Petőfi Népe, 1963. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-22 / 17. szám

1963. január 32, kedd S. oldal Or**áy o# tanáeakoxá* után Továbbfejlesztik az új kiszolgálási formákat a falusi és városi kereskedelemben A Belkereskedelmi Miniszté­rium, a SZÖVOSZ és a KPVDSZ a napokban hívta össze először az üj kiszolgálási formában mű­ködő boltok képviselőit, hogy // 3^ //l&CCO’S' ■ Kezdetben volt a Katona József „invázió”. Kecskemé­ten majdnem minden máso­dik intézményt a nagy köl­tőről neveztek el, s már- már profán módon egészen ■ furcsa társítások születtek, melyekről nem is érdemes beszélni. Nem érdemes, mert közben új divat született, tegyük hozzá okosan, mert a város halhatatlan szülöttjé­nek neve nem illik Akármi­lyen cégtáblára. Így követ- kezett a „hírős” korszak. Volt — illetve van — Hírős Étterem, Hírős ital és így tovább. Aztán kezdetét vet­te az „arany-homok” perió­dus, mely szállodánk hom­lokán „csúcsosodik” ki leg­inkább, némi gondot okozva a magyar nyelvben járatlan külföldieknek. Született egy homokszínű antológiánk is... s reméljük, követi még sok egyéb, ahogy az ilyenkor lenni szokott. Meglepetten olvastam a múltkor, hogy a kecskeméti tüzelő alágyújtósok gyön­gyét „ hírős-alágyújtósnak" nevezték él. s így is pro­pagálják. Mi ez, kérem, visszafejlődés? Ütköztem meg a dolgon. De aztán megnyugodtam. Nincs itt semmi baj. Sőt! örvendetes ez a bátor cselekedet. Me­rész fantáziára vall. Mert ugye „lobogó?, villa­nó, ropogó, szikrázó, csilla­nó, tüzes, gyors, villám, pa­rázs, faipótló, vagy egyéb szókapcsolás úgysem jöhet­ne számításba. Mondják, kérem, nem tudják hol lehet hozzájutni ehhez a csodás alágyújtós­hoz? Nekem már az előne ve nélkül is megfelelne... <T—1.) országosain megtanácskozzák a működésükkel kapcsolatos ta­pasztalatokat. Megyénkből ti­zennégyen vettek részt ezen az országos tanácskozáson, köztük Hegedűs Ferenc, a MÉSZÖV há­lózatfejlesztési előadója, akit ez alkalommal tüntettek ki a Kiváló földmű vessző vetkezeti dolgozó jelvénnyel az önkiszol­gáló boltok szervezéséért. Tőle kérdeztük meg, milyen tapasz­talatokkal, tervekkel tért haza az országos tanácskozásról. — Mint ismeretes, az értekez­leten Tausz János belkereske­delmi miniszter megállapította, hogy az önkiszolgálás bevezetése meghozta a várt eredménye­ket, s a második ötéves terv során még többet kell fog­lalkoznunk fejlesztésével és tökéletesítésével. — Ez utóbbi hogyan valósul meg, s mit jelent majd me­gyénkben? — Az önkiszolgáló elárusító módszer tökéletesítése, finomí­tása során többek között felada­tunk a pénztárak munkájának meggyorsítása. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy sok helyen a pénztárnál való vára­kozással töltötték el a vevők azt az időt, amit a vásárlás során megtakarítottak. Ezen főként a pénztárgépkezelők magasabb fokú képzésével, az előrecsoma- golás kiterjesztésével, az áruk árának egységes helyen való feltüntetésével lehet segíteni. Ez idő szerint az élelmiszerüzletek vezet­nek az önkiszolgálásban és kisebb arányban az Ipar- eilíküzletek. Ami tehát e módszer további fejlesztését illeti jövőbeni fel­adatunk főleg az iparcikküzle­tek további korszerűsítése. Kí­sérletezünk — természetesen az egészségügyi követelményeknek is megfelelő — önkiszolgáló módszer kidolgozásával a ke­nyeret és péksüteményt árusító üzletekben is. S a közeljövőben szeretnénk kiterjeszteni az önkiszolgáló-, illetve önki- választó módszert a zöldség­es gyümölcsboltokra. Az önkiszolgáló és önkiválasztó rendszerrel működő boltok számarányának további gyors növeléséve] egy időben vizsgá­latot indítunk annak megálla­pítására, hogy melyik üzletben mikor jelentkezik a csúcsforga­lom. Mivel tudvalevőleg a na­pi forgalomnak mintegy hetven százaléka a nyitvatartási idő egyharmadában bonyolódik le, tovább kell ésszerűsítenünk a bolti dolgozók munkájának meg­szervezését. Ezen túl több he­lyen „vándorló” eladót fogunk alkalmazni, akik mindig ott se­gítenek, ahol a legnagyobb a forgalom. — fejezte be a be­szélgetést Hegedűs Ferenc. N, É. — Nagyon kedves ember. Akárhányszor erre járunk, min­dig integet. Számvetés Jóleső érzéssel olvastuk a Sok gépet adtunk a bányá- Közpanti Statisztikai Hivatal je- szoknak, az élelmiszeriparnak, lentését az 1962. évi népgazdasá- könnyűiparunk pedig a terve- gi terv teljesítéséről, amely a zettnél több textiláruval, cipő- lapok vasárnapi számában je- vei, s egyéb késztermékekkel lent meg látta el megyénk lakosságát, asz Ebből a számvetésből megtud- ?rf-ág külöböző területeit, de juk, hogy népgazdaságunk égé- Jutott meg exportra is. A 3 sze a lakosság anyagi, egészség- entesben szereplő baromfiipar ügyi és kulturális ellátottsága }0 « a femzempar jelentősen továbbfejlődött, mely- k<* termejesnovekedesel^ bcn- hez nagymértékben hozzájárult ne 7a? na^ baromMddol- az MSZMP VTII. kongresszusa gozo es konzervgyárunk dolgo­tiszteletére indított munkaver- zoinak 10 munkája A termeles novelesevel egy­. , , , ...... idejűleg nőtt a foglalkoztatottak Iparunk egeszseges fejlode- s?áma_ Különösen áll ez a helyi set bizonyítják a sokatmondó jparr.a Nem dicsekedhetünk számok; a szocialista azonban ilyen eredményekkel a mélése 9 százalékkal volt több, termelékenység emelkedésénél, mint 1961-ben. Ehhez megyénk Megyénk ipara nem érte d _i munkasosztalya is hozzájárult, gg-y,^ üzemek kivételével — a Gyárainkból a mult evben nem- termelés növekedésében előírt csak több, hanem jobb termek kétharmad-egyharmad arányt: k®™1* ta, mint azt megelőzően. A termelés növelésével egy- Nőtt a_ külföldre szaJrott áruk j^-jüieg nőtt a munkások jöye- mennvisege. Alig van olyan uze- ^elme. A nyereségrészesedés, a műnk, amelynek gvartmanyai j^üiönböző jutalmak összege na- ne tojnak él a világ valame- svobb volt mint az előző év- yk reszebe. ben. A gyarapodást jeüerpzik a Az egészséges fejlődést tűk- bérházak tetején sokasodó TV- rözi az iparosítás gyorsuló üte- antennák, a gyorsan épülő kis- me is. A Kalocsai Vibrátorgyár, lakások, a külföldi utazások, a a Reszelőgyár kecskeméti gyár- magángépkocsik egyre növekvő egysége, valamint több helyi száma, az OTP-b été tállom ány ipari üzemünkben jelentősen emelkedése, a kulturális ren- növekedett a munkáslétszám. A dezvénvek látogatottsága. Kiskunhalasi Vastömegcikk- A sikerek jó alapot teremtet- ipari Vállalat kinőtte a helyi tok az idei év még eredménye- ipar biztosította kereteket, s ja- sebb fejlődéséhez. Rajtunk mű- nuár 1-ével minisztériumi vál- ük. hogy az 1963. évi számadás lalat lett a Kecskeméti Épület- még jobb legyen mint a tava- lakatosipari Vállalat gyors lyi- Ezért érdemes még jobban ütemben fejlődő telephelye. dolgozni. lelöl a tanya népe 4 kemény tél, a vastagon behavazott dűlőutak ellenére a tanácstagjelölő-gyűléseket nagy­fokú érdeklődéssel kíséri a ta­nyavilág népe. Ladánybenén, a gödörszállási dűlő egyik tanyájába összehí­vott jelölő gyűlésre is egymás­után érkeztek a választók, töb­ben szánkón, néhányan pedig a térdig süppedő havat gyalogo­san taposva. A vendégék nemcsak a jól fűtött szobát, hanem a kony­hát is benépesítették. Idősebb ember, a helyi ter­melőszövetkezeti csoport egyik gazdája, az előadót hallgatva már harmadszor gyújtotta meg pipájában a dohányt. Nagyokat szippant és a csípős füstöt sű­rű bajusza alól pöfékeli a he­lyiség ködösödé levegőjébe. Jól ismeri a tanács tevékenységét s a vezetők munkájával meg van elégedve. Tudja, hogy az elmúlt négy esztendőben mi minden létesült a községben, hiszen lét­rejöttükben neki is része van Ezen az értekezleten azonban mégis minden újnak tűnik előtte. Az átalakított tanács­háza, a művelődési ház, a mozi a betonjárda, a pártház és még sok minden más. A% előadó ától a soron következő feladatokról is, majd a jelenlegi tanácstag, Dékán y István tevékenységét ismerteti A jelenlevők arca elárulja, hogy nincsenek megelégedve a van a termeiőezövetloezetek idén jelentős javulást érjen el területein helyezkednek el. Fon- zésre, gazdálkodásra terjed ki, adottságainak, lehetőségeinek to- a gazdálkodásban. Ehhez segít- tos tennivaló tehát a talajjaví- hanem csak alkalomszerű, sőt nulmányozására, szinte minden Béget ad a 3004'5. kormányren- tásban való segítségadás, ezekre az a visszás helyzet is előállott, közös gazdaságnak részlete* delet Űjabb 140 mezőgazdasági a területekre több szerves és míg állami gazdaságaink segít- elemzésére. Legtöbb helyen « szakembert helyeznek ki a gyen- műtrágyát keU juttatni. Több séget adtak a termelőszövetke- nincs meg és ebből származnak gén gazdálkodó termelőszövet- ipari növényt termesszenek ezek- zeteknek, addig ők szorultak se- ttzok a bajok, amelyeket a hely- kezetekbe. Ez azonban csak bon a gazdaságokban, mert ezek gítségre gépek tekintetében, a kelen irányítás okoz. Különösen részmegoldás, szükség van egy jővedelmezőek. Nemcsak a nő- gépállomásoknál. Egy-egy állami ■ gazdaság) Ösztönzők alkalma- sor egyéb intézkedésre, amelyről vénytermesztés, hanem az állat- gazdasúg, gépállomás, vagy jól «sásánál vannak gondok. Egyes egyébként a megyei pártérte- tenyésztés fejlesztését is jobban gazdálkodó termelőszövetkezet termelőszövetkezeteknél bevált kéziét határozata is említést kell segíteni. A juhtenyésztés legfeljebb egy, vagy két ala- m százalékos művelés, másutt tesz. A vetésszerkezetet úgy kell például a dunavecsei, a kiskun- csony színvonalon gazdálkodó nem. Az öregesért« közös gaz- alakítani, hogy a gazdálkodás félegyházi, a kecskeméti járá- közös gazdaság patronálását vál. daságbam 1961-ben kizárólag színvonalának növekedését a le- sokban vár nagyobb arányú fej- lalja, de az alapos, rendszeres munkaegység alapján történt a hető leggyorsabban segítse elő. lesztésre. A kiskunfélegyházi és legyén. A patronáló gazdaság (Jövedelemelosztás A munka Alkalmazzák mindenütt bátran a kalocsai járásban nagy hagyó- felelősei sűrűn látogassanak el csak döcögött, a termés egy ré- az ösztönző módszereket. E te- mányai vannak a liba- és kacsa- a termelőszövetkezetbe állandó. Bze tönkrement, a kukoricát kintetbee még mindig találko- tenyésztésnek, a kiskunhalasi konkrét segítséget adjanak az csak egyszer kapálták meg. — zunk merev álláspontokkal. — járásban pedig a pulyka jelent- üzemszervezéshez, és általában a 1962-ben bevezették a százaié- Egyes járási vezetők is félnek hét számottevő jövedelmi for- gazdálkodáshoz, kos művelést és rekordtermést a százalékos műveléstől, mond- rást. _ értek el kukoricából. Érdemes ván, hogy ez nem szocialista A beruházások elosztásánál £ f. keretében csak né- megelíteni, hogy a kukorica ősz- jellegű. Olyan művelést kell al- arra kell törekedniük, hogy a hány fontosabb kérdés tönző módszerrel történő műve- kalmazni, amely biztosítja a sző- gyenge tsz-ek több segítséget ”leSemlltesere van lehetőség, lése segítette élő, hegy az aszá- vetkezet megerősítését, a terme, kapjanak. A felmérések szerint az ... azon‘>an mindezeken felül tyos esztendő ellenére megyénk- 1 őszövetkezeti gazdák . életszín- alacsony színvonalon gazdálkodó ®zuks<~Sesi hangsúlyozni, hogy a ben 14 mázsa májusi morzsolt vonalának emelését. Mit érünk szövetkezetekre jutó segítség ‘^rmeloszovetkezet gazdái kodá- fcukoricát takarítottak be hol- ei vele, ha nincs meg a meg- összegszerűleg alacsonyabb volt , s?ro?. a mun­danként a termelőszövetkezeti felélő anyagi ösztönző, amely a megyei átlagnál. A beruházá- kaJa befolyásolja. Az előbb el- (öldekről, ami a viszonylag ked- az adott körülmények között a sok tervezésénél tekintettel kell Mondottaknak párosulnia kell a vezőtlen időjárás mellett jónak tagságot vonzza a jobb munká- lenni az alacsony szinten gaz- ^zdak szorgalmával, igyekeze- mondható. A munkaszervezést is és emiatt egyes termelőszö- dálkodó termelőszövetkezetekre, rfueí’ t^rmkarásával csak ak­meffkönnvíti az anvasi ösztönző vetkezeteink gyengén gazdái- amelyek különösen épülethiány- simíthatunk gyökeres val- megkonnym az anyagi oszeonzo kodnafc nyal küzdenek tozasra a gyengén gazdálkodó módszerek bátor alkalmazasa. A gyenge termel ószövetkeze- Az erősebb segítse a gyengét termelőszövetkezetek _ életében. Megyénkben a mintegy száz tek főként a kecskeméti, kiskun, mozgalom tartalmában javításra fr vess^ soron a gazdák érdeke. 1 ■ alacsony színvonalon gaz- félegyházi és kiskunhalasi járás szorul. Bár vannak megyénkben ™,szen * szövetkezet jól gaz­dálkodó termelőszövetkezetnek futóhomokos, a dunavecsei járás kezdeményezések, de legtöbb he- "álkodik, az ő jövedelmük is megvan a lehetősége, hogy ki- szikes, és a kalocsai járás kö- lyen csak felszínes a segítség- ma®asa"®‘ jusson a kátyúból és már az tött, de táperőben igen szegény adás, nem az egész üzemszerve- K. S. munkájával. Bőr hewasfléridsbe» nem volt hiány, egyesek szerint azonban nagyon felülről kezelte az embereket, nem szívlelte meg, nem Igényelte tanácsai­kat. javaslataikat. Ki legyen * jelölt? Az előadó SzL-nét java­solja. A helyiségben hirtelen moz­golódás támad, többen felszász- szennak. Férfi helyett asszonyt? — Eben guba—, szól egy piros­pozsgás arcú ember. A bajuszos is szólásra emelkedik. — Férfi embert javasolok* mert... — rtt egy kicsit elakad, gondolkodik, azután így foly­tatja: — tanácstagnak csak férfi való. Ennyit mond, azután leül. hányán megtapsolják az indít­ványt (a jelenlevők többsége férfi), és úgy tűnik, nem egyez­nek bele abba, hogy nő legyen a tanácstagjelölt. Az asszonyok azonban nem hagyják magukat* — Miért sértegetnek mmket* — kérdi egy fiatalasszony. — Talán mi nem tudunk annyit beszélni, mint a férfiak, vagy pedig md nem azon az úton járunk, nem tudjuk, hol vannak a kátyúk? Valaki KáWS Józsefné ne­vét említi. — ö legyen a jelölt — indítványozza. — Szókimondó asszony. Ha valahol hibát ész­lel, nem hallgatja el. Tagja a pártnak, s a párttagságát hiva­tásnak tekinti. Azzal is kitűnik; hogy a termelőszövetkezeti cso­portban többet vállal, többet tesz a közösségért. Parázs vita kerekedik, szószót követ, s végül a férfiak több­sége is Káldinét jelöli. Nagy József Négy esztendő alatt A kiskunhalasi járásán a* elmúlt négy esztendő alatt je» lentősen megnövekedett a can­tos fogyasztási cikkek forgalma.’ Több mint 150 TV-készüléket, 1051 mosógépet. 1743 rádiót, 114 porszívót, 41 hűtőszekrényt, 97 fürdőkádat, 445 motorkerékpárt és 4782 kerékpárt adtak eL A múlt évben az előző évinek két­szeresére nőtt a TV-készülékék száma, négyszeresére a hűtő- szekrényekét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom