Petőfi Népe, 1962. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

1962-12-20 / 297. szám

4. oldal 18«!. december SO, estítürtöh Zenei napok Á Psalmus Hungaricus először Kecskeméten Egymás segítése - és az újnak keresése! MIDŐN a 80. életévét be­töltő Kodály Zoltánról szólunk, hadd idézzük Bartók Béla egyik cikkéből: ......nem azért becsü­lö m Kodályt, mint a legjobb magyar zenészt, mert barátom, hanem azért leit egyetlen ba­rátommá, mert nagyszerű em­beri kvalitásaitól eltekintve, a legjobb magyar zenész.” Az új magyar zeneművészet megszületése és elindulása ket­tejük nevével forrt össze. Ko­dály egyidőbem jött Bartókkal, d'e helytelen lenne az összeha­sonlítás. Alkotásai nem mérhe­tők le annak alapján, hogy meny­nyire egyeznek Bartókéval. Min­dén műve saját anyaga törvé­nyeit követi. A magyar zene- művészetnek szüksége volt és szüksége van Bartókra és Ko­dályra, de ami alkotóművészetü­ket illeti, mindegyik a maga sa­játos egyéni géniusza szerint te­remt. Kodály koncepciói, egész munkássága, énekkari és hang­szeres művei jellegzetesen a ma­gyar népi dalból, zenéből faka­dók és ugyanakkor eljutottak az univerzalitásig. Kodály alkotás­módja az időtlen, személytelen lényeget egyéni lényeggel, egy­beforrasztó és emberileg általá­nos átfogású. Színvonalban Ko- áály zenéje nem a magasabb társadalmi osztályok lelkületé- ben fogant, hanem magáévá tet­te az egész nép kultúráját és létérdekeit. A HÉTFŐI 'nagyzenekari est műsora is ezt a színvonalat do­kumentálta. A műsor első felé­ben a kodályi alkotások közvet­len varázsa már éreztette a ha­tását a jelenlevők körében. A üM arosszéki táncok” és ezt kö­vetően a „Páva-variáéió”. amely égyik legszebb népdalunk ka- taktell-változata — a paraszti BfeRfe konstruktívan felépített, a Képiélek ősi erejére alapozott nagyszabású, káprázatos művé­szi kompozíció. Dinamikus ere­je, formaépítése, az egyes hang- szercsopcrtok, mint a zenekar egészének kezelése, virtuóz jel­legű és ünnepien fénylővé teszi hangzását. A Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekarának Lu­KUBA. FOTOALBUM kacs Miklós vezényletével — egyik legsikerültebb produkciója volt eddigi szerepléseinek soro­zatában. A második részben a Psalmus Hungaricust hallottuk — kecs­keméti bemutatóként először. Fenntartás nélkül mondhatjuk, Szabolcsi Bence professzor sza­vait idézve, hogy a Psalmussal „a legnagyobb magyar vokális alkotás született meg”. A Psal­mus a XVI—XVII. század re­formátus énekes könyveinek ma­gyar szövegfordításában gyöke­rezik. Dávid 55. zsoltárát abban a korban Kecskeméti Végh Mi­hály prédikátor formálta hatal­mas verssé, idézve kora tragiku­mát és a XX. század egyik nagy magyar zenei géniusza alkotta meg remekművét. A PSALMUS Hungaricus emberi tartalma, klasszikus for­maszépsége tekintet nélkül ze­nei előképzettségre, műveltség­re, nációra, fajra, mindenkit megragad. Mély etikai igazság rejlik benne. Zenei értéke ön­magában véve is maradandóvá tennék, erkölcsi nagysága örök­életűvé teszi. A mű előadásán a Fővárosi Énekkar működött közre. Péter József karigazgatót nem kell be­mutatnunk, Egyike legkiválóbb karvezetőinknek. Lukács Miklós dirigálásával egy-egy nem egé­szen pontos belépést leszámítva — a zenekart és énekkart ösz- szetartó egységgé kovácsolta. Jó zenei koncepció és mértéktar­tás jellemezte az előadást, ami a Psalmus egyes nagy drámai kirobbanást idéző részeit letom­pította. Az irtózatos erők ösz- szecsapása nem éleződött ki, an­nál inkább érződött a belenyug­vás, a hit legyőző erejének tá­voli, halk zsolozsmája, felejthe­tetlen pillanatokat adva a hall­gatóságnak. Simándy József te­norszólója tisztán, szépen szár­nyalt a zenekar és énekkar fe­lett KODÁLY nagy életművének elhangzása után a közönség fel­állva nyilvánította hódolatát, ami a Mesternek és a kiváló produkció előadóinak egyaránt szólt. Viszonzásképpen a Psal­mus kórusrészletét megismétel­ték. és a hallgatóság kivételes élmény hatásának érzetével tá­vozott. Pártos Erzsi Adalék Baja történetéhez A Hunyadi utcából már év­tizedekkel ezelőtt kerültek lele­tek a múzeumba. Házak ala­pozásakor pedig sírok láttak napvilágot, s a városban ennek nyomán általánosan elterjedt az a hiedelem, hogy a Hunyadi és a Szabadság út találkozásá­nál török temető terül el. Evlia Cselebi török világutazó, aki 1666-ban járt Baján, világosan megírja ugyan, hogy a temető a révfőnél van, de feltételez­hető, hogy török létére csak a mohamedán temető helyét kö­zölte s a régi bajai temetőét nem. Készen volt tehát az el­mélet: a Hunyadi utcában a tősgyökeres bajaiak nyugsza­nak. Örömmel fogadta a bajai mú­zeum Molnárfi Sándor jelenté­sét, hogy ásás közben csontvá­zakat találtak a Hunyadi utca 3 b. számú ház udvarában. A megindult ásatások 5 sírt tár­tak fel. A koporsók vastag fe- nyőfadeszkája még meglehető­sen ép volt, több koponyán ha­jat találtak a régészek. Meg lehetett állapítani, hogy a te­metőben rátemetkezés fordul elő, azaz a családok ebben az időben már lehetőleg egy hely­re temették halottaikat. A rá­temetkezés — sajnálatos módon — a legértékesebb sírt bolygat­ta meg. A női sírból így is két igen szép, mintegy 12 cm hosszú hajtü került elő. A finom öt­vösmunkával készült, áttört ko­saras fej végén piros kő ül. Az ötvösművészeti és viselettörté­neti szempontból is értékes ' tű­ket copfjukba tűzve viselték a nők. Az egykori feljegyzések ta­nulsága szerint a XVIII. század első felében a ferencrendiek temploma köré t^netkezett Ba­ja népének egy része. A nagy pestisjárvány után, az 1740-es évektől kezdve azonban egyre ritkábban temetnek ide, he­lyette a ma is működő Rókus- temetőt nyitották meg. A Szál­lásváros és Homokváros lakos­sága a XVIII. század második felében külön önálló temetőbe vitte halottait, s ennek sírjait rejti a Hunyadi utca elején lát­ható domb. Hogy a temetőt mi­kor zárolták, arra az 5. gyerek­sírban talált két darab 1 kraj- cáros ad feleletet, melyeken jól látszik a verés évszáma: 1851. Baja város története egy régi legendával szűkebb lett ugyan, de egy megbízható tudományos adattal gazdagabb. Kőhegyi Mihály A nevelési terv elkészítéséről vitatkoztak nemrég a pedagó­gusok, művelődési vezetők és szakemberek. Az értekezletet a megyei tanács művelődési osz­tálya és a pedagógusok szak- szervezete rendezte azzal a cél­lal, hogy az iskolai vitákat összegez­ve az országos értekezlet élé bocsássa az itt elhang­zó észrevételeket, javasla­tokat, esetleges kifogásokat. Az orszá­gos vitaértekezlet döntése alap­ján a nevelési tervben foglaltak 1863. szeptember 1-től minden iskolában megvalósításra kerül­tek. Krajnyák Nándor, a kecske­méti Felsőfokú Óvónőképző Inté­zet igazgatóhelyettese bevezető előadásában a nevelési terv fon­tosságáról, elkészítésének mód­járól, összeállításának alapvető tudnivalóiról beszélt. A nevelési terv elkészítéséhez sajátos peda­gógiai gondolkodás és kollektív munka szükséges. A terv nagy segítséget nyújt a szocialista em­bertípus kialakításához és ha megvalósul a tan terv és a neve­lési terv egysége, akkor iskola- rendszerünk betölti hivatását — jól képzett, szocialista módon élő, gondolkodó fiatalokat nevél társadalmunk számára; A bevezető előadást követő vita során értékes és hasznos hozzászólások hangzottak eb A jelenlevők egyetértettek azzal, hogy helyes, ha az új tantervvel összhangban neveiési tervet is készítünk, de legtöbben arra a kérdésre vártak feleletet — mivel a terv 4. fejezete még nem készült el — milyen tevékenységi formákkal, gyakorlati módszerekkel lehet a nevelésre vonatkozó előíráso­kat valóra váltani. Egyesek helytelennek tartot­ták azt az elgondolást, hogy minden nevelő helyesen és jól találja meg azokat a nevelési formákat, melyek számára a legmegfelelőbbek. A terv 269 nevelési formát ajánl az első, 167-et az V. osztályok számára. A gyengébb nevelők elvesznek ebben a hatalmas anyagban. Nem ad elegendő segítséget — mondták többen — a nevelési terv a világnézeti neveléshez sem. Nem fejti ki elég világo­san, hogy a világnézeti követ­keztetések levonása, milyen ma­terialista mélységű legyen. Ez a hiba a tankönyveknél is, nem ártana ha ezek következtetései) kicsit érthetőbb, merészebb ál­láspontra helyezkednének. A hozzászólók arra is keres­tek választ, hogy miért lassú a tanulók világnézetének előreha­ladása. Ennek egyik okát az osztályfőnöki órák rosszul Ősz- szeállított témakörében találták meg. Javasolták, hogy a neve­lési terv írja elő: — az osztály­főnöki órák gerincét a világné­zeti, erkölcsi, esztétikai nevelés képezze. Sok szó esett a kettős neveiét visszásságairól is. Ennek egye­düli megoldása — hangoztatták —, ha az iskola valóban az ideológiai küzdelem fő támaszá­vá, talpkövévé válik. De ehhez az elszigetelt nevelői tevékeny­ség kevés. Az egész társadalom segítségére, együttműködésére van szükség. Éppen ezért tájé­koztatni kell a nevelési tervről a szülőket, a különféle társa­dalmi és tömegszervéket, üze­meket és kérni, hogy a nevelési terv céljainak megvalósítását tő­lük telhetőén a legmesszebbme­nőkig támogassák. Egymás segítése és az á}n«Ss a keresése! — adták ki a jelszót A terv nem azt Jelesrtfe hogy azon éj, jobb ötletek­kel. kísérletékkel változtat­ni nem lehet, Ss mindenkor ügyelni kell a*ro is. hogy ne legyen sablonszerűi alkalmazkodjék az adott iskola* közösség fejlettség szín tjéhez, sajátos jellegéhez. Az értekezlet — a bátor és segítőkész hozzászólásokat te­kintve — hasznosnak bizonyult. Remélhetőleg az országos érte­kezleten is figyelembe veszik a megyénkben elhangzottakat ép az új nevelési terv eredményes­ségéről a jövő tanévben gya­korlatilag is meggyőződhetünk, V. És, Filmhírek Hallna Bieamsta lengy<ft rendem készíti A BÍBOR ROZSA ÓRAJA cF mű filmet, amelyben egy mai lány a twist, az atomenergia korából be­kerül a XIX. század valeerés. gá­láns világába. • Alberto Lattuada filmet készít Na­póleonról. A címszereplőt még nem választotta ki. Laurence Olivier lesz Wellington és Curd Jürgens Blücher, a film címe: Waterloo story. • Egy francia táncosnő felzaklat egy egész spanyol falut — erről szói Bardem legújabb filmje, melynek címe: SOHA NEM TÖRTÉNIK SEMMI. Papp Jenő ez évben készített 100 fekete és 6 színes képe vé­gigvezet az egzotikus szigetor­szág városain, tartományain Ha­vannától Santiago de Cubáig és a felette húzódó Sierra Maestra hegységig, ahonnan a harcok ki_ indultak. Képei érzékeltetik a társadalmi átalakulást vissza­tükröző mai életet is. Tolnai Gá­bor történelmi összefoglalása 'fegészíti ki a képeket France: THAIS A nagy francia lró egyik legjelen­tősebb regényét díszkiadásban je­lenteti meg a kiadó. A mű élénk f zlnekkel megírt történet a keresz- énység első századából, a sivatag­ban élő szerzetesek világából. Psnhnucius remetét kárhozatba lut- tatja Thals alexandriai kurtizán tránt érzett vágyakozása. Anatole France, aki az értelem és az embe­riesség nagy mestere, derűs és oly- fcor gúnyos nyugalommal és fölény- nyél szemléli az emberi nem ezer ostobaságát. Pintér István — Szabó László: PÖKHÄLÖ A szerzők, akik mint riporterek Jó! ismerik a bűnözők világát — Jó néhány érdekes figurát vonultatnak fel új könyvükben Megismerkedünk egy évtizedekig becsületesen dolgo­ké gondnokkal, akinek becsülete egy késöl szerelem miatt vész oda, • fiatal munkással, aki autót lop, hogy partnerét szórakoztathassa stb. Nagyravágyói, pénzéhség, tapaszta­la Hanság és hiszékenység viszi eze­ket sz embereket a vádlottak pad­jára. A téli szünet felhasználása December Vége felé három és félhónapi tanulás után, elér­kezik a várva várt téli szünet. Ez minden diákot megörvendez­tet. Legyünk őszintéik és valljuk be, hogy az alapos munka erre az időre egy kissé már kifárasz­totta a diákot és a tanárt egy­aránt. Nem véletlen, hogy az is­kolai munkát időszakonként megszakítják a kisebb-nagyobb szünetek. Ez tervszerű és indo­kolja, hogy a szervezetnek szük­sége van némi kikapcsolódásra, a megszokott munka valamelyes fellazítására. Tapasztalati tény, hogy e fellazítások után, a ft. frissült diák és tanár megújult erővel végzi további iskolai munkáját. E tervszerűen beiktatott isko­lai szünet lényegét azonban he­lyesen kell értelmezni. Vajon, érdemes-e erre a szünetre az a diák is, aki nem fáradt el. aki a szünetig nem kellő buzgalom, mai végezte a feladatát? Akad­nak bizony olyan tanulók, akik az elmúlt három és fél hónap alatt nem tanultak elég szorgal­masan, vagy csak „félgőzzel” álltak helyt önmagukért. Nos, ezek ne részesüljenek a szünet áldásaiban? De igen, csakhogy éppen ők arra használják fel az okos pihenés eme időszakát, hogy pótolják, amit elmulasz­tottak. Érdekes tapasztalatokkal szol­gálnak ezek a téli szünetek. Sajnos, akadnak olyan tanulók, akik a szünet idején visszaes­nek. Amikor ismét megjelennek az iskolában, kiderül, hogy az addig tanult anyag nagy részét elfeledték és az iskola megszo­kott rendjét terhesnek találják. Ügy látszik, egészen más tanuló jött vissza, mint amilyen távo­zott. Ugyan, miért? Ax ok világost az ilyen tanuló nem helyesen használta fel a szünetet. Magyarán szólva egészen hátat fordított vala­mennyi iskolai problémának. Nem fellazította az eddigi szi­lárd munkamenetet, hanem alap­vetően felhagyott vele. Ez pe­dig helytelen. Azoknak a diá­koknak, akiknek volna mit „be­hozni”, a szünet azt jelentené, hogy könnyedén, mégis eredmé­nyesen pótolják lemaradásukat. De amint példák bizonyítják, rendszerint ezek a diákok pa­naszkodnak odahaza a fáradt­ságról. Elhitetik a szülőikkel, hogy „abszolút” pihenésre van szükségük. Némelyik szülő ezt az mérvet” el is fogadja. Tudo­másul veszi, hogy a gyerek egy­általán a kezébe se veszi a köny­vet, hogy délelőtt 11-ig az ágy­ban marad, lustálkodik. Más esetben a gyerek az ebédidőig „elsétálgat” valahol. Ebéd után pedig a baráti találkozások kö­vetkeznek: a jégpálya, a mozi, esetleg a „házibuli” keretében megszervezett tánc — késő estig. Némelyik szülő ezeket az extra programokat még azzal is gaz­dagítja, hogy a szükséges mér­téken felül ellátja a zsebpénz­zel a téld szünetet élvező gyer­mekét. Csoda-e, ha az üdülésre szánt téli szünet végén a tanuló ször­nyen elfárad és megváltozóttan tér vissza az iskola padjaiba! A téli szünetnek azonban egy­általán nem ez volt a célja. A cél: pihenve szórakozni, szóra­kozva megtartani a kapcsolatot az iskolával. Azt kell jól meg­érteni, hogy más dolog lazítani a tempón és más dolog a med­dő lustálkodás, amely jobban fá­raszt, mint az okosan megszer­vezett pihenés. Más dolog reggelenként egy órácskával tovább aludni — különösen ha előző nap szín­házban volt a család — és más dolos délig az ágyban heverész- ni. Más dolog pihenni és más dolog minden könyvet a sarok­ba hajítani semmi komoly kés­déssel nem foglalkozni. Jó szín­darabok, jó filmek, jó TV-pro- dukciók megtekintése — pihe­nés. Üdítő szórakozás egy-egy pompás irodalmi mű élvezete is. Nem tilos, sőt kívánatos a jég­pálya, egy-egy kirándulás fél napra, némi tánc is. De azért a munkától telje® mértékben el­szakadni nem szabad. As okos pihenés — okos időbeosztás. Jusson valamicske idő a kötelező Olvasmányok el­végzésére, a tartalmi kivonató lásokra és szórakozásképpen gg addig tanult anyag könnyed, de figyelmes ismétlésére. As okos pihenés tiszta örömei kö­zé tartozik a múzeumlátogatás, kiállítások, tárlatok megtekinté­se, Az okos pihenés kelléke a kedvvel végzett munka: vala­milyen szakköri terv realizálá­sa stb. Végül is arra kell töre­kedni, hogy az iskolai tevékeny­ség teljes egészében ne szakad­jon meg. Az sem árt, ha a téli szünet idején a tanuló segít az otthon* munkában. A családi közösség érdekében végzett bármiféle munka nem fáraszt, sőt üdít. És egyúttal a jellemet is alakítja. A folyamatos munka, a folya­matos tanulás egyáltalán nem ellenkezik a téli szünet céljá­val. Csak éppen az iK *rn más... Gr, ö. &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom