Petőfi Népe, 1962. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-02 / 257. szám

20 százalékkal nőtt a termelés 750 millió forint termelési érték kilenc hónap alatt a megye tanácsi iparában Bács-Kiskun megye tanácsi Iparának vállalatai idén a gyors ütemű fejlődés jegyében alakí­tották ki termelési programú­kat, határozták meg tennivalói­kat. Erről tanúskodik a megyei tanács vb tervosztályának ösz- szesített jelentése az iparvál­lalatok kilenc hónapi munká­jának első eredményeiről, elő­zetes adatairól. A számok je­lentős munkasikerekről valla­nak. Az állami helyiipar három­negyed év alatt 750 millió fo­rint értékű árut adott a nép­gazdaságnak, vagyis az elmúlt év hasonló időszakához viszo­nyítva a tanácsi vállalatok ter­melésnövekedése elérte a 120 millió forintot. A legszámottevőbb fejlődés a könnyűipari vállalatok munká­jában tapasztalható. Itt a ki­lenc iparág üzemei éppen egy- harmaddal növelték termelésü­ket, s ma ők adják a tanácsi Ipar össztermelésének 46 szá­zalékát. Az élelmiszeripar üzemei 12 százalékkal több árut állítot­tak elő, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Az építési és a kommunális vállalatok termelése pedig 13 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. így a tanácsi ipar össztermelése 20 százalékkal PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztői Weither OámeL Kiadja! a PetőB Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei tstván igazgat^ Szerkesztőség: Kecskemét Széchenyi tér 1 szám Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: 'íeeskemét. Szabadsáe tér 17a Telefon: 17-09 Terleszti 3 Maavar Posta Előfizethető: a helyt postahivataloknál *a kézbesítőknél 111 i hónapra 12 forlm Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85 növekedett 1961 első kilenc hó­napjához mérten. Ezek a számok arról is ta­núskodnak, hogy az idén sokat javult a munkafegyelem, hoz­záértőbb lett a tanácsi vállala­tok vezetése, átgondoltabb a műszaki irányítás. Több üzem­ben új gépek, korszerűbb ter­melőberendezések segítik a szállítási szerződések teljesíté­sét. Számos helyen fejlettebb gyártástechnológiával oldják meg a napi feladatokat. De kü­lön említést érdemel az is, hogy a tanácsi ipar fejlesztésével több új vállalat alakult, szá­mos nagyközségünkben, így Bácsalmáson, Dunapatajon, Kecelen, Jánoshalmán, Kis­kunma,jsán, Lajosmizsén ipartelepek, a járási székhe­lyeken pedig vegyesipari szolgáltató vállalatok léte­sültek. Mindez együttvéve 1800 dolgo­zónak teremtett megyénkben új munkaalkalmat. Az elmúlt kilenc hónap más­részt azt is bizonyította, hogy melyik üzemben milyen siker­rel oldották meg a gyorsütemű fejlődés követelte nagyobb fel­adatokat. Ezek vizsgálatánál hangsúlyoznunk kell, hogy nem minden tanácsi vállalat tudott élni megfelelően a kilenc hónap adta lehetőségekkel. Különö­sen a könnyűipari vállalatok termelésének gazdaságossági mutatói figyelmeztetnek a fel­adatokra. Az iparág több vál­lalata — elsősorban a tanácsi vasipar — nem teljesítette a termelékenység növelésének elő­írt szintjét, sőt az egy mun­kásra eső termelés értéke alatta marad az elmúlt év hasonló időszaka eredményének. így bár a tőzegbányászat, a nyomdaipar és a vegyesipar több vállalatá­nak erőfeszítése dicsérendő, a könnyűipar 12 millió fo­rinttal adósa népgazdasá­gunknak. Reméljük azonban, hogy a kong­resszusi munkaversenyben rejlő lehetőségek év végéig segítenek pótolni a lemaradást, s a köny- nyűipar tiszta lappal kezdheti az 1963-as esztendőt. E felsorolt hiányosságok el­lenére a háromnegyedévi ter­melés összképe kedvező a me­gye tanácsi iparában. Különö­sen szép eredményt értek el az élelmiszeripar üzemei. Hasonló írhatunk az építési és közleke­dési osztály irányítása alá tar­tozó vállalatok munkájáról, kivéve az építőipart, ahol a munka termelékenysége alatta maradt a tervezett­nek. Az említett iparágakban di­csérendő munkasikereket ered­ményezett a kongresszusi ver­seny. A cementiparban 3, a nyomdaiparban 8,5, a szolgál­tató iparban 8,7, a sütőiparban 8,4, a húsiparban 3,8, a Bajai Gázműben 10,5, a kommunális vállalatoknál pedig 8,2 száza­lékkal nőtt az egy munkásra eső termelés értéke. Ez bizto­sította, hogy az élelmiszeripar, valamint a kommunális szol­gáltató vállalatok kilenc hónapi töblettermelésének 50—55 szá­zaléka a munka termelékeny­ségének növeléséből adódott. Sándor Géza Napközben A. jó szomszédok segítik egymást Hamar visszhangra talált a solti kezdeményezés, amely a VIII. pártkongresszus tiszteleté­re a társadalmi munka fellen­dítésére hívta ki versenyre a du- navecsei járás községeit. A felhívást követően a feltéte­leket elfogadva sorra-rendre vá­laszoltak a községi tanácsok: Dunaegyháza, Dunavecse, Harta, Kunszentmiklós, Kunpeszér. S a lelkes vállalkozások birtokában a járási tanács KÖFA-csoportja az eredetileg ígérkező 883 ezer forint értékű társadalmi segítség helyett 1 804 000 forintra módosí­totta a várható társadalmi mun­ka értékét. De nézzük csak, mi a helyzet Solton, a nagyszerű válalkozás közzététele óta? A minap Szabó László vb-el- nökhelyettes kissé keserű szájíz­zel telefonált a járási tanácshoz: — Szorít a cipő. Felvonultak a vízmű válalat dolgozói, s úgy áll a dolog, hogy kevésnek bizo­nyulnak a vízvezeték lefektetésé­hez szükséges kiásott árkok. A sürgető betakarítás, szüret, ku­koricatörés sajnos, nehezíti vál­lalkozásunkat. Nem könnyű a társadalmi munkára való mozgó­sítás. Próbálunk módszert javasolni, méghozzá személyes tapasztala­tunk alapján. Solton a Petőfi-telepieknek is régi gondjuk a vízhiány megol­dása. A csatomaárkok megásá- sa nagyon sürgető, hiszen a szakemberek folyamatosan fek­tetnék a vezetéket. Igen ám, de a betakarítással sem késleked­hetnek. A szombat délután és vasárnap rendelkezésre álló kör­nyéki társadalmi munkacsapat nem győz egyszerre elegendő ár­kot ásni. Amikor a közelmúlt napok­ban Pálfi Bálint tanácstaggal beszélgettünk és megkérdeztük, hogyan kapcsolódnak ők be a Petőfi-telepi vízműépítésbe, ezt felelte: „Környékünkön csak né­hány év múlva kerül sor a víz­vezeték megépítésére, mi akkor szervezzük a társadalmi mun­kát ...” Íme, itt van a „rejtett tarta­lék”! A jó szomszédok kisegítne- tik egymást. A Petőfi-telepiek vízgond}* egész Solté. Ha ez megoldódik, sorra kerül a község többi része is. A közös érdek tehát nagyon is igényli a „jószomszédi” vi­szonyt. Az lenne tehát a célrave­zető és megoldaná a pillanatnyi gondokat, ha a község valameny- nyi tanácstagja — szorosan együttműködve a népfront és más társadalmi szervezetek ak­tivistáival — minden erő ' eény- bevételével most a Petőfi-tele­pieknek segítene. Azok meg minden bizonnyal szívesen visz- szafizetnék, ha Pálfi Bálint vá­lasztó körzetében és a többi, ké­sőbb sorra kerülő területeken is megkezdődik a vízművesítés. P. I. 'ubileum az állatkertben Most ötven éve nyílt meg az Ál­lat- és növénykert pálmaháza és akváriuma. 1912-ben a maga nemé­ben mindkettő a legnagyobb volt az országban. A második világhábo­rú alatt teljesen elpusztultak, de az 1952. illetve 1955. évi újjáépítésük óta ismét visszaszerezték elsőségü­ket. Motorizált betegágyak Motorizált betegágyak első példá­nyait mutatták be Angliában Az ágyakra szerelt kis motorok és elektromos berendezések lehetővé teszik, hogy a beteg vagy az ápoló tetszése szerint emelje, vagy süly- lyessze az ágy fej-, illetve lábrészét és szükség esetén az ágy önműkö­dően „átköltözzék” a kívánt helyre. JHe-q&cmzé* Gyors intézkedést kérünk A Kecskeméthez tartozó bor- bási településen súlyos epegör­csökben fetreng a beteg. A kín- lódót tehetetlenül szemlélő csa­lád egyik tagja orvosért üzen a környéki telefonon. S az éj­szakai ügyeletes orvos felgyuri nagykabátja gallérját, a konf­lisba ül. Az SZTK-székház előtt rostokoló lovacska nekirugasz­kodik és baktat a cél felé, majd egy óra oda, s ugyanannyi visz- 6za. És ha még a betegnél el­töltött időt is beleszámoljuk, csaknem három órára üresen maradt az ügyeletes orvos szo­bája. Hasztalan kér segítséget az újabb rászoruló ... Konflissal jár az ügyeletes orvos? Tévedés ez kérem, hi­szen néhány hónappal ezelőtt megírták: megoldódott a jár­műgond, gépkocsit kapott az éj­szakai orvosi ügyelet Kecske­méten. S most megint a konf­lis?... Sajnos, igen. A régen ki­mustrált, már idekerülésekor is 270 ezer kilométert futott Pob- jeda végleg felmondta a szol­gálatot és a roncstelepre jutott. A* éjszakai ügyeletet tartó or­vosra pedig — éjszakánként 286* vasárnaponként pedig 360 forint költségért — a lovasfo­gat várakozik. A „haladó hagyományok” va­lamilyen rossz értelmű felfo­gására vall ez a minduntalan visszatérő konflisbeállítás. Mert hagyománynak, sajnos, hagyo­mány. Haladni is halad, csak­hogy nagyon lassan. Győzze ki­várni a segítséget a szegény rá­szoruló. A jobb munkát, a hatéko­nyabb, gyorsabb közbeavatko­zást ma már sok vállalatnál, intézménynél szolgálja a gép­kocsi. Vajon az egészségügy, az emberek szolgálata nem érde­melné meg végre a nagykiterje­désű Kecskeméten is az ilyen megoldást? A konflis egy évi bérlete fedezné a gépkocsi árát. Ügy gondoljuk, közérdeknek teszünk eleget, amikor erre a fontos kérdésre újólag ráirá­nyítjuk a figyelmet és a lakos­ság nevében is kérjük az ille­tékeseket: gyors és hatékony intézkedéssel tegyék végre való­ban korszerűbbé az SZTK- ügyelet ellátását a nagvkiterje- désű határral rendelkező me­gyeszékhelyen. r-£ —n

Next

/
Oldalképek
Tartalom