Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-06 / 285. szám

Több mint ezer tanácsadás, közel huszonötezer családlátogatás a bajai járásban r cím láttán talán rovatunk­tól távol eső témát sejt cikkünk­ben az olvasó. A sorok olva­sása közben kiderül majd, mennyire összefügg e néhány, ez első pillantásra száraz hi­vatalossággal ható szám csalá­dunk hétköznapjaival. És — va­lószínűleg — nemcsak a bajai járás területén élő családoké­val... Egy kis szociográfia A bajai járásban a múlt év­ben 11,8 ezrelék volt a születé­sek száma. — Sajnos, ez ala­csonyabb még az országos átlagnál is, és első pillantásra nem is egyeztethető össze az életszínvonal emelkedésével. A faluból a városba való áramlás, a lakásnehézségek, a kulturális és gazdasági igények fokozódása, a parasztság meg­változott életmódja, a nők mind nagyobb mértéket öltő munka- vállalása az, ami a tudati, lé­lektani tényezők mellett nap­jainkban leginkább befolyásolja a születések számát. De vajon fcelyes-e ez, s ha nem, akkor mit tehetünk, hogy e tényezők hatása háttérbe szoruljon? Elő­ször is jobb körülményeket kell teremtenünk a már megszüle­tett kicsinyek nevelésére, gon­dozására. Szakavatott kézben a gondozás, de... Ismeretesek — hiszen ma is mindennapi beszédtéma — pár­tunk és kormányunk célkitűzé­sei; a sokgyermekes családok helyzetének javítása, a kétgyer­mekesek családi pótlékának emelése, a szülési szabadság növelése, fizetés nélküli sza­badság biztosítása az édes­anyáknak a háromévesnél nem Idősebb gyermekek gondozásá­ra ... Örömteli, hasznos köny- Byítések ezek, de még másra is 6zükség van. Nem a kormány­tól, a párttól — az egészségügyi szakemberek egész sorától, a társadalomtól, de még a szülők­től is. A bajai járásban több mint ezer esetben szerveztek csecsemőápolási és kismama­gondozási tanácsadást, s a vé­dőnők csaknem huszonötezer alkalommal végeztek családlá­togatást. A számok utalnak arra, hogy a gondozás szakava­tott kezekben van. Kell-e, le­het-e ennél többet kérni? Talán néhány példa választ ad erre. Évekkel ezelőtt komoly gondot okozott országszerte — s a bajai járásban is — a csecsemőkori sorvadás. Előfor­dulása ma már szinte kuriózum számba megy. Csökkent a has­menéssel járó heveny táplálko­zási zavarok, a heveny légúti megbetegedések száma is —, de sok még a koraszülés, gya­kori a csontrendszeri elválto­zás. Ezek arra figyelmeztetnek, hogy akad még tennivaló a gon­dozási munkában is. Növelni kell a szülők igény ességét is Nagyon sok szülő nem tudja még, hogy a csontrendszer egyenletes fejlődéséhez nem ele­gendő a D-vitamin készítmé­nyek adása. Ezt a helyes táplál­kozásnak kell kiegészíteni, ami­hez viszont már kevés édes­anya rendelkezik megfelelő tá­jékozottsággal. Túlságosan gyak­ran előforduló hiba a szoptatás korai elhagyása, pedig a kicsi gyermek számára legjobb táp­lálék az anyatej... S valljuk be őszintén: sokszor nem a. mun­kahely kötöttsége húzódik meg A hús Jóval gyorsabban pu- hul meg, ha sótlanul főzzük és csak akkor sózzuk, amikor már majdnem kész. Miért? A só hatására a hús fehérjé­je tömörré, szívóssá válik. Mcg- lágyítása hosszú időt vesz igény­be. Az étel ízén nem változtat, ha rövidebb ideig fő sóban, mert a só néhány másodperc alatt az ételnek minden részét átjárja. • A főzeléket, burgonyát, rizst viszont mindig sós vízben főz­zük, mert így készül el hama­emögött — bár olykor a mun­kahelyek vezetői is „elfelejte­nek” gondoskodni a kismamák­nak törvények által biztosított munkakönnyítéséről — de gya­kori ecetben még a kismamák­nál is hiányzik az igény jogaik igénybevételére. A tapasztalatok szerint sok­szor a terhesség ideje alatt is tovább végzik a nehéz fizikai munkákat, nem fordítanak gon­dot a pihenésre, amit nem egy esetben az idősebb családtagok szemlélete Is táplál, mert ők a múltban rá voltak kényszerítve a kíméletlen életmódra. Ilyen körülmények között pe­dig a legnagyszerűbb kor­mányintézkedések ellenére sem könnyű az új családtag foga­dása, nevelése. De ezeken már nekünk kell segítenünk. Ha a szám szerint nem is több, de alaposabb, sokoldalúbb szak- tanácsadással, egészségügyi szakembereinknek a gyermek- nevelés egészségügyi vonatko­zásai iránt elmélyültebb érdek­lődést kell kelteni a szülőkben. A kezdeti lépés Baján megtör­tént — s nemcsak azzal, hogy célul tűzték ki a sokoldalúbb felvilágosítást, tájékoztatást, de azzal is, hogy tanácsülésen tár­gyalják meg ezt a témát a járás egészségügyi helyzetének vizs­gálata keretében. E. E. Ha hevés az időnk, az élesz­tőt nem kell előre beáztatni. A langyos tejjel vagy vízzel elke­vert tészta akkor is szépen meg­kel, ha szárazon morzsoljuk az élesztőt a tészta közé. Miért? A friss élesztőgombák a sűrű tésztamassza keményítőtartal- mát akkor is elcukrosítják, ha ezt a folyamatot nem a bígabb kovászban kezdték meg. Ebben az esetben azonban több élesz­tőt kell használnunk. Gyakorlati tanácsok a főzéshez A Ganz-MÁVAG művelődési nagytermében hatvan versenyző részvételével a napokban rendezték meg az első magyar fodrász­bajnokságot. Á női hadviselet titkaiból AKI a frizuradivat történetébe be­pillant, hamar meggyőződhet arról, hogy itt sincs sok új a nap alatt. A legfrissebb divat szerint hosszabb a haj, de csak a tarkót takarja és senki ne féljen attól, hogy ha diva­tos frizurára vágyik, Csillag Annát kell utánoznia, akinek — a század- eleji újsághírek szerint — haja 185 centis volt. Ma nem annyira Csillag Annát, hanem Szendrey Júliát és Biller Irént követik a nők. A szakma tör­ténete ugyanis nagy költőnk hitve­sét tartja számon elsőként, mint a rövid haj hívét. A simavonalú bubi­frizura kezdeményezője pedig Biller Irén színésznő volt. Tőle „lestük el” a ma is divatos frufrut, csak egészen másképp fésüljük* NEM ÜJ a tupírozás sem. A hosz- szú haj korszakában az arc körül végighúzódó magasított hullám, a schopp alá szintén tupírozták a ha­jat. A negyed évszázaddal ezelőtt dívott befelé rollnis, félhosszú hajat pedig most a fiatal lányok utánoz­zák, csupán azzal a különbséggel, hogy a rollnlt kifelé hajlítják. Bár a kontyot mindenkor szíve­sen viselik azok, akiknek arcához, egyéniségéhez jól illik, a fodrászok és az orvosok változatlanul a rövid haj viselésére intik a nőket, mert az egészségesebb és rendbentartása is könnyebb. Igaz, hogy a hosszú haj sem olyan hosszú már, mini régen volt. A kontyhoz nem szüksé­ges 40—50 centis fonat, — 15—20 cen­tis hajból is szép nagy kontyot for­máinak a mai fodrászok» S HOGY MÉGIS legyen valami új a frizuradivatban, kitalálták a me- lírozást. A hajba 4—5 centire a tö­vétől, elütő, de természetes színű csíkot festenek — a barnába pél­dául szőkét —, s ezt a tinciset a többi haj közé fésülik. rabb. Miért? A só emeli a főzővíz forrás­A FAGYDAGANATOKRÓL pítja meg a baj belső okát, a Előfizetéses reggeli az iskolákban Az országban először me­gyénkben szervezték meg falu­helyen az iskolások reggelizte­tését. A MÉSZÖV vendéglátó­ipari osztályának kezdeménye­zésére a földművesszövetkezetek több helyen kapcsolatot terem­tettek az iskolákkal, a szülői munkaközösségekkel, s ahol igényelték, az iskolába szállít­ják a reggelit. Van ahol előre­csomagolva, kis üvegekben, szal­maszállal „tálalják”, máshol pedig minden reggelizőnek sa­ját bögréje van. Több helyen előfizetéses rendszerben látják el a gyermekeket reggelivel. Bácsalmáson például naponta kb. 350 adag reggeli fogy el. Egy forint hetven filléres áron két deci kakaót s egy brióst kapnak az iskolások. Tasson is kakaó­ból áll a reggeli, Lakiteleken tejeskávéból, máshol tejből és péksüteményből. A szülők mindenütt osztatlan örömmel fogadták ezt a kezde­ményezést, mert ezzel is köny- nyebbé válik az édesanyák reggeli házi munkája. Ezért e szolgáltatást — a helyi adott­ságokhoz igazodva — földmű­vesszövetkezeteink megyeszerte minél célszerűbben és mind szé­leseb körben igyekeznek meg­szervezni. N. É. pontját és így az étel magasabb hőmérsékleten fő. A növények általában kevés fehérjét tartal­maznak, ezért a sótól nem ke­ményednek meg. * A tojás és a héjában főtt bur­gonya nem reped meg. illetve nem esik szét, ha főzövizét kis­sé megsózzuk. Miért? A sős víz nyomása kívülről ellensúlyozza azt a nyomást, amit a tojás, illetve a burgonya megduzzadt belseje gyakorol a héjára. * A paprikát mindig vízzel való feleresztés előtt tegyük rántás­ba, vágy a pecsenyezsírba, hogy az étel szép színt kapjon. Miért? A paprika a zsírban szép pi­ros színnel oldódik, vízben vi­szont oldhatatlan, szemcséi csak lebegnek benne. * A petrezselymet csak akkor tegyük az ételije, ha ez már tel­jesen elkészült. Miért? A petrezselyem télen is kitű­nő vitaminforrás, de főzés köz­ben vitamintartalma csökken. * A tea illatosabb, ha a tea­vízbe egy csipet sót teszünk. Miért? A só kiválasztja azokat a za­matot adó illő olajokat is, ame­lyek másként a vízben nem oldódnak. A hűvös, nyirkos őszi idő be­álltával szinte egyik napról a másikra megduzzadnak a kéz- és lábujjak, sokszor a fülcim­pák és az orrcsúcs is szeder­jes lesz, erősen viszket; ezek a tünetek jellemzik a fagydagana­tot. A fagyás kellemetlen tüne­tei rendszerint egész télen át tartanak, s csak tavasszal szűn­nek meg. A fagyás igazi oVa rendszerint vérszegénység, alacsony vérnyomás és belső mirígyzavarok okozta vérkerin­gési zavar. Hűvös időben a bőr hőmérséklete is leszáll, nedves időben, szélben pedig könyeb- ben hűl le, mint száraz, csen­des időben. Főleg a kéz és láb ujjain, az orrcsúcson, a fülcim­pán szokott elégtelen lenni a vérkeringés, s ezért jelentkezik a fagyás ezeken a helyeken. Előseeíti a fagyás keletkezését a szűk cipő és szűk kesztyű viselése is. A faevás kezelésére különö­sen vidéken sokféle háziszert alkalmaznak. Ezek egy része veszélyes és árta'mas lehet. Egyes vidékeken mée mákig tehóntrágyát is tesznek a fagyott területekre kötés for­májában. A trágyában a me­revgörcsöt okozó tetanusz-baci- lus élősködik. Ezek a fagyott terület apró sérülésein keresz­tül a szervezetbe juthatnak és halálos kimenetelű tetanuszbe­tegséget idézhetnek elő. A háziszerek másik csoportja már a nép egészséges ösztöne és évszázados tapasztalata alap­ján terjedt el. Ilyen a fagyott kéz- és lábujjak fürösztése vadgesztenye, vagy pedig tölgyfakéreg főzetében. Ezekben tannin nevű cserzőanyag van, ennek az erekre gyakorolt ked­vező hatásától gyakran való­ban látunk javulást. A lábuj­jak fagyása ellen birsalmamag- nyákot felkennek egy ruhára és éjszakára rákötik a lábfejre. Jól bevált háziszer az enyv- kezelés. Egy tábla asztaloseny- vet egy liter vízben melegítés­sel feloldunk. Amilyen forrón csak bírjuk, néhány percre áz­tatjuk benne a fagyott terüle­tet. Az enwréteg a fagyott ’-észre rászárad, másnap reggel lemosható. Hogyan Icerel'ük he’yesen a fogyásokat? A baj többnyire belső erede­tű tehát csak orvos irányítá­sával kezelhető. Az orvos álla­ugyancsak az orvos szabja meg a kezelés menetét is. A szüksé­ges belső gyógykezelésen kívül azonban külső kezelést is al­kalmazunk a lassú vérkeringés élénkítésére. Házilag ezt vál­takozó hőmérsékletű fürdőkkel* masszírozással és a fagyott uj­jak tomáztatásával érhetjük éL Heggel és este áztassuk ke­zünket vagy lábunkat 2—3 per­cig olyan forró vízben, ami­lyent a bőr csak elbír. Utána tegyük fél percre hideg vízbe. Ezt a műveletet ismételjük meg egymás után 4—5-ször. Utána töröljük szárazra bőrünket, s zsíros krémmel vagy az orvos által rendelt kenőccsel dörzsol- gessük, masszírozzuk erőtelje­sen a fagyott bőrterületet 5 percig. A fagyott kézujiakat napközben mozgassuk szétter­pesztett,. erőltetett,, zongorázó mozdulatokkal mindaddig, míg a kéz bőrén erős ki melegedést nem érzünk. A lábujjak tanyá­sánál pedig 3—5 percig lábuj­jon való járás pótolhatja a tor­nát. A modern orvost udomárv még számos olyan eszközzel rendelkezik, mely a fagyás gyó­gyítására igénybevehető. Ezért -nirden ilven esetben fordul­junk orvoshoz. Készül az esti frizura

Next

/
Oldalképek
Tartalom