Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-04 / 2. szám
Jobb takarmányhasznosítás, olcsóbb hizlalás, egyre szakképzettebb grndozók a jánoshalmi tsz-közi sertéshizlaldában Jánoshalma hovatovább a tsz_ közi vállalkozások „fővárosa” lesz. A község hét termelőszövetkezete az ősszel közösen fogott hozzá a szőlő és gyümölcsös telepítéséhez, minekelőtte sertéshizlaldát létesítettek. Bucsi Gábor, a közös vállalkozások igazgatója az utóbbi létesítményről a következőket mondja: — Két és fél ezer sertés van most a hizlaldában. Minden 300 jószágra jut egy gondozó, akik fizetésüket teljesítményűk szerint kapják, függetlenül a tsz-ükban érvényes munkaegységtől. Jövedelmük alakulásában közrejátszik a ráhizlalt súly, valamint a takarmányhasznosítás mértéke. Havi átlagkeresetük jelenleg 1300—1400 forint. A nevelés, a hizlalás egyelőre még hagyományos módszerekkel történik, de a nemrég elkészült villany- és vízvezetékhálózat lehetővé teszi a hizlalás gépesítését. A takarmány keverése légmentesen záró edényben* gépi erővel történik, majd három-négy atmoszféra nyomással továbbítjuk az etetőkhöz. Reggel és délben ezen a módon kapják az állatok a nedves darát, az esti szárazadagot pedig őrletetekből. Az önitatós rendszer építése is a befejezéséhez közeledik. Azzal, hogy a kifutóban való etetést mellőzzük, a takarmányhasznosításban legalább 2—3 százalékos megtakarítást érhetünk éL A maximális gépesítéssel elérjük. hogy nemsokára a mostani 300 helyett. 1200 sertést lát majd el egy-egy gondozó. Amellett, hogy az eddigi tartási viszonyokhoz képest mintegy 40—50 százalékkal olcsóbb a hizlalás, a koncentráció egyszerűbbé és biztosabbá teszi az állategészségügyi ellenőrzést is. Gazdasági előny még, hogy az értékesítés így, egy kézJavitó-szolgáltató éves tervét már szeptemberben teljesítette a Solti Vegyes és Építőipari Szövetkezet. A tagság a pártkongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy év végéig félmillió forinttal több szolgáltatást végez a tervezettnél. A szövekezet dolgozói állták szavukat, így méltán dicsekedhetnek azzal, hogy össztermelést értéküknek 50 százalékát a javító-szolgáltató tevékenység és a lakosságnak végzett építőipari termelés képezi. Képünkön: munkában az asztalosok, Homo Sándor és ifj. Joó Lajos. ben tartva, lényegesen könnyebb feladat. A gondozók pedig — akárcsak az ipari munkások — specializálódnak. Építjük már a 600 sertést befogadó, új prototípusai hizlalót: majd pedig kocaszállást és elletöket, 30 vagonos magtárt és 65 vagon kukorica tárolására gó- rékat létesítünk — fejezte be tájékoztatását a jánoshalmi tsz-ek közös vállalkozásainak igazgatója. J. T. •00-000000000000Öíven ásásaiéit Ital több exportáru Megyénk szövetkezeti ipara eredményesen kereste 1962-ben az exporttermelés növelésének lehetőségeit. A javítás-szolgáltatás mellett ez a tevékenység első helyen szerepelt a szövetkezeti üzemek kongresszusi versenyválllaiásában. Ez és a hozzáértőbb vezetés eredményezte, hogy a Bács-Kiskun megyei KISZÖV már november végén eleget tett külkereskedelmi rendeléseinek. Az exporttermelés növelésében több szövetkezet külön is dicséretet érdemel. A Lajosmi- zsei Háziipari Szövetkezet közel hatmillió forint értékben gyártott különböző ecset és kefeárukat, valamint állványos ruhaszárítókat külföldi rendelésre. A Kecskeméti Ezermester Szövetkezet hárommillió forint értékben exportált üvegtechnikai szerszámokat, speciális vegyifülkéket és más laboratóriumi berendezéseket. A Kecskeméti Háziipari Szövetkezet kétmillió forint értékben készített lányka- és bébiruhákat, gobelint és más kézimunkát perzsaszőnyeget és norvégkesztyűt a külkereskedelemnek. A Kecskeméti Vegyes Szövetkezet kesztyűvarró részlege 1 millió 700 ezer forint értékű exportrendelésnek tett eleget. A Kiskunhalasi Faipari Szövetkezet pedig másfélmillió forint értékben szállított fa-tömegcikket Angliába és több nyugati országba. A megye szövetkezeti ipara 1962-ben ötven százalékkal több árut exportált, mint 1961-ben. Az exporttermelés összértéke meghaladta a 15 millió forintot. Vidám szártházó gyerekek a kecskémé« vasútkertben... (Pásztor Zoltán felvétele.) Parketta tízezer lakáshoz Az elmúlt esztendőben számottevően fejlődött az ÉM. Kecskeméti Parkettagyártó Vállalatnak a termelése. Az év végi gyors jelentések szerint 35 millió forint értékű árut állítottak elő az üzemben. Idén lényegesen többet vár tőlük az építőipar és a kereskedelem. Ismeretes, hogy a népgazdaság fejlesztésének 1963. évi' terve előírja: Állami és magánerőből több mint 50 ezer lakás épül az új esztendőben. E jelentős beruházás sikeres végrehajtása számol azzal, hogy a Parketta- gyártó Vállalat munkásgárdája és vezetősége eredményesen teljesíti az üzem felemelt termelési tervét. Üj erő, lendület, a gyár belső tartalékainak következetesebb feltárása szükséges ahhoz, hogy az idén 12 millió forint értékkel több padlóburkoló anyagot és más épületasztalosipari árut állítsanak elő. Az üzem dolgozói ezért úgy határoztak, hogy a VIII. pártkongresszus útmutatásainak szellemében tovább folytatják a szocialista munkaversenyt. A vállalat 1963-ban 250 ezer négyzetméter mozaikparkettát. 20 ezer négyzetméter normál méretű parkettát, 150 ezer négyzetméter hajópadlót. 100 ezer négyzetméter zsalutáblát és ezer köbméter különböző fenyőfűMeghazudtolja korát A z ágak között a friss decemberi szél csattogtatja bokáját, s a köd szakálla úgy lebeg az alkonyati szürkületben, mint törékeny, karcsú menyasszonyok fátyla. Szabadszálláson is az ünnepek utáni hangulat fogadja az embert, amint a kacskaringós utcákon járkál. Tiszta, rendes házak, szorgalmas, béke- és munkaszerető emberek. Amikor belépünk Lotti Károly házának udvarára, ugyanaz a megállapodott rend fogad bennünket, ami az egész községre jellemző. Bent a meleg szobában ebéd utáni pihenőjén tartja Lotti Károly, ami bizony belenyúlt a késő délutánba. De érthető ez, hiszen idős, nyugdíjas emberről van szó, aki egész délelőtt a ÍLenin Tsz-ben tevékenykedett, mint ellenőrző bizottsági tag és bizony elfáradt. Igen sokoldalú társadalmi munkát végez, s hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítják az elismerő nyilatkozatok, dicséretek. — öt éve vagyok tanácstag — mondja. — Négy éve pedig a pénzügyi, kereskedelmi és ipari állandó bizottság elnöke. Arra törekszem, hogy választóimat méltóan képviseljem a tanácsban. Igyekszem minél jobban megismerni problémáikat, gondjaikat. Ügy érzem, ez sikerül is. Többször keresnek fel tanácsért, felvilágosításért, s legtöbb esetben eredményesen tudok intézkedni ügyeik, ben. Persze, magam sem ülök karba tett kézzel, s várom, hogy mikor iönnek hozzám, hanem sok választómat kerestem már fel és hosszasan beszélgettem velük. Míg ezeket mondja, * “ egy nagy, gondosan összerakott iratcsomót vesz elő, s lapozgatni kezd benne. A korai szürkület tompa árnyai zuhannak a kis szobára, de így is megtalálja, amit keres. A Dunavecsei Járási Tanács 1962. szeptemberi beszámolóját veszi elő. — Az állandó bizottság, amelynek az elnöke vagyok, igen szép eredményeket tudott elérni mondja érthető megelégedéssel. — Nézze — mutat a pirossal aláhúzott sorokra —, mit írtak rólunk a beszámolóban. Olvasom: igen kiemelkedő munkát végzett a szabadszállási tanács pénzügyi és ipari állandó bizottsága. Ezért a járási tanács dicséretben részesíti a bizottság mindem tagját és külön a vezetőjét. Persze, nem ez az egyetlen elismerés, amiben Lotti .Károly részesült, mert hasonlóan nyilatkoztak tevékenységéről a szabadszállási Alkotmány és Lenin Tsz- ben is, ahol ellenőrző bizottsági tag. De a községi tanácsnál is ilyen értelemben beszéltek róla. — Mióta tanácstag vagyok, minden ülésen részt vettem. Legtöbbször meghívnak a vb- ülésekre is, ami igen jól esik. Az elmondottakon kívül van még egyéb társadalmi funkcióm is: kereskedelmi társadalmi ellenőr vagyok, s ez szintén komoly munkát igényel, de örömmel teszek eleget a követelményeknek, mert érdemes akarok lenni arra a bizalomra, mellyel választóink, a lakosság és a község vezetői megtiszteltek. Mézem a hetvennégy " éves embert. Járása, testtartása meghazudtolja korát. Nem csoda, hiszen hivatásos katonatiszt volt, s őrnagyként került nyugdíjba. Hozzá tartozik még a képhez, hogy 1919-ben az 5. Magyar Vörös Hadosztálynál teljesített szolgálatot, amiért a fehér- terror idején hadbíróság elé állították. Csak a fel- szabadulás után került ismét a hadseregbe. A hószagú levegő már az éjszakai nyugalom ígéretével teljes, amikor elbúcsúzunk Lotti Ká- rolytól. A fák árnyékai fantasztikus ábrákat rajzolnak a csonttá fagyott földre. A magasból egy eltévedt vadliba kétség- beesett gágogása hallatszik. — Holnap hidegebb lesz — pislant az égre Lottit Károly — pedig nekünk a tanyákon lesz dolgunk. * Gál Sándor részárut ad az építőiparnak és a kereskedelemnek. A gyár várható össztermelése a tervek szerint eléri a 47 millió forintot. Ez egyharmaddal több az 1962- ben előállított áruk értékénél* vagyis idén már Kecskemét biztosítja az országban épülő lakások egyötödéhez a parkettát és más padlóburkoló anyagot. Elektronikus (ül teljesen süket emberek számára Az eddig használt hallókészülékek csak felerősítik a hangot, de teljesen süket emberek hallását nem adják vissza. Dr. John P. Doyle, Los Angeles-i feltaláló most olyan készüléket szerkesztett, amelyet sebészeti- leg „beépítenek” teljesen süket emberek koponyájába és lehetővé teszi, hogy azok is halljanak, akiken eddig semmiféle hallókészülék nem segített. Az új „elektronikus fül” két parányi indukciós tekercsből áll* amelyek közül az egyiket beágyazzák a beteg koponyájába* A tekercsből vezeték indul ki* amelyet hozzákapcsolnak a belső fülben az úgynevezett „csigához”. A másik indukciós tekercset a beteg külsőleg hordja magánál; ez mágneses mezőt termel és impulzusokat ad a műtótileg beépített tekercsnek* Az egyik tehát adó, a másik vevőként működik. Az elkészült modell, feltalálója szerint, még csupán a beszéd ritmusát tudja közvetíteni, de a hangok értelmét nem teszi kivehetővé. Rövidesen azonban elkészül a javított kiadás is, amely már érthető hangokat közvetít a süket fülnek. A készülék, amely feltehetőleg egy év múlva lesz készen, 3—400 dollárba fog kerülni. PETŐFI NÉPE a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi lér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l'a Telefon. 17-09 Terjes7ii a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Téfi orom
