Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-14 / 266. szám
JSrt'^r r~ Világ proletárjai, egyesüljetek! %fofí neme A MAGYAR.*'»<0p.lAL.ISTA MVWKÄSPÄRT BACS-K»Sl<V»W MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM Ara 60 fillér 1962. NOVEMBER 14, SZERDA Kongresszusi műszak állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságaiban jól haladnak az őszi munkák. A 13 ezer hold kukorica termésének a háromnegyed részét letörték. Három állami gazdaság — a csengődi, az izsá- ki és a városföldi — már végzett ezzel a munkával. Ez utóbbi állami gazdaság a kalocsaival együtt a cukorrépa szedésében is élen jár. Ez ipari növény termésének egyébként összesen még mintegy a negyedrésze vár betakarításra. Ami a szántási munkákat illeti. az őszi vetőszántást több mint 30 ezer holdon végezték el. A tavaszi kalászosok alá a terv szerinti 35 ezer holdból eddig 19 ezer holdon végezték el állami gazdaságaink a mélyszántást. Néhány hold kivételével befejezés előtt áll az őszi búzák vetése is. Állami gazdaságaink többségében már valamennyi őszi búza a földben van. Az állami gazdaságok megye, szerte több mint 9 * ezer holdról csaknem 830 ezer mázsa silókukoricát takarítottak le, s az összesen 1 millió mázsát meghaladó silózási tervüket közel 100 százalékban teljesítették. A VIII. pártkongresszus tiszteletére mind a 12 állami gazdaság kongresszusi műszakot tart. Az Állami Gazdaságok Igazgatósága 30 ezer forint ösz- szegfi céljutalmat tűzött ki a nemes vetélkedésben kiemelkedő eredményt elérő gazdaságoknak. Munkatermelékenység Az eddigi eredmények alapján várható, hogy a megye tanácsi ipara egészében teljesíti az 1962. évi tervfeladatokat. Elsősorban a dolgozók termelési aktivitásának köszönhető, hogy az iparvállalatok gazdálkodásának eredményei sok tekintetben kedvezőbben alakultak az elmúlt esztendő hasonló időszakánál. Ok mégsem lehet az önelégültségre, hiszen az alkotó munka nagvobb sikerei mellett több nehézséget a kongresszusi verseny lendületével sem sikerült áthidalni. Nem először írjuk le az idén, hogy gazdasávi énítőmunkánk előterébe mindinkább a minőségi követelmények kerülnek. Ugyanakkor tapasztalnunk kell, hogy a gazdaságosság, az olcsóbb és termelékenyebb munkára való törekvés, valamint a gyártmányok és a termelés korszerűsítése nem alakul megfelelően. Kétségtelen, a tanácsi ipar 1962. évi feladatait a gvorsütemű fejlődés jegyében alakították ki. De ezek a feszített tervek nem jelenthetnek elfogadható magyarázatot arra a nagy eltérésre, ami az élen járó, jól teljesítő vállalatok és a lemaradók között jelenleg van. Elgondolkoztató például, hogy a megye tanácsi iparában az egy munkásra jutó termelési érték növekedése a tavalyi esztendő első kilenc hónaniához mérten alig változott. Több jelentős iparágban pedig, mint a vasipar, mfi- anyagf el dolgozó ipar, építőipar, alatta maradt a tervezettnek, fev mivel a tanácsi iparban csupán egv százalék a termelékenység növekedése, az 1962. évi többlettermelés döntő része — csaknem 13» millió forint — nem a jobb munka, hanem a létszám- növekedés eredménye. Meg kell mondanunk: ez a körülmény csak részben indokolható olyan objektív tényezővel, mint a foglalkoztatottság növelése. Sokkal inkább azzal, hogy a megyei tanács szakosztályai, de az illetékes városi tanácsok ipar- irányítói sem elemezték következetesen a termelékenység alacsony voltának okait. Számos helyen elmaradt a műszaki normák bevezetésének ellenőrzése, úgyszintén a vállalatvezetők beszámoltatása a műszaki intézkedési tervekben foglalt feladatok végrehajtásáért. De bőven akad tennivaló a termelési költségek sokrétű és mélvreható elemzésében is. Ez legalább olyan fontos követelmény. mint a gazdasági irányító munka javítása. Az a tény ugyanis, hogy a tanácsi vállalatok kilenc hónap alatt 7 millió forint terven felüli nyereséget értek el, nem jelent felmentést az elmaradt üzemek számára, amelyek viszont 7 millió forinttal kevesebb nyereséget hoztak a tervezettnél. Ezért nem véletlen, hogy a megyei pártértekezlet olyan részletesen foglalkozott a munkatermelékenység figyelmeztető alakulásával, hiszen további előrelépésünknek első feltétele, hogy még az idén határozott intézkedések történjenek az itt tapasztalható lemaradás pótlására. Ezzel biztosabb alapot teremtenek a jövő esztendei ütemesebb termeléshez. S. G. A teljesítmények értékelésére a jövő hónapban kerül majd sor. A jó eredményeket elért Városföldi Állami Gazdaságban november 7-én zárták le a kongresszusi munkaverseny első szakaszát. A nagy évfordulóra a gazdaság dolgozói a betakarítás egészével végeztek. A kukoricát 1126 holdról törték le, amelyből a városföldi üzemegység 850 holdas táblája — májusi morzsol than számítva — 21 és fél mázsa holdanként! átlagtermést adott. Befejezték 450 holdon a rozs vetését, az őszi búzát pedig a tervezett 1700 helyett 1800 holdon juttatták földbe. A vetések jól sikerültek, az őszi árpa is szépen zőldell. Ami a kongresszusi verseny november 7-én lezárt szakaszának az eredményeit illeti Seregély Vidornak a szocialista címért versenyző növénytermesztési brigádja szerezte meg az elsőséget Bereute Sándor, Ge- dei Lajos és Réczi József munkacsapata előtt A betakarítással kapcsolatos szállítási munkákban Kullai Imre rakodóban- | gádja tűnt ki. A győztes brigádok tagjait a gazdaság vezetősége pénzjutalomban részesítette* Illés Margit az általános Iskola elvégzése után került az ÉM. Parkettagyár kecskeméti telepére. Az üzem vezetői felfigyeltek az ügyes szorgalmas kislányra és a mozaikparketta összerakásával bízták meg. Kétheti tanulóidő után önállósította magát. Azóta rendszeresen túlteljesíti normáját. A kongresszusi versenyben az előírt 780 tábla helyett SOO-at, illetve 840-et állít össze. OOr> -vxXXXXXXXXXXXXjOOCXXXXXXXJOOOCO Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottsága november 13-án, kedden délelőtt ülést tartott, amelynek első napirendjeként a mezőgazdasági termékek felvásárlásának helyzetéről tárgyalt, majd a második napirend keretében a megye önkéntes rendőri szervezetéről szóló jelentést fogadta el. A végrehajtó bizottság tudomásul vette a szakszervezeti politikai oktatás előkészítéséről és a megye iparának háromnegyedéves munkájáról szóló tájékoztató jelentéseket, majd személyi és folyó ügyeket tárgyait. * Újabb nagy termelési sikerek a szovjet mezőgazdaságban Hruscsov írásbeli bejelentése as SZKP Központi Bizottsága Elnökségéhez Befejeződött az általános vita a Bolgár KP Vili. kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa kedden, miután 47 felszólaló vett részt az aznapi tanácskozáson, befejezte az általános vitát. Ezt követően a madátumvizsgáló bizottság beszámolóját hallgatták meg a küldöttek, majd megszavazták az írásban előterjesztett határozati javaslatot. Ennek befejező része a bolgár párt és kormány külpolitikai tevékenységével foglalkozik. .Leszögezi a határozat többek között, hogv a kongresz- szus helvesrek tartja a párt Központi Bizottságának és a népi kormányának a bolgár—jugoszláv viszony megjavítására és az együttműködés fejlesztésére irányuló politikai vonalát. A VIII. kongresszus nemzetközi téren azt a feladatot tűzi a párt elé, hogy a bolgár nép a jövőben is fejlessze a barátságot, a testvéri egységet és az együttműködést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és maximálisan járuljon hozzá a szocialista világrendszer megszilárdításához. A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa jóváhagyta az ország 1961— 1980-as húszéves népgazdasági fejlesztési tervének irányelveit is. MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov írásbeli jelentést tett az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének. A jelentést, amely összegezi a mezőgazdasági év eredményeit, s beszámol a szemestermények termesztésének és állami felvásárlásának növekedéséről, hétfőn este hozták nyilvánosságra. Nyikita Hruscsov közli, hogy megközelítő számítások szerint ez idén az állam mintegy 3 milliárd 450 millió púd szemesterményt vásárol fel. A Szovjetunió ezzel a terméshozam és az állami felvásárlás tekintetében eléri a legmagasabb, az 1958-as év színvonalát. November 10-ig az országban már 3 milliárd 432 millió púd szemesterményt vásároltak fel. Ez jó eredmény — állapítja meg a szovjet kormányfő, majd így folytatja: Ügy gondolom, a párt és az állam általános feladataként kell magunk elé tűzni, hogy 1963-ban elérjük a 4 milliárd 200 millió—4 milliárd 500 millió púd szemestermény állami felvásárlását, s hogy a következő két-három év leforgása alatt az árugabona termesztése, vagyis az államnak eladásra kerülő szemestermények mennyisége elérje az 5 milliárd pudot. — Ügy számítjuk — írja a szovjet kormányfő —, hogy idén a Szovjetunióban mintegy 9 milliárd púd szemesterményt. 4,5 millió tonna ' gyapotot, 9,2 millió tonna húst (vágósúlyban), 64,5 millió tonna tejet és 950 000 tonna állati zsiradékot termelnek. Tavalyi eredmény 8,4 milliárd púd szemestermény, 4,5 millió tonna gyapot, 8,7 millió tonna hús, 62,6 millió tonna tej és 894 000 tonna zsiradék volt. Hruscsov megállapítja, hogy megnövekedett a mezőgazdasági termékek állami felvásárlása, hangsúlyozta: Ezt az árutermelést az államnak csaknem teljes egészében a kolhozok és szovhozok adták, amelyek döntő erővé váltak az ország mező- gazdasági termékekkel való ellátásának biztosításában. Az SZKP Közonti Bizottságának első titkára felhívja a figyelmet arra, hogy az országban még nem győzték le a legnagyobb hibát: azt, hogy egyazon feltételek mellett a kolhozok és szovhozok termelési színvonala különböző. Hruscsov rámutatott arra, hogy meg kell találni a tartalékokat a gabona termesztésének és állami felvásárlásának 1963-ban és az azt követő években történő növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy küzdeni kell a gabona állami felvásárlásánk jövő évi emelé- léséért. Ilyen tartaléknak nevezte Hruscsov a legelők további felszántását és a parlagföldek csökkentését. — Az SZKP Központi Bizottságának közelgő plénumán megvizsgáljuk az ipar. az építkezés és a mezőgazdaság pártirányítása megjavításának kérdését — hangoztatja Hruscsov. — A területi pártbizottságok megkapják majd a termelésre vonatkozó irányítást. De nemcsak a területi bizottságok és a termelési igazgatóságok kerülnek közelebb a kolhozok és szovhozok életéhez, a területek valameny- nyi pártszervezetét ráirányítjuk a mezőgazdaságra vonatkozó párthatározatok végrehajtására. Mindezeket a lehetőségeket, a meglevő tapasztalatokat és a rendelkezésre álló kádereket — agro- nómusokat, állattechnikusokat, mérnököket — figyelembe véve, megvan az erőnk e feladatok végrehajtására, a szemestermények, valamint egyéb mező- gazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelésére. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára végezetül hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelésének növelése mellett a figyelem középpontjában kel] tartani az állattenyésztés kérdéseit is. Széleskörűen alkalmazni kell a komplex-brigádok tapasztalatait, a takarmányfélék termelésének és az állatok hizlalásának egy kézben kell lennie, figyelembe véve a szakosodást, ugyanazoknak az embereknek kel! felelniük a takarmányokért éa a különböző húsféleségek elő-i állításáért. \