö­vetkező napirendi pontokkal: 1. 1962. évi statisztikai jelentések értékelése. 2. Az 1963. első ne­gyedévi munkaterv megvitatá­sa. 3. Az 1962. évi Kilián-moz- galom eredményeinek ismerteté­se és további fontos sportfel­adatok szerepeltek. A jelenle­vők a beszámolókat elfogadták, majd utána néhány időszerű problémát vitattak meg. A Kilián Testnevelési Moz­galommal kapcsolatban megálla­pították. hogy Kalocsán egyre nő a résztvevők száma. A moz­galomra 1962. év végéig 1746 férfi és 720 nő jelentkezett. Vagy­is összesen 2466 fő. Ezek közül 363-an az elmúlt év második felében. — 1962. második felé­ben húsz előkészítő alapfokú, 63 előkészítő felsőfokú, 213 vas- és 15 darab bronzjelvénvt ad­tak ki, vagyis összesen 311 da­rabot. Ezzel az eddig kiadott jelvények száma Kalocsa váro­sában és a járás területén Prt darabra nőtt. 45.44 43,40 38,78 38,54 36,32 A munkaértekezleten a kö­vetkező előadásokra kerül sor: A magyar testnevelési és sport- mozgalom 1962. évi eredményei és 1963. évi feladatai. A test­A Kslscsa! Kinizsi őszi rzerplése n rIB lll-őan 10. Kalocsai Kinizsi 15 5 5 5 28 36 15 50 °/o nevelési és sportmozgalom szer­vezési és káderkérdései. A test­nevelési sportmozgalom mód­szertani, agitációs és propagan- dákérdései. A testnevelési és sportmozgalom gazdasági léte- sítménykérdései. Az iskolai testnevelés és sportkáderképzés, valamint a tudományos munka kérdései. Jelöltünk Borszéki Lajos elvtársat, a Megyei Testnevelési és Sport Tanács elnökét megyei tanács­tagnak jelölték bajai választói. Végleges, hogy a budapesti Műkorcsolyázó és Jégtánc EB- ről 18 ország 21 tv-állomása ad helyszíni közvetítést. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok ABC tv-adója az adást tele-magnóra rögzíti és azt re­pülőgéppel küldik az óceánon túlra. A tv közvetítései egyébként b következő időpontokban ke­rülnek sorra: Február 6: 19.25: Párosbaj­nokság második futása kb. 21.30 óráig. Február 7: 20.25: Férfiak sza­badon választott gyakorlatai­nak bemutatása kb. 21.40 óráig. Február 8: Rendkívüli adás keretében 18.55 órától a jégtánc szabadon választott táncai kb. 20.45 óráig. Február 9: 18.25 órától a nők Szabadon választott gyakorla­tai, kb. 21.25 óráig. Február 10: 16.55 órától a gá­öszintén szólva nehéz szívvel en ved tűk a Kalocsai Kinizsit NB III-as útjára. Aggodalmain­kat az első négy forduló iga­zolni Is látszott, hiszen a csa­pat, a két-két első vidéki és ott­honi mérkőzése után két pont­tal és 7:17-es gólaránnyal az utolsó előtti helyen tanyázott. Ezután jött a fordulópont. A kalocsai csapat hatalmas aka­raterővel küzdve Nagykanizsán legvőzte a Bányászt. Maid több értékes döntetlent kiharcolva állandósította a maga számára a 10—11. helyet. Az első hazai győzelem azonban sokáig vára­tott magára. Csak a 11. fordu­lóban sikerült otthon tartani mind a két pontot. Végered­ményben a csapat ősszel a 10. helven végzett 50 százalékos eredménnyel, ami sikeresnek mondható, ha figyelembe vesz- szük. hogy négy döntetlen mér­kőzésén a 90. percben kapták az egyenlítő gólt. Ha a csapat jól használja ki a hosszúra nvú- ló téli pihenőt és a rajtra fel- készülten áll ki. akkor további szén sikereket értet el a csa­pat. annál is inkább, mert ta­vasszal nyolc mérkőzést játszik otthon. A kalocsaiak otthonukban még veretlenek és vidéki ered­ményük sem olyan rossz. Ez ki­derül az alábbi kettéosztott táb­lázatból is. Odahaza 7 3 4 — 1S:11 1# W>!, Idegenben: S 2 1 5 13:25 5 SPf, A csapat 18 játékost szere­peltetett. ami nem mondható soknak. Főleg az F—í évad má­sodik felében kováasolódott ösz­laest keretében az Európa-baj- nokok parádéja. Csaknem biztosra vehető, hogy a benevezett országok 101 férfi és női versenyzője ott lesz a rajtnál. Vasárnap bonyolították le a kecskeméti városi sakkbajnok­ság harmadik fordulóját. A mér­kőzések fele döntetlenül végző­dött. Eredmények: Törteli—Mor­vái 1:0, Körösi 1.—Pápai 0,5:0,5, ifj. Mészáros—Miklós 0,5:0,5 Nagy—ifj. Virágh 0,5:0,5. Dudás —Mihályi 1:0. Kádár—Andrási függőben. A bajnokság állása a harmadik forduló után: Körösi I, Nagy. Törteli 2.5:2,5. Dudás sze az együttes. Mind a 15 mér­kőzésen szerepelt: Horváth. Ta­mási, Bartal. Sipos II. — Boda, Vatai 14, Bolváry 13, Kovács 11., Romsics 12, Kovács I. 10, András, Bálint 6. Schurmann 5, Karagity. Ladjanszky, Miskei 3, Halász, Petrovics 2 mérkő­zésen játszott. — A leggyak­rabban a következő összeállí­tásban állt fel a csapat: Ko­vács I. (Schurmann) — Bolvá­ry, Horváth, Bálint — Tamási, Romsics. — Boda, Bartal, Sipos 11., Vatai, Kovács II. (András). A csatársor a csoportban har­madiknak a legtöbb gólt lőtte. Ezzel szemben a védelem is eléggé „gólképes” volt, főleg a rajtnál, amikor is az első ötfor­dulóban nem kevesebb, mint húsz gólt kapott. Érdekes, hogy a csatársor csak az utolsó mér­kőzésen vesztette el góllövő készségét, addig minden mér­kőzésen megrúgta a csapat a maga gólját. Igaz. meg is kap­ta. Csak az utolsó előtti fordu­lóban tudták kapujukat góltól mentesíteni. — A csapat góllö­vői: Bartal 8, Vatai 6. Kovács II. 5, Sipos II. 3. András. Tamá­si 2—2, Boda, Miskei 1—1. Megyei asztalitenisz- játékvezetői tanfolyam A Bács-Kisikun megyei Asz­talitenisz Szövetség játékvezetői és versenybírói tanfolyamot szer­vez. A tanfolyamon mindenki részt vehet, aki e sportágat is­meri. aktív versenyző, vagy pe­dig már visszavonult a verseny­zéstől és játékvezetőként szeret­ne tovább működni. A tanfolyam öt hétig tart. Elő­adás minden héten csütörtökön a Megyei Testnevelési és Sport Tanács hivatalos helyiségében, Kecskeméten a Városi Sportpá­lya épületében. Jelentkezés e címen, vagy pe­dig személyesen január 31-én. csütörtökön délután 5 órakor a kecskeméti Városi Sportpályán. 2, Kádár, ifj. Mészáros. Pápai 1,5:1,5. A vasárnapi nappal megindul­tak a kecskeméti járás csapat­bajnokságai is. Már az első for­duló igen szoros küzdelmet ho­zott a következő eredmények­kel: Izsák—Lajosmizse I. 2:2, Lajosmizse II.—Kerekegyháza 2:2, Felsölajoß—Lakitelek 3:1. r*ir>-M~w>nnjW' A Műkorcsolyázó és Jégtánc Európa-bajnokság hírei Tömör a mezőny a kecskeméti városi sakkbajnokságon Megjelent az általános iskolai reform-tan terv Elhagyta a nyomdát am általános rrform- tankönyv, am ötödiké» Élővilág A Művelődésügyi Miniszté­riumtól kapott tájékoztatás szer/nt füzetalakban a napok­ban megjelent az orosz nyelv, a számtan-mértan, a gyakorlati foglalkozás és az osztályfőnöki órák V—Vili. osztályos új tan­terve, valamint — külön kö­tetben — az alsótagozati tan­terv. Folyamatosan a többi tan­tárgy tanterve is kikerül a nyomdából. A tantervi füzetekből több mint százezer, az alsótagozati kötetből pedig mintegy 30 000 példányt küldenek a megyékbe, hogy szétoszthassák az iskolák­nak. Közölték még, hogy már­ciusban egybekötve megjelenik a teljes tanterv is, amellyel szintén ellátják az általános is­kolákat, küldenek a középisko­láknak is, valamint az oktatás­ügyi munkát irányító tanügy- igazgatási dolgozóknak. A készülő általános iskolai reform-tankönyvek közül már elhagyta a nyomdát az V. osz­tályos Élővilág, amely nagyala­kú, kemény kötésű és számos érdekes, színes illusztrációt tar­talmaz. (MTI) Smerkesmtői övenrlrk B. P., BÁCSALMÁS: Versei ked- vesek, de — inkább emlékkönyvbe valók, mint napilapba. Vasutak — 500 km/óra sebességgel 1962-ben Münchenben a vi­lág vasúti társaságainak képvi­selői nemzetközi értekezletet tartottak. Ezen a kongresszuson vetődött fel a városok közötti forgalom új távlatainak kérdé­se. Ma a légiközlekedés egyre nagyobb vetélytársat jelent a vasút számára, hogy a verseny­ben lépést tudjanak tartani, két kor a Hovercar 1 óra 40 pere alatt teszi meg az utat. A Ho- vercamak további előnyei is vannak: oszlopokon nyugvó pá­lyaszerkezete ugyan drágább* mint a közönséges vasutaké, de ugyanakkor — mivel teljesen elkülönítve kell felépíteni — csökkenti a balesetveszélyt: a Hovercar pályaszerkezete ugyan­Baloldalt a Hovercar. jobboldalt a Levacar légpárnás kocsik metszeti képe. Figyeljük meg a Levacar belsejében rajzolt nyila­kat, melyek a levegőfilmet létrehozó légsugár betálálásának irá­nyát mutatják. dologra van szükség elsősorban: nagyobb sebességre és a magas­fokú automatizálásra. Csak néhány példát az újabb elgondolások közül: A Német Szövetségi Vasutak ex presszó tvonalat akar építeni Hamburg és Hannover között. Ezen a pályán a szerelvények tervezett sebessége elérné a 200 km /órát. Japánban a két nagy­város. Tokió és Osaka között 250 km óra sebességet biztosító sínrendszert építenek és nem sokkal marad el amögött a fran­cia vasutak Basel—Mülhausen— Strassburg között haladó kor­szerű szerelvényeinek sebessége. Ügy látszik azonban, hogy az említett értékek túllépése ma már egyre nehezebben megy, s éppen ezért új technikai megol­dásokra van szükség. Angliában dolgozták ki a légpárnás ha­jókkal folytatott eredményes kí­sérletek nyomán a légpárnás vasúti motorkocsi, a Hovercar tervét. A számítások szerint a várható haladási sebesség 300 és 500 km/óra közötti lehet. Az új- típusú motorkocsinak nincsenek kerekei. Hajtóművei sürített le­vegőt állítanak elő és ezzel mintegy 10—15 cm vastagságú témámat alkotnak. Ezen a légpárnán igen csekélv súrlódással haladhat a kocsi. Természetesen kerekek hiányá­ban a Hovercar pályaszerkezete is újszerű lesz — ezt rajzunkon mutatjuk be olvasóinknak. — Egyelőre 150 személyes motor­kocsikat terveznek. 500 km/óra csúcssebességgel. Mit jelent a gyakorlat szempontjából ez az érték? Angliában, ahol az első Hovercar-pálya épül majd. a ’ondon—edinburghi távolság megtételére, a expresszvonat­nak 7 órára van szüksége, re- nütőgéooel ugyanez az út — fi­gyelembe véve a városközpont és a repülőtér közti távolság megtételére szükséges időt — mintegy 3 és fél óra. Ugyanak­is mentes a közutakkal való ke­reszteződésektől (az oszlopokra épített pályát az utak felett ve­zetik át.) A Hovercarhoz ha­sonló megoldás a képünkön ugyancsak bemutatott Levacar, amely azonban a közönséges vasúti sínekhez hasonló szerke­zeten halad: a sínszálat minden oldalról légfúvókák veszik kö­rül és az általuk betáplált leve­gő körülbelül 1 cm vastag „le­vegőfilmet” képez a sín körül. A végső cél itt is az, hogy a motorkocsi minél kisebb súrló­dással haladjon. Felvetődik még a kérdés: ke­rekek hiányában milyen hajtó­mű biztosítja a jármű előreju­tásét? Itt több lehetőség kínál­kozik: a hagyományos légcsava­rok, továbbá sugárhajtóművek alkalmazása, a legkorszerűbb megoldás azonban az úgyneve­zett „lineáris vil lamosmotor”; Ennek működése a közönsége* háromfázisú indukciós aszink­ron motorokéhoz hasonló. Kép­zeljük el azonban a motornak mind a forgó-, mind a tekercs- rendszerrel ellátott állórészét kiterített (síkba kifejtett) for­mában. Az elektrotechnika tör­vényei ilyen „kiterített”, vagyis „lineáris” motor esetében is ér­vényesek: az álló és a — most már csak kéoletesen mondhat­juk — „forgó” rész között a vil­lamosáram nyomán most is lét. reiönnek elmozdulást biztosító erőhatások. A légpárnás jármű­veknél ilyen lineáris motorokat használnak: a sínszál képezi a síkba terített forgórészt, míg a sínszálat kétoldalról ugyancsak síkba terített, és most a motor­kocsi alvázára szerelt tekercs­rendszer fogja közre. A tekercs- rendszer (ez volt korábban a normális villamosmotor állóré­sze), valamint a sfnszál között a tekercsben keringő áram hatá­sára létrejövő erőhatások biz­tosítják a kocsi mozgását. Ügeti György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom