Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-28 / 302. szám

1968. december 88. péntek S oldal Vak Bottyán táborhelyén Két óra az erkélyen Á néphit azt vallja, hogy va­lamikor itt táborozott seregével, Rákóczi vezére: Vak Bottyán. Most is éppen úgy sorakoznak körös-körül a házak, mint egy nagv tabor téglából készült tar. ka sátrai, de az utcákon autók szaladnak és a villanyfényes ab­lakok mögül tánczenét közvetít a rádió. Békés alkony ereszke­dik Tassra és a Dunai út mel­lett épülő falurész új házai kí­váncsi szemekkel pislognak a sűrűsödő esti homályba... Zárt aftók A falu szélen, kopasz bokrok között régi udvarházakra emlé­keztető épület rejtőzik. Tábla ugyan van, bárki megtudhatja, hogy ez a község művelődési otthona, de a látogató jó erős lakattal bezárt ajtóba ütközik. Nem kelt éppen kedvező benyo­mást, de ne legyünk túl szigo­rúak — gondolom. Mindeneset­re, ha művelődési otthon van, igazgatónak is kell lennie. Valóban. Aránylag rövid ke­resés után sikerült felfedeznem. Simon Dénesnek hívják, szem­üveges fiatalember és tanár az általános iskolában. Még a szak­mában is kezdő, tavaly végzett az egyetemen, a művelődési ott­hon igazgatósága pedig egészen új dolog számára. Helyette in­kább Hosszú Sándor igazgató, a kulturális bizottság elnöke szá­mol be a község öetéről. Elsőnek mindjárt az ismeret- gerjesztést említi. Azt. hogy az idén már 23 előadást tartottak népes hallgatóság előtt, s mun­kájuk legjobbnak mondható a Sarasban. t— Most indítjuk a Szülők is­koláját. az ifjúsági akadémiát, gyermefcfoglalkozási csoportot is szervezünk és tartottunk már vidám vetélkedőket, kiállításo­kat. Rövidesem két összenyit­ható teremmel bővül a művelő­dési ház, ahol klubfoglalkozáso­kat tarthatunk, és ha márciusra elkészül az új mozi, akkor rend­szeresen szervezünk fűmanké- jtokat is. Elmennek innen a fiatalok r temet az ismeretterjesztésre terelődik a szó. látszik, hogy 'ez a kedves témája. Panaszosan említi, hogy a szemléltetést na­gyon akadályozza a Megyei Filmtár nem megfelelő munká- 6a. Sohasem a megrendelt fil­meket küldik — elégedetlenke­dik. Közíbevetőteg megkérdem: — hány műkedvelő csoport műkö­dik és milyen a szakköri élet? Kiderül, hogy művészeti csoport csak a Petőfi Tsz-ben található, a kézimunka és a honismereti szakkörön kívül más nincs. He­lyesebben. van — a fotosoké. de hát az az úttörőkhöz tartozik. Talán olyan emberek élnek itt, akik nem érdeklődnek sem­mi iránt, akik nem szívesen mennének esténként fúrni, fa­ragni, táncolni, verseket szaval­ni a művelődési otthonba? Szó sincs róla. A 3200 főnyi lakosság közül mindössze Hű­nek nincs általános iskolája, de már 53-an járnak a dolgozók esti tagozatára. Televíziót csak ebben az évben húszam vettek és egy lakosra 4 forint értékű könyvvásárlás jutott. Szépen fi­zetnek a tsz-ek, az új házakból egész falurész alakult. A házak­ba új bútor került, és rádió. 160 a motorkerékpár-tulajdonosok száma és 20-ap adták be az igénylést autóra. Hatnak már van autója — kettő közülük tsz-tag — gépko­csivezető-tanfolyamra pedig 40-en jelentkeztek. Akkor hát? — Az a baj — válaszol —, hogy elmemnek innen a fiata­lok. Az idősebbek legszíveseb­ben a tsz-irodát keresik fel részt venni a TV-szakmunkás­képző tanfolyamán. A fiatalok meg máshová mennek — tanul­ni. dolgozni, szórakozni Ezért alakítottuk meg hiába az iro­dalmi színpadot is. Tagok nél­kül semmire nem megyünk vele A zemeszakkőr tagjait behívták katonának, azóta az sincs. Ta­valy 28-an végezték el az álta­lános iskolát. Itthon maradt kö­zülük hat. Higgye el, nincs alap­ja községünkben a művelődési csoport megalakításának... Eszembe jut, hogy a Petőfi Tsz-ben boldogan újságolták: legalább 20—30 fiatal vissza­jött. És a jövőben még többre számítanak. Meg az a fiatalasz- szony, aki megmutatta, hogy merre van az iskola. Kérdésem­re bőbeszéd űen újságolta, hogy ők, tassiak nagyon szeretik a színházat. Külön autóbuszon járnak Pestre, hogy valami szép előadást megnézhessenek. Több élénkséget Sokat változott Vak- Bottyán óta a község. Még többet az em­berek. Szeretnek dolgozni és megértik a rájuk váró felada­tok fontosságát. A legtöbb gye­rek a kunszentmiklósi gimná­zium új növényvédelmi tagoza­tára jár és lassanként elmosó­dik a határ közép- és szegény- paraszt között Nagynéha ugyan, a viták he­vében elhangzik ilyen heves fel­kiáltás: «én 8 holdat vittem a tsz-be, te meg semmit..." Az­tán a tv-készülék előtt kibékül­nek. barátságosán kezet nyújta­nak egymásnak a haragvó «el­lenfelek* ... Szóval akadna itt bőven em­ber és tennivaló. Persze nehéz­ség is. De a művelődési ottho­noknak éppen ez lenne a felada­ta: barátságos, meleg otthont nyújtani a művelődésnek, mind­inkább felkelteni és kielégíteni az emberek szórakozását, tudás­vágyát. Vak- Bottyán harciassá­gából egy kevés, úgy hiszem itt ma sem ártana... Vadas Zsuzsa Ha valaki ebből az Írás­ból arra következtet, hogy el­lensége vagyok az ifjúságnak, vagy nem értem meg a fiatal korral járó kisebb-nagyobb problémákat — nagyon téved. Vannak azonban olyan ese­tek, amiket nem lehet megér­teni. Nemrégiben moziban vol­tam, az egyik új magyar fil­met néztem meg. A kecskeméti Városi Mozi er­kélye azonban nem alkalmas arra, hogy ott az ember szó­rakozzon, elmerüljön egy film nézésébe. Az „ifjúság problémáiról” na­gyon sok vita hangzott el kü­lönböző fórumokon, más-más emberek szájából, tollából. Egyetértek azzal, hogy nem jel­lemző a mai fiatalokra a köny­nyelműség, a huliganizmus, nem is mint tipikus esetet (rom 1c a moziban történteket. Szeret­ném azonban, ha komolyait megfontolnák tanulságait azok« akiket érint: magiak a fiatalok« pedagógusok, a szülők, * nem utolsó sorban a Városi Mosd vezetősége és dolgozói te. Alig kezdte4 vetíteni a filmet, a 15—20 főnyi „galeri’* hangoskodni kezdett és szeli©* mesnek vélt, de nyomdafesté* két sem tűrő „beköpésekkeT* zavarták a többiek szórakozá­sát, próbára tették idegeiket Azt reméltem, hogy a film majd leköti figyelmüket és csendben maradnak, beleilleszkednek a közönség hangulatába és nem lesz baj velük. Nem így volt Magatartásukból éreztem, s mások is érezhették, hogy szán­dékosan bosszantják azokat) akiket érdekelt a film. így ment ez egész idő alatt Az ízléstelen megjegyzések, a szemük előtt lejátszódó tragikus szerelmi je­lenetek kigúnyolása, meg nem értése, s általában az az abszo­lút érdektelenség, amivel a műsort nézték arra vallott, hogy nem a film, csupán a jó „heec^ kedvéért tartózkodnak itt Sokan csodálkoznak és értet­lenül állnak szemben azzal az intézkedéssel, hogy bizonyos filmeket csak 18 éven felüliek nézhetnek meg. A szóban forgó filmet 14 éven felülieknek aján­lották, s kiderült, hogy még a 17—18 éveseknek is túlságosan .magas”. Azok a fiatalok, akitek ről beszélek, s akik ennyire tiszteletlenek mások érzéseivel szemben, még ha filmen lát­ják is azt, erről győztek meg Meglepett, hogy a mozi dol­gozói közül senki nem szólt rá a hangoskodókra, s a közelben sem tartózkodott olyan valaki« akinek kötelessége lenne a rendbontókat figyelmeztetni vagy kiküldeni a teremből 4 fenti eset nem tgyc* düh, korábban is volt részen» hasonló „élményben”, 8 másol» is panaszkodtak, hogy az erké­lyen állandósult ez a helyzet. Azzal persze nem oldanánk meg a kérdést, ha ezeket as embereket kitiltanánk a mozi-: ból, mert rajtuk semmit nem változtatna. Nevelni, tanítani kell őket, nagy tapasztalattal« komoly felkészültséggel rendel­kező emberek feladata, hogy ezek a fiatalok ne maradjanak ilyen cinikus magatartásain^ Gál Sándor A könyvtárom munkája koránt sem olyan egyszerű, mint az avatatlan hinné. Péntek Lászlóné alig került a kiskőrösi könyv­tárba, hozzálátott a tanuláshoz. Az első adandó alkalommal beiratkozott az alapfokú tanfolyamra, t ezenkívül is minden alkalmat megragad, hogy tanuljon tapasztaltabb munkatársai­tól. Szívesen segít neki Sánta Lászlóné, aki 1950 óta könyv­táros, s több mint három éve a Kiskőrösi Járási Könyvtárban dolgozik. Képünkön Sánta Lászlóné a nyilvántartás rejtelmeibe avatja be ifjabb kollégáját (Pásztor Zoltán felvétele.) A rágalmazás művészeié r A rágalmazás tocbnfká- jjm nagyon egyszerű. Ami­kor Gina Lnllobrigida Hollywoodban filmezett, gyermekéről készült kép jelent meg az egyik új­ságban a kővetkező szö­veggel: „Iga* hogy nem én va­gyok a mai egyetlen gye­sek?" A közönségben már fel­keltették az érdeklődést a 'színésznőről készült oél- toaitos felvételek, de a bot­rány szellőztetése után még inkább nőtt az ér­deklődés a készülő film iránt Az emberek tolong­tak a pénztárak előtt, s a jól elhelyezett pletyka értelmi szerzője jelentős összeget könyvelhetett el magának. Ki törődik a színésznő érzelmeivel, akinek tűrni kell. hogy a botránylapok magánéletét szellőztessék? Szerződés «I publicitytől függ Csak a profittal törődő filmiparban az a legvisz- szataszítóbb, hogy a sztá­rok nagy része tisztában m vele — karrierjük a nyilvánosságtól, a puhü- citytöl függ. Nem csoda, hogy Hollywood mester­ségesen táplált botrányat­moszférájában olyan sok idegösszeomlás és válás történik. Két évvel ezelőtt Holly­wood botránykrónikásai megkísérelték, hogy szét­robbantsák két becsületes ember házasságát. Amikor Yves Montand, a sex- szimbolumával, Marilyn Monroe-val Hollywoodban filmezett, s közben felesé­ge, Simoné Signorét Pá­rizsban maradt, az ameri­kai filmipar háttérben álló szervezői vért szima­toltak. A világ minden bulvár­lapjában cikkek jelentek meg, hogy Monroe-t és Momtand-t kettesben lát­ták az egyik zenés bár­ban, s a francia színész álmodozó pillantásokat ve­tett partnemőjére. Elsősorban Madame Sig­norét egészséges életfelfo­gásának köszönhető, hogy nem hagyta magát a saj­tóhírek által befolyásolni, hanem úgy fogta fel őket, ahogyan vannak: botrány- krónikának a profit szol­gálatában. Nagy szenzációt keltett, amikor az egyik szenny­lap, a „Husb-Hush” hasá­bos címekben számolt be egy korábbi telefonbeszél­getésről Cary Grant és So­phia Loren között. Állító­lag a telefonközpont — véletlenül — Miss Max­wellt is bekapcsolta a vo­nalba. A riport szerint Cary Grant — aki akkor nős volt —, az éppen há­zasságkötés előtt álló So­phia Lorennék házassági ajánlatot tett. Loren az ajánlatot elutasította. Eddig az állítólagos tény, de a lap felhasznál­ta az alkalmat, hogy tá­madást indítson Cary Grant eilen, aki önállósá­ga miatt akkoriban már nem tetszett Hollywood producereinek. Akit halálba üldöztek A Life című amerikai képeslap augusztus hó 3-i számában megjelent utol­só nyilatkozatában Mari­lyn Monroe Goethét idéz­te, aki azt mondta: — a tehetség csendben fejlődik kL A színésznő még hoz­záfűzte: — Ez az igazság., de mindenki a tehetségest tá­madja, tépi. Legszíveseb­ben darabokra szaggat­nák. .." Augusztus 5-én Marilyn Monroe többszörös adag Nembutaltó! nem ébredt fel többé. 36 éves volt. Búcsúlevelet nem ha­gyott hátra, de nyilatko­zatában ujjal mutat gyil­kosaira. A filmipart vá­dolja, amely ha egyszer valakit karmai közé kerít, akkor azt elembertelenfti, mindent kiprésel áldoza­tából. Ahogy ő mondta a Life helyettes főszerfteszőjé- nek: — „Tény az, hogy az érzékiség mintaképétől megkövetelik, hogy ne em­berként, tárgyként visel­kedjen. Monroe nem akart tárgy lenni, akit egyszer így, egyszer úgy állítanak be. Ezért bocsátottak el a 20. Century Fox vállala­tától. A pletyka- és rágalom­sajtó hadjárata már akkor megkezdődött ellene, ami­kor feleségül ment Arthur Millerhez, a nagy ameri­kai drámaíróhoz. A Life- nak adott nyilatkozatában arról te fellebbentette a fátylat, hogy mi történt akkor, amikor Millert ül­dözték. „... az egyik filmválla­lat vezetője kijelentette, férjemnek meg kell ne­veznie, kikkel áll össze­köttetésben. Nekem kell őt erre rávennem, ha nem, számíthatok, hogy nem kapok tőle több szerző­dést.” Miller hallgatott, s har­cában felesége mindvégig Mtartott mellette. A rá­galmazás azonban Miller felmentése után sem szűnt meg. Amikor Monroe ki­jelentette, hogy művelőd­ni szeretne, a Karamazov testvérekben Grusen ka szerepét eijátszamé, és ál­talában saját művészi lé­tét komolyan veszd, a pletyka és rágalom min­dent megtett, hogy a szo­kásostól eltérően viselke­dő filmsztárt letérítsék egyéni útjáróL A rossznyelvű sajtó ak­kor sem kímélte, amikor több hetes késelésre az egyik New Yotk melletti idegklinikára vonult visz- sza. A 20. Century Fox vál­lalatnak Marilyn Monroe állítólag S raOUő dottáB kárt okozott, mert nem jelent meg a felvételeken. Liz Taylor flörtjeivel sok­kal több kárt okozott a Cleopatra forgatásánál. A vezérigazgatóság azonban nem fogadta el a sztár vé­dekezését, hogy betegség miatt nem tudott megje­lenni. örültek, hogy meg­szabadulnak Hollywood egyénieskedő, de nem az ő irányvonalukat követő fenegyerekétől. Marilyn Monroe úgy lát­ta, minden összeomlott körülötte. A bulvársajtó csak őt támadta, szerző­dést nem remélhetett. —• Amikor megértette, mi­lyen kapcsolat fűzi őt a filmiparhoz, önként szakí­tott vele mindörökre. Halála után a Fox ve­zérigazgatója sajtóértekez­leten jelentette be, hogy; 800 mozi tűzte műsorára régi filmjeit, s a jogdí-J jakból a Fax több évig fenntarthatja stúdióit Mégis a filmipar győ-i zött A filmsztár haláig busás jövedelemhez jut*! tatta azokat, akik őt harj iáiba üldözték. (A Dos Magazin a&apjánjj Fordította: Szentmnai Lái&ló t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom