Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-04 / 232. szám
IMS. október 4 Utat találni a ma emberéhez . “=■ i,HázHdáltttásn, közönség nélkül. Saját képeinkből, mattunknak — mondja sajnálkozva Udvardy Gyula, a kecskeméti képzőművész csoport vezetője, a parányi klub falára aggatott képek előtt. Alkotójuk — Faluhelyi József sokoldalú művész, aki a mindig újat keresők közé tartozik. Meghitt hangulatú tájképei, lehelet- könnyed akvarelljei után most egy másfajta képi kifejezés- móddal próbálkozik. A maga egyéni stílusával ad vissza valamit abból, amit összefoglalva így hívunk: — a művészet modern törekvései.. Nem minden hibától mentes, kiforrott alkotásokról van szó. Mégis nem ártana nyilvánosság elé tárni őket és vitatkozni róluk. Megérteni, vagy elítélni csak azt lehet, amit jól ismerünk. Náiunk viszont a művészeti ismeretek nagyon hiányosak: — népszerűségnek örvend a giccs. A klasszikusok alig, az új. korszerű irányzatok pedig egyáltalán nem ismertek. A művészek kérése — Pezsgő művészeti közéletet kellene teremteni — mondják többen is, mire Udvardy Gyula csendesen megjegyzi: — Más városokban több gon- Hot fordítanak a képzőművészetre. Nem is anyagi, inkább erkölcsi támogatásra gondolok. Hogy csak ezt a klubot említsem, rövidesen lebontásra kerül és helyette bizonytalan még, hogy kapunk-e megfelelőt. Nincs kiállítóhelyiség, és legtöbb művészünk kis lakásban, műterem nélkül dolgozik. Amíg ez nincs, mindenki járja a maga útját, nem törődik azzal, hogy a másik mit csinál. Ilyen körülmények, között nehéz művészeti közéletet teremteni... Beszélgetés közben megemlíti, bogy a művelődésügyi minisztérium felhívása alapján ezt az évet a képzőművészet és a zene fejlesztésére kell fordítani. Az évből már csak pár hónap van hátra. Mit. lehet tenni ilyen rövid idő alatt ehhez hasonló fontos kérdésben? A kérdésre Gila János, a megyei tanács népművelési csoportvezetője válaszol: Hogyan segít a tanács? — Pályázatot hirdetünk a házasságkötő termek díszítésére. Néhány művészt átküldtünk üzemekbe, tsz-ekhez, állami gazdaságokba, és vándorkiállításokat rendezünk. Két egyéni kiállítás megrendezését te tervbe vettük Kecskeméten. Ezenkívül a tavalyi 2 százalékról 4-re növeljük az ismeretterjesztő előadások között a művészeti tárgynak számát. Mindez — fejlődés az eddigiekhez képest. De az előttünk álló feladatok valóraváltásához még mindig kevés. Végre megoldódhatna a műkerti lakások régtől húzódó problémája is. Most, hogy olyan sok új lakás épül, szép lassan ki lehetne költöztetni a régi lakókat és helyükre művészeket telepíteni. Helyes lenne és célszerű: — alkalmas kiállítóhelyiségről gondoskodnia a városnak. Nem megvalósíthatatlan kívánság — ezt igazolják a városi tanács egyik műpártoló dolgozójának Juhász Istvánnak szavai: Mit lehetne még? — A műkért fejlesztése során — magyaráz lelkesen — a vendéglátó egység mellett épülhetne egy állandó jellegű kiállító- terem. Itt mindjárt a művész- telepen élő alkotók is kiállíthatnák festményeiket, szobraikat, sőt esetenként nyilvános vitaestet is lehetne tartani. Vagy ott van a Deák tér 4. számú épület. Lebontják. Helyére igazán időszerű volna egy kétemeletes házat építeni, ahol a földszinten képző- és iparművészeti boltot nyitnánk — mintegy a giccs elleni küzdelem fontos eszközeként — az első emeleten Katona szobát, a másodikon pedig kiállítási termet rendeznénk be. — A 13S müBós városfejlesztésből — teszi hozzá — minden. évben félre lehetne tenni legalább százezer forintot Ha másra nem, egy képtárra, ahol szép környezetben mindenkor megtekinthetők lennének az itt élt, nagynevű festőművészek értékes festményei. Bizonyos, hogy sokminden fontosabbra kellett eddig a pénz. De már gyűjtögetjük az ötleteket s remélhetőleg a kivitelezésre is fokozatosan sor kerülhet. Megszívlelendő javaslat«*. Valóra váltásuk szorosan hozzátartozna a sokat emlegetett modern városkép kialakításához. A költségekhez hozzájárulna még a Képzőművészeti Alap is. Alkotóműhely éa nyilvánosság Tervek és vágyak, melyek nem lebecsülendők, mivel a fejlődésünk sarán jelentkező új, magasabbrendű igényből fakadnak. Szükségességüket a közönség művészeti ízlésének nevelése, ismereteinek elmélyítése, és helyi művészeink legbensőbb problémáinak megoldása is követeli. Az utóbbi időben ugyanis — egyrészt az elszigeteltség, a megnemértésből fakadó zárkózottság — vagy sértődöttség — és a szűkre korlátozott munkafeltételek miatt — bizonyos megrekedés tapasztalható náluk. ök maguk bevallották: —tájkép és csendélet helyett éppen ideje lenne utat találni a ma emberéhez — munkaábrázolással, korszerű tartalmi, formai újításokkal próbálkozni. Kérdés: — hogyan és hol? Alkotó- műhely és nyilvánosság nélkül mindez — lehetetlen .., Művészeink tudják és érzik: — egyetlen helyes járható út az, amely jelenünket tükrözi és 'a ma emberéhez vezet. Ahhoz, hogy elképzeléseiken túl eredményeket is tudjanak felmutatni nagyobb megértésre, több segítségre lenne szükség a város vezetőinek részéről. Valahogy úgy, hogy az úton ne kerüljék egymást, hanem összetalálkozzanak .,. Vadas Zsuzsa 10. öt el fogják engedni. fia ha mégsem? Ha kiállítják a terem közepére bilincsbe verve, mint a múltkor azt a tolvajt, akinek az ügyét itt tárgyalták az üzemben? Szörnyű... De mégis;.. kiáltani kell... Nem, talán észre se veszik? ... Alit, mint a sóbálvány, kimeredt szemekkel nézte, mit csinálnak a többiek. Lelki szemed előtt megjelent az anyja. Lajos bácsi és a bilincs. A többiek pedig lassan elkészültek a borítékok kiürítésével Aztán a váüukra kapták a megtömött zsákot, és kifiettefc a pénztárhelyiségből. Marit úgy rángatták magukkal. Forral még visszanézett, hogy nm felejtettek-« ott valamit, majd 6 is a többiek után sietett. Az udvaron átvágtak, s az épületek tövében, figyelve, mint a hiúz, a kerítéshez osontak. Mari még mindig úgy szédeigett, mint s Tószeg. Egymást segítették fel a magas kőkerítésre, aztán a «szöges drótot átlépték, majd kiugrottak a Duna-partra. A fiatal lényt ahg tudták átemelni, szinte tehetetlen volt. Ráadáail Magda szoknyája beleakadt a szöges drótba, a a szövet felhasadt. Odakint spárgával jól elkötötték as angöket, Magda pedig a blúzát. és a rengeteg pénzt kié TejfelOSt Maii blúzába is beledug- fe£ néhány köteget Ügy néztek a, akiket, felpumpáltak, A üsátecÉ beledobták a Ffeáae. Sietve elindult** Magda lakására. Mari azt sem tudta, él-* vagy bal. Betacsöppent ebbe a csúnya históriába, anélkül, hogy bármit te tehetett vakra ellene. Vagy igen?«.. Szaladt ő te a többiek után, a úgy érezte, hogy a pénz átsüt a bőrén, egészen a szívéig. Olyan belső forróság égett benne, mintha sósavat ivott volna. Tépte, marta belülről a félelem láza... Gondolatod, össze-vissza kavarogtak. Ebek azt mondták neki, hogy vicc az egész... S közben feltörték a pénztárt, a most 6 is itt szalad a lopott pénzzel Mégis kiáltani kell vissza kell «gáládra, meg kell mondani. .. Most még nem késői.. De Borral úgy fogta a karját, mfent egy harapófogó. Végig csinált vdflk mindent... fis ezt már nem tagadhatja le... Megérkeztek Maöda lakáséra. a pénzt kiszórták a földre as ingükből, blúzukból, aztán Mari kivételévei szinte kánkánt jártak körülötte. A rengeteg pénztől megvadultak. Mari félrehúzódott Figyelte, amint Forral éa a többiek a pénzt számolják. Most már Osutt te égett a pénz birtoklásának öröméből, ügy hajtogatták, simogatták, rakosgatták a szár, forintosokat, mint a legvadabb uzsorás, aki az éle- tét is odaadná, hogy még több pénze legyen. Sokáig tartott. ■arrvfg összeszámolták a pénzt 230 ezer forint... Egy részét szétosztjuk, a többit pedig közös kasszában hagyjuk *— mondta Fórral A fiúk beleegyeaően bólintottak, csak Magda ellenkezett: — Osszuk szét az egésze*:.. Hülyeség közös kasszát tartani... Csak nem képzelitek, hogy mindig, mindenhová együtt fogok menni veletek? — Kuss! — csattan* az elvált asszonyra Forral. — Azt akarod hogy rájöjjenek? Elment az eszed? Ha nem tudnád a költekező életmódra gyorsan felfigyel a rendőrség... Egyelőre mindenki kap tízezer forintot, ebből vásárolhat. De vigyázzatok, hogy mire költitek! Must már Mari is odasündör- gött a pénzkupachce. Eleinte félt, nagyon félt. de amikor Forral szavai nyomán megjelentek lelki szemel előtt a pompás új ruhák, már nem tudott másra gondolni, csak arra a tízezerre, ami neki te jut ebből a lopott pénzből. De hova fogja elrejteni? S mit fog otthon mondani? Mert egészen biztos, hogy Lajos bár esték azámonkétrik majd tőle a sok új ruhát Feltétlenül ki kell találnia valamit Bornál lépett hozzá: — Na, md az. megnyugodtál? Mari nem válaszúit de Mászott az arcán, hogy most már őt te elragadta a sok-sok pénz... Aztán mégte megszólalt: — Mit mondjak otthon, honnan került hozzám ez a sok pénz? «•» Nem kell mondanod semmit ... Nem te kell szólni a pénzről — válaszolta Klement. — És a ruhák? « Majd egyenként veszed meg... És lassan, folyamatosan Azt mondod, hogy a fizetésedből. | Különben jegyezzétek meg, hegy a pénzt óvatosan kei Tanyai vándorkiállítás, néprajzi ismertetés, színészettörténet, irodalmi estek 3 kiskunhalasi Thorma János Múzeom ünnepi mnnkaiervében A múzeumok gyűjtő, meg-1 Esyik Sugár Katának, a iran- őrző, tudományos 'eldolgozó te kásmozgalam harcosának, egy egész életet áldozatul követelő vékenységéről a nagyközönség a múltban általában csak egy-egy szűkreszabott kiállítás keretében szerezhetett tudomást Mai múzeumainkat a múlttal szemben éppen az jellemzi, hogy kilépvén a szigorúan vett tudományos zárkózottságukból, mind élénkebben kémek részt kultúr- forra«ialmunk mindennapi küzdelmedből. Nemcsak tudományos munkát végeznek, de öntevékenyen igyekszenek helyes természettudományos, történelmi, irodalmi, képzőművészeti szemléletre nevelni városuk, környékük népét. A kiskunhalasi Thorma János Múzeum ünnepi hónapját tegnap, szerdán este 7 órakor Vin- cze Ferenc, a városi tanács vb elnökének megnyitója után Janó Ákos muzeumigazgató. A nrv’i- zeimügv fejlődése Kiskunhalason című előadásával vezette be. Nem érdektelen a nagyközönség előtt sem. hogy az 187G-es évek magángyűjteménye, az 1892-ben alapított gimnáziumi gyűjtemény, az 1930-as évek Csdpke- hízának Nagv Cirok László által gyűjtött néprajzi anyaga, ösz- szesen 441 tárggyal hogyan vált 1350-ben, az akkor születó Thor, ma János Múzeum gyűjtemény- alapjává, s hogy ez az alap hogyan szaporodott; fel a mai napig 9060 darabot kitevő múzeumi tárgyi állománnyá Valamint az sem. hogy az utóbbi tíz év alatt hogyan került a múzeum adattárába 56 651 oldalnyi írott anyag. Egyéni, társadalmi, állami áldozatkészségre, összefogásra, terebélyesedő szocialista kultúránk valóságos eredményedre derítenek fényt ezek a számok, A múzeumi hónapok keretében a Thorma János Múzeum két új kiáll ftással kedveskedik majd a közönségnek. — felhasználni. Nem szabad költekezni. Csak mértékkel... Különben Tájönnek — világosította fel a többieket ismételten Forral. Aztán mindenki magához vette a tízezerjét, a többit pedig Forral tömte bele egy aktatáskába. Szétoszlottak... Egyetlen éjszaka alatt meg tudott változni ez a fiatal falusi kislány. A pénz teljesen megszédítette, elvette minden erkölcsi érzését Most már nem törődött mással, csak azzal mit fog mondani, hogy fog hazudni Azt mondják alkalom szüli a tolvajt Igen. És az alkalom, a nagy alkalom sok embert le tud taszítani az er- kölcsiség magaslatáról, ha korábban is olyan már a környezete, amely puhítja, előkészíti a bűnözésre! Mari későin ér* haza. Már lehetett négy óra is. Óvatosan beosont a lakájba, a kis csomagot amely a tízezer forintot tartalmazta. elrejtett a ruhái között. Ledobálta magáról a ruháit és bebújt az ágyba. De akármilyen késő te volt. nem tudott elaludni Folyton ott járt az esze a pénztárhelyiség körül s nem tudta kiverni a fejéből a képet, amit akkor látott, amikor betoppant a pénztárhelyiségbe. Ismét eszébe jutott a megbilincselt tolvaj. Börtönbe kerül... Pedig még csak most kezd igazán élni. Most jött rá a fővárosi Set ízére, most kezdi tulajdonképpen megízlelni a munka utáni pihenés, szórakozás örömeit De ez a Forral úgy csinálta, hogy erre nem tudnak rájönni... Honnan Is sejtenék, hogy ők voltak... És tényleg, majd vigyázni fog a pénz elköltésével. Minden hónapban csak két ruhát vesz. Évekig el fog tartani er n «ók pénz... Elaludt (FnlutatHik t művészi fototevékenysegét tárja a közönség elé. a másik vándorkiállításként indul vidéki, elsősorban is tanyai kőrútjára. A ni'.zeum ez utóbbi kiállítása, mely az orosz és szovjet festők hetvennél több műremekét fogja bemutatni a Halas környéki tanyák és falvak népének, teljes egészében a múzeum társadalmi munkájának, s a városi tmács megértő támogatásának eredménye. A Múzeumi Hónapok halasi műsorának három ismeretterjesztő előadására előadóként országos nevű szakembereket hívott meg a múzeum. Dr. Czen- ner Mihály tudományos kutató színészettörténeti előadását a magyar színművészet legnagyobbjainak élő hangjával, hanglemezeivel fogja illusztrálni. Dr. Csiliért Klára a magyar paraszti lakberendezésről fog színes néprajzi előadást tartani Su; ka Magdolna a modern magyar festészetet ismerteti a képzőművészet kedvelői előtt Nagy érdeklődés előzi meg a Múzeumi Hónapok hatott irodalmi estjét. A „Halasi nó- táskönyv” című est Vorák József által szerkesztett forgató- könyve a múzeum adattárának egyik 1823. évvel keltezett kéziratos daloskönyve alapján készült. Népdalok. Csokonai-korabeli rokokó versek, jobbágyénekek, a Ferenc-kori önkény alatt névjelzée nélkül született költemények szerepelnek az irodalmi est műsorán. Az egyik legszebb népi származású vers Dózsa Györgyről szól. A forgatókönyv írása közben derült ki teljes bizonyossággal, hogy a kéziratos könyvecske egyik. Napóleonról írott költeményének szerzője Háló Kovács József* erősen forradalmi érzésű halasi prédikátor volt, kiről egyébként az irodalom eddig is szál nontartotta, hogy a debreceni iskola költészettan tanítójaként Csokonait is tanította; Kiemelkedően szép — helytörténeti és társadalmi jelentőségű eseménye lesz a halasi Múzeumi Hónapnak a 6-án. szombaton délelőtt i2 órakor. Thorma János örökbecsű alkotása Az aradi vértanúk című kér előtt tartandó KIS?-emlék- ünnepség, melynek keretében Halász Géza általános is -ólai igazgató fog megemlékezni a kép nemzett tett számba menő megszületésének körülményeiről. Az enilékbeszéd után a városi K1SZ- szervezet az ifjúság küldötteinek jelenlétében koszorút helyez el a kép előtt A Múzeumi Hónapok keretében rendezendő ankéten a pedagógusok. a társadalmi szervezetek, az ifjúság küldöttei a múzeum barátainak körében fogják megvitatni, hogyan iehet majd a múzeum munkáját a jövőben még szélesebb körben kiterjeszteni. Petur László: IKARUSZ SZÄRJMkAIN-,;A nagy kaland" 'a :;a száguldó karék" útin a közlekedés törtét netének harmadik kötete, az „Ikarusz szárnyain" az emberiséq örök álmának a levegőóceán meghódításának történetét mondja el. Ismerteti az első kezdetleges léghajó. és repülőqepterveket kísérleteket, és a technikai haladás szédületesen gyors fejlődését az űrrepülésig. a nagy feltalálók és a repülés hőseinek küzdelmeiről, sikereiről. nagy tragédiáiról szóló izgalmas történetek keretében Eredeti rajzok, dokumentumok, fény? képielvételek gyűjteménye egészU ti ki a repülés sok ismeretei nyújtó ■t- srőrakozvito regényt.
