Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-11 / 289. szám
* Ijfgflj IMS. december 11, kedd Á villanykörték puhán szétömlő, melegsárga fényében izgatott suttogással hajolnak ösz- sze a kipirult arcú leányfejek A hosszú munkaasztalon felhalmozott tarka selymek és színes pamutfonatok, kések, ollók társaságában bibircsókos krumplik, szelíden barnálló gesztenyék, sudár répák várják a sorsukat. Míg a fürge ujjak játékos könnyedséggel varázsolnak az élettelen tárgyakból stilizált rnesealakokat, dr. Bakkay Tikoméval, a kecskeméti felsőfokú óvónőképző tanárával, egyben bábszakkörének vezetőjével beszélgetünk. — Ez, amit most csinálunk vagyis a báb karakterológia mondja — több okból hasznos. Először, mint leendő óvónőknek jó szolgálatot tesz, ha megtanulják, hogyan tudnak a gyerekekkel jóformán a semmiVincze Gabriella első éves hallgató nagy igyekezettel formál krumpliból fantasztikus mese- szörnyeteget. (Pásztor Zoltán felv.) bohócok tarka forgatában ravasz képű keleti árus vonta magára a figyelmet. Látszott, hogy készítője biztos kézzel és jó formaérzékkel reagált a krumpli különös formájára és ehhez mérten — tudatosan alakította ki a jellemét. — Izgalmas és vonzó munka a bábkészítés — mosolyog Bak- kayné —, a kézügyesség mellett fantázia kell hozzá. Egészen meglepő, hogy olyan gyerekek, akik még nem foglalkoztak bábkészítéssel, mire képesek, ha a kézbe vett anyag megihleti őket. Persze, nemcsak készítéssel foglalkozunk, hanem elméleti résszel, mozgásgyakorlattal is. Rövidesen önálló meseműsorral szeretnénk bemutatkozni a közönség előtt. A foglalkozásra előírt két óra úgy elrepült, mintha szárnya lett volna az időnek. Tanulni siettek a növendékek, csend borult a bábokra. A falon sorakozó „kollégák” kiváncsi szemmel most kezdték méregetni újdonsült társaikat. Azúrkék szemű báblányka hajtja előre kíváncsian sárga pamutfejét és Borzas, a göndör szőrű fekete kiskutya fénylő gombszemét csodálattal mereszti a krumlira, aki új életet kezdett mint Kaczor- király. Az ember ősi vágya — életet teremteni. S mi fejezné ezt ki szebben, mint az élettelen tárgyat élővé varázsoló bábkészítés. Aztán felmegy majd a függöny a parányi színpadon és a csillogó gyerekszemek előtt feltárul, valósággá válik — a mese... Vadat Zsuzsa Élénk kultúrélet Lászlófalván Amióta a község kulturális életének irányítását Laczi János párttitkár vette át Lászlófalván, azóta pezsgő élet költözött a művelődési házba. Bár az épület már négy évvel ezelőtt elkészüli — több mint másfél milliós költséggel és tízezer forint értékű társadalmi munkával — hosszú ideig csak erőtlen próbálkozások folytak a helyi kulturális élet fellendítésére. Laczi Jánoson kívül nagy szerepe van a mostani megélénkülésben Száraz Elemér tanácselnöknek is, aki szintén nemrégen, az év eleje óta van hivatalában. Fontos kötelességének tartja támogatni e munkát a mostanában megalakult nőtanács is. Különösen azóta mutatnak fel egyre szebb eredményeket a lászlófalvaiak, amióta megfelelő igazgatót találtak a művelődési otthon élére. Dr. Tóth Géza tanár az ősszel került a községbe, s rövid idő alatt olyan kitűnő kultűrgárdát szervezett, amely nemcsak egy-egy esemény előtt fog össze valamilyen rendezvény megtartására, hanem állandó jellegű együttes is. Dr. Tóth Géza hét kilométerről jár be a művelődési otthonba, hogy ellássa munkáját, s a szereplők közül is jó néhányan szintén a messzi tanyavilágból jönnek össze. Faragó Ilonka, a két Halasi-nővér nyolc kilométert gyalogol egy-egy próbára. Bangó Erzsiké Kecskeméten jár gimnáziumba, a tanulás mellett azonban talál időt arra is, hogy foglalkozzon a tánckarral, az énekkarral, ő maga a zenekar zongoristája és szólóénekszámokkal is szerepel a műsorokban. A hosszú téli esték nem lesznek unalmasak ezentúl Lászlófalván. A nagy kiterjedésű tanyavilág lakói műsoros esteken, előadásokon megtalálhatják azokat a művelődési lehetőségeket, amelyeket oly hosszú ideig nélkülöztek. Bajaki Gábor Elfedés a nemzetközi helyzetről Tóth László, a Hazafias Népfront városi elnök* szerda délután fél 6 órakor előadást tart a Nemzetközi helyzet címmel Kecskeméten, a Szakszervezetek Művelődési Otthona Szi- lády Károly utcai klubjában. ALAfYUZOU A szakköri foglalkozás legderfisebb része a mozgatásgyakoriat bői játékot — bábokat — készíttetni. Neveli stílusérzéküket is. hiszen nem naturalista, hanem egyszerűsített figurákat készítenek, ezzel elérjük azt, hogy nem utánozzák, hanem kifejezik valaminek a jellegét. Arról nem is beszélve, hogy a báb felszabadítja teremtő, alkotó készségüket, fejleszti és sokoldalúvá teszi szépérzéküket. Közben elkészült néhány, igazán érdekes figura. Láttukra hirtelen Obrazcov szavai jutottak eszembe: — „A báb a valószínű lehetetlenségek világa.” Mennyire igaza van — ezt bizonyították az életük első bábkészítményét gyönyörűséggel szemlélő lányok is. Ügy átváltoztatták az ormótlan krumpli és a személytelenül kerek hagymafejeket, hogy alig lehetett rájuk ismerni. Vízikirály lett a répából a bozontos zöld petrezselyemhajjal, bíborszínű paróka került a g csörtös krumplira és máris sárga szemű Moliére-hőssé alakult. A királyok, manók és 43. Micsoda különös, kedvetlen emberek élnek itt a bányavidéken — gondolta csalódottan Pásztor Anti és az öröm, amely egész úton türelmetlen rohanásra késztette, félénken elhalványult benne. Idegenkedve álltak vele szóba, ha kérdezősködött a Szeles-akna felől, kelletlenül legyintettek rá a betonút hosszára, hogy csak menjen egyenesen, aztán gyorsan tovasiettek. Mintha ellene szóló titkot tudtak volna mindany- nyian, s még arra sem tartják érdemesnek, hogy a vádat a szemébe mondják. A várostól vagy három kilométerre, nyírfákkal vegyes fenyőerdőben talált rá a Szelesaknára. Drótkerítés mögött sárgállott az egyemeletes irodaház. Bőrsisakos, gumicsizmás emberek szaladgáltak az udvaron, sokan ácsorogtak az aknatoronynál, amelynek csúcsában két kerék forgott zajtalanul. Anti. albátortalanodva a rassz tapasztalattól, félénken mondta a félkarú portásnak: — A pártirodára mennék. Hivatalos ügyben. A portás gondterhelten bólintott, fél karjával az asztalra nehezedett, úgy telefonált. Igazolványt kért, kiállította a cédulát, amelynek a közepét vastag barna csík szelte át. — Nyolcas ajtó, a földszinten balra — igazította útba anélkül, hogy ránézett volna. Anti futólépésben haladt végig a nyílegyenes, hosszú betonjárdán. Két fegyveres rendőr jött; vele szembe, lelépett előlük a pázsitra. Szutykoa arcú, overálos Hatodéin tier fogadta a földszint nyolcasban. Bemutatkoztak, Anti Itt is felmutatta papírjait, majd szerényen magyarázta: — Maguknál dolgozik Kustán Dániel falumbéli. Jó hírt hoztam neki. Megengedte a párt, hogy hazajöjjön. Az overálos fiatalember kimerültén roskadt • székre a Egyelem! tanárok, neves kutatok a kecskeméti szabadegyetem előadói között Alig fél emberöltővel ezelőtt is még úgy képzelték az emberek, hogy ha valaki leérettségizett, vagy elvégezte az egyetemet, ezzel élete végéig megszerezte a munkája ellátásához szükséges tudást, tanulnia többé nem kell. S valóban igen sokan éltek így, anélkül hogy különösebben érezték volna a továbbtanulás hiányát, nem számítva persze azokat a legjobbakat, akik tudták, hogy az embernek folytonosan igazodnia kell a világ fejlődéséhez. Ma már másként élünk. Részben azért, mert kitárultak az emberek előtt a lehetőségek, a biztos jövő és a tudás mindenütt tapasztalható megbecsülése miatt érdemes tanulni, másrészt viszont oly viharos a tudományok fejlődése, hogy aki nem tanul, egy röpke évtized alatt' is behozhatatlanul lemarad szakmája előrehaladása mögött. Mint ahogy a napilapok rendszeres olvasása és rádió hallgatása nélkül nem követheti senki a nagyvilág életének alakulását, továbbtanulás nélkül aligha mondhatja el magáról, hogy munkájához értő szakember. Vannak természetesen az életnek olyan tájékai is, amelyek nem tartoznak szorosan egy szakmához, vagy a nagyvilág politikájához, de a művelt ember számára nélkülözhetetlen, hogy ezekben is nyomon kövesse a fejlődést Szocializmust építő társadalmunkban egyre több az olyan ember, aki figyelemmel kíséri a művészetek és a tudomány dolgait s ehhez segítséget kell adnunk nekünk is, hiszen a jövő a sokoldalúan képzett embereké. Ennek a segítségnek egyik jól bevált eszköze a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett szabadegyetem. Az idén ismét megrendezik Kecskeméten a TIT, a városi tanács művelődésügyi osztálya és a művelődési ház közösen meghirdetett szabadegyetemi előadásait. Az előadássorozatok három tagozattal indulnak. A filozófiai, a művészeti és a pedagógiai tagozat tudományos igénnyel, népszerű formában tárgyalja e tudományágak korszerű kérdéseit. A filozófiai tagozat a természettudományok és a filozófia mai összefüggésével foglalkozik. Tekintélyes tudósok szerepelnek az előadók sorában: dr. Kocsis Ferenc, az Élet és Tudomány főszerkesztője, Elek Tibor egyetemi tanár, Huszár Tibor és Farkas Endre kandidátus, Szigeti József egyetemi tanar, a filozófiai tudományok doktora. A művészeti tagozaton Osváth Béla, a Kortárs főszerkesztő-helyettese szerepel elsőnek. A továbbiakban dr. Kampis Antal művészettörténész, dr. Kardos László egyetemi tanár, Székely György, a Színháztudományi Intézet igazgatója, Major Máté akadémikus szerepel még. A pedagógiai tagozaton a gyermeknevelés gyakorlati gondjaival foglalkoznak az előadóit, kiválóan képzett orvosok, pedagógia és lélektan szakos tanárok, jogászok, s valószínűleg ott üdvözölhetjük az előadók sorában Németh László Kossuth-dí- jas írót is. 4 szabadegyetem előadásai december 11-én kezdődnek a filozófiai tagozaton, a művészeti és a pedagógiai tagozaton pedig 13-án. Az előadásokat hetenként egyszer rendezik meg, egészen a jövő év áprilisáig. H. N. Fiúk évkönyvei 1963. Az évkönyv tu idei kötete m elvezeti az olvasót a technika, a tudomány, az irodalom, a véazet világába. Sok-eok érdekes cikkével és képeivel nyilván tetszésre talált > fiúk kfr rétien. Hegedűs André« MŰSZAKI FEJUSZTÉS A SZOCIALIZMUSBAN A szorzó « münaJn haladás és m tervgazdálkodás mechanizmusa W zOttl összefüggétek vizsgálatára vdtm latkozott, messzemenően frtfi mirnáfc va ■ konkrét statisztikai adatokat tv • nemzetközi marzieta közgazdasági kutatás eredményeit. A szerző mag• oldást módokat keres tértrgazdálktn Sásunk mechanizmusának tőkétetet »ebbé tételére, mert ennek limit»« gével hatékonyabbá válhat a músztm W fejlesztési tevékenység. Vizsgáltm ta nemcsak a magyar helyzetet elemzi, hanem igyekszik a trrrrtn lista országok tapasztalatainak leskOrű felhasználására it. Krody Gyula: KI JÁB AT ERDCWT • kötetben a n«nwMMÍl<*S dal: elvezeti Ua alraaCM a matt ■zlnee magába. Minden regényen- •érd* ellen ere Krúdy tOnd»rmni«l i ne* ée regeinek éppoly mSy vmM- •ágtartalmuk van. mint tOrMnatt elbeszél éneinek, la tuméaaell környezetben Játszódé modern «nesetnek. 1»—I eres gyermekek számára.) rendetlen Íróasztal mögött Szénpora« kezébe temette arcát, remegő ujjaival a homlokát masszírozta. — Ötödik napja lent vannak a bányában. Már csak hatodmagával. A fejtésnél szorultak. Reméljük, hogy még élnek... Déli nap fürösztötte a szobát Porszemek milliárdjai keringőztek a fényorgiában. Az ablak nyitva volt Valahonnan elröppent egy láthatatlan nyílvessző, s finom sutty an ássál verte át Anti mellét. Nem halt meg, csak kicserélték. Más ember lett egy pillanat alatt — Reméljük?... — kérdezte iszonyodva. A bánya párttitkára, aki azonos korú lehetett vele, lehunyva tartotta álmos, meggyötört szemét Tizenkét órát segített a mentésnél, gyér világosságban bontotta az omlást, most túl sok volt a fény. — Talán másfa óra még. Aztán megtaláljuk őket. Nyomon van a fúrótorony. Addig legyen türelemmel... Anti zsibbadtan szédült ki a szobából. A hűvös folyosón, a homályban nekiesett a falnak. Utánajött az overálos fiatalember, Anti didergésen összehúzta magát, Ifiig ratil flerrt mondta: — Elvtára... H« megtalálják. juttassák fi hozzá ezt a tevéiét. A feleség« irta. to meg várak, amíg rátalálnak. — Átnyújtotta a gyúróttsarkú fehér borítékot Rogyadozva botorkált ki an épületből, a bányatelepről. Bevette magát a nyírfák, fenyőfák közé, csapásra tévedt, vad- málna sűrűjében bolyongott, Méhek kavarogták körbe ismerkedőn, mókus rezzen tette meg a fenyőt a feje fölött Sugár- küllők hasítottak utat maguknak a lomb résein. öntudatlanul arra me»»«, am erről zajt hallott Beszédfoszlányok ütődtek át a rengetegen. Látta, hogy az erdő szélében karcsú fúrótorony magasodik. Valaki észrevette, élesen rákiáltott: — Hél... ifi* keres ott?!.;: Nem felelt lehajtotta a fejét nézte a földet Már-már térdre ereszkedett hogy a tíz körmével vájjon a mélybe, mélyebbre, ahol a víz fakad, ahol véget érnek a gyökerek, a pokolnál is mélyebbre, egészen addig, amíg nem lel lélegző embereket a soha nem látott, hallgatag feketeségben. (Folytatjuk-i Manók, királyok — krumpliból...