Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-06 / 285. szám

1982. december 8, esfitBrtSi: 9. oldal Központi szerszámkészítő üzem létesül Kiskunfélegyházán Bács-Kiskun megye tanácsi iparának termelése az elmúlt évek során nagymértékben nö­vekedett. Különösen gyorsüte­mű volt a fejlődés könnyűipari vállalatainknál. Megállapítható ugyanakkor, hogy a termelésnek ezt az ütemét nem követte megfelelő mértékben az üze­mek, vállalatok műszaki fej­lesztése. Gonodot okoz e tekin­tetben az is, hogy a második ötéves terv célkitűzései, az ed­diginél is nagyobb fejlesztést irányoznak elő. Terveink vég­rehajtása így már most egész sor műszaki fejlesztési intéz­kedést igényel. Egyik ezek közül a könnyűipari vállalatok szers zám ellát ásának bizto­sítása, ami elengedhetetlen feltétele az ütemes, folya­matos termelésnek. Köztudott viszont, hogy a szer­számkészítő kapacitás növelése országosan is gondot okoz. Számtalanszor tapasztaljuk, hogy a szerszámkészítő válla­latok és kisipari szövetkeze­tek, csak igen hosszú elkészí­tési határidőre vállalják a meg­rendelt szerszámok kivitelezé­sét. Sürgető szükség tehát hogy létrehozzunk a tanácsi iparban egy központi szerszámkészítő és felújító üzemet. — Ez a gondolat már koráb­ban is felvetődött bennünk — mondotta dr. Bruncsák András, a meevei tanács vb inari osztá- lvának vezetője. — De koráb­ban közel sem éreztük úgy hiányának gátló hatásait mint ebben az esztendőben. Vállalatainknál egyre több az olyan ú.j gyártmány, me­lyeknek előállítása nagy mennyiségű szerszámot igé­nyel. Különösen a leggyorsabban fejlődő iparágban, a tanácsi vasiparban jelentkezik ez az igény (fénycsőarmatúrák, lám­pagyártás, különböző fémtö­megcikkek készítése). Ugyan­csak nagv mennyiségű szer­számkészítést igényel másik ioarágunk. a rohamosan fejlő­dő műanyagfeldolgozás. Itt a ]pcrWr1önlv>7ŐHb sajtoló és fröccs­öntő szerszámok biztosítása je­lenleg is naav gondot okoz. Jö­vőre pedig ennek az iparágnak a fejlesztése további szerszám­igényt fog támasztani, hogy az ioar és a kereskedelem mű- anvsecikk- és alkatrészigényeit ■kielégíthessük. — Mint értesültünk, a szer- ■S7ámi\zem szervezése már meg­kezdődött. Hol kerül sor léte­sítésre? Fe!n«ff oktatás A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ötéves kulturális program­jában a felnőtt oktatási rend­szer továbbfejlesztését is célul tűzte. Ezek szerint az üzemi szakszervezeti alapszervek se­gítségével negyvenéves korig mindazokat az üz^mi dolgozó­kat bevon5ák az állami, vagy a szakmai nkfa*ás valamilyen for­májában. akiknek erre szüksé­gük van. Ez többek között azt jelenti, hogv öt év múlva megyénk üze­meiben minden munkásnak meg lesz a nyolc általános iskolája. Mindez lehetőséget teremt ma­gasabb általános és szakmai mű­veltség megszerzéséhez. S hogy ez a terv reális, azt tények bi­zonyítják. Míg 1958—59. okta­tási évbec 250 munkás látogatta az általános iskolákat, 422 a kö- zéniskolákat. addig az 1981—82. oktatási évben az általános is- ko’ában tanuló munkások száma 1824-re, a középiskolások szá­ma perli- 1963-ra növekedett. A különböző evvetemeken kétszer annyian tanulnak, mint három évvel korábban. — A központi szerszámké­szítő üzem létesítéséhez szükséges műszaki és szak­munkásgárda elsősorban Kiskunfélegyházán a Mű­anyagfeldolgozó Vállalatnál biztosítható. Ezért született úgy a döntés, hogy az üzemet nem önálló egységként, hanem e vállalat keretében hozzuk létre. Számí­tásaink és az adottságok egyez­tetése szerint, a beruházások megfelelő csoportosításával itt tudjuk leggyorsabban biztosíta­ni a szerszám készítés gépi és egyéb műszaki feltételeit. — Mikora várható az üzem beindítása? — Terveink szerint már a jö­vő év tavaszán. Szabályos egyenes, szinte mértanian pontos vonások. Az első tekintetre szigorúnak tűnő arc. Lám, milyen csúf dolog az előítélet! Mielőtt szóit volna, csak any- nyit tudtam róla, hogy matema­tika-fizika szakos tanár, s óva­tos vizsgálódásom szeretné be­skatulyázni máris abba a kép­be, amit foglalkozásáról alko­tott a közhiedelem. Elszégyellem magam. És egy­re erősödik bennem ez az érzés, ahogyan hallgatom a hangját és találkozom rám-rám vetett pillantásával. Annak az ember­nek a hangja és szeme, aki — művész vagy mérnök, tsz-elnök vagy kőműves ... hány ilyennel találkozni ma — alkot, gondol­kozik. a jobbért és a jövőért töri a fejét. De beszéljen ő maga: Farkas Béla megyei vezető szakfel­ügyelő! — A középkor végén még a többjegyűek osztása tudósoknak való feladat... Három-négy kurta századdal ezelőtt egy másodfokú egyenlettel csak a legkiválóbbak tudtak megbir­kózni. És ma? Szó szerint gye­rekjáték. Házi feladat általános _ És mit várhatunk 1963- bam a központi szerszámkészí­tőktől? — Elsősorban a vasipari és műanyagipari üzemekben jelen­leg működő szerszámkészítő és javító részlegek munkájának segítését, új gyártmányaink be­vezetésénél a teljes íelszerszá- mozást. Később pedig a kapaci­tás olyan mértékű növelését, hogy a folyamatos szerszámké­szítés és felújítás mellett egy sor technológiai folyamat kor­szerűsítéséhez szükséges szer­számokat is itt kísérletezzék ki és állítsák elő. Ezekre ugyan­is a vállalatok jelenlegi lehető­ségei mellett nem nyílik alka­lom. S. G. iskolásoknak és gimnazisták­nak. Valamikor Bolyait és Einsteint is a középiskolában fogják majd tanítani... Mate­matikai szemléletre, gondolko­zásmódra kell tehát nevelnünk a gyerekeket és úgy kell taní­tanunk, hogy ne utálják a ma­tematikát. Már a mában is min­denütt ott van, a legközelebbi jövőben pedig nem élhet meg valamirevaló szakember mate­matika nélkül. — Exér' mondom _ foly­tatja —, hogy az új tankönyv (a napokban Kecskeméten megvi­tatott ötödik osztályos általá­nos iskolai tankönyvről van szó), jó, az eddigi legjobb... de hamarosan még jobb kell. S az különösen örömet okoz, hogy a vita' résztvevőinek többsége látja ezt. El is mondták a véle­ményüket olyan lelkesülten és olyan felkészültséggel, mint még soha. Erre mondjuk, hogy más a pedagógusok „hozzáállá­sa”, mint eddig. Mi a változás oka? — Egyetlen mondatban Ká­dár elvtárs fejezte ki a leg­tömörebben a kongresszuson: Befejeztük a szocializmus alap­jainak lerakását. Sokan úgy Sikeresem zárja az esztendőt az év eleje óta a község másik két szövetkezetével együtt gaz­dálkodó tataházi Petőfi Tsz ba­romfinevelő telepe. Gondozói 212 ezer csirkét neveltek eddig, egyenként 1.08 kilogramm sú­lyúvá. Ezzel a tervbe vett 16 helyett 18,5 vagon baromfih 1st adtaik a népgazdaságinak, több mint 4 és félmillió forint ér­tékben. „Egymilliósu haszon Az idei nevelésű csirkék a táptakarmányozás és a szaksze­rű gondozás következtében jól fejlődtek. Egy kilogramm hús „előállítása” alig valamivel több mint 17 forintba került, az egy kiló húsból származó tiszta jö­vedelem viszont csaknem 10 fo­rintot tett ki. Az ez évi nyere­ség összege ennek megfelelően meghaladta az egymillió forin­tot. A több mint egymilliós ha­szon a szövetkezetét arra ösz­tönzi, hogy a következő évben még nagyobb mértékben fog­lalkozzon baromfineveléssel. — Evégett az októberben kezdő­dött s januárban véget érő ötö­dik nevelési időszakban újabb 61 ezer csirkét nevelnek ránta- nivalókká. Az 1963. év végéig egyébként — a tervnek megfelelően — ösz- szesen 5 609 700 forint értékű pecsenyecsirke eladásával járul hozzá a szövetkezet a közellá­táshoz. Ezenkívül 490 ezer to­jást ad át a bajai keltetőállo­másnak és a Kiskunhalasi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnak, 50 ezret pedig szabadon értékesít. Kevesebb idő alatt, kisebb költséggel több húst adni a nép­gazdaságnak — ez a legfőbb célja a baromfinevelő telepnek. Vajon hogyan akarják ezt elér­ni? — tájékozódtunk Juhász Márton telepvezetőnél. Növelik a törzsállományt — Elsősorban a törzsállomány növelésével — hangzott a vá­lasz. — Jövőre az ideinél majd­nem háromszor több, öt és fél ezer törzsállatot tartunk. Ezeket már megvettük — Köleseiről, Gödöllőről, a mezőfalvi és a kis­gondolják, hogy ez csak a gaz­dasági alapokra vonatkozik. De megteremtődtek a szocialista gondolkodásmód feltételei az emberek fejében is. _ ? — Hát például: néhány éve még ilyen felajánlásokat tettek a nevelők: pontosan kezdem az órát, vázlattal készülök az órák­ra ... Vagy egy még jellem­zőbbet: az órák többségében (megnyomja a szót: többségé­ben) olyan célkitűzést teszek, ami előbbre viszi a szocializ­mus ügyét. Ilyesmi ma már primitív, nevetséges lenne. Mondhatnám, a mai egyenle­teink ismeretlenje már nem a „mit”, hanem a „hogyan”. Jól esik látnom, hogy itt is, ott is — olyanok, akikről az volt fe­letteseik véleménye, hogy lan­gyosak, közömbösek — egymás után megtáltosodnak. valami hirtelen támadt aktivitással vetik magukat a munkába az emberek. Hallatlanul sok. eddig tétlenségre kárhoztatott energia szabadul fel nap nap után a szemünk láttára. — Oka? — Na»y rt-sre van benne annak, hogy a nevelők többsége elvégezte a dialektikus és tör­ténelmi materializmus tanfolya­mát, vagy legalább bekapcsoló­dott a politikai oktatásba. De a legfontosabb, ismétlem, az ala­pok lerakásával bekövetkezett A Újítással kétszeres termelékenység Több jelentős újí­tás tulajdonosa a Kalocsai Vas- és Fémipari Szövetke­zet központi üze­mében Mezei József marós. Javaslatai jelentősen növelték a munka termelé­kenységét a külön­böző áruk előállí­tásánál. Mezei Jó­zsef most ismét so­kat éld újítással je­lentkezett. Jövőre a szövetkezet sorozat­ban végzi a külön­böző szövőgép-al­katrészek megmun­kálását. Ez eddig Budapesten történt, s egy 6 alkatrész­ből álló garnitúra felületi marása hat órát igényelt. A kísérletező kedvű újító ezt soknak ta­lálta. Számolt, raj­zolt, tervezgetett, s lassan kialakult benne a végső el­határozás: Vídiabe- tétes maróval elég lesz ehhez három óra is. Aztán elké­szült az új szer­szám is, s a próba igazolta a számí­tást. A régi tech­nológiával szemben a gyorsmarás beve­zetése kétszeresére növelte a termelé­kenységet. Képün­kön: Mezed József ellenőrzi a marás pontosságát, mellet­te tanulója, Szalmái Imre figyeli a mes- test. A kongresszus után Az élei egyenlete! kunsági állami gazdaságból va­lók. A tyúkok Hampshire, a ka­kasok pedig fehér Plymouth- fajtájúak. E kiváló fajták ke­resztezéséből származtatjuk — majd jövőre az F. 1-es hibrid­csirkét, amely hízékonysága kö­vetkeztében három hónappal hamarabb gyarapodik egy kilo­grammá, mint a sárga-magyar fajta. A nevelési időszak csök­kenésével csökken a felhaszná­lásra kerülő takarmány meny- nyisége is. Míg a fehér-magyar fajtából származó csirkének 12 hetes koráig mintegy 4 kilo­gramm tápot adtunk, az új ke-, resztezésűnek már csak 3,40— 3:60 kilóra lesz szüksége a 100. dekás súly eléréséhez. Az ily módon megtakarított takarmány tehát minden csirkénél 50 dr'-a lesz. amelynek értéke 1 forint 80 fillér. Hasznos úiítós Hasznos újításáról is beszélt Juhász Márton. A takarékosabb takarmányfelhasználás érdeké­ben tökéletesítette a pecsenye­csibék etetőrendszerét. Koráb­ban ugyanis egyszerű, lapos tál­cákból etettek, amelyekből az eleség könnyen kiszóródhatott. Ezeket a tálcákat a telep veze­tője nemrégiben ékvályúkkal cserélte fel, amelyeknek két fel­ső szélén a kiszóródást gátló léJ céket helyezte el. Most azt ter­vezi, hogy a vályúk fölé, közé­pütt drótot húz ki, ezáltal Is biztosítva a takarmányveszte­ség minimálisra való csökken-' tését. Kísérletezett a telepvezető m csirkék éjjel-nappali etetésével is. A kísérlet bevált, s az éjsza­ka sem szünetelő etetéssel egyr egy fehér-magyar fajtájú csir­két a korábbi 12 helyett már 14 hét alatt lehet 1—1,08 kiló sú­lyúvá nevelni. A baromfinevelés jövője imJ már megalapozott Tataházán. A nyereséges nagyüzemi módsze­rek mind szélesebb körű alkal­mazása, a gondozók jó munká­ja, s nem utolsósorban a tevéJ kény telepvezető hozzáértése m záloga a jövő évi terv sikeres teljesítésének — a jövedelem to­vábbi gyarapításának. Kohl Antal változás. Kitűnően megfigyel­hető ez például falun. A peda­gógus köteles sorra látogatni tanítványai családját. Nevelte, legalább is igyekezett nevelni őket azelőtt is. Igen ám, de a hatás kétoldalú: a család is nevelte őt. Csakhogy az átszer­vezés előtt nagyon sokszor rossz értelemben. Sok pedagógus nem is mert vitába szállni a szülők­kel, csak tessék-lássék módon szólt néhány szót, aztán szinte menekült. S így nemcsak az ő ráhatása maradt el, hanem gyakran ő maga is elbizonytala­nodott. megingott. — Ez alól az ellentmondás alól is felszabadulást jelentett a mezőgazdaság szocialista át­szervezése. Azóta a fejlődés meggyorsult. A tudat, hogy a szocializmus alapjainak leraká­sa befejeződöt, erőt ad, s a cél világos: látom, hogy körü­löttem az emberek haladnak, nekem is rá kell találnom a közös útra. íme, a szaVembcr, aki az egész népnek szóló mondatokat lefordítja a maga nyelvére, az országos feladatokat felváltja a maga teendőire. A matemati­kus, ki tudománya képleteinek mintájára szigorú logikával vizsgálja a környező világot, s új tényezőket illeszt bele: a közös ügy iránti lelkesedést és a jövőért érzett felelősséget. Mester Lászlé b MILLIÓS HASZON

Next

/
Oldalképek
Tartalom