Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
fix*?, november 4, vasárnap S. oldal Mégis exportálnak a kalocsaiak Mióta elterjedt a hír, olyan a Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat, mint egy felbolygatott méhkas. Lent az üzemrészekben, fent a műszaki osztályon, de a főkönyvelőségen is az első export a mindennapi beszédtéma. Pánczél Balázs, a vállalat fiatal igazgatója gondterhelt lassúsággal igazgatja haját. így nyer időt gondolatai rendezéséhez, mielőtt válaszolna kérdésemre: Mi a biztosíték a feladat teljesítésére, hogyan folyik a román és a szovjet fénycsőarmatúra-export műszaki előkészítése? — Amilyen nagyra értékeljük a vátt»tgt”"kat ért kitüntetést, legalább olyan nagv a gondunk, ami az exportmegbizatás teljesítésével jár. Ne értsen félre, távol áll tőlem, hogy panaszkodjam. Viszont ha két dolgot figyelembe vesz, ön is belátja, milyen nagy fába vágtuk a fejszét. — Mire gostdol? — Ismeretes, hogy vállalatunk egyike a tanácsi ipar legfiatalabb üzemeinek. Állandóan fejlődünk, mindig magasabbra tesszük a követelmények mércéjét. Dolgozóink jelentős része viszont fiatal, nem régen került az iparba. Nem tagadom, lendület van bennük, szakmai gyakorlatuk azonban kevés. Sokkal többet kell velük foglalkozni. mint a törzsgárda tagjaival. Ez a gondok egyik része. A másik ennél is nagyobb. Jövőre több fénycsőarmatúrát gyártunk exnortra, mint idén az egész évi termelésünk. így ha meggondolom, nem is tudjuk pontosan felmérni, hogv miiven felelősséget ró ez kollektívánkra. — Fevszóval próbatétel előtt áll a vállalat? — Méghozzá a javából. Év Végéig 10 ezer darab por- és NéüVfizer mfosa dohány Véget ért az idei szezon a matkó-pusztai dohányszárító telepen. A szárító körzetébe tartozó gazdaságok közel négyezer mázsa, szerződésre termesztett hevesi dohányt adtak át. Az időjáráshoz képest a szövetkezeti gazdaságokban aránylag jó minőségű terméssel fizetett a dohány. Különösen kitűnt a termesztésben a tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetke- aet. amelyben holdanként átlag 38 mázsa zöld dohányt szüreteltek. Nem ids mértékben növelte a dohánytermesztési kedvet a tavalyinál magasabb beváltási ár. Az idén már 25—28 százalékkal fizetett többet a telep egy mázsa dohányért, mint az elmúlt évben. páramentes armatúrát kell útnak indítanunk Romániába. Az 1963. évi szovjet exportszerződés pedig 60 ezer armatúrára szól. Ez a mi vállalatunk nagy leckéje. — És mit oldottak meg belőle? — A román export előkészítését, sőt valamivel többet is, hiszen az első szállítmány már ’lindult Aradra. — Az igazgató később elmondta ennek külön 'örténetét. Szavait így foglalom össze: Az első próba nem sikerült úgy, mint tervezték. A minta másodszor sem felelt meg a nemzetközi szabvány minőségi követelményeinek. A kettős kudarc kedvét ■zegte az embereknek. Elterjedt a gyárban, hogy olyan fe’adat az armaturaexport, amit Kalocsán nem lehet megoldani. Többen már javasolták, halasszák későbbre a szrződéskötést. Ismerjék be. hogy hiányzanak a sorozatgyártás műszaki feltételei. Tényleg egyedülálló problémáról volt szó. Még a MERT ■Minőség Ellenőrző Részvény- ársaság) sem rendelkezett olyan speciális porkamrával és vákuumberendezéssel, ami a pormen- íesség megállapításhoz szükséges. A határozott nem kimondását viszont halogatták, mert ■»ttől az üzem egész jövő évi munkája függött. Ekkor kértek szót a fiatalok. Először Bokor József, Csonka Vera és Vén István kötött egyezséget. Később föbb fia+al csatlakozott hozzá- !uk. Vállalták a harmadszori mob át, kijavítanak minden ké- ~ síi léket. Nem nézték, hogy letelt a munkaidő, hogy tánc nélkül múlt el a szombat este. így győzőit az összefogásuk. Az első 300 armatúratest kiállta a próbát az üzemben épült vákuumbe- ’-endezésű porkamrában. — A fiatalok törték meg a ’eget — folytatja az igazgató. — Ma már ismét pezsgő a munkakedv. Sorozatban folyik a gyártás. Vetélkednek az em"'rek. Minden igyekezetük arra mánvul, hogy a kongresszusi munkaverseny lendületével év végéig pótoljuk a lemaradást. — Mivel biztat a hátralevő két hónap? — Dolgozóink vállalták, hogy teljesítjük exportkötelezettségünket. A műszakiak előtt pedig a jövő évi szovjet export előkészítése a fő feladat. A 60 •’7er armatúrát három típusban kell leszállítanunk. Ezek mintadarabjai még a kongresszus előtt készen lesznek. Év végére mdig szeretnénk befejezni a felszerszámozást és a próba- gyártást is, hogy az esetleges •yártási hibák okait időben kiüszöböljük. Öröm itt szólni arról, hogy a megyei tanács ipari osztálya gyakorlatilag segít problémáink megoldásában. A főmérnök irodájában Tol- eay László mérnök, az ipari osztály vezetőjének helyettese fogad. A vállalat főmérnöke ugyanis megbetegedett, így az 5 helyszíni irányításával folyik az 1963. évi szovjet exporttermelés előkészítése. — Az ütemes exporttermelés előkészítésénél sok műszaki, szervezési probléma jelentkezik — mondja Tolnay László. — A vállalat elsősorban a főmérnök betegsége miatt elkésett a munkákkal. Most annál nagyobb az igyekezet a gyártáselőkészítés tennivalóiban. Felmérjük a vállalat gépi kapacitását. Várhatólag más tanácsi vállalatot is bevonunk a kalocsai exporttermelés segítésébe. Kidolgozzuk a jövő évi anyagtervet és a folyamatos munka biztosításának több más — Kikét illet itt a dicséret? — A műszakiak igyekezete megfelelő. Jól végzik a rájuk bízott munkát. A felkészülés sikere azonban a szerszámkészítőkön múlik. így elsősorban őket említem. A műhely vezetőjével, Nagy Lászlóval az élükön külön dicséretet érdemelnek szorgalmas, lelkiismeretes munkájukért, amit a három armatúratípus felszerszámozásában végeznek. Több szerszám már feljesen kész. A továbbiak pedig, vállalásuk értelmében, idő előtt kerülnek ki kezük alól. A kongres- ns5 rrumkaversenv tehát a biztosíték, hogy a Kalocsai Fémtömegcikkipari ’Vállalat időben felkészül az 1963 évi exporttermelésre. Sándor Géza Zöldpaprika télen Napról napra terebélyesedik a kecskeméti Béke Tsz „palántagyára”; Száznegyven melegágy sorakozik már egymás mellett, s még újabb hatvan készül el év végére. Akkor hozzák tető alá a képünk hátterében látható, 1200 négyzetméter hasznos területtel rendelkező szaporítóházat is, amelyben évente mintegy 10 millió palántát nevelnek. Ebből fedezi a telep saját szükségletét és látja ei megfelelő mennyiségű palántával a környékbeli szövetkezeti gazdaságokat A melegágyi ablakok alatt már dió- nagyságú a zöldpaprika, tehát megvalósítható a terv: decemberig ötvenezer zöldpaprikát nevelnek. Az „első gazda“ fia Alig öt percre tért be az irodába. Napközben ritka eset ez nála. Igazán jól csak a határban érzi magát Papp Kálmán, a szabadszállási Lenin Tsz főseronómusa. Pannóniájával valamivel több mint egy év óta tízezer kilométert futott a szövetkezet dűlőútjain. Locskai Károly, a tsz párttitkára szerint nem ismeri a kényelmet. Hajnaltól késő estig a közös gazdaság munkáinak irányítását végzi. Nagy szaktudása, közvetlen természete kivívta a tsz-gazdák megbecsülését. Más forrásból is táplálkozik ez a jó értelemben vett népszerűsége. Hiszen Szabadszálláson még most is úgy emlegetik, mint a falu volt „első gazdájának” a fiát. Apja ezt a helyzetét jelölte meg, de ez sem volt reális. A mai tanulók jelentős részének szülei vagy eltartói 1938-ban még nem voltak keresők. Ez fc egyébként elősegítette az előbb említett eset sűrű megismétlődését. Mit lehet válaszolni a kunbaracsi gazdának és a hasonlóan vélekedőknek? A származási különbségek figyelembe vételének eltörlése egyben azt jelenti, hogy hármas követelmény alapján ítélik meg a felvételeket. Ezek a felkészültség, a rátermettség, a politikai és erkölcsi magatartás. Helytelen gyakorlat érvényesült eddig. A Jelvételi csupán a felkészültség döntötte el. Minimális szerepe volt a rátermettségnek, a magatartásnak. Az irányelvek szerint ez nem engedhető meg. Mindhárom tényezőt egyenlő arányban kell figyelembe venni. A felkészültség mértékét el lehet dönteni az írásbeli és szóbeli Vizsga alapián. de a rátermettség és a magatartás megítéléséhez több kell. E két kérdésben a közéniskolák vagy az üzemek értékelését kell mérvadónak tekinteni. Ebből következik, hogy a főiskolák, egyetemek fokozottabban igényeljék a középiskolák és az üzemek alapos véleményadását. Az iskolareform következetes végrehajtása szintén elősegíti a kategorizálás megszüntetését. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az Iskola és az élet szorosabb kapcsolatának, a tanulás és a munka egységének a megteremtése, a világnézeti nevelés hatékonyságának emelése elsősorban a munkás és paraszt fiatalok számára teremt kedvező helyzetet. De módja van az iskolának arra is, hogy egyénenkénti segítséget nyújtson az erre szoruló munkás és paraszt származású tanulóknak. A pedagógusok ismerik tanítványaikat. Erkölcsi kötelességük hozzásegíteni, származásuktól függetlenül mindazokat, akik önhibájukon kívül hátrányos helyzetben vannak ahhoz, hogy elmaradásukat minél előbb pótolják. A tanéveleji utasítás jelentős lépés e tekintetben, mert a pedagógusok számára több idő jut erre. Természetesen nem tudják önmaguk mindezt megoldani, a társadalom minden szervének segítenie kell e feladat megoldásában. Nincs szükség „elitképzésre”. Káros volna, ha a tehetséges munkás és paraszt fiatalokat kiemelnénk környezetükből és elszigetelnénk őket a többi dolgozó réteg gyermekeitől. Mindezt összevetve azonban még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy nagyobb gonddal kell kísérni a munkás-paraszt fiatalok fejlődését az egyetemeken. Ehhez tartozik a több támogatás a diákotthoni és menza ellátáshoz, a jegyzetek beszerzéséhez. a konzultációkhoz. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy ifjúságunk a növekvő követelményeknek neegfelelően megállja majd a helyét az életben. Kereskedő Sándor megtisztelő címet elsősorban nem a 67 hold földjének köszönhette, hanem annak az eredménynek, amit a homoki gazdálkodással elért. Rengeteg fáradsággal jól fizető, belterjes kertészetet honosított meg, s egy ízben második országos helyezést ért el az általa termesztett cukorrépa. Állandóan képezte magát, szakfolyóiratokat járatott, s országos hírű szakemberekkel tartott kapcsolatot. Pontosan eleget tett a beadási kötelezettségének is, s ezzel magyarázható, hogy jó tíz évvel ’zelőtt nem került kuláklistára. Ilyen környezetben fia, Kálmán Is kiváló gazdálkodóvá vált. Gyermekkorától keményen kellett dolgoznia. — Volt egy traktorunk is — meséli. — Még 15 éves sem voltam, amikor már rendszeresen szántottam. Apám a szakszerű, ■lllandó munkához szoktatott, de nemcsak engem, hanem Laci öcsémet is, aki a szövetkezetünkben gyümölcstermesztési agronómus. Aztán arról beszél, hogv a jó szakemberré váláshoz nem elég csak az elméleti ismeret, hanem gvakorlat is kell hozzá Szavából a tudomány és a gyakorlat egységének igazságát érezni. Bár nincs tenVinikumi végzettsége, az előbbi sem hiányzik nála. Mint apja, ő is rendszeresen tanulmányozza a szakirodalmat. Persze, erre inkább télen lesz majd még több :deie. Mert itt egyetlen percre sem lehet leállni. Másfél éve főmező<?azdász, de ezalatt csak két napot volt szabadságon. Ebből az egyiken megtekinte+te az Országos Mezőgazdasági Kiállítást. Miként a szinte mértéktelen nunkaszeretet — a génesítés ••önti lelkesedés is családi örökség nála. Mikor főagronómus- nak választották, első dolga volt, hogv ösztönözze szövetkezeti gazdatársait: létesítsenek megfelelő gépparkot Csapán egy kiöregedett G—35-öse volt akkor a közel 4000 holdas gazdaságnak. Tavaly, egyetlen év alatt három UTOS-t, egy DUT- RÁ-t és két műtrágyaszórót vásároltak. Természetesen ezzel korántsem fejezték be a gépesítést. Különben igen Jó a szövetkezet traktoros gárdája, s hogy mindig lelkiismeretes munkát végezzenek, arra a fő- agronómus gondosan ügyel. Ügy mondják, igen „érzékeny” a szántás és a vetés szépségére, tökéletességére. Ebből hajszálnyit sem enged. Hasonlóan következetes a munkaszervezésben is. Minden hónapra elkészíti az ütemtervet, amelynek egy-egy példányát a vezetőség minden tagja megkapja. Az elnökkel, Báli Ferenccel pedig külön is megbeszéli a nagyobb kampányf eladatok végrehajtását. Az eredmények már edd’g is igazolták. Egyetlen év alatt sikerült a tsz-nek megszün+ein!e az egymillió forintos mérleghiányát, s a munkaegység értéke tavaly a 30 forint fK’é emelkedett. Az idén még nagyobb ütemű a fejlődés. R^nH. "zeresen 18 forint előleget oszlanak. A következő év eredményességét már jelzi á lucerra- mag 350 holdon való termesz- fése, a 100 holdon vegyszerrel nyomtálanított kukorica termesztése. s az ösztönző móősze- -ek még kövétkezetesebb alkalmazása. — Ha csak egy kicsit is ve'ünk lesz az időjárás — mondja bizakodva — jövőre 40 forintot ’- mnirt munkaegység. Papu Kálmánt megbecsü- ’’k, sz°retik a közös gazdaságban. Nem is lehel- máskénn, hiszen nagy tanaszialata. ügyszeretete nem kismértékben biztosítja a tsz fejlődését. Hatvani Dániel
