Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

XVII. ÉVFOLYAM, 357. SZÄM Ara 60 fillér 19KS. NOVEMBER 3, PÉNTEK Hatszázmillió forint megyénk 1963. évi költségvetése m m Ülést tartott a megyei tanács November 1-én, csütörtökön Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. Sarok Antalnak, a megyei tanács vb elnökhelyet­tesének megnyitó szavai után az ülést levezető elnökké Pé­tiké János megyei tanácstagot Választották. Az elnökségben többek között helyet foglalt Erdőst József, a megyei párt- bizottság titkára és Rigó István, a Pénzügyminisztérium Költ­ségvetési Osztályának vezetője. A tanácsülés az alábbi napi­rendi pontokat fogadta el meg­tárgyalásra: 1. Beszámoló az 1961. évi költ­ségvetés zárszámadásáról, az 1963. évi költségvetési és köz- Ségfejlesztési terv előterjesztése. Előadó: Dr. Varga Jenő, a me­gyei tanács vb elnökhelyettese. B. Megyei tanácstagok interpel­lációi. Varga elvtárs először az 1961. Évi költségvetés zárszámadását Ismertette. Elmondta, hogy az országgyűlés által jóváhagyott 614 millió forintos költségvetés az év közben kapott különféle feladatokkal, valamint a taná­csok által elért többletbevéte­lek felhasználásával az év vé­géig 539 millió forintra emel­kedett. A költségvetés összegé­tek növekedése az 1960. évi bevételi tervek túlteljesítéséből, mz előző évi pénzmaradványok és póthitelek tartalékra biztosí­tott összegekből, s a pénzügy­minisztérium által rendelkezésre bocsátott póthitelekből szárma- kik. Ezeket az összegeket a ga- rai gyermekotthon, a Moziüze­mi Vállalat, a szociális ottho- hok fejlesztésére, a tanácsi vál­lalatok műszaki fejlesztési alap­jára, lakóházak felújítására, s 8 szakemberek termelőszövet­kezetekbe kihelyezésével kap­csolatos költségeikre használták fel: A tanácsok az 1961. évi gazdasági és kommunális ! feladatokra eredetileg elő- 1 irányzott 65 millió forinttal szemben 71 millió forintot használtak fel. Külön ki kell emelni az ágaza­ton belül azt a tényt, hogy a termelőszövetkezeteikre eredeti­leg előirányzott 1,7 millió fo­rint helyett — figyelemmel a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséből adódott tanácsi feladatok hatékonyabb ellátá­sára — 8 millió forintot fordí- tottak. A zárszámadási jelentésekből megállapítható — mondotta Varga elvtárs —, hogy taná­csaink vezetői és a tanácstagok egyre jobban felismerik a költ­ségvetés jelentőségét, s fokoza­tosan javul a gazdálkodás szín­vonala. Az 1961. évi zárszám­adás tanulságait az előző évek költségvetési taoasztalatait igye­keztünk az 1963. évi költségve­tés tervezésénél érvényesíteni. Azok a gazdasági eredmények, amelyeket a második ötéves terv eddig eltelt időszakában elértünk, kellő alapot nyújta­nak ahhoz, hogy a terv fő cél kitűzései a jövőben is fokoza­tosan megvalósuljanak. Költségvetési tervezetünk híven tükrözi azt az elvet, hogy 1963-ban a termelés­nek az eddiginél még job­ban kell szolgálnia a nép­gazdaság fogyasztási és fel­halmozási alapjait. Igyekeztünk a gazdaságosság figyelembevételével összeállíta­ni költségvetési tervezetünket, amelynek végösszege 591 millió forint. Ez 68 millió forinttal haladja meg az 1961. évi elő­irányzatot. A költségvetésben csökken az állami házak fenn­tartására fordított összeg, mert azok jelentős részét tanácsaink értékesítették. Ugyanakkor az állattenyésztés fejlesztése érde­kében mintegy félmillió forint­tal növeltük az e célra fordít­ható összegeket Ugyancsak félmillió forinttal emelked­nék a tanácsi utak. hidak karbantartására előirány­zott összegek. A költségvetésben erre 17 millió forintot terveztünk, ami azért jelentős, mert nagymértékben növekedik a kövezett utcák és járdák területe, s ez városaink, községeink fejlődésének egyik jellemző mutatója. Parkosításra és parkok fenntartási költsé­geire 1 millió 700 ezer forinttal terveztünk többet, mint az elő­ző évben. A költségvetés tartalmazza a mezőgazdaság szocialista át­szervezése következtében je­lentkező szociális, kulturális, egészségügyi igényeket. Ennek megfelelően a szociális és egész­ségügyi feladatokra 187 millió forintot terveztünk, amely 33 millió forinttal több, niint amennyit az előző költségvetés­ben erre fordítottunk. Ez egy­részt az egészségügyi intézmé­nyek nagyobb arányú fejlesz­tése, másrészt az orvosi és egészségügyi ellátás korszerű­sítése érdekében szükséges Nagyjelentőségű az az intéz­kedés, hogy egészségügyi vona­lon 106 fiatal — most érettségi­zett leányt állíthatunk munká­ba szakkáderutánpótlás céljá­ból. Amíg 1961-ben a kórházak fenntartására 74 millió forintot fordítottunk, addig 1963-ban az előirányzat meghaladja a 85 millió forintot. Bácsalmáson a jövő évben 40 ágyas belgyógyászati osz­tállyal működő kórházat ál­lítunk fel. Az egy kórházi ágy fenntartására eső költ­ség is mintesrv 3000 forinttal emelkedik a jobb betegellátás, korszerűbb gyógykezelés érdekében. Kormányzatunk hathatós In­tézkedéseket tesz a tbc leküz­désére. Ennek megfelelően me­gyénk költségvetésében 11 mil­lió forintot irányoztunk elő a gondozóintézetek működésére, ami 1.2 millió forinttal több az előző évinél. Az anya-, csecse­mő- és gyermekvédelmi ellátás színvonalának javítása érdeké­ben Szabadszálláson 32 ágyas szülőotthont, Jánoshalmán 40 férőhelyes új csecesmőotthont létesítünk. Növeljük a kecske­méti csecsemőotthon férőhelyei­nek számát is. Évről évre növekszik a kultu­rális feladatokra fordított ősz- szeg is. 1963-ban 23 millió fo­rinttal többet, összesen 242 mil­lió forintot fordítunk művelő­désügyi kiadásokra. Ennek ke­retében több mint 84 ezer általános iskolai, 9 ezer esti tagozati, s 6600 gimnáziumi hallgató taníttatásával kapcsolatos költségekről gondoskodunk. 600-zal növekszik az óvodák­ban elhelyezhető gyermekek száma. Jövőre már 124 iskolá­ban lesz politechnikai oktatás. Meg kell említenünk, hogy a dolgozók általános iskoláiban i a tanulók száma az 1361. évivel szemben megkétszereződött, ami azt mutatja, hogy megyénk lakossága közül mind többen pótolják mindazt, amit az el­múlt társadalmi rendszer nem tudott biztosítani részükre az iskoláztatás terén. A mezőgaz­dasági szakoktatásba jövőre újabb 2000 főt vonunk be, akik megismerkednek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követel­ményeivel, s tanulmányaik el­végzése után előmozdítják a nrroéserpdménvek növelését. Szocialista művelődési poli­tikánk fontos bástyái a műve­lődési otthonok. Megyénkben 97 művelődési ház van, amelyek működésére költségvetésünkből 4.4 millió forintot Irányoztunk elő. Üj feladata tanácsainknak a múzeumok fenntartása. A ter­mészet és társadalom fejlődése tárgyi dokumentumainak gyűj­tésére, megőrzésére, tudományos feldolgozására s a múzeumok fenntartására 1,2 millió forintot fordítunk. Feltétlenül szükséges, hogy a tanácsok, a végrehajtó bizottsá­gok az 1963. évi bevételi tervek teljesítését megköveteljék és biztosítsák a pénzügyi fegyelem betartását. Terveink teljesítése mellett a pénzügyi szerveknek, a tanácsoknak, a végrehajtó és állandó bizottságoknak az a fel­adatuk, hogy további bevételi lehetőségek felkutatásával Igye­kezzenek a költségvetésből rá- íuk háruló feladatokat minél iobban végrehajtani. Ezután Varga elvtárs ismer­tette a végrehajtó bizottság jö­vő évi közséfffejlesztési tervekre vonatkozó előterjesztését. Rá­mutatott, hogy a tervek össze­állításánál a városi és községi tanácsoknak rendelkezésére áll­tak a második ötéves terv cél­kitűzései, amelyek megkönnyí­tették. megalapozottabbá tették a jövő évi tervkészítést. Ugyan­akkor figyelembe vették a me- ■'őgazrtssőc# szocialista átszerve­zésénél jelentkező űj feladato­kat is. A közséefejleaztési ter­vek elkészítésénél törekedtek arra, hogy nagyobb beruházá­Dr. Varga Jenő előterjeszti a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának beszámolóját sokat valósítsanak meg, ame­lyek a lakosság kommunális és kulturális szükségleteinek kielé­gítését szolgálják. A tervek szerint 1963-ban 128 millió forint bevételt és 109 millió forint kiadást- irányoztak elő. 19 millió forintot a következő években megkezdendő nagyobb beruházásokra tartalékolnak. A megyei pártbizottság és tanács vb útmutatásai, valamint a lakosság körében tartott véle­ménykutatás alapján elsősorban a víz-, út-, járda-, csatornaépí­tések, míg másodsorban az egészségügyi, művelődési léte­sítmények megvalósítására ke­rül sor. Víz- és csatornaépítésre a tanácsok 23 millió forintot fordítanak, azonban a községi vízműtársulatok megalakításával mintegy 10 millió forinttal növekszik a beruházási alap, amelyből a tervezett 33 kilométer hosz- szú nyomóvezetéken túl mint­egy 59 kilométer vízvezeték­hálózat építésére nyílik le­hetőség. Ezenkívül tíz törpevízmű befe­jezésére kerül sor. Nyolc helyen kezdik meg a következő évek­ben elkészülő törpevízművek alapjainak lerakását. A jövő évi községfejlesztési terv elő­irányozza a mélykúti, az izsáki, a bajai strand- és tisztasági íürdők befejezését. Jövőre 61 515 négyzetméter út és járda épül. Ebből egyedül Kecskeméten 16 és fél ezer négyzetméter járda építését va­lósítják meg. Körzeti orvosi rendelők építésére, korszerűsí­tésére, valamint egészségház építésére 3 millió forintot fordí­tanak. Ebből az összegből töb­bek között a lajosmizsei egész­ségház és iskolafürdő építését kezdik meg, s megvalósul a kiskunhalasi új 40 férőhelyes bölcsőde, valamint a bugaci óvoda. Oktatási célokra a községfej­lesztési alapból közel 7 millió forintot terveztek tanácsaink. A kiskőrösi járásban 12 tanterem­mel bővítik az iskolahálózatot, s ebből valósul meg a bajai vízügyi technikum is. Művelődési házak építésére 18 millió forintot irányoztak elő. amelyből 15 művelődési otthon és filmszínház létesül. Említésre méltó még taná­csainknak az a törekvése, hogy a városokon és községeken be­lül bővítsék a villanyhálózatot, korszerűsítsék a közvilágítást. Ezenkívül jövőre mintegy 92 ezer négyzetméter új parkot lé­tesítenek. A következő évben megvaló­sításra kerülő községfejlesztési létesítmények műszaki terveinek 65 százaléka már elkészült. A még szükséges tervezői kapaci­tást részben a tervező irodák útján, részben pedig a Haza­fias Népfront műszaki akció­bizottságának bevonásával kí­vánjuk biztosítani. Az 1963. évi építkezésekhez szükséges kivi­telező kapacitás 75 százalékát már lekötöttük — fejezte be be­számolóját Varga elvtárs. A költségvetési tervjavaslat feletti vitában elsőnek Búza Dezső megyei tanácstag szólalt fel. Kifogásolta, hogy a felsőbb szervek rövid határidőt szabtak meg a költségvetés elkészítésé­re. A költségvetést a tanácsülés­nek elfogadásra javasolta. Vö­rös Vilmos megyei tanácstag a beruházások kivitelezésének fo­kozod vb i ellenőrzésére hívta fel a figyelmet. Mint azt pél­dákkal bizonyította, több léte­sítmény átvételénél találtak ie- lentős műszaki hibákat. Havasi László megyei tanácstag java­solta, hogy a költségvetés elő­készítésébe a jövőben vonják be az állandó bizottságokat, s csak azután — amikor azok le­tárgyalták — kerüljön a me­gyei tanácsülés elé. Árvái Ist­ván megyei tanácstag csatlako­zott az előtte felszólalók javas­lataihoz. Pétiké János megyei tanácstag hangsúlyozta, hogy a tanácstagságnak több felelőssé­get kell éreznie a bevételi ter­vek teljesítéséért is. Dr. Varga András, a megyei tanács vb el­nöke javasolta, hogy a jövőben ne csak a költségvetés tárgya­lásakor, hanem minden tanács­ülés elé kerülő napirendi pont előterjesztésének előkészítésébe vonják be az állandó bizottsá­gokat. Rámutatott arra, hogy a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatokért min­den egyes tanácstagnak éreznie kell a felelősséget. A vita után a megyei tanács a költségvetést elfogadta. Ezután a megyei tanácstagok interpellációira került sor. Ez­zel a tanácsülés véget ért, VyV Világ proletárja?, egyesüljetek! '' £ C «3 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom