Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-13 / 291. szám

Hogyan tippeljünk Büszkék lehetünk a kiskunhalasi ökölvívóra A Totó 49. fordulójában az első mérkőzés elmaradt és négy mérkő­zés végződött 2-sre. Emiatt azután Igen jelentős nyeremények akadtak. Az e heti fordulóban felesben olasz, felesben francia mérkőzések szere­pelnek. Sok közülük ismeretlen a tippelők előtt és ezért eléggé nehéz lesz a tippelés. A 49. hét nyereményei: 4 db 12 találatos szelvény 67 094 Ft nyere­ményei. A 11 találatosak száma 139 db, nyereményük 1931 Ft. Az 1264 db 10 találatos szelvény mindegyi­kére 282,50 forint jut. E heti tippjeink: 1. Bologna—Internationale 1 x 2. Genoa—Roma x 2 1 3. Mantova—Fiorentina 2 x 4. Milan—Torino 1 5. Spal—Atalanta 1 6. Venezia—Sampdoria 1 7. Angers—Stade Francaidé 1 2 8. Reims—Bordeaux 1 x 9. Marseille—Nimes X 2 10. Monaco—Rouen 1 11. Montpellier—Nice 1 12. Toulouse—Rennes 1 Pótmérkőzések: 1* 1, l, x. HEGYEI tornászverseny szín­helye lesz vasárnap Kiskunfél- egy háza, A találkozót délelőtt, a Petőfi Gimnáziumban rende­zik. SPORT-NAGYAKTÍVA _ ülést 'tartanak szombaton délelőtt fél 10 órai kezdettel Kiskunfélegy­házán a művelődési házban. A járási-városi sportaktíva ülés élőadója Borszéki Lajos elvtárs, a megyei testnevelési és sport­tanács elnöke lesz. • ELMARADT Kiskunfélegyháza— Kiskunhalasi MEDOSZ L osztályú eeapatbajnoki sakkmérközéssel kap­csolatban a megyei szövetség úgy határozott, hogy a találkozót de­cember 16-án Kiskunfélegyházán kell lejátszani. Egyben, mivel a Kiskun- halasi MEDOSZ a kisorsolt mérkő­zésre nem áUt ki, így hat pontot levonnak az év végi eredményéből. * JÓ JÁTÉKKAL mutatkoztak be Pécsett a Bajai III. Béla Gimnázium női röplabdáról. A középiskolás röplabda kupamér­kőzések során imponáló fölény­nyel és biztonsággal győzték le pécsi ellenfelüket, a Leöwey Klá­ra Gimnázium röplabdázóit. Obendorf megállta helyét a magyar ifjúsági válogatottban Mintegy kétezer néző előtt vasárnap este a Sportcsarnokban rendezték meg Magyarország—Lengyelország válogatott ifjúsági ökölvívó találkozóját. A magyar ifjúsági válogatottban helyet kapott a kiskunhala­siak tehetséges ökölvívója, Obendorf is. A MEDOSZ öklözője kisváltósúlyban indult és pontozással győzött Letkiewicz ellen. Obendorf igen jó ütemben ütött egyenesekkel távoltartotta ellen­felét és időnként váratlan horgokkal volt eredményes. A lengyel fiú csak a hajrában tudta némileg megszorítani. Büszkék lehetünk a kiskunhalasi öklözőre és reméljük, hogy sportpályafutása alatt még sok szép eredményt ér majd el. KŐSZEGI Ökölvívás ÁGYTERÍTÖGYÁR—BAJAI VASAS 17:3 A Bajai Vasas másodszor is elutazott Kőszegre, hogy az NB II-be jutásért megmérkőzzön. A találkozó nem sok jót hozott a bajaiak számára. Az utazástól fáradt Vasas nem tudott kellő ellenállást tanúsítani a jobb erőnlétben levő kőszegiek ellen és súlyos vereséget szenvedett. Ezzel a bajai együttes minden esélyét elvesztette a feljebbju- tást illetőleg. Az egyetlen baiai győzelmet Sarkad! szerezte, míg a döntetlent Puskás harcolta ki. KECSKEMÉTI ÉPÜLETLAKATOS- SZENTENDREI HONVÉD 10:8 Barátságos mérkőzés, Kecs­kemét, 500 néző. — A Piarista Gimnázium zsúfolásig megtelt termében nagy harcot vívott a két csapat. A nagyobb lelkese­déssel küzdő kecskemétiek meg­érdemelt győzelmet arattak a jól harcoló szentendreiek ellen. A kecskemétiek győzelmeit Nyi- kisin, Sági, Hajagos, Varga és Szarvarov szerezték, míg Koz­ma, Oláh, Danyilin és Temleit- ner vereséget szenvedett. DUNAÚJVÁROSI KOHÁSZ— KISKUNFÉLEGYHÁZI HONVÉD 12:8 Barátságos mérkőzés, Kiskun­félegyháza, 500 néző. — A na­gyobb tapasztalattal rendelkező NB I-es csapat csak nagy küz­delem után tudta a győzelmet kiharcolni a tartalékos félegy- Aázi együttes ellen. NÉHÁNY SZÓ A KISKUNFÉLEGYHÁZI HONVÉD ÖKÖLVÍVÓIRÓL A Kiskunfélegyházi Honvéd ökölvívó gárdája befejezte az NB II. őszi fordulóját. A Hon­védő öklözői nehéz, de sikeres harcot vívtak, hogy Kiskunfél­egyházának jövőre is legyen NB II-s csapata. Szinte valamennyi Honvéd­öklöző elszánt akarással küzdöt­te végig a mérkőzéseket nem­egyszer nemcsak versenyző tár­sával, hanem a bírók részéről tapasztalt elfogultsággal is. Saj­nos, sok mérkőzésen tapasztal­tuk, hogy a bírók nem álltak a feladatuk magaslatán, és fő­leg a vidéki versenyzőket súj­tották. Maguk a versenyzők minden mérkőzésükön a tudásuk legja­A cselgáncs történetéből A cselgáncs története az ókorba nyúlik vissza. A japánok szerint ez a sportág japán eredetű, és azt ál­lítják hogy már háromezer éves múltja van. Dr. Baelz tokiói proíesz- szor kutatásai szerint — mintegy háromezer évvel ezelótt — egy Csin- Gem-bln nevű kínai Ismertette meg a judót a japánokkal. A tokiói tanár azt Is kikutatta, hogy Fukono, Iso- me és Minra volt a nevük azoknak a japánoknak, akik elsőnek ismer­ték meg a cselgáncs mesterfogásait. Az azonban vitathatatlan, hogy ha kínai eredetű is ez a sportág — a japánok emelték mai fejlett szín­vonalára. . , A cselgáncs a japánok szimbólu­ma lett — és a japán testnevelés ©lapjává is vált. Ezt a testn evei esi rendszert a japán kormány hivata­losan el Is Ismerte, oktatását pedig az állami Intézetekben és a katona­ságnál kötelezővé tette. Sokszor vetődik fel a kérdés, hogy mi szükséges ahhoz, hogy valaki eb­ben a sportágban bajnok, mester lehessen? Nem alkotó kezdeményezésre, há­tiéra rendkívüli megfigyelőképesség­re, az adott helyzetnek pillanatnyi megértésére és főképpen arra a ké­pességre, hogy ebből a legnagyobb praktikus hasznot vehesse. Azt szokták mondani, hogy a csel- ' gáncs a fejnek és a kéznek együt­tes. összehangolt munkája. A cselgáncs Japánban először a samuraiak. egy kiváltságos harcias osztály között terjedt el, amelynek a testedzés és a fegyverforgatás volt az egyedüli foglalkozása, hivatása. Amikor Japánban megszüntették a kasztrendszert, azóta a cselgánc — s dzsiu-dzsiu az egész nemzet köz- kincse lett. Noha Japánban nagy múltja volt ennek a sportágnak, mégis hanyat­lásnak Indult a múlt század végén. Ugyanis a XIX. szazad második fe­lében, amikor Japánba bevonult a nyugati kultúra, a nemzeti hagyo­mányok másodrendű jelentőségűvé váltak. Az ifjúságot túlterhelték a tanulással és így nem jutott ideje a rendszeres testedzésre, sportolás­ra. Néhány japán pedagógus azon­ban hamar rájött arra, hogy a test­nevelés hiánya károsan hat a fia­talságra, az egész nép fejlődésére, s munkatársaival elérte azt, hogy a japán testnevelési rendszer alap­jává vált a cselgáncs. A hanyatlás után az újjászületés következett, amely kizárólag Dzsi- guri Kanónak, a kiváló tokiói pro­fesszornak az érdeme, alti külön­böző rendszerekből kivette mindazt, ami érdekes és értéke miatt számí­tásba jöhetett, s megalkotta saját, új módszerét. A legfőbb támasza a rendszer összeállításánál a fizika és az anatómia volt. A mai cselgáncsnak nagyon sok rokonművészete, előhírnöke volt a múltban. Így többek között a kend- dzsicu, amely nem más, mint fegy­veres dzsicu. Fogásai közül még ma Is használatosak egyesek — külö­nösen a fegyveres támadások elleni védekezésnél. A ju-dzsicu, amelynek az ellenfél leterítése és megölése volt a főcélja, különösen a katona­ság kiképzésénél terjedt el. A to­ridea és a kogusoku az ellenfél le­fogására tanította követőit. A kem- po és a hakadu ütésből, öklelésekbői állott. Ma Japánban három Iskolatípus tanítja a cselgáncsot. 1. Kitoriu — ez a rendszer az el­lenfél leterítését tanítja. 2. Tenschlu- Shinyo — a mat korszerű, nálunk Is használatos fogásokat tanítja — különösen a védekezést tanító Is­kola. 3. Kano-Judo — Kano profesz- szor Iskolája, mely mind a védeke­zés, mind pedig a támadás magas­iskolája. vát nyújtották. A következő év­ben néhány — a félegyházi szurkolók előtt jólismert — ök­löző már nem a félegyházi szí­nekben versenyez, mert idő­közben leszerelnek. Ezek közé tartozik Szolnoki János, Szat­mári György, Antal Lajos és a közönség két kedvence: Farkas Pál és Hertel Mihály. Most az edző és a szakveze­tők legfontosabb feladata egy­részt az új csapat kialakítása, másrészt ifjúsági ökölvívók to­borzása. 1963. január végén kezdődnek mind a felnőtt, mind az ifjúsági egyéni bajnokságok. Reméljük, hogy a Honvéd ököl­vívói mindkét korcsoportban eddigi hírnevükhöz méltóan szerepelnek. S mire tavasszal az NB II-s csapatbajnokságokra sor kerül, újra jól összeszokott versenyző gárdája lesz a Hon- védnak, amely a küzdelmek so­rán jól megállja a helyét. A tavaszi fordulóban — Igen helyesen — a szakosztály veze­tői tervbe vették ifjúsági csa­pat indítását is. Ez jó alapot teremthet később a felnőtt csa­pat számára. B. L. KOSÁRLABDA BAJAI BÁCSKA POSZTÓ—SZÉKESFEHÉRVÁRI ÉPÍTŐK 93:63 (50:30) NB I-es férfi mérkőzés, Baja, 150 néző, vezette: Urbán dr. és Szittya. — B. Bácska: Vass (15), Kovács (38) — Állaga (6) — Weidinger (10), Vétek (22). Cse­re: Halmos (2), Gádor, Virágh. Nyugodtan kezdett a hazai csapat és már az elején meg­látszott, hogy nem nagy felada­tot kell ez alkalommal meg- oldaniok. Csak tíz pontos hazai vezetés után dobták az első kettős kosarat a vendégek. Az első félidő első felében 8—10 pontos előnynél többet nem tudtak szerezni a hazaiak. A félidő második részében azon­ban annyira játékba lendültek, hogy előnyüket állandóan nö­velni tudták. Kosaraikat szebb­nél szebb akciókból és villám­gyors támadásokból érték el. Szünet után változatlanul a hazai csapat irányított és kevés kivétellel minden támadásukat kosárral fejezték be. Kosárra dobásaik igen tetszetősek és a közönség számtalanszor nyil­akció után. — Az utolsó öt percben is simán ment a játék, büntetődobás úgyszólván alig fordult elő. Végeredményben ilyen arányban is megérdemel­ten győzött a Bácska Posztó. — Az általánosságban jól játszó csapatból Vass és Kovács emel­kedett ki. Nem hallgathatunk el azon­ban egy mellékkörülményt. Rendkívül zavarólag hatott a Bácska Posztóhoz pénteken ér­kezett távirat a szövetségtől* amelyben közölték, hogy a mér­kőzés — a megállapodástól el­térően — nem vasárnap de. 10 órakor, hanem du. fél 2 órakor kerül lejátszásra. Az időpont utólagos megváltoztatása miatt több alkalommal kereste a Posztó vezetősége a szövetséget, de soha nem sikerült illetéke­sekkel beszélni. — így a dél­előtti telt ház helyett délutánra csak fél ház dideregte végig a mérkőzést. Még a törzsszurko­lók is hiányoztak. A rendező egyesületet elég súlyosan érin­tette ez az időbeli eltolódás. lyamatosan növelte előnyét. Vassné lába ismét kiugrott he­lyéből és végleg kiállt, majd Pásztor, Állaga és Bognár ju­tottak a kipontozás sorsára. Bár az Építők szünet után nagyobb gondot fordított a védekezés­re, ennyi előnyt nem adhattak nagynevű, többszörös bajnok el­lenfelüknek. — Jók: Vassné és Vass I. A mérkőzést az esti TV sport­híradója is közvetítette és itt is világosan látható volt, hogy az elején nem nagy gondot fordítottak az Építők-lányok a védekezésre, mert a rövid köz­vetítési idő alatt négy kettős kosarat dobtak a Meteor-lányok a bajai hálóba. KOSÁRLABDA-KÜZDELMEK zőgazdasági Technikum a baj­nokság alatt sokat javult. A Katona József Gimnázium min­den számottevő játékosát ki­adta az Egyetértésnek, és így a sereghajtó szerepét tölti be. A nöl bajnokság őszi végeredménye 1. F. Reménység 9 9 — 429:226 la 2. F. Leánygimn. 9 7 2 352:285 16 3. K. Dózsa H. 9 7 2 334:256 16 4. K. Egyetért, n.* 9 7 2 366:239 IS 5. K. Óvónőképző 9 5 4 369:340 14 6. K. Bányai G. 9 3 6 386:421 12 7. K. Kert. T. 9 3 6 322:381 12 8. F. Móra F. G. 9 3 6 269:297 12 9. F. Mezőgazd. T. 9 1 8 245:385 10 10. K. Katona G. 9 — 9 153:460 I * Egy büntetőpont levonva. A férfi bajnokság első he­lyén a várakozásnak megfele­lően a K. Petőfi III. csapata vezet. A Petőfi „öregjeiből’* összeállított együttes minden tekintetben a mezőny legjobb csapata volt. A Dózsa, Katona és a Piár között az egymás el­leni eredmény döntött, mivel a csapatok körbe verték egymást — Kár, hogy a Kalocsai Hon­véd visszalépett a bajnokság­tól, mert feltétlenül belcszólha- tot volna még az NB II-be való feljutás kérdésébe is. A férfi bajnokság őszi végeredménye 1. K. Petőfi m. 6 6 — 393:323 12 2. K. Katona G. 6 4 2 434:328 10 3. K. Dózsa 6 4 2 327:268 10 4. K. Piár 6 4 2 407:274 10 5. K. Kert. T. 6 2 4 268:335 8 6. K. Petőfi II. 6 — 6 228:317 8 7. F. Kert. T.* 6 1 5 180:342 S * Egy büntetőpont levonva. vánította tetszését egy-egy szép BP. VÖRÖS METEOR—BAJAI ÉPÍTŐK 85:43 (51:22) NB I-es női mérkőzés, Buda­pest, TF-terem, 300 néző, vezet­te: Herczeg és Merz. — B. Épí­tők: Mándi (6), Pásztor (7) — Rátvay (7) — Vassné (10), Álla­ga (3). Csere: Taxné (6), Bog­nár (2), Grünfelder I., Vass 1. Az első félidő 10. percéig elég jól játszottak a bajai lányok, de ekkor Merz játékvezető jó­voltából Rátvay feltűnő hamar a kipontozás sorsára jutott. Pe­dig a Meteornak nem volt szüksége a játékvezetői segéd­letre. Innen aztán kizökkent a csapat a rendes játék ütemé­ből, ami a félidő végén komoly ponthátrányban nyilvánult meg. A II. félidőben a Meteor to­vább folytatta rohamait és fo­BEFEJEZÖDTEK A MEGYEI KOSÁRLABDA-KÜZDELMEK A vasárnap lejátszott két el­maradt kosárlabda-mérkőzéssel befejeződött az őszi forduló. A nők bajnokságában veret­lenül vezet a Kiskunfélegyházi Reménység. Bár még messze van a bajnokság vége, megálla­píthatjuk, hogy a Reménység női csapatának komoly esélye van a végső győzelemre és re­mélhetőleg az NB II-be való jutásra is. — Nagy meglepetés, de teljesen megérdemelt a Kis­kunfélegyházi Leánygimnázium 2. helye. A Kecskeméti Dózsa és az Egyetértés tartalékcsapa­tai nagy játékerőt képviselnek, pedig mindkét csapat egészen fiatal játékosokból áll. A kö­zépcsoportban biztosan tartja helyét a Felsőfokú Óvónőképző. Az újonc Kiskunfélegyházi Me­Kiskőrösön fellendült a vívóélet Kiskőrösön új sportág született. Fellendült a vivő-élet. A kiskőrösi fiatalok legutóbb házi versenyen mutatkoztak be a vívósport kedvelőinek. Felvételünk a kiskőrösi vívócsapatről ké­szült. (Fotó; Tömöri Ötvenéves sportkör Bácsalmáson ritka évfordulót ünnepelnek. A MEDOSZ sport­egyesület ugyanis ötven eve alakult. Alapítói: dr. Ádámfi József orvos, dr. Hetényi Mik­lós törvényszéki tanácselnök -s néhai Nánai Aurél voltak. T'ven „öreg” korral kevés falusi sport- egyesület dicsekedhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom