Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-04 / 283. szám

’ 9. »Mal 1988. december 4. kedd Tito elnök átutazott Magyarországon Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke és felesége, úton a Szov­jetunió felé, vasárnap átutazott hazánkon. A vendégeket a ke- lebiai határállomáson az Elnöki Tanács és a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány nevében fogadó bizottság üdvözölte. Tito elnök, felesége és kísérete a fo­gadás után ktílönvonattal foly­tatta útját Budapestre. Foga­dására a Nyugati pályaudvaron megjelent Dobi István, az Elnö­ki Tanács elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnök- helyettese, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Péter János külügyminiszter, valamint a Minisztertanács és a Külügy­minisztérium több vezető tiszt­viselője. Joszip Broz-Tito Dobi István kíséretében ellépett a tiszteleté­re felsorakozott díszszázad előtt, mam a vendégek szállásukra hajtattak. A jugoszláv elnök és felesége tiszteletére vasárnap este Dobi István és felesége va­csorát adott. A vacsorán részt vett Kádár János, a Miniszter- tanács elnöke és felesége, Apró Antal, a kormány elnökhelyet­tese. továbbá a magyar közélet, politikai élet több vezető sze­mélyisége. A szívélyes légkörű vacsorán Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke és Kádár Já­nos, a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány elnöke pohárkö- ezöntőt mondott, A pohárkö- azöntőkön kifejezésre jutott, hogy a mostani találkozó hoz- Bájárul a két ország kapcso­latainak erősítéséhez és a béke ügyéhez. Ezután a jugoszláv küldöttség a Nyugati pályaud­varra hajtatott, s különvonaton folytatta útját a Szovjetunió felé. A jugoszláv vendégeket a Csop határállomásig elkísérték a fogadó bizottság tagjai. Tito a Szovjetunióban CSOP. Joszip Broz-Tito jugo­szláv elnök feleségével és kí­séretével együtt hétfőn a Szov­jetunióba érkezett. A jugoszláv vendégeket a Szovjetunió csopi határállomásán Mihail Geor­gadze, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Nyikolaj Firjubin külügymi­niszterhelyettes, Szidor Kovpak, az Ukrán Legfelső Tanács El­nökségének elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek fo­gadták. Ott volt Cvijetin Mija- tovics, Jugoszlávia moszkvai nagykövete és Mate Sztanicsics katonai attasé is. Titót és kí­séretét a határon Szidor Kov­pak üdvözölte, akinek Tito el­nök válaszolt. Budapestre érkezeit a Jugoszláv Kulturális Kapcsolatok Bizottságának főtitkára A Kulturális Kapcsolatok In­tézete meghívására Budapestre érkezett Drag© Vucsinics, a Ju­goszláv Kulturális Kapcsolatok Bizottságának főtitkára. A ven­déget a Keleti pályaudvaron dr. Rosta Endre, a Kulturális Kap­csolatok Intézete ügyvezető el­nöke, a Kulturális Kapcsolatok Intézete, a Külügyminisztérium és a budapesti jugoszláv nagy- követség képviselői fogadták. Az NDK és a bonni válság Kéz kezet mos Kongó „föderalixálása99 STRATOS Slügysni­niszter személyével az egyik leggyűlöltebb és legkonokabb bonni figu­ra került ki a nyugatnémet kormányból — hang­súlyozzák a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában. Strauss eltávolítását hatalmas po­litikai csatározások előzték meg. s a kormány­ból való kiűzésével tulajdonképpen a nyugatné­met dolgozóknak az atompolitika megszállottái ellen vívott hősies harca aratott újabb nagy si­kert. Straus« távozását megkönnyítette, hogy a nyugatnémet kormány nemcsak belső, hanem külső nyomás alatt is állott. A bonni külön ál­lam N ATO- partnereinek többsége egyébként sem szívlelte ezt az agresszív és brutális politi­kust. akinek ráadásul katonai elképzelései is sok tekintetben különböztek a NATO-ban irányító sze­repet játszó amerikai vezetőkörök elgondolásai­tól. Mindehhez rendkívüli mértékben hozzájár rult az is, hogy a Német Demokratikus Köztár­saság Strauss nyolcéves minisztersége alatt az első pillanattól fogva figyelmeztette mindkét né­met állam honpolgárait ennek az embernek és politikájának veszedelmes voltára. Szó sincs azonban arról — hangoztatják a demokratikus Berlin politikai körei, hogy a Strauss nélküli Adenauer kormány kiút lenne a bonni válság­ból. A bonni ultrák most kétségtelenül annak a hangoztatásával akarnak majd port hinteni a tájékozatlan polgárok szemébe, hogy „Strauss el­ment, tehát minden rendbejött”. A nyugatnémet válságnak azonban sokkal mélyebb okai is van­nak. Ezek közül talán a leglényegesebb, hogy az egész Adenauer-féle elgondolás tavaly augusztus I3-án végleges és visszavonhatatlan vereséget szenvedett Berlinben. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után egy ideig szüneteltek a kapcsolatok Nyugat-Németország és Spanyolország között. Sőt átmenetileg bizo­nyos fokú feszültség uralkodott, mert Spanyol- ország 1948-ban a Hitler és Franco közötti szoros barátság ellenére is, a „führer” emlékének állí­tólagos tiszteletiben tartása ellenére is kisajátí­totta a területén maradt, jelentős német vagyont.. A nézeteltérés azonban korán felengedett. A zsák megtalálta a foltját, Franco is megtalálta a régi — a fasiszta hóhér Hitler helyett — új barátját Adenauer nyugatnémet kancellár személyében. Spanyolországban ma egyre szaporodnak azok a német hadseregnek átengedett területek és gya­korlóterek, ahol a náci Wehrmacht és SS volt, generálisai gyakorlatoztatják az újjáéledt milita- rizmus nyugatnémet hadseregét. Jelentős segít­séget ad Franconak Adenauer azon az alapon is, hogy szakembereket bocsát rendelkezésére el­sősorban a hadiipar és a repülőgépipar fejlesz­tésére. A párhuzam világos. Több mint két év­tizeddel ezelőtt a hitleri Wehrmacht és a Luft­waffe a spanyol nép földjét használta gyakorló­térként, hogy utána más népre támadjon. Most Adenauer katonái kaptak gyakorló tereket és nyugatnémet monopóliumok vertek gyökeret, hogy a korábbinál is mérhetetlenfii pusztítóbb fegyvereket kovácsoljanak. A nép azonban el­lenáll. Jelentős erők sorakoznak fel ma mindkét diktátor földjén, a „csendes háború erőteljese» folyik”. Bonn és Madrid urai mindent elkövet­nek, hogy megtisztítsák az utat az esztelen fegy­verkezés előtt s a háborús politika szakadék* felé hajszolják az ország szekerét A KONGÓI HELYZET újabb fejleményeké» ad hírt a Pravda, amikor hétfői számának veaéeu cikkében rámutat, hogy bár a Kongói Köztár­saság függetlenségének kikiáltása óta több mnat két év telt et a kongód problémát máig sem ol­dották meg. A nyugati propaganda jelenle« saéL tében-hosszában népszerűsíti Kongó főderalizáa lásának tervét E terv lényege az. bogy az egy* séges köztársaságot részekre kell bontani, ans« lyék csak formálisan lennének a központi hato­lom alárendeltjei, A katangai seeparatistífc esésé cserébe kötelesek lennének megosztani LaopcML vüle-lel azt a hasznot, amelyet az Ursicn Mtrriews vállalattól vágnak zsebre. E terv elfogadásé a központi kormány teljes kapitulációját Csőmbe előtt — hangsúlyozz* a Pnvdá, | EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN | A* Üj-Kíttf. hírügy­nökség sajtóközlemé­nyeiből Ismeretes a ■rbci Népköztársaság kor mányának .azon be­jelentése. hosfy Kína nyugati batirtiflékén fcadak térségiben, a qhip chap íplyónál és a Pangón« tó vi­llákén s egyéb, ponto­kon, továbbá a keled határvidéken Che Dong falucskáinál 1362, október 20-án az in­diai csapattok nagyobb arányú támadást intéz­tek a »inai Népköz­társaság határőrségei­nek egységed ellen. Mint az Üj-Kina hírügynökség a továb­biakban Jelentette, a kínai néphadsereg az Indiai támadást elhá­rította és visszavágá­sa során az úgyne­vezett Mc Mahon vo­naltól délre Towang, Bomdtia helységek körzetében éa Walong környékén, a nyugati határszakaszon a Pan- rong-tóná! fekvő Cbus- hul-nál, a Shyok mel­lékfolyójának a Chip Chap folyónak térsé­gében és egyéb pon­tokon folytatott fegy­veres harcot az indiai csapatok ellen, 1962. november 21-én s Kínai Népköztársa­ság kormánya beje­lentette, hogy a vitás határkérdések békés rendezése érdekében 1962. november 22-én 9 órától egyoldalú fegyverszünetet ren­del el és 1962. decem­ber 1-ével kezdődően a fegyveres erőket a keleti szakaszon az úgynevezett Mc Mahon vonaltól 29 kilométer­re északra, ládák tér­ségében pedig a tény­legesen ellenőrzött te­rület határától 20 km- ce vonja vissza. — tlgvanakkor javasolja az Indiai kormánynak, hogy az indiai fegy­veres erők az emlí­tett két vonalat 20 hm-néá közelebb ne közelítsék meg. Jelmagyarázat: 1. A Kínában kiadott tér­képeken feltüntetett határvonal a Kínai Népköztársaság és In­dia között, 2. Az In­diában kiadott tér­képeken feltüntetett határvonal a Kínai »épköztánaeág é* m­m KMM. í. A MB Mahon vonal, melyet 1914-ben a brit impe­rialisták kénysze rí tet­tek Tibetre, s mely vonalat mőa állam­határként sohasem is­mert el. 4. Az Indiai csapatok támadási Irá­nya, S. A Kínai Nép- köztársaság csapatai­nak támadási Iránya. 6. Mindkét ország fegyveres erőinek visszavonására Java­solt vonal az 1962. no- vember 21-1 kínai kor­mányközlemény alap­ján. 7. Nefa = Észak­keleti Határ Ügynök­ség India tényleges ellenőrzése és köz- igazgatása alatt. 8. Fegyverszüneti vonal Jammu és Kashmir- ban Tnriía. és Pakisz­tán között« Nehru válasza DELHI. (TAS2S2) Az indiai tájékoztatási iroda közzétette annak a levélnek a szövegét, amelyet Nehru indiai miniszterelnök küldött Csou En- lajnak. Nehru levele válasz a kínai miniszterelnök november 22-i levelére. Nehru rámutat: az indiai kor­(70|a) W62«L 8 8 z ám I A 2 OJcmv •“"*20 lem Csou En-lajnak mánynak ahhoz, hogy megfele­lően állást foglalhasson a Kí­nai Népköztársaság kormányá­nak a tűzszünetre és a csapatok visszavonására vonatkozó javas­lataival kapcsolatban, pontosan tudnia kell, mit jelent a kínai javaslatokban említett „1959. november 7-én fennállott tény­leges ellenőrzési vonal”. Nehru válasza a továbbiak­ban így hangzik: „Az 1962. október 24-én elő­terjesztett három pontból álló javaslat, valamint a tüzelés megszüntetésére és a csapatok visszavonására vonatkozóan no­vember 21-én elhangzott nyi­latkozat azt a célt tűzi ld, hogy biztosítsa olyan területek ellen­őrzését, amelyek sohasem voltak a kínai közigazgatás ellenőrzése alatt. Ezek kísérletet jelentenek arra, hogy meggyengítsék In­diának a határkérdésben elfog­lalt álláspontját.” Levelében Nehru kéri, hogy fogadják el azokat az indiai ja­vaslatokat, amelyek megvalósí­tása az 1962. szeptember 8-élg fennállott status quo visszaállí­tására vezetne. Levele végén Nehru közli, hogy az Indiai Külügyminisz­térium november 30-án jegyzé­ket adott át a kínai ügyvivő­nek. A jegyzékben kérik, hogy tisztázzák az 1959. november 7-én fennállott tényleges ellen­őrzési vonalat. Az indiai minisz­terelnök végül kifejezi azt a reményét, hogy az említett jegy­zék és a jelen levél elősegíti a határprobléma megoldását. Az indiai parlament népi ka­marájának ülésén képviselők interpellációira válaszolva Neh­ru miniszterelnök közölte, hogy a kormányának rendelkezésére álló értesülések szerint a kínai parancsnokság az indiai—kínai határ egyes szakaszain vissza­vonja csapatait. Azt is kijelentette, hogy a kínai fél december 5-én adja át az Indiai Vöröskereszt kép­viselőinek a kínai hadifogságba esett indiai katonákat. Mint a delhi lapok közük, az indiai—kínai határon a hely­sei továbbra is nyugodt. Külföldről Jelentik Megérfcemtt Prágái* »» MSZMP-küidötttése PRÁGA. Fehér LesjosnaJe, sgf MS2MP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével hétfőn délelőtt megérkezett Prágába az MSZMP-nek * CSKP XII. kongresszusán részi vevő küldöttsége. A delegáló tagjai: Szurdi István, a Köz­ponti Bizottság ipari és közle­kedési osztályának vezetője és Marjai József prágai nagykővel» Üjabb letartóztatás a Spiegel-üggyd kapcsolatba® Bonnban vasárnap újabb le­tartóztatást jelentettek be a Spiegel-üggyel kapcsolatban. An ügyészség közölte, hogy őrizet­be vették Paul Conradot, a Tu-» niszi Köztársaság tiszteletbe^ konzulét „hazaárulás gyanúja* címén. Conrad nyugatnémet ál­lampolgár, s mivel csak tiszte­letbeli konzul, nem illeti meg semmiféle diplomáciai mentes­ség. Conrad ellen állítólag azt a vádat emelik, hogy adatokat szolgáltatott a Spiegelnek. Kormányváltozás Portugáliában LXSS2ABON. (MTI) Salazar portugál miniszterelnök a hi­vatalos lap hétfői közleménye szerint átszervezte kormányát. A kormánynak hat új tagja van: a 73 éves Salazar minisz­terelnök, aki áprilisban átvette a hadügyminisztert tárcát is» most ezt a tisztséget Manuel Gomez de Araujo tábornoknak adta át. Salazar négy minisz­terhelyettest és hat államtitkárt is kinevezett. Amerikai rakétatám aszpon i o k Pakisztánban Valiban pakisztáni képviselő a nemzetgyűlésen bejelentette, hogy két amerikai rakétatá­maszpont van pakisztáni terü­leten Peshawar közelében, az afganisztáni—pakisztáni határ északnyugati részén. A képviselő hozzáfűzte. y a rakétatámasznonleki-a. lyekről alig tudnak való n:!, még magasrangú pakisztáni sze­mélyiségeknek is tilos a he­A kínai—indiai határvita

Next

/
Oldalképek
Tartalom