Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-16 / 242. szám
1968. október 16, kedd 1. oldal Eredményeink döntő tényezője a szövetségi politika helyes alkalmazása Nyer* Rezső felszólalása a kecskeméti pártértekezleten Lapunk el0z6 számában kezdtük, bogy a kecskeméti városi pártértekezleten részt vett és felszólalt Nyers Rezső pénzügy- miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Felszólalásáé az alábbiakban kivonatosan közöljük. Bevezető szavaiban a Központi Bizottság üdvözletét tolmácsolta, majd néhány mondatban az értekezlet tapasztalatait összegezte. Megállapította, hogy a tanácskozás megfelelt azoknak a magas követelményeknek, amelyek a szocializmus építésének mai időszakában a kommunistákra hárulnak. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvedről szólva örömmel állapította meg, hogy az abban megjelölt célkitűzéseket a felszólalók egyöntetűen helyeselték. Megemlítette, hogy az egyik felszólaló az irányelveket úgy jellemezte, hogy azok csaknem kivétel nélkül olyan , .ezenzáci omen tes’ ’ feladatokat összegeznek, amelyeket a párttagság és a közvélemény szinte előre várt. Ez valóban így van. Hangsúlyozta azonban, hogy feladataink csak azért tűnnek szenzációmentesnek, mert ánnyira benne élünk az eseményekben, hogy valósággal megszoktuk a történelmi jelentőségű változásokat. Emlékeztetett arra, hogy a szocialista társadalmat — amit most mi is megvalósítunk — alig fél évszázaddal ezelőtt a burzsoázia képviselői még fantasztikumnak, elérhetetlen álmodozásalak minősítették. A szocializmus építésében elért sikereink történelmi jelentőségének méltatása után a szocializmus teljes felépítésének feladataival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban különösen a szövetségi politika helyes alkalmazásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A szocializmus teljes felépítésének, a gyors előrehaladásnak, a politikai és gazdasági sikereknek egyik nélkülözhetetlen feltétele a megfelelően értelmezett szövetségi politika — mondotta. — A szövetségi politika helyes alkalmazása azt jelenti, hogy keressük és megtaláljuk az égvüttműködés gyakorlat formáit mindazokkal, akik nincsenek ellenünk, nincsenek a szocializmus ellen. Megállapította, hogy nagy jelentőségű a szocializmus felépítése szempontjából a különböző tudományok képviselőivel, az értelmiségiekkel való összefogás erősítése. A tudósok közül számosán határozottan a mi oldalunkon állnak, elfogadják a szocializmus eszméit. De mellettünk vannak azok is, akik bár nem tették teljés egészében magukévá a marxizmus—leninizmus tanításait, azonban becsületesen dolgoznak, részt vesznek a szocializmus építésében. A pártszervezetek időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta az emberek szocialista nevelésének f mtosságát. a szocialista tudat Kialakításának szükségességét, majd a gazdasági tennivalókat ismertette részletesen. A szocializmustól az emberek teljesen jogosan az életszínvonal állandó, fokozatos javulását várják. Ennek elérésében azonban döntő szerepe van a termelésnek, a nemzeti jövedelem növekedésének. Elmondotta ezzel kapcsolatban, hogy a nemzeti jövedelmet az ipar évről évre a tervezettnek megfelelően gyarapítja. Ugyanezt nem lehet elmondani a mező- gazdaságról. Ebben a vonatkozásban a mezőgazdaság még nem tart lépést az iparral. Igaz, a mezőgazdaság az utóbbi három évben nagyot léoett előre. Létrejöttek a nagyüzemek, fokozódott a műtrágvaellátás, a gépesítés, és nőtt az öntözött terület. A nagyüzemek már. most is szémmel láthatóan sikeresen vették fel a küzdelmet a rossz időjárással, ami az utóbbi három évben a mezőgazdaságot sújtotta. A termésátlagok azonban éppen az aszályos időjárás következtében az utóbbi években lényegében változatlan színvonalon maradtak. Addig pedig, amíg a mezőgazdaság nem tud bőségesen elegendő terméket adni a közellátásnak, addig az igények kielégítése sem lehet hiánytalan. Most éppen ezért az a feladat, hogy a mező- gazdaság termésátlagait növeljük, és ezzel együtt a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását is gyarapítjuk. A termelésről szólva hangsúlyozta, hogy vezérelvünk a gazdaságosság. Megeml ítette, hogy a tőkés üzemek átlagát már elértük, azonban vannak még olyan kapitalista üzemek, amelyekben a munka termelékenysége jóval magasabb színvonalon áll a nálunk elértnél. Utol kell érni és el kell hagyni ezeket is — mondotta A továbbiakban különböző közérdekű problémákkal foglalkozott. A fogyasztók egyre igényesebbek — mondotta. Jogosan válogatnak a gyártmányokban és a gyenge minőségű árukat ma már nem vásárolják meg. Bírálta azt a tarthatatlan helyzetet, hogy egyes üzemek kevés gondot fordítanak a gyártmányok minőségére. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tartós fogyasztási cikkekben, hanem a konzervkészítményekben is nagyon fontos a jó minőség. Felhívta a figyelmet a megfelelő ízléses csomagolás jelentőségére is, hangsúlyozva, hogy ez is egyik módja a jó minőség megóvásának. Az egyik felszólalásra válaszolva elmondotta, hogy nemcsak az ipartól, hanem a mezőgazdaságtól is több, azonkívül olcsóbb terméket vár az ország lakossága. Hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a felszólalónak azzal az indítványával, hogy a mezőgazdasági termékek árát a kormány a termésátlagoktól tegye függővé. Az árak ingadozása senkinek sem lenne előnyös. Gyenge termés esetén a termelőszövetkezeti gazdák természetesen elfogadnák a magas árakat, de jó termés idején annál inkább elégedetlenek lennének az alacsony felvásárlási összegekkel. Az árak nagyfokú ingadozása bizonytalanná tenné a mezőgazdasági termelést, ugyanakkor megnehezítené a bérből és fizetésből élők helyzetét is. Éppen ezért a kormány a szilárd árrendszer híve. Csak ilyen módon lehet az életszínvonal emelését tervszerűen megvalósítani. Javasolta, hogy a termelőszövetkezetek a gyengébb esztendőkre képezzenek megfelelő tartalékokat és ilyen módon kerüljék ed a nehézségeket. Az ilyen tartalékok képzését, a szövetkezetek megerősödését az állami támogatás sokféle formája is elősegíti. Befejezésül a pártmunka fejlesztéséről és a pártmunkásokkal, a kommunistákkal szemben megnövekedett követelményekről szólott. Felhívta a figyelmet a szervezeti szabályzat tervezett módosítására, amely írásba foglalja, hogy a párttagság nem jelent előjogokat. Szocializmust építő országunkban a kommunisták és a pártonkívüliek egyenlő jogokat élveznek. Egyenlőség van, azonban a kommunista azzal tűnik ki, hogy többet vállal a közösségért. Vannak, akik azt kérdezik, hogy ezért mit kap a kommunista? Az új társadalmat kapja, amely a többi állampolgárral együtt neki is többet nyújt, magasabb életszínvonalat ad és nyújtja azt a dicsőséget, hogy többel járulhatott hozzá ennek a szép jövőnek a formálásához. Az új társadalom felépítése szempontjából beszélt a határozatok végrehajtásának fontosságáról, az elvi vita és következetesség fontosságáról. Hangsúlyozta. hogy a kommunisták ne menjenek el észrevételenül a fogyatékosságok mellett, harcoljanak a hibák ellen, bátran kezdeményezzenek, karolják fel a helyes termelési eljárásokat és bátran támaszkodjanak a pártonkívüliekre — hangoztatta felszólalása befejező részében Nyers Rezső elvtárs. Márki Kálmán nyolc hónap óta elnöke az Izsáki Mező Imre Termelőszövetkezetnek. A nagyüzemi gazdálkodásban szerzett gazdag tapasztalatainak hasznosítása máris szép eredményeket hozott: a tsz-ben — a többi között — 100 holdon telepítettek orsóíves törpealmást, s már erőteljesen folynak a leendő 150 holdas szőlőtelepítés előkészületei is. A járási pártértekezleten Márki Kálmánt is küldöttnek választották a megyei pártértekezletre. Nyoteszáz va^on napraforgó átadás szerződtek a termelőszövetkezeteA A MALOMIPARI és Terményforgalmi Vállalat raktáraiban az elmúlt hét végéig több mint 100 vagon napraforgót vettek át a termelőszövetkezetektől, s e mennyiségnek összesen mintegy a hétszeresére számítanak. Ami a napraforgó minőségét illeti, általában kielégítő: a víztartalom kevesebb a szabványos 14 százaléknál. Elvétve fordul csak elő — az esőben szedett, vagy a tárolóhelyen nedvességet kapott napraforgónál —, hogy a víztartalom magasabb a megengedettnél. A VÁLLALAT közel 800 vagon napraforgó átvételére kötött szerződést a termelőszövetkezetekkel. A későbbi termésbecslések alapján számos gazdaság a szerződésben meghatározott mennyiségnél többet ad át. Így például a szabadszállási József Attila Tsz a szerződésben vállalt 550 helyett 700, az apostagi Duna Tsz 450 helyett 525 mázsa napraforgót szállít a vállalatnak. Hasonlóképp a városföldi Dózsa Tsz is a szerződött 500 Nyú’fenvészet 4 f&ldmüvesszövatKezelbsn (Községi tudósítónktól.) Űj „üzemág” alapjait vetette meg a tompái földművesszövetkezet. A közelmúltban 800 nyu- lat állítottak be továbbtenyész- tésre, amelyet Gersits Mihály gondoz nagy szakértelemmel. — Ügy tervezik, hogy a jövő évben a szaporulat értékesítésére szerződést kötnek, s az állomány közepes fialás esetén is mintegy 160 ezer forint hasznot hoz. VERSENYBEN A FESTŐBRIQAD mázsa helyett jóval többet ad át, mivel 100 holdas tábláján a tervezett 5 helyett 8—9 mázai az átlagtermés. Akad viszont olyan közös gazdaság is. amely nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségének. A tassi Petőfi Tsz például a szerződött 300 helyett csak 200 mázsa napraforgót ad át. VALAMENNYI közös gazdaság érdeke, hogy lehetőleg géppel — átalakított kombájnokkal — mielőbb szedje le és csépelje el a napraforgót, s adja át a vállalatnak. Ezt az is megköveteli, hogy az őszi betakarításé növények közül — szőlőn kívül — a napraforgót károsítják leginkább az időjárás viszontagságai. Nem csupán a nedvesség, hanem a szempergés és a gyakori madárkárok miatt is tekintélyes mennyiségű termés mehet veszendőbe. A madarak okozta termésveszteség elérheti a holdankénti 1 mázsát, sőt, ha a betakarítással sokat késlekednek. annál többet is! TÖBB ÉVES tapasztalat, hogy azok a isz-ek járnak jól, amelyek a napraforgót idejében betakarítják. A termény átadása után az esedékes táptaíkarmányt a vállalat kirendeltségeitől nyomban megkapják a gazdaságok. s ily módon a kukorica betakarítását megelőző gyakori ta- ’-armányhiányt könnyen pótolhatják. J. T. A Bajai Gyapiúszövetsryárban sokat tett eddig a vezetőség a nehéz fizikai munka köny- nyítése érdekében. Mióta új berendezést kapott a festöde, itt is javultak a munkakörülmények. A savgöz és a meleg párás levegő azonban így is igénybe veszi az emberek erejét. Ennek ellenére dicsérendő eredményeket ér el itt a kongresszusi versenyben Földvári András fes- tőbrigádia. Naponta 33 mázsa gyapjú-, illetve műszálfonalat festenek különböző pasztell-szí- nekre. Műszaki normájukat ezzel átlag 4—5 százalékkal túlteljesítik. Képünkön: KirakUk a festett fonalat. Egy panasz orvoslásra vár A Petőfi Népe április 11—i számának hasábjain megfelelő indokolással már kifogásoltuk a jánoshalmi ÁFOR telep megszüntetését. Akkor jelzett aggodalmunk — amelyre az illetékesektől még választ sem kaptunk — sajnos, beigazolódott. Azóta ugyanis a 14 ezer lakosú Jánoshalmán gyakran kell számolni a petróleumellátásban időnként bekövetkező zavarokkal, s véleményünk szerint ezt nem szünteti meg az a legújabb megállapodás sem, mely szerint ezentúl vasúton szállítják Jánoshalmáról Kiskunhalasra a kiürült é.s megtöltésre váró petróleumos hordókat, s onnan ugyancsak vasúton küldik vissza a megtol tötteket. Ez a „forduló” számításaink szerint ugyanis legalább nyolc napot vesz igénybe, tehát még hosszadalmasabb mint az eddigi, AKÖV által alkalmazott szállítási mód, ami szintén nem volt megnyugtató. Közeleg a tél. amikor bizony nehéz és keserves dolog — különösen a villanyvi- lásgítással nem rendelkező tanyai területeken — napokat „vészelni át” petróleum nélkül. Helyesnek tartanánk tehát, ha az ÄFOR illetékesei keresnének és találnának is olyan megoldást, amelynek nyomán a petróleumellátás Jánoshalmán is zavarmentessé válna! Lusztia József
