Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-14 / 266. szám

JSrt'^r r~ Világ proletárjai, egyesüljetek! %fofí neme A MAGYAR.*'»<0p.lAL.ISTA MVWKÄSPÄRT BACS-K»Sl<V»W MEGYEI LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 266. SZÄM Ara 60 fillér 1962. NOVEMBER 14, SZERDA Kongresszusi műszak állami gazdaságainkban Megyénk állami gazdaságai­ban jól haladnak az őszi mun­kák. A 13 ezer hold kukorica termésének a háromnegyed ré­szét letörték. Három állami gazdaság — a csengődi, az izsá- ki és a városföldi — már vég­zett ezzel a munkával. Ez utóbbi állami gazdaság a kalo­csaival együtt a cukorrépa sze­désében is élen jár. Ez ipari növény termésének egyébként összesen még mintegy a ne­gyedrésze vár betakarításra. Ami a szántási munkákat il­leti. az őszi vetőszántást több mint 30 ezer holdon vé­gezték el. A tavaszi kalászosok alá a terv szerinti 35 ezer holdból eddig 19 ezer holdon végezték el ál­lami gazdaságaink a mélyszán­tást. Néhány hold kivételével be­fejezés előtt áll az őszi búzák vetése is. Állami gazdaságaink többségében már valamennyi őszi búza a földben van. Az állami gazdaságok megye, szerte több mint 9 * ezer holdról csaknem 830 ezer mázsa si­lókukoricát takarítottak le, s az összesen 1 millió mázsát meghaladó silózási tervüket kö­zel 100 százalékban teljesítették. A VIII. pártkongresszus tisz­teletére mind a 12 állami gaz­daság kongresszusi műszakot tart. Az Állami Gazdaságok Igaz­gatósága 30 ezer forint ösz- szegfi céljutalmat tűzött ki a nemes vetélkedésben ki­emelkedő eredményt elérő gazdaságoknak. Munkatermelékenység Az eddigi eredmények alapján várható, hogy a megye tanácsi ipara egészében teljesíti az 1962. évi tervfeladatokat. Elsősorban a dolgozók termelési aktivitásá­nak köszönhető, hogy az iparvál­lalatok gazdálkodásának ered­ményei sok tekintetben kedve­zőbben alakultak az elmúlt esz­tendő hasonló időszakánál. Ok mégsem lehet az önelégültségre, hiszen az alkotó munka nagvobb sikerei mellett több nehézséget a kongresszusi verseny lendületé­vel sem sikerült áthidalni. Nem először írjuk le az idén, hogy gazdasávi énítőmunkánk előterébe mindinkább a minősé­gi követelmények kerülnek. Ugyanakkor tapasztalnunk kell, hogy a gazdaságosság, az olcsóbb és termelékenyebb munkára való törekvés, valamint a gyártmá­nyok és a termelés korszerűsíté­se nem alakul megfelelően. Két­ségtelen, a tanácsi ipar 1962. évi feladatait a gvorsütemű fejlődés jegyében alakították ki. De ezek a feszített tervek nem jelenthet­nek elfogadható magyarázatot arra a nagy eltérésre, ami az élen járó, jól teljesítő vállalatok és a lemaradók között jelenleg van. Elgondolkoztató például, hogy a megye tanácsi iparában az egy munkásra jutó termelési érték növekedése a tavalyi esztendő el­ső kilenc hónaniához mérten alig változott. Több jelentős iparág­ban pedig, mint a vasipar, mfi- anyagf el dolgozó ipar, építőipar, alatta maradt a tervezettnek, fev mivel a tanácsi iparban csu­pán egv százalék a termelékeny­ség növekedése, az 1962. évi többlettermelés döntő része — csaknem 13» millió forint — nem a jobb munka, hanem a létszám- növekedés eredménye. Meg kell mondanunk: ez a kö­rülmény csak részben indokolha­tó olyan objektív tényezővel, mint a foglalkoztatottság növelé­se. Sokkal inkább azzal, hogy a megyei tanács szakosztályai, de az illetékes városi tanácsok ipar- irányítói sem elemezték követ­kezetesen a termelékenység ala­csony voltának okait. Számos he­lyen elmaradt a műszaki normák bevezetésének ellenőrzése, úgy­szintén a vállalatvezetők beszá­moltatása a műszaki intézkedési tervekben foglalt feladatok vég­rehajtásáért. De bőven akad ten­nivaló a termelési költségek sok­rétű és mélvreható elemzésében is. Ez legalább olyan fontos kö­vetelmény. mint a gazdasági irá­nyító munka javítása. Az a tény ugyanis, hogy a tanácsi vállala­tok kilenc hónap alatt 7 millió forint terven felüli nyereséget értek el, nem jelent felmentést az elmaradt üzemek számára, amelyek viszont 7 millió forint­tal kevesebb nyereséget hoztak a tervezettnél. Ezért nem véletlen, hogy a me­gyei pártértekezlet olyan rész­letesen foglalkozott a munkater­melékenység figyelmeztető ala­kulásával, hiszen további előre­lépésünknek első feltétele, hogy még az idén határozott intézke­dések történjenek az itt tapasz­talható lemaradás pótlására. Ez­zel biztosabb alapot teremtenek a jövő esztendei ütemesebb ter­meléshez. S. G. A teljesítmények értékelésére a jövő hónapban kerül majd sor. A jó eredményeket elért Vá­rosföldi Állami Gazdaságban november 7-én zárták le a kong­resszusi munkaverseny első sza­kaszát. A nagy évfordulóra a gazdaság dolgozói a betakarí­tás egészével végeztek. A ku­koricát 1126 holdról törték le, amelyből a városföldi üzemegység 850 holdas táblája — májusi morzsol than számítva — 21 és fél mázsa holdanként! át­lagtermést adott. Befejezték 450 holdon a rozs vetését, az őszi búzát pedig a tervezett 1700 helyett 1800 hol­don juttatták földbe. A vetések jól sikerültek, az őszi árpa is szépen zőldell. Ami a kongresszusi verseny november 7-én lezárt szakaszá­nak az eredményeit illeti Sere­gély Vidornak a szocialista cí­mért versenyző növénytermesz­tési brigádja szerezte meg az elsőséget Bereute Sándor, Ge- dei Lajos és Réczi József mun­kacsapata előtt A betakarítás­sal kapcsolatos szállítási mun­kákban Kullai Imre rakodóban- | gádja tűnt ki. A győztes brigá­dok tagjait a gazdaság vezető­sége pénzjutalomban részesítet­te* Illés Margit az általános Iskola elvégzése után került az ÉM. Parkettagyár kecskeméti telepére. Az üzem vezetői felfigyeltek az ügyes szorgalmas kislányra és a mozaikparketta összerakásá­val bízták meg. Kétheti tanulóidő után önállósította magát. Azóta rendszeresen túlteljesíti normáját. A kongresszusi versenyben az előírt 780 tábla helyett SOO-at, illetve 840-et állít össze. OOr> -vxXXXXXXXXXXXXjOOCXXXXXXXJOOOCO Ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság Az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Végrehajtó Bizottsága no­vember 13-án, kedden délelőtt ülést tartott, amelynek első na­pirendjeként a mezőgazdasági termékek felvásárlásának hely­zetéről tárgyalt, majd a máso­dik napirend keretében a megye önkéntes rendőri szervezetéről szóló jelentést fogadta el. A vég­rehajtó bizottság tudomásul vet­te a szakszervezeti politikai ok­tatás előkészítéséről és a megye iparának háromnegyedéves mun­kájáról szóló tájékoztató jelen­téseket, majd személyi és folyó ügyeket tárgyait. * Újabb nagy termelési sikerek a szovjet mezőgazdaságban Hruscsov írásbeli bejelentése as SZKP Központi Bizottsága Elnökségéhez Befejeződött az általános vita a Bolgár KP Vili. kongresszusán A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa kedden, mi­után 47 felszólaló vett részt az aznapi tanácskozáson, befejezte az általános vitát. Ezt követően a madátumvizsgáló bizottság be­számolóját hallgatták meg a küldöttek, majd megszavazták az írásban előterjesztett határo­zati javaslatot. Ennek befejező része a bolgár párt és kormány külpolitikai tevékenységével fog­lalkozik. .Leszögezi a határozat többek között, hogv a kongresz- szus helvesrek tartja a párt Központi Bizottságának és a né­pi kormányának a bolgár—ju­goszláv viszony megjavítására és az együttműködés fejlesztésé­re irányuló politikai vonalát. A VIII. kongresszus nemzetközi té­ren azt a feladatot tűzi a párt elé, hogy a bolgár nép a jövő­ben is fejlessze a barátságot, a testvéri egységet és az együtt­működést a Szovjetunióval, a szocialista országokkal és maxi­málisan járuljon hozzá a szo­cialista világrendszer megszi­lárdításához. A Bolgár Kommu­nista Párt VIII. kongresszusa jóváhagyta az ország 1961— 1980-as húszéves népgazdasági fejlesztési tervének irányelveit is. MOSZKVA. (TASZSZ) Nyikita Hruscsov írásbeli je­lentést tett az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének. A je­lentést, amely összegezi a me­zőgazdasági év eredményeit, s beszámol a szemestermények termesztésének és állami felvá­sárlásának növekedéséről, hét­főn este hozták nyilvánosságra. Nyikita Hruscsov közli, hogy megközelítő számítások szerint ez idén az állam mintegy 3 milliárd 450 millió púd sze­mesterményt vásárol fel. A Szovjetunió ezzel a termés­hozam és az állami felvá­sárlás tekintetében eléri a legmagasabb, az 1958-as év színvonalát. November 10-ig az országban már 3 milliárd 432 millió púd szemesterményt vásároltak fel. Ez jó eredmény — állapítja meg a szovjet kormányfő, majd így folytatja: Ügy gondolom, a párt és az állam általános fel­adataként kell magunk elé tűz­ni, hogy 1963-ban elérjük a 4 milliárd 200 millió—4 milliárd 500 millió púd szemestermény állami felvásárlását, s hogy a következő két-három év lefor­gása alatt az árugabona ter­mesztése, vagyis az államnak el­adásra kerülő szemestermények mennyisége elérje az 5 milliárd pudot. — Ügy számítjuk — írja a szovjet kormányfő —, hogy idén a Szovjetunióban mint­egy 9 milliárd púd szemes­terményt. 4,5 millió tonna ' gyapotot, 9,2 millió tonna húst (vágósúlyban), 64,5 millió tonna tejet és 950 000 tonna állati zsiradékot ter­melnek. Tavalyi eredmény 8,4 milliárd púd szemestermény, 4,5 millió tonna gyapot, 8,7 millió tonna hús, 62,6 millió tonna tej és 894 000 tonna zsiradék volt. Hruscsov megállapítja, hogy megnövekedett a mezőgazdasági termékek állami felvásárlása, hangsúlyozta: Ezt az áruterme­lést az államnak csaknem tel­jes egészében a kolhozok és szovhozok adták, amelyek döntő erővé váltak az ország mező- gazdasági termékekkel való el­látásának biztosításában. Az SZKP Közonti Bizottsá­gának első titkára felhívja a fi­gyelmet arra, hogy az ország­ban még nem győzték le a leg­nagyobb hibát: azt, hogy egy­azon feltételek mellett a kolho­zok és szovhozok termelési szín­vonala különböző. Hruscsov rá­mutatott arra, hogy meg kell találni a tartalékokat a gabona termesztésének és állami felvá­sárlásának 1963-ban és az azt követő években történő növe­léséhez. Hangsúlyozta, hogy küzdeni kell a gabona állami felvásárlásánk jövő évi emelé- léséért. Ilyen tartaléknak nevezte Hruscsov a legelők további fel­szántását és a parlagföldek csökkentését. — Az SZKP Központi Bi­zottságának közelgő plénu­mán megvizsgáljuk az ipar. az építkezés és a mezőgaz­daság pártirányítása megja­vításának kérdését — hangoztatja Hruscsov. — A területi pártbizottságok megkap­ják majd a termelésre vonat­kozó irányítást. De nemcsak a területi bizottságok és a terme­lési igazgatóságok kerülnek kö­zelebb a kolhozok és szovhozok életéhez, a területek valameny- nyi pártszervezetét ráirányítjuk a mezőgazdaságra vonatkozó párthatározatok végrehajtására. Mindezeket a lehetőségeket, a meglevő tapasztalatokat és a ren­delkezésre álló kádereket — agro- nómusokat, állattechnikusokat, mérnököket — figyelembe véve, megvan az erőnk e feladatok végrehajtására, a szemestermé­nyek, valamint egyéb mező- gazdasági és állattenyésztési termékek termelésének növelé­sére. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára végezetül hangsúlyozta, hogy a szemestermények termelé­sének növelése mellett a figyelem középpontjában kel] tartani az állattenyész­tés kérdéseit is. Széleskörűen alkalmazni kell a komplex-brigádok tapasztala­tait, a takarmányfélék termelé­sének és az állatok hizlalásának egy kézben kell lennie, figye­lembe véve a szakosodást, ugyan­azoknak az embereknek kel! felelniük a takarmányokért éa a különböző húsféleségek elő-i állításáért. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom