Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
1962-12-21 / 298. szám
4 óiilai 19ft2 december II. ffént* Színházi notesz Ketten a színpadon TALÁN megbocsátják a többiek, hiszen nem valamiféle rangsor kínálja a fenti címet, de valóban, aki végignézte a Kecskeméti Katona József Színház előadását: A féleszű lányt, szinte akaratlanul is elismeréssel adózott a két főszereplőnek. Baracsi Ferenc és kis megszakításokkal Margittay Ági is szinte mindvégig ott voltak a színpadon. De nemcsak egyszerűen színpadon voltak mind a ketten, hanem felváltva irányították a darab tempóját, hangulatát, mosolyt, feszültséget, sőt drámát vittek a néző elé — aszerint, ahogy a francia író: Marcel Achard játszott érzéseinkkel, idegeinkkel. Bevallom, kellemesen csalódtam Baracsi Ferencben, de így jártak mindazok, akik korábbi kecskeméti éveiből, vagy Szegedről nem, ismerték őt, s itt a Luxemburg grófja Sir Basilja- ként látták először. Mert az a szerep — ismerjük el — nem egészen az ő alkatára szabott volt, bármilyen szívesen ko- médiázott is benne. így hát a híre után ítélkezve akkor sokan kérdeztük; ez volna a Baracsi?... Nos, igen, most látjuk, hogy az is és ez is^A_ ko- médiázó és a komoly, szellemesen friss, gyorsan váltó és rep- likázó színész, aki szerény eszközökkel éri el a megfelelő hatást, de tud szenvedélyes és ingerült is lenni, ha a színpadi helyzet így kívánj<j, Habár nem aknázott ki mindent, ami a szerepében volt — ahhoz idő, érlelés, a darab hosszabb kifutása kellene —, de sok húron játszott, együttérzést kelteti és megszerettük az általa ábrázolt bíró rokonszenves, hibáktól seyi mentes, emberi vonásait. MARGITTAY Ágival éppen fordított a helyzet, ö is új színész Kecskeméten, de a „startja" mindjárt egy igazán hálás, emellett nehéz és nagy színészi erőpróbát kívánó ellentmondásos figura életre keltése volt. így hát első élményünk vele kapcsolatban az örömé: a fővárosi nagy sikerű szerepek után nálunk is léphet előre művészi pályáján, s ennek a fejlődésnek, szerencsére mi, kecskemétiek, Bács megyeiek is tanúi lehetünk. A darab? Megírta már a kritika: a bűnügyi vígjáték keretei között frappáns, fordulatos, némi kis társadalomrajzzal fűszerezett történet, jó szórakozást adott. De mintha a „tálalás” kissé elmaradt volna a korábbi kísérletező kedvtől — amely még Az ember tragédiáját is új színekkel töltötte meg. Itt a hagyományos felfogás uralkodott, díszletekben, rendezői elképzelésekben egyaránt, s ez kicsit rányomta bélyegét a színészek játékára is — különösen a kisebb szerepekben. S VALAMIT végezetül. Éreztük: nagyon kellene, s reméljük, hogy az évi program szerint el is érkezik az a bizonyos mai életről szóló, hazai szerző tollából való bemutató, amely korban, levegőben, mondanivalóban is még közelebb áll majd az új, megnövekedett számú színházba járó közönséghez. F. Tóth Pál Filmklub a tanyán Kecskemét tanyavilágában 21 ezer ember él. Művelődésüknek legnagyobb akadálya a lakott helyektől való távolság, rossz utak, vagy az olvasáshoz, tanuláshoz szükséges világítás hiánya. Néhány lelkes népművelési ögyvezeiő azonban vállalta, hogy megbirkózik a nehézségekkel. Különösen kiemelkedő munkát végez Táczi-Szabó Győ- sö tanár, aki Belsőballószőgön eleven kulturális életet teremtett. Sorra meghívta vendégszereplésre a környék legtehetségesebb műkedvelő művészeti csoportjait, legutóbb például a kecskeméti Kelemen László Irodalmi Színpad tagjai léptek (el náluk. A Mathiász Tsz-szel közösen tsz-akadémiát szervezett, szép eredményeket ért el a felnőtt oktatásban ée gyakran rendez vándorképkiállftásokat A közeljövőben itt kerül sor az első tanyai filmklub megalakítására és január elején író— olvasó találkozót tartanak. CSAK ÍGÉRET Pártunk VIII. kongresszusa világosan meghatározta, hogy az elkövetkező idők egyik fontos feladata népünk ízlésének. esztétikai kultúrájának fejlesztése, alakítása legyen. A művészet az élet szépségére, gazdagságára hívja fel a figyelmet, tehát a vele való kapcsolat javára szolgálhat mindenkinek. Igaz, hogy az Iskolák tanmenetéből hiányzó, vagy csak heti egy árában jelentkező művészettörténeti foglalkozás kevés alkalmat nyújt ehhez, de az iskolán kívüli népművelés lehetőségei már jóval nagyobbak. Sajnos, egyáltalán nem. vagy csak szűkösen adagolva élnek illetékes szerveink ezekkel a lehetőségekkel. Vidéken — főleg a községekben — a legritkább eset. ben hangzik él egy-egy művészeti témájú előadás, a képzőművészeti körök csekély számáról nem is beszélve. De ha azt nézzük, hogy például Kecskeméten mi a helyzet — akkor még lehangolóbb képet kapunk. A TIT ugyan indított Szabadegyetemén belül egy művészeti tagozatot, ahol 12 előadáson keresztül kiváló és neves előadók ismertetik a különféle művészeti ágak leglényegesebb tudnivalóit, — csak hát ez kevés. Es azok, akiknek leginkább szüksége lenne rá — munkások, tsz- dolgozók — nem látogatják. Az sem érdektelen, hogy az előadásoknál mindig ott kísért az egyoldalúság veszélye. A színek, formák, arányok csakis hatásukban képesek maradandó élményt nyújtani, a nézőben gondolatot, érzéseket ébreszteni. Tárlat, kiállítás kellene — minél több. Helyette az illetékesek, sőt maguk az alkotó művészek is beérték annyival, hogy az ígért tárlatok — a múzeum tatarozása miatt — elmaradnak. Biztosan lehetett volna megoldást találni, de így sokkal kényelmesebb. Beszélni, ígérni valóban könnyebb. Viszont a legszebb ígéret is üresen kongó szó csupán, ha nem kővett reális tényként — a megvalósítás.., V. Zs. ü pártoktatás új témája A pártohtatáff eddigi foglalkozásain a megyei, valamint a járási és városi pártértekezletek anyagát tanulmányozták a hallgatók. Megtárgyalták a gazdasági építés és a kulturális nevelőmunka legfontosabb feladatait, az osztályharc új eszközeit és módszereit, a helyi pártszervezetek időszerű tennivalóit. Vitatkoztak, gondolkodtak a lelkesítő feladatok megoldásának módjain, lehetőségein, kutatták az utat, amely megyénk dolgozó népét leggyorsabban és legkönnyebben elvezeti a nagyszerű célhoz, a szocializmus teljes felépítéséhez. A tanfolyamok első foglalkozásai erősítették a pártegységet, kovácsolták az egyetértést és elősegítették, hogy a szocialista módon élő, gondolkodó emberekké formálódjanak az oktatásban résztvevők. Természetesen mindennek létrejötte érdekében még sokat kdl tenni. Ezt szolgálják a pártoktatás soron következő foglalkozásai is, amelyeken a pártoktatás történetében önálló témaként először tűzték napirendre a kommunista erkölcsről szóló marxista—leninista tanítás tanulmányozását. Ezt a kérdést csaknem valamennyi pártoktatási formában mintegy 800 oktatási csoportban, közel 15 ezer hallgató dolgozza feL Ilyen módon . valóságos mozgalommá válik a kommunista erkölcs főbb elveinek tanulmányozása, megismerése és gyakorlati al kalmazása. Valóságos eszmei of- fenziva kezdődik az emberek tudatának átformálásáért, az új típusú, szocialista módon élő ember jellemvonásainak kialakításáért. Továbbhaladásunknak, a szocializmus teljes felépítésének egyik elengedhetetlen feltétele a szocialista tudat kialakítása és ezen belül a kommunista erkölcs széleskörű elterjesztése. A pártoktatás tanfolyamai sokoldalúan tudatosítják, részletesen ismertetik azokat az erkölcsi követelményeket, amelyeket dolgozók szocializmust építő közössége az egyénekkel szemben támaszt. Ez utóbbit külön is érdemes hangsúlyozni. Az erkölcsi normák ugyanis sohasem néhány ember, vagy elenyésző kisebb csoport óhaját, hanem az osztálytársadalomban az osztályok, a szocializmusban pedig a tártwist Lehet, hogy — különö. ran a serdülő ifjak közül néhányan — konzervativizmussal vádolnak, de ennek ellenére is bevallom, hogy egészen a legutóbbi napok egyikéig nem láttam twistet táncolni. Pedig általában érdekel a tánc, hébe-hóba magam is szívesen lejtem, csakhogy számomra — ifjú koromtól fogva változatlanul — a keringi a táncok „királynője”; a régi jó valcer, amelyre már dédapáink is forogtak dédanyáinkkal. S hogy a keringő ma sem ment ki teljesen a divatból, megerősíti véleményemet egy lányom- lehetne tizennyolc éves tanítónőjelölt nemrégiben előttem tett megjegyzése, amely szerint csolatban zajló vitának, néhány krokit is olvastam a twistről, a rádióból ismertem a muzsikáját is, — egyszóval: az említett napig sem voltam teljesen laikus e tekintetben. A viták során legjobban ez a kijelentés ütötte meg fülemet: hadd dühöngjön az ifjúság, vezesse csak le felesleges energiáját! Ha más formában, de mi is megtettük annak idején. Valóban, jól emlékszem: ifjúkorunkban bennünk is túlbuzgott a vér, pattanásig feszült a hétköznapitól elütő cselekvés vágya, — de hát másféleképpen, testre-lé. lekre üdítőbb módon tereltük megfelelő mederbe. En és a barátaim például szombatonként gyakran rendeztünk éjszakai gyalogtúrákat a hegyekben, vagy szabad csakugyan a táncok leg- szebbike. De hát haladjunk a korral, ami — a twistet illetően és tapasztalatom szerint — lehet kór is, s beszéljünk a szóba hozott szórakozási formáról Jó ideje hallottam már róla. fültanúja is voltam nem egy vele kapídőnkbem feleveztünk Ho. tányig, átúsztuk oda- vissza a Dunát, cselgáncstanfolyamra jártunk; szüleim uradalom- bon lakván, jómagam azt Is megtettem — ha otthon tartózkodtam —, hogy hajnalonta 3C0 vödör vizet húztam a ménesnek, amitől erősödtek a karizmaim, eileosaolgáltatásképpen pedig az öreg csikós megtanított lovagolni. S persze, eljártunk táncolni Is: keringőzni, tangózni, a szolidabb táncokat ropni. Mi így „dühöngtük Id” magunkat, s nem váltottuk kárát. No de: a twist! Csak a zenéjét ismerve, semmi különöset nem gondoltam róla, sőt, megvallom: tetszett, most is tetszik a twist muzsikája. Ha nekem kellene rá táncolnom, az ütemnek megfelelően a slow- fox, a tangó és talán kicsit a keringő lépteit is váltogatnám, s azt hiszem, a zene és a tánc közt nem is lenne diszharmónia. Ám hogyan járják a twistet? Mondom, az elmúlt napok egyikén láttam. Tanulmányúton voltam az egyik tiszántúli nagyvárosban, s vendéglátóim elvittek a mulatóba Jól muzsikált a zenekar, s egyszer csak a vallási szekták fanatikusainak szinte őrjöngő hangján fedüvöltött kilenc fiatalember és három leány: „Twist!” Az előbbiek közül néhányon zakó sem volt, hintásle- gúny-trikó feszült felső testükön. Kisajátították a tánctér jelentős résziét — s twistezésük láttán nekem a szemem-szám tág- ranyílt a megdöbbenéstől. Amiatt nemkülönben, hogy az odavalósi felnőttek a cirkuszi majomparádét illető kíváncsisággal bámulták a tucatnyi fiatal produkcióját Az egyik leányzó „Bűnbánó Magdolna Jézus lábainál" pózban szétterült a parkettán, s valamit vakarászott ott, miközben a derekát ide-oda mozgatta. A másik ökölvívó mozdulatokkal „bo- xolta” a levegőt; egy fiatalember úgy tett, mint Fifi, miután kiszakítva pórázát gazdája kezéből, odaér a legközelebbi ház sarkához, a másik férfiú térdre ereszkedve, majd a sarkaira ülvein- gott-bingott, mint furulyaszóra a kosárból elö- búvó kígyó nyaka — és hasonló módon sorolhatnám a többit is. Nem mondhatom az egészről, mint Hamletról mondták, hogy: „őrü. let, de van benne rendszer”, azt sem állíthatom. amit Kosztolányi állapított meg a nyelviéi jjcoaásaiXt ás benne őrület". Ez kérem twist, minden rendszer nélkül, tele őrülettel. Elemei közit van ugyan néhány egészséges gimnasztikái gyakorlathoz hasonló is, de így, együtt, szörnyű! Ha egynéhá- nyát reggel 7 órakor — és nem éjfélkor, füstös lokálban — végeznék odahaza, tíz percig, jó torna is lehetne. így azonban ízlés- és egész- ségromboló, demoralizáló. Megfigyeltem aa ifjoncokat; karikás szemük, zavaros tekintetük, keszeg mellkasuk nem arról árulkodott, hogy az általuk „táncolt” twist és természetesen a velejárói, óvnák egészségüket, növelnék fiatalos kedélyüket. — Hol tanulták? — kérdeztem a főpincértől. — Kérem, a televízió- bem látták! Puff neki! Vajon gondoltak erre a TV műsor- szerkesztőd?! — Kérem, azért van a twistnek haszna is. — ?! — Nem kell vikszel- tetnünk a oarkettát, mert a twistezők a ruhájukkal tükörfényesre glan- colják sadalom érdekeit, szokásait juttatják kifejezésre. Ilyen értelemben tehát num a párt, hanem az egész osztály igénye az egyénekkel szemben. A kommunista erkölcs követelményeit a párt gyűjti csokorba, a párt fogalmazza meg, mint az arra leghivatottabb, mint a munkásosztály élcsapata a marxista tudatosság és a tudományosság hordozója. De hogy mennyire a nép és a társadalom követelményei ezek az egyénekkel szemben, azt bizonyítja, hogy egyre szélesedik, gyarapszik azoknak a tábora, akik észreveszik, elítélik a kommunista erkölcs elveinek megsértését, elítélik az önzést, a munkakerülést, közömbösséget, a kapzsiságot, az ügyeskedést, a korrupciót, a hatalommal való visszaélést és a burzsoá erkölcs többi maradványát. Már kialakult és egyre nagyobb szerepe van annak a közvéleménynek, amely mint az erkölcs egyik szabályozója, biztosítja a kommunista erkölcsi követelmények megtartását. A személyi kultusz időszaka fékezte a kommunista erkölcsi normák térhódítását. Fékezte, mert egyrészt eltorzította a kommunista erkölcs elveit, normáit, másrészt különböző túlzásaival talajává vált a burzsoá erkölcsi normák feléledésének. Kedvezett a karrierizmusnak, a képmutatásnak, felütötte a fejét az Irigység, a talpnyalás és a burzsoá erkölcs számtalan más dudvája. A pártoktatási tanfolyamok egyik feladata, hogy a kommunista erkölcsöt a maga tisztaságában és nagyszerűségében ismertessék meg a hallgatókkal. Természetesen ezek a foglalkozások csak akkor hozzák meg a várt eredményt, ha a propagandisták elvont elméletiesks- dés helyett egyszerűen közvetlen módon ismertetik a kommunista erkölcs követelményeit, ha összehasonlítják a kommunista magatartást a kispolgárt szokásokkal, tulajdonságokkal és ilyen módon is harcoljanak a burzsoá erkölcsi maradványok ellen. Az eredményesség másik feltétele, nyilvánvaló, hogy a hallgatók lelkiismeretesen tanulmányozzák a tananyagot. Csak azok tudnak a vitába kellően bekapcsolódni, akik a tananyag által nyújtott ismereteket megszerzik. • Mii várunk m tanfolyamoktól? Természetesen nem azt, hogy a résztvevők három hét múlva valamennyien szocialista módon élnek és dolgoznak. Azt azonban várjuk, hogy a gondos és alapos feldolgozás nyomán meggyorsul a folyamat, amely hosszabb-rővidebb idő alatt az emberek gondolkodás- módjának átalakulását a kommunista erkölcs általánossá válását eredményezi. Propagandistáink segítsék elő a tisztánlátást az erkölcs kérdéseiben és állítsanak vonzó, követendő példákat a hallgatók elÁ Papes Béla Könyvespolc London Jack: AZ ÉLET SZERELME A kötet válogatást ad az író rövidebb prózai írásaiból. A válogatás élén A vadon szava állt majd elbeszélések következnek, köztük az író novellaművésze- tének legkiválóbb darabjai: az Északi Odüsszeia, Az élet szerelme, Egy szelet sült, A mexikói. Végül Országúton című emlékezéseivel zárul a kötet Tesaánsosky Józsi len«: nagy árnya krőé BIZALMASAN A kötet Tersánszky irodalmi visz- szaemlékezéseit tartalmzza. A szerző lró- költő barátairól, Ismerőseiről megőrzött emlékeit, élményeit rögzítette. de ezek személyes hangú emlékezések felidézik a kort isi a MMSR iau&fu ettek. lattáa.
