Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

1962. november 11, vasára»» Fehérgalléros kislány igáját útba szívélyes készséggel a Bajai Közgazdasági Techni­kum tágas, ragyogóan tiszta fo­lyosóján. — Erre tessék — nyit ki egy ajtót, és máris előttem áH, akit kerestem: dr, Balogh Károlyné igazgató. Derűs arcát simán hátrafé- sűlt, őszülő haj keretezi. Felet­tesei azt mondták róla, hogy lelkiismeretes, melegszívű és nagytudású pedagógus, fárad­hatatlan, ha bármilyen munká­ról van szó, ő azonban szeré­nyen tiltakozik: — Az eredményekért nem en­gem illet dicséret, tantestüle­tünk érdeme. Mint igazgató — jegyzi meg tréfásan — ugyan „első munkása” vagyok az is­kolának, de csak a többiekkel együtt, közösen tudjuk meg­valósítani az előttünk álló fel­adatokat. Nem könnyű — komolyodik el — 470 gyereket egységesen formálni, alakítani, de — nem is lehetetlen. Csak hinni kell bennük, szeretni őket, és ter­mészetesen dolgozni értük. Ná­lunk már nagyon szép eredmé­nyek születtek az osztály- és iskolaközösségek kialakításá­ban. Az elmúlt esztendő a KISZ önállósításának éve volt. Ki­bontakozott a tanulók önkor­mányzata, és ezt az aktivitást az idén tovább szeretnénk fo­kozni. _ _ g — Nagyon fontosnak tartjuk folytatja -— az iskola és az élet kapcsolatának érvényesíté­sét. Ebben az évben először új- tfpusú, szakközépiskolai jellegű oktatást vezettünk be három első osztályunkba. Itt egysége­sen — nem szakonként szétvá­lasztva, mint a többi osztály- hám — ismerkednek a tanulók a mezőgazdasági, ipari, kereske­delmi könyvvitel és tervezés anyagával: Sikerült elérnünk, hogy harmadikos növendékeink gyakorlati munkája egybehan­golt, szorosan összefügg a heti elméleti anyaggal. Látható örömmel beszél bz iskoláról, melyet 1947 óta vezet biztos kézzel és szerető gondossággal. — Nehéz idők voltak — em­lékezik vissza —, de nem volt hiábavaló a küzdelem. Megvaló­sult az új, szocialista viszony tanárok és diákok között. A ne­velők minden esetben figyelem­be veszik a tanulók egyéniségét, családi és egyéb körülményeit, és a gyerekek is szíwel-lélek- kel támogatják az iskola mun­káiét. Sikerült megnyernünk a gzülői munkaközösséget is. Nagy segítséget jelent, hogy ma már nem különbözik egymástól ná­lunk az iskolai és a szülői neve­lés. Aztán itt van a felnőttok­tatás, Szívügyem... Hozzátehetem: »= sok más mellett ez is „szívügye”. Mert nemcsak az iskola fejlesztésé­ben, jó tanári és tanulókollek­tíva kialakításában szerzett el­évülhetetlen érdemeket, de ..tár­sadalmi munkában” lelkesen hajtja végre a városi pártbi­matt zottság megbízásait, tagja a párt megyei végrehajtó bizott­ságának és vezeti a pedagógu­sok ideológiai továbbképzését szolgáló dialektikus és történel­mi materializmus II. évfolya­mát Közben jut ideje törődni mások ügyes-bajos dolgaival és a hozzáfordulókon — segíteni Mindent, amit csinálok — mondja felien gzősség nélkül — az oktató-nevelői tevékenységet is — pártmunkának tekintem, mellyel a legnagyobb célhoz — a kommunizmus felépítéséhez nyújtok a magam módján segít­séget. *= Furcsa erről beszélnem, de ügy érzem, el kell mondanom. Akkor fogtam fel igazán és ér­tettem meg valójában, mit je­lent kommunistának lenni, mi­kor 1945 után saját szememmel láttam a párt hatalmas erőfe­szítéseit az újjáépítés nehéz Időszakában. Lelkesített ez a hatalmas küzdelem, és nem akartam kívülálló maradni. Be­léptem a pártba. Ha az ember úgy él. mint egy nagy eszme parányi végrehajtója, akkor rá­jön, hogy minden napnak meg­van a maga gondja —, de az öröme is. Például az egyik ne­gyedikes most érettségi előtt abba akarta hagyni a tanulást. Szülei nehéz anyagi helyzetére, a Gyapjúszövetgyárban kínál­kozó munkalehetőségre hivatko­zott. Jófejű munkásgyerek, nem hagyhattam magára Beszéltem a gyár igazgatójával és itt az értesítés — mutatja a papírt — vizsga után technikusi munka­körben alkalmazzák a tanulót, sőt sikeres egyetemi felvételi vizsgája eseten ösztöndíjat is adnak neki. A példa csak egy a sok kö­zül. Sok, nagyon sok munkás­fiatal mellé állt már, buzdí­Csu'wji várják a kecskeméti filmesztétikái szakkör tagjai A kecskeméti ifjúsági film­esztétikai szakkörről nemrégi­ben tanulmány jelent meg a Pedagógiai Szemlében Bölcs István tanár tollából. A folyó­irat a tanulmányt vezető helyen közli. Nagy elismerést jelent ugyan­akkor a szakkör számára Grigo­ri] Csuhraj legutóbbi levele is, amelyben a világhírű szovjet filmrendező közli, hogy leg­közelebbi magyarországi tartóz, kodása alkalmával meglátogatja őket. tóttá őke*, segítette továbbju­tásukat. Mindezért szeretet, megbecsülés jutott osztályré­széül. Az „oktatásügy kiváló dolgozója” és „kiváló tanár” kormánykitüntetésben részesült. A megyei pártértekezleten pedg megválasztották szavazati jog­gal rendelkező kongresszusi kül­döttnek. Meghatottság, öröm csendül a hangjából, ahogy er­ről beszél: Még mindig nem tudom elhinni, hogy igaz. Túlzás nél­kül állítom, hogy életem egyik legszebb napja volt már az is, hogy részt vehettem a megyei pártértekezleten: Alig akartam hinni a fülemnek, mikor meg­hallottam a nevem a küldöttek között. Nagy öröm és megtisz­tel tetes számomra de nagy felelősség is... Azt jelenti, hogy pártunk számít az értelmiség segítségére. Mint küldött és mint pedagógus még jobb. lelki- ismeretesebb munkával szeret­ném viszonozni ezt a nagy bi­zalmat. Búcsnzáshor eszembe Ju­tott egy mondata. Kiegészítet­tem, valahogy így: — aki sze­reti az embereket, hisz bennük és ennyit dolgozik értük, az méltóan képviseli majd az ér­dekeiket lg... Vada« Zsuzsa (Tlezer KlSZ-üatal tanai A Bajai Járási-Városi KISZ­Bizottság az elmúlt héten érte­kezletre hívta a KISZ politikai tanfolyamok propagandistáit Ferenczi József KISZ-titkár és Pető József, a KISZ-bizottság munkatársa tájékoztatta az egy­begyűlteket az elmúlt oktatási év eredményeiről. Baján és a járásban az ifjúsági szervezetek tagságának 81 százaléka, össze­sen 4224 KlSZ-fiatal tanult A Bajai Ruhaüzemben szinte minden fiatal résztvett valami­lyen oktatásban. A városban, az V. körzeti KlSZ-alapszervezet- ben a kezdett tizenötről év vé­gére huszonötre emelkedett a KISZ-politikai kör hallgatóinak száma; Az új oktatási évben Baján és a járásban ötezer fiatal vesz részt a különböző tanfolyamo­kon. Az Ifjúsági akadémiára öt- százhatvanan jelentkeztek, és igen nagy létszámban indulnak a KISZ-politikai iskolák, és a Világ térképe előtt című tan­folyamok is. A KISZ-oktatás november 12—22-e között kezdődik Baján és a járásban. Az alapszerveze­tek tizenkétezer forint értékű könyvet rendeltek a fiatalok ta­nulásának elősegítésére. 'jőo llöáqáníjún A nyirkos fákra ködcafatokat aggató őszi estében rótta ábrándos sétáját a Kamasz és szívsze­relme. A park val­lomást érlelő sötét­jében kibukott a fiú­ból a szó, amelyre oly régóta készülő­dött már: — Irtó beléd, es­tem, Ildi!... Álla­ttan kamellak... A lány félrehúzta a száját, és lassan kivonta kezét a má­sik kezének görcsös szorításából. Az elő­ző este olvasott vers sorai zsongtak fel benne: „ .. .Mint lángot a lélek, test a nyugalmat... Min­den mosolyod, moz­dulatod, szavad őr­zöm, mint hulló tár­gyakat a föld ... ízed, miként a bar­langban a csend, számban kihűlve leng.. összeborzongott, s megigazgatta a sál- ját. — Nézd, őszinte leszek: azt hiszem, jobb, ha többé nem találkozunk.; A Kamasz villám- sújtottan állt. Már száján volt a meg­szokott „csao”, de aztán, amint a lány karcsú alakja a ho­mályban egyre messzebb tűnt, pat­tintott egyet az uj- jával, sarkonfordult, s lassan, tétován megindult az ellen­kező irányba. • Koffein-párák közt. szőke szeszek és kék cigarettafelhő illatá­ban pácolódva fog­ta a Költő a presszó márványasztalán át­nyúlva a Múzsa ke­zét. — Én nem enged­lek menekülni! — lihegte suttogva. — Vakon, erősen, szé­dülten . szeretlek... öleld szivedre éle­ted értelmét: ezt a szerelmet! — s ke­rekre tágult szem­mel igyekezett bű­völni az Egyetlent, Az gúnyosan, hi­degen nézett rá visz- sza. Késpengeként fénylett ez a tekin­tet, s valami efféle kérdést dermesztett magából: ennyi az egész? Majd lebigy- gyesztett szájjal imi­gyen szála a Múzsa: — Kisapám, hagy­juk a link dumát. Hiába harapsz rám, nem vagy az ese­tem. Unlak: lépj olajra... A Költő oldalba rúgott ebként suny­ta le tekintetét, s szinte félálomban fi­zetett. „Edzett anyag a szívem húsa. Ha megdöfsz is, te vagy a Múzsa...” — ilyesmit motyogott még, miközben a Nagy Kegyetlen ka­bátját a hó-vállak- ra borította. * A novemberi éj­szakában egy ta­nácstalan kamasz és egy kénytelenül bölcs férfi ugyan­arra gondolt — ter­mészetesen más-más megfogalmazásban: — Vajon, hol hi­báztam el? Jóba Tibor Bemutatjuk VÁRHEGYI TERÉZT, vagy ahogy színházi berkekben hív­ják becenevén: Samut, a Kecs­keméti Katona József Színház társulatának legfiatalabb tag­ját Az idén töltötte be 16. élet­évét Tavaly a Tarka Színpadon játszott Budapesten, a vidéki közönség a Mindenki ártatlan című filmből ismeri. Nagyon elfoglalt kislány. Es­ténként a Tragédia előadásain láthatjuk. Szerepel a Mici néni két élete című most készülő filmben — és a Bányai Júlia Gimnázium esti tagozatán tanul. DÉVÉNYI CECILIA az Álla­mi Déryné Színház tagja volt, onnan szerződött a Kecskeméti Katona József Színházhoz az évad elején. A népszerű szub- rett Gyeride Panna szerepében mutatkozott be nálunk a Simo- nyi óbesterben, s Az ember tra­gédiája római színében játszik. Hasznos előadást (art hétfőn este dr. Sághy György orvos „Az otthon és a mun­kahely egészségügye” címmel Baján, a Lakberendező Ktsz- nél. U em tudom, van-e másnak is Zebe- gényije, nekem van. Sajnos, Ze- begényi ugyanis házi rémhírterjesztő. Kipusztulóban levő állatfajta, lehet, hogy nekem jutott az utolsó? Azt hi­szem, élete fő célja: ellátni ismerőseit a legképtelenebb hírekkel, a legvadabb zagyvaságokkal. S egyetlen reménysége, ami e földi léthez köti még: hátha egyet, egyszer, valamikor mégis elhisznek neki. Negyvenötben azt mondta, biztos tu­domása szerint Hitler elrepült Berlinből Sztálingrádba, ahol a németek titkos 6Ündisznóállást foglaltak el még 43-ban és onnan indítja meg hamarosan az ál­talános támadást a végső győzelemért, ötvenhatban kijelentette, hogy csak ezért nem jöttek be az „amik”, mert tudták, hogy akkor itt kő kövön nem marad, s így nem garantálhatták volna Mindszenty biztonságát. Két éve meg azt állítatta, hogy a lakáshiány felszámolá­sára a kormány előszedi a raktárakból b megmaradt cserkészsátrakat. — Hát idefigyeljen — mondta leg­utóbb, amikor találkoztunk — ez már mégiscsak sok! Kecskeméten, a kerté­szeti kultúra hazájában megtiltották, hogy a gyerekek 62Ólőt és gyümölcsöt vi­ZEBEGÉNYIMEG A CSUTKA gyenek az iskolába. — Nem sül le a képéről a bőr, Zebe- gényi? — mondtam közvetlenül. — Már csak ilyen vérszegény rémhírekre futja a fantáziájából. Ha hazudik, hát hazud­jon legalább nagyot, mint legszebb fény­korában. — De nem hazudok! — tiltakozott. — tgy van! Itt süllyedjek el, ha nem igaz — és még csak odébb se lépett. — Vénül a szamár, már az iát is da­dogja? — De bizonyisten! Van ahol az alma, körte, szőlő tilos, van ahol csak a szőlő. Becsületszavamra!... M ár majdnem könnyezett, megsaj­náltam: — Na jó, de azt mondja meg legalább, miért? — Mert a gyerekek élhányják a csut­kát a folyosón meg az udvaron. Ekkora ostobaságra elvesztettem a tü­relmemet: — Nézze — mondtam vésztjőslő nyu­galommal türtőztetve magamat — ez badarság. Mert igaz, hogy a szemetelés csúnya dolog, de a tanároknak nemcsak az a céljuk, hogy az iskolában ne legyen szemét, hanem, hogy sehol se legyen sze­mét ... Se az iskolában, se a? iskola előtt, se a parkban, se az utcán, sehol se, érti? Vagyis: ahelyett, hogy egyszerűen megtiltanák a gyümölcsevést az iskolá­ban, inkább arra tanítják a gyerekeket, hogy ne hajigálják él a csutkát, hanem dobják szépen a szemétkosárba. Világos? — Nekünk, józan embereknek — mondta Zebegényi és nem átallott töb­besszám első személyben beszélni. __ Mert ugyebár — folytattam ettől • * még dühödtebben — azt csak mégsem akarhatják, hogy a gyerekek gyümölcs helyett a levét vigyék az isko­lába, mint ahogyan, teszem azt, Francia- országban isszák a nebulók a tízóraihoz a bort. De meg különben is ezen az ala­pon a tüdőbajban elhalálozottak arány­számát úgy csökkenthetnénk a leghat- hatósabban, ha beoltanánk őket mond­juk veszettséggel, hogy abban pusztul­janak él. S a háborúnak úgy vehetnénk elejét, ha kiirtanánk az emberiséget. Nemde ez abszurdum? ... Vagy, hogy az iskolán belül maradjunk: csak akkor lehetne csendet teremteni a tantermek­ben, ha nem engednénk be oda a diáko­kat, s úgy lehetne megszüntetni a buká­sokat, ha a tanárok nem feleltetnének... Lassa be, hogy ökörséget mondott — szóltam logikus okfejtésemtől megen- gesztelődve. — Kecskeméten, a kertészeti kultúra hazájában — hajtogatta Zebegényi. má- nikúsan — megtiltották, hogy a gyere­kek szőlőt és gyümölcsöt vigyenek az is­kolába ... — Maga idióta!... Míg Zebegénvit győzködtem, elsza­" * ladt az idő. Amikor hazaértem, a feleségem éppen a tízórait csomagolta a gyerekeknek másnapra. — Szőlőt is tegyél oda anyu! — nya- valygott a gyerek, mert nagyon szereti... egyelőre a tőkének csak a gyümölcsét. — Nem lehet, kisfiam — oktatta fele­ségem —, csak almát adhatok. Még sze­rencse, hogy a ti iskolátokban megenge­dik. Kovács Peti a múltkor intőt hozott miatta. Mester László

Next

/
Oldalképek
Tartalom