Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-13 / 240. szám
Tanácskoznak a pártértekezletek íftkalMAnACi # j-^TjTi? Mlü A gFO@5t$S8*g gp I. Hgyelemfie wendS ttt az is — Hwntott« —, bogy a szőlő gépesítése még nem tart ott, ahol a szántóföldi termelés gépesítése. A* átszervezésnél — állapította meg a beszámoló — jelentkeztek helytelen nézetek. Helyenként nem értették, vagy helytelenítették az alacsonyabb típusú szövetkezetek alakulását Ezeket a nézeteket a járási bizottságnak és a járás kommunistáinak skerült leküzdeni. Az élet pedig (gazolta, hogy a termelőszövetkezetek és csoportok mellett a speciális szövetkezeti forma részben biztosította a meglevő szőlők állagának óvását, javítását, ugyanakkor lehetőséget nyújt új nagyüzemi ültetvények létrehozására is. E politika helyességét igazolja, hogy az átszervezés évesben nem esett vissza a mezőgazdasági termelés. Sőt, szövetkezeteink, termelőcsoportjaink és a szakszövetkezetek az átszervezést követő első évben több árut adtak a népgazdaságnak mint annak előtte. Az aszály ellenére. 1961. évi felvásárlási tervünket jelentősen túlteljesítettük. Az utolsó két év átlagában 310 millió forint értékű árut vásároltunk fel. Mindez az átszervezés helyességét, a termelési kedv növekedését bizonyítja. A továbbiakban Simő elvtárs arról beszélt, hogy a kiskőrösi járás mezőgazdaságát az élet, a gazdasági és társadalmi fejlődés lényegében már szakosította. Értekei te ti ezt, hogy az államnak «tadott árumennyiség értékének közel 85 százaléka borból, gyümölcsből adódott. Ezért, figyelembe véve a népgazdaság szükségleteit. a nagyüzem adta lehetőségeiket, valamint a lakosság szorgalmát és hozzáértését, a Központi Bizottság márciusi határozatának szellemében — továbbra is a termelés célszerű területi kialakításán, a szakosításon kell munkálkodni. Járásunkban kedvezőek ehhez • feltételek — húzta alá az előadó —, távlati terveinket ennek figyelembevételével alakítjuk ki. Fejlesztjük szántóföldi növénytermesztésünkért, takarmánytermelésünket, s ezen keresztül állattenyésztésünket. Elsősorban azonban szőlő- és gyümölcskultúránkat növeljük. Számításaink szerint a második ötéves terv végéig több mint 11 ezer holdon telepítünk szőlőt és gyümölcsöst Távlati terveinkben pedig 1975- ig 23 ezer holddal növeljük ezeket a kultúrákat, az arra alkalmas területeken. Mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének másik lehetősége az öntözésben kínálkozik. Jelenleg 1800 holdat öntözünk. Ügy számolunk azonban, hogy a második ötéves terv végére a Duma-völgyi csatorna, a mellékcsatornák vizével, valamint a csőkutas módszerekkel, közel háromszorosára növeljük ezt a területet. Ezután a termelőszövetkezetek helyzetét és feladatait értékelte Simő elvtárs. Többek között szó esett arról, hogy a szövetkezetek immár közel nyolcvan millió forint értékű közös vagyonát a saját erőből történő beruházás 3 év alatt 22 millióról 36 millió forintra növelte. Majd felhívta a figyelmet, hogy bár sokat javult a gazdálkodás, egyes gyenge szövetkezetekre különösen nagy gondot kell fordítani. Itt elsősorban a vezetés erősítésére van szükség, ami nélkül nem lehet biztosítani a jövedelmezőbb gazdálkodást. A tagok jóléte, a terveik teljesítése egyre inkább sürgeti az anyagi érdekeltség fokozását, az ösztönzőbb jövedelemelosztási formák általános bevezetését, ami a termés mennyiségétől teszi függővé a tagok jövedelmét Mindez persze csak úgy valósulhat meg, ha a gazdasági vezetés rendszeres po- Ütäcai nevelőmunkával párosul. A* .alacsonyabb típusú szövetkezéseknél szintén több szakember alkalmazását, növónyvé- « brigádok alakítását, rmmka- awwewteft- javítását jelölte meg á beszámoló, figyelmüket emellett felhívták a nagyüzemi telepítések arányának növelésére. amihez kedvezményes hitelt biztosít a 3004/5-ös rendelet. A járás iparával, kereskedelmével foglalkozva megállapította a beszámoló, hogy különösen kedvező a fejlődés a Kiskőrösi Konzervüzemben, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezetben és a Keceli Tőzegbányában. Ezek a vállalatok három év alatt háromszorosára emelték, illetve megduplázták termelésüket. — Kedvező a fejlődés a járás kereskedelmében is. Itt felhívta a beszámoló a figyelmet, hogy a földművesszövetkezetek fordítsanak nagyob gondot a közétkeztetés fejlesztésére a termelőszövetkezeti községekben, valamint a járás nagyközségeiben: Kiskőrösöm, Soltvadkerten, Kecelem. A községfejlesztésről szólva, Simő ’elvtárs kiemelte, hogy 1959 óta 50 millió forintot fordítottak fejlesztésre, a lakosság életkörülményeinek javítására, jobb ivóvízellátásra, járda- és útépítésre, egészségügyi és kulturális célokra, valamint a villanyhálózat bővítésére. A beszámoló ezután részletesem foglalkozott az egységes paraszti osztály kialakulásának, valamint a szövetségi politikának a járásban felvetődő sajátos kérdéseivel. Kétségtelen, hogy a kiskőrösi járásban bonyolultabb a helyzet, hosszabb időt igényel az egységes paraszti osztály kialakulása, hiszen az alacsonyabb típusú szövetkezetekben fejletlenebbek a közöstermelés viszonyai, jobban érvényesülnek a vagyoni, de a tudati különbségek ti. Előfordul idegem munkaerő alkalmazása. Egyszóval, erősebbek a kisáru- termelői vonások. Az előadó azonban hangsúlyozta, hogy e lazább szövetkezésekben is megvan a fejlődés lehetősége. Az első lépéseket a szakszövetkezeti gazdák már megtették a nagyüzemi termelői alapok létrehozásával, a közös telepítésekkel. Árujuk nagy többsége is az állami felvásárláson keresztül jut a fogyasztókhoz és saját erőből jelentős összeget fordítanak közös gazdaságuk fejlesztésére. így bár vannak eltérő érdekek, de már van összefogó erő is: a közös célok, közös érdekek. A párt, a kommunisták alapvető munkájának ezért arra kell irányulni, hogy a közös, a szocialista vonásokat, fejlesszék, a nagyüzemi telepítéseket, a gépesítést segítsék a szakszövetkezetekben. Az emberek megítélésének pedig az legyen a mércéje: ki, hogyan dolgozik a közös gazdaság fejlesztésén. A helyenként megnyilvánuló türelmetlenség, az értetlenség fékezi ezt a fejlődést. A megértés és a segítő szándék viszont sietteti a változásit, a nagyüzemi termelés alapjainak lerakását Ezután Csépi János elvtárs terjesztett elő jelentést a revíziós bizottság munkájáról: A beszámolót követő vitában felszólalt: Bereczi Mihályné, a kiskőrösi Előre Szakszövetkezet párt- titkára. dr. Püz Károly, a járási tanács vb. elnöke, Heincz György, a fülöpszállási Szőlős- kert Tsz elnöke, Kertész István tázlári iskolaigazgató, Dobler Lőrinc, a Kiskőrösi Gépállomás igazgatója. Juhász Pálné, a keceli nőtanács elnöke. Nagy Lajos, a soltszentámred Ezerjó Szak- szövetkezet elnökhelyettese, Bus János Akasztó község tanács- elnökhelyettese, Dániel Gézáné, a járási pedagógus szakszervezet titkára, Garaczi László, a császártöltési Félszabadulás Tsz elnöke, dr. Magyar Géza, a járási rendőrkapitányság vezetője, Fekete László, a KISZÖV elnöke, dr. Varga Jenő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács vb elnökhelyettese, Szerencse István, a MÁV kiskőrösi pártszervezetének titkára és Tolner Tibor, a Keceli Tőzegbánya alapszervezeténék titkára.. A járási pártértekezlet ma folytatja munkáját. n termelési adottságok jobb az előrehaladás fontos Péntekien, október T2-én reg-1 gél 8 órakor összeült Kalocsán az alapszervezetek 133 küldöttének jelenlétében a járási-városi pártórtekezlet. Az értekezletre 31 vendéget — többségükben pártonkívüliefeet — is meghívtak. Az elnökségben helyet foglalt Zrdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a Kalocsai Városi Tanács párt-alapszervezetének küldötte, Matos István, a járási- városi pártbizottság első titkára, Varjú Pál, a járási tanács vb elnöke, Kriston Ferenc, a városi tanács vb elnöke* * A pártértekezletet az elnöklő Varjú Pál nyitotta meg. Javaslatot tett a munkarendre vonatkozóan, majd a pártértelcezlet napirendjének első pontjaként Matos István terjesztette elő a járási-városi pártbizottság beszámolóját A beszámoló bevezetésképpen megállapította, hogy a kalocsai járás és a járási székhely életének egyik legdöntőbb mozzanata az elmúlt három év alatt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres befejezése volt. Ennek következtében nemcsak a parasztság saraiban állott be lényeges változás, hanem a munkásosztály, az értelmiség, valamint a kispolgári rétegek körében is. Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődése során a kizsákmányoló osztályok tagjai és hozzátartozóik nagy többsége beleilleszkedett társadalmi rendünkbe, megtalálja helyét a termelőszövet- kezetekbsn. Hogy ez így történhetett, abban nagy része van a járás munkásosztályának. Több mint 400 politikailag fejlett ipari munkás vett részt az átszervezés nehéz munkájában, és kapcsolatait nem szüntette meg azután sem a szövetkezeti úton haladó parasztsággal. A járás és a járási székhely iparának problémáival. foglalkozva megállapította a beszámoló, hogy a Kalocsán található üzemek 1957 óta hatalmas fejlődésen menték át Akkor a város összi párában foglalkoztatottak száma alig haladta meg az ezret s ennek egy harmada is idénymunkás volt Jelenleg viszont több mint négyezerre gyarapodott a munkásosztály létszáma. További növekedés az üzemek fejlesztése és korszerűsítése kapcsán már a közeljövőben is várható. A mezőgazdaság területe tapasztalt változások elemzésének nagy teret szentel a beszámoló. Az átszervezés eredményeképpen a járás és a város területének 97 százaléka termelőszövetkezetek és állami gazdaságok birtokában van. Az egészséges fejlődést bizonyítja, hogy jelenleg a termelőszövetkezetek tervei sokkal reálisabbak az elmúlt évihez viszonyítva, ami a vezetés megszilárdulását, a gazdálkodás szakszerűségének az emelkedését és a tagság öntudatának, a közös ügyekben való részvételének erőteljesebbé válását fejezi ki. Megértették a termelőszövetkezeti tagok, milyen nagv jelentősége van az előrehaladás szempontjából az anyagi ösztönzés módszerének. A beszámoló felvázolta a most befejeződő gazdasági év eredményeit, s termelési ágazatonként elemezte a felmerült problémákat. Rámutatott, hogy a nagyfokú állami takarékosság ellenére a járás jelentősen. több beruházási keretet kapott az idén, mint a* elmúlt esztendőben. A megyei pártbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága messzemenően QKalocsa gyei embe vette — állapította meg a beszámoló — a járás sajátos helyzetét, éppen ezért a rendelkezésre bocsa,j- tott beruházási összeg megközelítette a 40 millió forintot Ebben az esztendőben több nagyobb méretű beruházást valósítanak meg a termelőszövetkezetek. 500 férőhelyes növendék- marha-is tállót, 300 férőhellyel rendelkező tehénistállót, nagy befogadó képességű sertésfiazta- tót, süldőszállást és hizlaldát, 1800 férőhelyes juhhodályt, közel 300 vagonos magtárterületet. 21 öntözőgépet és berendezést kapnak a közös gazdaságok — hogy csak a legfontosabbakat említsük. A beszámoló foglalkozott a járás sajátos termelési körzeteinek kialakításával. A széleskörű vizsgálódás alapján létrejött javaslatok szólnak arról, hogy a Duna menti községek a legalkalmasabbak újburganya- termesztési körzet kialakítására. Fűszerpaprikát a járás minden községében lehet termeszteni, éppen ezért a pártértekezlet elé azt a javaslatot terjeszti a beszámoló, hogy nyilváníttassák a kalocsai járást fűszerpaprikatermesztő zárt körzetté. Az állattenyésztés fejlesztésének adottságait figyelembe véve a szarvasmarha-tenyésztés fő körzetének meghatározása szempontjából elsősorban Dumapataj, Szakmár, öregcsertő, Hamok- mégv és Hajós jöhet számításba. Ezek a községek ugyanis nagyobb legelőterületekkel rendelkeznek, amellett hogy egyéb adottságoknak is birtokában vannak. A sertéshizlalás szempontjából helyesnnek tartja a határozat, ha az eddigi elaprózottságot megszüntetik és a termelőszövetkezetek közös beruházásokkal, elsősorban Kalocsán, Dusnokon és Szakmáién létesítenek 5—10 ezer egyed hizlalására alkalmas termelőszövetkezeti sertéshizlaldát. Figyelembe veszik a javaslatok a korábban kialakult termelési hagyományokat. A juhtenyésztés főkörzete például Szakmár, Homokmégy, Dunapataj és öregesért ő, baromfitenyésztéssel intenzívebben Miskén — Dunapatajon kizárólag csibeneveléssel — Dusnokon, Szakmáran, H omokmégyen, Dunabenedeken víziszámyas-te- nyésztéssel foglalkoznának, Homokmégy en, öregcsertőn, Szakmáién pulyka- és gyöngyösne- volésnek lenne nagy jelentősége. A nagyobb jövedelmet biztosító zöldségfélék — főleg a fű- szerpaprika — területének távlati meghatározásával kapcsolatban megállapítja a beszámoló, hogy azt legalább 7 és félezer holdra kell növelni a jelenlegi ötezer hoidróL Nagy lehetőségei vannak az öntözés alkalmazásának. A gazdag csatornahálózat fel- használásával még tühb csókát létesítésével 1965. év végére több mint 16 ezer ka- tasztrális holdra lehet emelni az öntözött területeket. Erre az adottságok máris mer: vannak, hiszen fesőbb szervein! i öntözés tekintetében kísérlet' járásnak jelölte ki a vidéket Ennek nyomán 1963-ban hétezer holdas öntözőtélepet létesítenek, s az erre szolgáló beruházások összege a számítások szerint megközelíti a 64 millió forintot. Rámutat a beszámoló az öntözés fejlesztésével kapcsolatos nehézségekre és hiányosságokra is. Ebben az évben például 4025 katasztrális holdat öntöztek a járásban, holott a rendelkezésre álló berendezések kihasználásával « a terület 5200 holdra lett kihasználása feltétele volna növelhető. Az így be)"' vetkezett hátrányos helyzet tó o mint egymillió forintos jövet)' lemtől ütötte el a termelés ' • vetkezeteket. Megállapítja a beszámoló, hogy különböző akadályok valóban felmerültek, de kisebb utánajárással, nagyobb körültekintéssel ezeket ki lehetett volna küszöbölni. A járásban a kulturális é'et párt- és állami irányítása eny sokodalúan megvitatott művel "- dési program alapján folyik A kétéves tervezet végrehajtó' 4- nak eredményeképpen jelen' *s mértékben emelkedett a jói" -- ban az ideológiai, az általános és szakmai műveltség. 1959-ben például a járás területén mindössze 322 ismeretterjesztő el -5- adást tartottak, 1961-ben 7)9 ilyen előadás megrendezés’ került sor, melyen a résztvevőt száma megközelítette a 28 errett Jelentős az előrelépés a köznevelés tekintetében is. Ab iskolai munkában állandóan és egyre fokozódó mértékben Jelentkezik az a törekvés. hogy a tanuló ifjúságot az általános műveltség elsajátíttatásán túl valóban az életre, a munka szerete térő és megbecsülésére neveljék. Rámutat a beszámoló a különböző művelődési intézmények tevékenységének javulására és a járás sajátos adottságainak megfelelő, igen széleskörű, népi művészeti tevékenység egészsí - ges és sokoldalú fejlődésére. A művészeti csoportok, népi együttesek nemcsak számszerű gyarapodást mutathatnak feä, hanem arról is számot ad munkájuk, hogy emelkedett a művészi igény, « tartalmasabb tevékenységre való törekvés. A beszámoló befejező részében a tanácsok, a társadalmi es tömegszervezetek munkájának legfőbb vonásait elemezte, rámutatott a pártszervezetek tevékenységének főbb vonásaira, megrajzolta a továbbfejlődés távlatait. A beszámoló után S iwrfziós bizottság jelentését Járki Ferenc, a bizottság elnöke terjesztette elő. A beszámolók elhangzása utáni vitában felszólalt Móró László, a Paprika- és Konzervipari Vállalat igazgatója, Csere László, a íajsd Vörös Csilla« Termelőszövetkezet párttitkára, Beros Ferenc, a Drágszéli Községi Tanács VB. elnöke, Meskó Csaba, a dunapataji községi párttitkár, Geri István, a kalocsai I. István Gimnázium igazgatója, dr. Pál Sándor, a kalocsai kórház alapszervezetén sic küldötte, Bíró Endre őrnagy, a kalocsai helyőrség parancsnok:'., Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyetese, Rom sie s Lm jós, a hamokmégyi Hunyadi Termelőszövetkezet párttitkára, Vörös János országgyűlési kénviselő. a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Ktsz párttitkára és Deák Sándor, a Vibrátor:" é r kalocsai telepének Igazgatója, I Vitéz Jánosné, az uszódi Dózsa I Termelőszövetkezeit nőtanác.sa- lak elnöke és Erdősi József, a " egyed pártbizottság titkára. A vitát Matos István válasza zárta le. Ezután megválasztották: a járási-városi pártbizottság 41 tagját és 13 póttagját, a revízión bizottság 7 tagját, s a megyei pártórtekezlet 30 küldöttét Az értekedet után összeült a pártbizottság és megválasztotta a járási-városi párt-végrehajtó- bizottságot és a fegyelmi bizottságot A végrehajtó W'wnttanlp első titkárává Mates Istvánt, titkárává Rigó Jánost és Itaga Ferencet sáfaMgggifck - ' '
