Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-26 / 21. szám
t9G3. január 26. szombat 3. oldal Havonta 50 hálógarnitúra Egy éve új iparteleppel gazdagodott Kecel község. A volt malomépületben a Bács-Kiskun megyed Faipari Vállalat megkezdte egy bútorüzemszervezését. A telep bővítésére, az egész épület átvételére csak idén kerül sor, de a szorgalmas munkásgárda szaktudásával máris számol a vállalat vezetősége. Rájuk bízták az új típusú, modem vonalú fényezett hálóbútorok sorozatgyártását. Az eddig készített kétajtós Kőbányai szekrényeken Fiedler Já_ nos, Zsebd Péter művezető és Tótyik István szakmunkás most végzik az utolsó simításokat. lill vw A gépműhelyben és a kézi műhelyben azonban máraz éj hálógamitúrák sorozatgyártásának előkészítésén dolgoznak. A szekrények ajtó- és oldallapjainak készítésért farácsbetét biztosítja a ragasztott felületek egyenletes felfekvését, s ez egyben meggátolja, hogy a bútorlapok vetemedjenek. A tervek szerint, ha a sorozatgyártás megindul, havonta 50 garnitúra szobabútort ad a kereskedelemnek a keceli üzem. Képünkön: Bodnár József asztalos és Damm Erzsébet a farácsos bútorlapokat ragasztja. (Pásztor Zoltán felvételei.) Az előirányzottnál 24 ezer mázsával több húst adtak Pénteken termelési tanácskozás keretében került sor aBács- Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat múlt évi tevékenységének értékelésére. Részt vett a tanácskozáson Szekeres H. Imre, fez Élelmezésügyi Minisztérium 'Adatforgalmi Igazgatóságának (osztályvezetője és Magony Imre, fe megyei tanács felvásárlási osztályának vezetője is. Nagy József igazgató ismertette a vállalat árutermelésének (alakulását. Megállapította, hogy 4962-ben ségével szemben 1962-ben a felvásárolt sertéseknek már a 98 százaléka szerződéskötésből származott. A felvásárlási tervek teljesítését elsősorban a szerződéskötések tették biztonságossá. Az exportáruk átvételét és szállítását, továbbá az állami gazdaságok hízóalapanyaggal történő ellátását idén a vállalat végzi, s emellett a tsz-ek ilyen igényeit is változatlanul kielégíti. Eredményes talajfavítási kísérletek Megyénk szántóterületének több mint a fele homokos talajú, a kedvezőtlen állattartási viszonyok miatt azonban egyelőre nincs meg a lehetősége, hogy a szántóföldi növény- és gyümölcstermesztéshez az istállótrágya-szükségletet megfelelően ki lehessen elégíteni. A hiány pótlása végett a Dél- Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet irányításával, s a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemgazdasági és nagyüzemi kísérleti csoportjának közreműködésével több közös gazdaságban a homokos talajok lignittel, valamint lápfölddel történő javításával kísérleteznek. A tőzegbányatermékeket — amelyeket istálló- és műtrágyával egészítettek ki — díjmentesen kaptáit a kísérletezést lehetővé tevő termelő- szövetkezetek. A homokjavítási módszert a kecskeméti Rákóczi és Vörös Csillag, a kaskantyúi Kossuth és a városföldi Petőfi Termelő- szövetkezetben alkalmazták, mégpedig oly módon, hogy a talajjavító anyagot 32—,38 cm mélyen szántották alá. Az elmúlt esztendő végén elvégzett értékelés során megállapítást nyert, hogy amíg a szóban levő anyagokkal nem javított talajú táblák egy-egv holdján kukoricából 8,24 és 16.9, addig a javítóanyaggal .,kezelt” táblákon 10.2 és 30,07 mázsa volt a legkevesebb, illetve a legtöbb termés. A kaskantyúi Kossuth Tsz-ben például a csak lápföldet, lignitet és műtrágyát kapott tábláról holdanként átlag 29.75 mázsa kukoricát takarítottak be. A csak műtrágvá- zott táblákon 8,2—16.9 mázsa volt a termésátlag. Az eredményekből látható tehát, hogy a javítóanyagok hatása kielégítő volt. A következő évek során utóhatásukat is megvizsgálják, amikor rozsot, majd újból kukoricát termesztenek a kísérleti táblákon. Kísérletek folynak a lignit és lápföld talajjavító hatását illetően több újtelepítésű gyümölcsösben és szőlőben is. Itt 70— 80 cm mélyen szántották alá a javító anvagot. A városföldi Petőfi Tsz-ben a gyümölcsös — magyar kajszi — telepítése ily módon már megtörtént, a kecskeméti Vörös Csillagban nedig tavasszal a szőlő telenftésére kerül sor javított talajú területen. A nép jelö tje Aas iassáki „GUI Balsa" Negyvenévesnek látszik, s kiderül, hogy elmúlt ötven. Bizonysága ez annak, hogy nem a tétlenség fiatalít, hanem a munka. Mert neki, K. Szabó Sándornak, az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet elnökének, mióta az eszét tudja, bőven kijutott belőle. Típusa az izsáki parasztnak, akit a szorgalom, törekvés jellemez. 1947-ben, 35 éves korában szerezte meg a kertészsegéd-bizo- nyítványt. A zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztésnek, valamint a faiskola gondozásának a tudnivalóit több tanfolyamon, majd a „hírős” városban sajátította el, s kertészkedéssel tartotta el a családját. Találóan nevezték el a falu határánál jóval tágabb körben is „izsáki Gül Babának”, azaz a rószák atyjának; messze vidéken megcsodálták rózsakreációit. Kertésszé nevelte egész családját, feleségét, s a gyermekeit. Kislánya Szegeden elvégezte a kertészeti technikumot, s most a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet munkatársa, idősebbik fia vegyipari technikumot végzett Veszprémben, s jelenleg másodéves hallgatója a kertészeti és szőlészeti főiskolának, talajvegyész lesz belőle; következő fia Cegléden, a kísérleti intézet gyümölcs' ;sz- tályán ipari tanuló, s minden bizonnyal az általános iskolás legkisebbik is tiszteletben tartja az immár családi hagyományt. Régóta köztiszteletben álló ember Izsákon K. Szabó Sándor, aminek bizonysága, hogy amióta megalakult a községi tanács, őt mindig tagjai sorába választották; volt községgazda, s három éven át vb elnökhelyettes is. Ekkor fordulóponthoz ért Izsák, átszervezték a mező- gazdaságot. A fordulóponton azonban ütközőpont is van. ö annak érezte magát hivatali posztján, s lemondott elnökhelyettesi tisztéről, egy évig a tanács kertésze lett. Ez az időszak az volt számára, mint a bornak a kiforrás periódusa. De segítették. Mellé álltak a kommunisták; a járási párttitkár is nemegyszer személyesen felkereste — s a bor aranylóvá forrt: K. Szabó Sándor a termelést illetően is visz- szavonhatatlanul közösségi emberré vált. Pontosan két esztendeje a négy és fél ezer holdon gazdálkodó, 1300 hold szőlővel renVárhidy Imre mezőgazdasági mérnök A szocialista brigád címért A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál lóét női brigád tűzte ki célul a szocialista cím elnyerését. Az egyik Belubdn Alekszejné és héttagú brigádja, amely nemcsak a 7-es műhely, hanem a vállalat egyik legjobban dolgozó kollektívája. A brigádvezető 120 százalékot teljesít. Társainak évi átlaga 112 százalék. Igen sok jót mondanak Ludá- nyi Péterné brigádjáról is. Az előírt normát rendszeresen túlteljesítik, kezük alól kifogástalan gyártmány kerül ki. delkező Sárfehér Tsz ezer gazdája elnökévé választotta. Nem bánták meg. Vezetésével a százalékos művelés után járó részesedést átszámítva már az első év végén 69 forintot fizettek egy munkaegységre s két és fél millió forintot tartalékoltak. Tavaly a fagy alaposan megrongálta a termést, de az azelőtti 28-cal szemben így is 17 mázsa szőlőt takarítottak be egy-egy holdról. A tervükben szereplő 8,5 millió helyett 12,5 millió forint értékű árut adtak ,5t az elmúlt évben, mégpedig úgy, hogy a háztáji termést is az állami felvásárlónál értékesítették. Az állam 300 ezer forint értékű kedvezménnyel viszonozta az áru- termelési terv túlteljesítését. Hosszúi v- hogy mi mindennel gyarapodott a közös két év alatt, s mit tervez erre az évre, mindez más témához tartozik. Azt azonban le kell írni, hogy a tavalyi munkaegység-érték, ismét a százalékos részesedés átszámításával, a természeti csapás ellenére is, egy-két forinttal több ötveonél. Ö, az elnök, azt mondia, hogy a fejlődés a szövetkezeti gazdák határtalan szorgalmának (a fagy sújtotta szőlőt is hiánytalanul megművelték), a vezetők közötti teljes összhangnak köszönhető, — de mindenki tudja, hogy az eredmények az ő szaktudását, lelkes odaadását. irányító képességeit is tükrözik. Szívvel-lélekkel munkálkodik a tsz, s mint a helyi tanács végrehajtó bizottságának tagja, az egész közsé? felvirágoztatásán. Éppen ezért nemrégiben egy akarattal megyei tanácstagnak jelölték... Tarján Irtván Száz asszony üdülni ment... A tataházi Petőfi Tsz vezetőség-e, amellett, hogy okos gazdálkodással kedvező Jövedelmet biztosított tagjainak, nem feledkezik meg a szociális követelményekről sem. Ezt bizonyítja, hogy a most lezárult gazdasági évben a tsz-ből száz asszony üdült öt napig Harkányiürdőn, a jól dolgozó fiatalok közül pedig jutalomképpen tizenhármán vettek részt külföldi társas- utazásban. amelynek során némelyek közülük a Szovjetunió és Csehszlovákia, többen pedig Bulgária természeti szépségeivel ismerkedhettek meg. 19 százalékkal több sertést és 12 százalékkal több szarvasmarhát vásároltak fel, mint az előző évben. fennek nagy részét — 35 ezer, Illetve 17 ezer mázsát — a termelőszövetkezetekből történt felvásárlás tette ki. Megyénk a népgazdaság húsellátásához közel 24 ezer mázsával magasabb mennyiségben járult hozzá, mint ,*zt a minisztertanácsi terv előirányozta. Elősegítette az árutermelés növekedését az a tény is, hogy * vállalat közel 40 ezer süldőt és 4500 növendék- és tovább- hizlalásra alkalmas szarvas- marhát adott át a tsz-eknek. A szerződéses árutermelés előnyeit bizonyítja, hogy a korábbi tévék 50—60 százalékos mennyiJoggal lélegzett fel csütörtökön este több százezer televízió néző a kép. ernyő előtt, miután az NDK-produkcióban készült kitűnő televíziós filmet: Gyilkosság Gata- way-ben, második részét végigizgulta. Végre, tört ki az egész országban több százezer torokból — végre megvan a gyilkos. Én is nagyon örültem ennek, kedves olvasónk, az alábbiakban elmesélem, hogy miért. Szerdán közeli szomszédom, Fracsek, felkeresett és lelkesen magyarázta: — Képzelje, a vállalatunknál fogadásokat kötöttek. Valiska főkönyvelő szerint a kormányzó a tettes. — Szerintem a doktor a gyilkos — vágtam közbe. — Ugyan, kérem — háborodott fel őszintén Pracsek. — Ezt mondja a bérelszámoló is. Mondtam is neki, hogy maga pancser. Nem ért a kriminalisztikához. Szerintem a rendőrfelügyelő a gyilkos. Pontosan azért vezeti olyan lelkesen a nyomozást, hogy elterelje magáról a figyelmet. — Ez marhaság — válaszoltam. — Ügy látszik, maga sem olvasott életében detektivregényt. Az orvos a gyilkos és kész. — Mi? — hördült fel Pracsek. — Maga is pancser. Ezzel elrohant. A szerkesztőségben már a kora reggeli órákban egymás után csengett a telefon. — Itt Bakó Gyöngyike beszél — sipította egy vékony gyerekhang. — Szerkesztő bácsi szerint ki a gyilkos? — A mindenedet — kiabáltam a telefonba — hány éves vagy? — Tíz. — Hát nem tudod, hogy ezt a filmet csak tizenhat éven felüliek nézhetik? — Tudom, szerkesztő bácsi kérem, de anyuka azt mondta, hogy én is nézzem végig, mert esetleg lesznek olyan részek, amit nem ért és majd én megmagyarázom. — Az any... — csaptam le a kagylót. Újból telefoncsengetés. — Halló, szerkesztőség? Szia — mutált egy kamaszhang. — Mit gondol, ki volt a tettes. Szerintem a szőke baba, akinek a férje kajoltaaz áldozatot. Aztán féltékenységből beleeresztett egy golyót. Mi a véleménye. He, he ... Hogy mit válaszoltam erre, azt nem írom le. Ügy dél körül egy öreg nénike tipegett be botra támaszkodva. — Drága fiam — mondta —, te bizonyára tudod, ki a gyilkos. A kis unokámmal már annyit vitatkoztunk. .. — Drága nénike... —* kezdtem volna, de 6 indulatosan közbevágott. — Azért jobb, ha nemi mondod meg, mert akkor nem lesz miért izgulni. Azzal otthagyott. Hát kedves olvasónk most már bizonyára megérti, hogy miért örültem én is, hogy fény derült a tettes személyére. De a Pracseknek azért még megmondom a masamét — |
