Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-30 / 304. szám

XVn. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Ara 60 filler 1962. DEC. 30, VASARNAÍ* Gyarapodik a közös vagyon Tavasszal több mint másfélezer holdon lesz új ültetvényük a szakszövetkezeteknek Világjárók (N. O.) Voltak híres világjáró inagyarok, akik hírt, dicsőségei szereztek nemzetünknek, most azonban nem róluk akarunk szólni. Sőt azokról sem, akik valamikor fényűző életet éltek, s unalmukban Monte Carlo szi­varfüstös kaszinóiban rulettez- tek, kártyáztak el vagyonokat, míg idehaza nycmorgott a nép. Ök jobban ismerték Párizst, Bécset vagy Genfet, mint saját fővárosunkat, de nem róluk lesz szó. Néhány év óta másféle ma­gyarok járják a külföldet. Igaz, nincs annyi pénzük, mint amennyi a játékkaszinók lovag­jainak volt, de nem is a más munkáján élősködők osztályából kerülnek ki. Egyszerű munká­sok, parasztok, értelmiségiek, akik — mióta elkergették mu­latozó uraikat — megtehetik, hogy maguk is megismerkedje­nek azzal, amit más országok dolgos, szorgalmas népe épített. Kártyabarlangokba ugyan nem járnak, annál inkább találko­zunk velük múzeumokban, kép­tárakban, s ott, ahol valami szépet, felemelőt látni. Bács-Kiskun megye városai­ban és falvaiban sem tekinte­nek úgy ma már a külföldet járt emberekre, mint valami csodabogarakra. Az elmúlt ót év alatt több mint hatezren utaztak a környező országokba. A legtöbben Csehszlovákiával és a Szovjetunióval ismerked­tek. Kecskemétről indultak már úgy is különvonatok, hogy csak Bács megyei utasokat vittek. Ilyen vonat ment egyszer Prá­gába 400, Moszkvába 220 főnyi csoporttal. Külön érdemes meg­említeni, hogy az utazáson részt vevők mintegy 60 százaléka ter­melőszövetkezeti -paraszt volt. Egyébként az utazási irodák adatai arról tanúskodnak, hogy amióta megyénk parasztsága termelőszövetkezetekbe tömö­rült, szinte nulláról szökött fel 30 százalékra részvételük a kül­földi társasutazásokon. Ügy gondoljuk, ehhez nem kell kü­lönösebb magyarázatot fűzni. Ma már egyre gyakrabban for­dul elő, hogy egy-egy tsz saját tágjaiból álló csoport utaztatá­sának megszervezését kéri az IBVSZ-tőL A lakiteleki Szikra Termelőszövetkezet húsz tagja a közeljövőben látogat el együt­tesen a Német Demokratikus Köztársaságba. A tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz tagságának egy része a Szovjetunióba, a Helvéciái Állami Gazdaság dol­gozóinak egy csoportja romá­niai körutazásra készük , A külföldre induló vonatokon, autóbuszokon, repülőgépeken ott találjuk az üzemi munkásokat ÍS. Mind többen vannak közöt­tük. akik takarékoskodnak, s szinte szenvedélyükké vált, hogy minden évben más országba lá­togassanak el. Hasonlóan a tsz-ekhez, az üzemek is rendez­nek közös utazásokat. Igen jól sikerült például az ősszel a Kecskeméti Konzervgyár negy­ven fős csoportjának Csehszlo­vákia—lengyelországi autóbusz­kirándulása. Sokan vannak a pedagógu­sok között, akik már nem a térképről, hanem a látottak alapján tanítják a földrajzot. Nem rosszabb a statisztikája a kereskedelmi alkalmazottaknak sem. Az egyik elárusítónő pél­dául több népi demokratikus ország fővárosán kívül Rómái és Bécset is megjárta már. Utaztak már megyénkből Angliába, Franciaországba, Ko­reába, Kínába is. Egyre több magyar mondhatja el magáról, hogy világjárt ember. Megis­merni más népek munkáját, kultúráját, művészetét ma már nem a kiváltságosok előjoga, hanem a szocializmust építő munkásosztály, parasztság és ér­telmiség egyre inkább elérhető vágya, sót igénye. McervcnU 31 szól5- és gyü­mölcstermesztő szakszövetkeze­tének többsége két, kisebb ré­sze egy évvel ezelőtt jött létre, összesen mintegy 58 ezer holdon gazdálkodnak, s ebből a szőlő- terület több mint 17 ezer hold. Tekintve, hogy közös jöve­delmük nagyobb hányada a sző­lő- és a gyümölcstermesztésből adódik, alapszabályuk is elő­írja a területük 4 százalékán végrehajtandó évenkénti tele­pítést Már tavaly ősszel, illetve ez év tavaszán 646 holdon telepí­tettek nagyobbrészt szőlőt és kisebbrészt gyümölcsöst, vala­mint fekete ribizlit. Folyamat­ban levő telepítéseikhez már a tavasszal megtörtént a terüle­tek kijelölése, amit követett a minőségvizsgálat, majd a talaj­javító anyagok kiszállítása, s a talajegyengetés, illetve a mély­forgatás. Kevés híján eddig ezer hol­dat készítettek elő a lánctalpa­sok. s még a fagy beállta előtt eltélepítésre került 658 hold sző­lő és gyümölcsös. Mihelyt az idő jobbra fordul, a szakszövet­kezetek újból nekilátnak a tele­pítésnek, s mintegy ezer hold­dal növelik a tavaly létesített új ültetvények területét. Érdemes megemlíteni, hogy az idei telepítésekhez eddig több mint 2500 vagon szerves- és közel 60 vagon műtrágyát hasz­náltak fel. s felvásároltak a tagságtól több mint 4 millió szál simavesszőt. Ezenkívül nyolc és fél millió szál kadar­kavesszőt szelektáltak. Közös növénytermesztést az idén több mint 1600 holdon folytattak. Ez a szövetkezeti va­gyon növelése mellett azért is jelentős, mert segíti a talajerő- pótlást és a homok megkötésé­hez szalmáit biztosít. Jövőre a szakszövetkezetek közös nö­vénytermesztő területe eléri az ötezer holdat, amire a fejlődő szövetkezeti állatá’lomány ta­karmányellátása céljából szük­ség is van. Az idén elvetett őszi kalászosok területe egvébként kevés híján ezer hold. A kapá­sok és gabonafélék közös ter­mesztését nagyban segíti a táb­lás gazdálkodás kialakítása és a gépek széleskörű alkalma­zása. íd n — takarmánykész­letüknek megfelelően — hizla­lással és állattartással is foglal­koztak a szakszövetkezetek. A többi között 200 hízott sertést értékesítettek. Néhány baromfi- tenyésztéssel is foglalkozott; eb­ben a keceli Kinizsi érte el a ’egjobb eredményt. Több mint ötezer csibe értékesítéséből szár­mazó tiszta jövedelme meskft- zelítette a 23 ezer forintot. Hat szakszövetkezet a juh ászattal is eredményesen foglalkozott és erőtelies ütemmel kezdték meg a férőhelyek építését, s a meg- levőek bővítését. a'acsonvaSH típusú közös gazdaságok nem kis ered­ményekkel dicsekedhetnek a zöldségtermesztés, a gépesítés és az öntözés fejlesztését illetően sem. Adott lehetőségeit mind több csoport igyekszik kihasz­nálni. Az idén 11 erőgépet, munkagépet, hidraulikus prést, darálót, motorfűrészt és öntöző­berendezéseket vásároltak, s 72 csőkutat fúrattak. A szakszövetkezetek elegendő pénzügyi alappal rendelkeznek ahhoz, hogy létesítményeik dön­tő többségét saját erejükből va­lósítsák meg. hiszen — a gyenge szőlőtermés ellenére — csupán mustból közel 35 ezer hektót értékesítettek. Szakmai képzettség vonatko­zásában is mindinkább megerő­Erdőgazdaságaink gazdasági éve október 1-vel befejeződött, s az elmúlt esztendő eredményei is értékelésre kerültek már. A Dunaártéri Állami Erdő- gazdaság működését vizsgálva, megállapítható, hogy az 19*61 62. gazdasági év számukra eredmé­nyesen zárult. Mennyiségi ter­vét — a csemetetermelést és az aszály sújtotta mezőgazdasá­gi ágat kivéve — az erdőgazda­ság valamennyi üzemága túltel­jesítette. A megelőző gazdasági év a termelékenység emelését ille­tően nem volt a legeredménye­sebb, annál inkább örvendetes a most lezárt gazdasági évben ebből a szempontból tapasztal­ható fejlődés. Míg akkor az egy munkás­létszámra eső termelési őr­södnek a csoportok. Megyei fel­ügyeleti szervük, a MÉSZÖV célul tűzte ki, hogy a jövő év elejétől kezdve minden szakszö­vetkezetben képzett agronómus irányítsa a közös gazdálkodást. Még a tél folyamán foglalkoz­nak az elnökök és a brigádve­zetők szakmai továbbképzésé­vel is. Az előbbiek főleg az üzemszervezési tudnivalókban szereznek jártaságot ték tavaly még alig halad­ta meg a 61 ezer forintot, addig most jóval több mini 69 ezer forintra emelke­dett. Ha pedig az egy főre eső ter­melési értéket tekintjük, az 1961/62. évi 53 ezer forinttal szemben most közel 60 eaer fo­rint. Az erdészetek a VI IT. párt­kongresszus tiszteletére indí­tott munkaversenyben másfél­millió forint összegű eredmény- javulásra tettek felajánlást. Ez­zel szemben a tényleges ered­ményjavulásuk meghaladja a 2 700 000 forintot A három megyére terjedő er­dőgazdaság erdészetei között fo­lyó éves munkaversenyben ki­emelkedő eredményeivel a pandúr) erdészet nyerte él az első helyei. Csaknem 1 300 000 forint öszegű ered­ményjavulás mellett a költ- ségsrintet ez az erdészet csökkentette a legnagyobb mértékben. A pártkongresz- szus tiszteletére tett fel­ajánlásukat a háromszoro­sára teljesítették. A versenyben harmadik he­lyen végzett karapanosai erdé­szet teljesítése a felhasználni! és erdőművelési tervét illetőm 100 százalékon felül van. Kong­resszusi felajánlásukat — 306 ezer forint többleteredmény el­érését — 24 ezer forinttal tel­jesítették túl. A bajai erdészet dolgozói az erdősítésben értek ei kima­gasló eredményt, s a költ­ségszint csökkentése mellett közel 700 ezer forint ered­ményjavulást tudnak felmu­tatni Erdőfelújítási és telepítési ered­ményeik Is jelentős javulásról tanúskodnak az elmúlt évhez viszonyítva. Az erdőgazdaság területén le­vő kilenc erdésze* jó munká­jának köszönhető hogy az él- üz°m cím elm- -hc7 szüksér ges feltételeket teljesitettéb KÉSZÜL A HIDASTRAKTOR A Mezőgazdasági Gepkíserleti Intézet tervei alapján vallattak a megbízást, hogy soron kívül elkészítik az eszközhordó, permetező hidastraktor mintapéldányát. A próbaüzemelés iga­zolta a számításokat. A BHP hidastraktort laza homoktalajon is sikeresen alkalmazták a sző­lők, faiskolák és a szántóföldi kultúrák folyadékkal történő permetezésénél. A mezőgazdasági kiállításon pedig ezüstérmet nyert vele a Kiskőrösi Vegyes Szövetkezet. Kiskőrösre azóta egy­más után érkeznek a szőlőtermelő nagyüzemek megrendelései. Az új permetezési idény kez­detéig 15 hidastraktor készül a szövetkezet gépgyártó üzemében. (Pásztor Zoltán felvétele.) Túltel jenit ette éves tervét a Dunaártéri Atlanti Erdőgazdaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom