Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-11 / 238. szám
▼Hág proletárra?, egyesuf]etek? 1962. OKT. 11, CSÜTÖRTÖK srvn. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ara 60 fillér Erősödjön a bizalom légköre és szilárduljon tovább a párt és a tömegek kapcsolata Járási pártértekezlet Dunavecsén Szerdán reggel Dunavecsén a művelődési ház nagytermében 149 küldött és 11 pártonkívülj meghívott részvételével kezdődött meg a járási pártértekezlet. Az elnökségben a pártalapszer- vezetek küldötteként többek köpött helyet foglalt dr. Varga András, a megyei párt-vb tagja, 3 megyed tanács vb elnöke, Tesch Rezső, a járási pártbizottság titkára, Búza Dezső, a járási tanács vb elnöke. Szabó Attila, a járási KISZ-bizottság titkára, valamint a járás élenjáró dolgozóinak számos képviselője. A pártértekezletet az ülés levezető elnöke, Búza Dezső nyitotta meg. A pártbizottság beszámolóját Tesch Rezső, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő. A bevezetőben az elmúlt három év eredményeiről, sikereiről és a tennivalókról adott át- tekintőt képet. Mint elmondotta: — A két pártértekezlet közötti időszak a dunavecsei járás életében is nagy változásokat hozott. Győzelemre vittük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s fejlődés van a társadalmi élet minden területén. Az átszervezés sikeres végrehajtásával párhuzamosan növekedett a termelés, javult 3 dolgozó népünk életszínvonala is. A mezőgazdaságban elért fejlődést a két aszályos esztendő sem tudta megakadálvozni. Az emelkedést, amely elsősorban a növénytermesztésben mutatkozott meg. a felvásárlás számadatai is bizonyítják. Amíg 1959-ben 141 millió forint értékű árut vásároltak fel állami és szövetkezeti felvásárló telepeink, az elmúlt évben ennek összege 150 millió forintra növekedett. Termelőszövetkezeteink a három év során jelentős gazdasági fejlődésen mentek át. A fel nem osztható szövetkezeti alap 23 millióról 79 millió forintra emelkedett. A továbbiakban Tesch elvtárs a gyengébben működő termelőszövetkezetek megerősítésének jelentőségéről, a járás adottságainak figyelembe vételéről. a gazdasági vezetés megszilárdításának szükségességéről beszélt. Hangsúlyozta: — Elengedhetetlenül fontos, hogy a tsz-vezetők magas színvona- lúan képzett, tekintélyes, sok gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek legyenek. Tsz-eink ne csak az államtól várjanak kész szakembereket. Vizsgálják meg lehetőségeiket és kövessék a hartai Lenin Tsz példáját, amely öt fiatal részére létesített tanulmányi ösztöndíjat, biztosítva ezzel a jövőbeni szakember-utánpótlást. A járás sajátosságait, adottságait illetően a beszámoló különösen az öntözési lehetőségek fokozott kihasználását emelte ki. Mint mondotta: — A dunavecei járás az öntözéses gazdálkodás lehetőségei szempontjából igen kedvező helyzetben van. A tsz-ek fejlődésével jelentősen növekedett az öntözött terület is. Az év derekáig 3533 katasztrális holdon létesült beépített öntözőt elep, s összességében az öntözött terület a járásban elérte az 5390 holdat, az év végéig pedig újabb kétezer holddal növekszik. Ennek ellenére a kihasználatlan lehetőségek még igen nagyok. Főként az öntözőtelepek, nagyobb öntözőművek létrehozása, kiépítése van soron. Terveink szerint 1965-ig az öntözött terület 11 ezer holdra növekszik a járásban — mondta Tesch elvtárs. Az állattenyésztés helyzetét vizsgálva megállapította a beszámoló: — A szarvasmarhaállomány jelenleg több mint négyszerese, a sertésállomány hatszorosa, a juhállomány három és félszerese az 1959. évinek. A további előrehaladás jórészt a férőhelyek kialakításán, illetve a takarmánybázis megteremtésén és lelkiismeretes gondozói törzsgárda ki nevelésén múlik. Ami a juhtenyésztés perspektíváját illeti, szintén nagy lehetőségeink vannak Kunszentmiklós, Szabadszállás, Kunadaos és Kunpeszér községekben. Ezúton is felhívjuk az említett községek és tsz-ek vezetőinek figyelmét, hogy éljenek a juhtenyésztés adta nagy lehetőségek kihasználásával. A továbbiakban Tesch Rezső eivtárs arról a nagy átalakulásról szólott, amely a gazdasági fejlődéssel egy időben manapság a falun végbemegy, s amely változást eredményez a szövetkezeti parasztság tudatában, gondolkodásmódjában is. Az élet, a mindennapos gyakorlat igazolta, hogy helyes volt pártunk Központi Bizottságának a parasztság felé Irányuló politikája. Ebből kiindulva — a megváltozott gazdasági körülményeket figyelembe véve — az emberek megítélésénél elsősorban a közösség javára végzett munkát kell szem előtt tartani. Az egységes paraszti osztály kialakulása természetesen nem megy végbe egyik napról a másikra. A járás több szövetkezetében még ma is élnek a korábbi ellentétek maradványai a volt középparasztok és agrár- proletárok között. Másutt, például Solton és Apostagon, a volt kulákokkal szembeni bizalmatlanság tapasztalható, jóllehet ok nélkül, mert azok többsége igyekszik becsületesen dolgozni és beilleszkedni a szocialista falu rendszerébe. A helytelen nézetek helyenként még elvtársaink közt is lábra- kapnak, bár egyébként ezek az elvtársak rendes, jóhiszemű emberek. Tisztán kell látnunk, hogy hazánkban jelenleg az osztáíyharc fő területei: a szocialista építő, gazdasági szervező és kulturális nevelő munka. Ezek egyike sem választható el egymástól, kölcsönhatás során érvényesülnek, s az egységes paraszti osztály kialakulásában, az átmeneti ellentmondások leküzdésében döntő szerepük van. Hogy pártunk politikája iránt tisztelet és bizalom nyilvánul meg, azt bizonyítja az a tény is, hogy termelőszövetkezeteink többségében a VIII. pártkongresszus tiszteletére széleskörű munkaverseny bontakozott ki. Sokat ígérő elgondolások Kecskemét fejlesztésére Ülést tartott a városi tanács Nagyjelentőségű és érdekes téma szerepelt napirenden a Kecskeméti Városi Tanács tegnap délelőtt megtartott ülésén. A végrehajtó bizottság élőterjesztése nyomán került megvitatásra a városháztartás és a kőzségfejlesztési alap 1963, évi előzetes költségvetése. Mint Fehér Sándor pénzügyi osztályvezető beszámolójából kitűnt: már az idén is kedvezően alakult és zavarmentes volt a város első félévi gazdálkodása. A szükségletek kielégítése mellett a félévi zárlatkor 6,4 millió forint készpénz állott a város rendelkezésére, s ez jó alapot nyújtott a jövő évi költségvetés megtervezéséhez. A tanácsülés által jóváhagyott előtervek szerint a város jövő évi bevételei több mint három millióval — azaz 6,4 százalékkal — haladják meg az idei évit és összességében elérik az 59 millió forintot. Ebből a gazdasági kiadásokra közel 10 milliót, a szociális és egészségügyre 6 millió 106 ezret — fél millióval többet az Ideinél —. a kulturális célokra pedig több mint 29 és fél milliót szavazott meg a tanács. A gazdasági ágazaton belül — az erre jutó megnagyobbodott összeg- ellenére is — igen nagy gondot okoz a jelentős áldozattal megépített új utcák karbantartása, tisztántartása, az új parkok fenntartása, a közvilágítási hálózat növekedésével együtt járó magasabb áramdíj, hiszen ezek összege előzetes számítások szerint meghaladja az 5 millió 700 ezer forintot. A szociális és egészségügyi el- létás tekintcében jövőre jelentős lépés lo;z, hogy a gyermek-egészségvédelem tökéletesítése, céljából 2-ről 6-ra növelik a gyermekorvosi rendelőket és 77 százalékkal növekszik az anya- és gyermekvédelmi trn ácsadások száma. Ezenkívül gondoskodnak a sokgyermekes édesanyák jutalmazásáról és a társadalombiztosítás szolgáltatásaira nem jogosult tüdőbetegek rendszeres segélyezéséről. Különösen elismeréssel kell nyilatkozni a tsz-ekben dolgozó asszonyok és lányok munkájáról. Példamutatóan vették ki részüket a közös feladatok elvégzéséből a szövetkezeti fiatalok is. Verseny született az átlagtermés fokozására, a sertésbeadás teljesítésére stb. S ma már 24 brigád küzd a nagyobb tsz-ekben a megtisztelő szocialista brigád cím elnyeréséért. A mezőgazdasági termelés eredményeivel, feladataival — a járás jellegének megfelelően — még hosszan és elemzően foglalkozott a beszámoló, majd a munkát irányító párt- és állami szervek tevékenységét ismertette. A járási tanács és a községi tanácsok által elért eredmények közül különösen a községfejlesztésben mutatkozott nagy előrehaladás. Az elmúlt két év alatt a vízellátás megjavítására több mint 7 millió, a villanyhálózat bővítésére és járdaépítésre 3—3, kulturális és egészségügyi célokra mintegy 4 millió forintot fordítottak a járásban. A létesítményekhez a lakosság közel 2 és fél millió értékű társadalmi munkával járult hozzá. — A tanácsoktól azt kér jük — mondta Tesch elvtárs —, hogy a jövőben még nagyobb felelősséggel végezzék az állami munka mellett a gazdasági segítő és iránymutató tevékenységet. A kulturális költségvetés fes* rétében jelentős összeget fordítanak arí. iskolai napközi otthonos férőhelyeik számának növelésére. Ezáltal 23 százalékkal több gyermeket fogadhatnak a napközik. Űj feladatként jelentkezik a megnövekedett létszámú dolgozók általános iskolájának ellátása, valamint a termelőszövetkezetekben folyó tanulóképzés és egyéb szakoktatás. E sokat mondó számoknál nem kevésbé érdekes a községfejlesztési alap költségvetése. A várható 7 millió 750 ezer forintos bevételből az élőterveik szerint többek között 2 millió 330 ezer forintot fordítanak további útépítésekre, 880 ezer forintot a közvilágítás fejlesztésére, korszerűsítésére, 200 ezer forintot a távolsági autóbuszállomás építésének befejezésére, 680 ezer forintot 8000 négyzetméternyi új park létesítésére. 800 ezer forintot a vízvezetéki hálózat építésére, 250 ezer forintot csatornaépítésre, fél millió forintot a fehértói erdőben épülő nyári úttörőtáborra, és közel másfélmilliót a város kereskedelmi hálózatának bővítésére. A fehértói úttörőtábor létesítéséhez egyébként — amely nyaranta 3200 gyermek üdültetésére lesz alkalmas — a megyei tanács végrehajtó bizottsága is biztosít fél milliós hozzájárulást A város fejlődésének jövő évi körvonalait jelző érdekes és izgalmas téma élénk visszhangra talált a megjelent tanácstagok körében. A költségvetéshez többen tettek kiegészítő javaslatot például a parkok melletti játszóterek létesítésére, a szárítási iskola villamosítására, az óvodai hálózat további fejlesztésére, néhány új létesítményhez társa^a’- mi munka szervezésére. A lo’- kes hangulatot és aktív, alkotó jellegű tanácskozás értékét azo- - ban bizonyos mértékig csorbította az a tény, hogy e fontos ülésről — amely ugvan határozatképes volt — 65 tanácstag maradt távol. Egyelőre erről csak annyit: az érdektelenség eme kirívó példája méltatlan válasz azok bizalmára, akik érdekeik képviseletével megbízták őket. Ne nézzenek el lazaságot, pazarlást, hanyag munkát, lépjenek fel minden helytelen nézet ellen, vegyék ki aktívan részüket a tsz-ek megszilárdításából, a politikai feladatokból. A beszámoló a továbbiakban vázolta a kulturális fejlődés kérdéseit, s hangsúlyozta, hogy a szocializmus építése új, magasabb igényeket támaszt ezen a területen is. A járásban a művelődésügyi intézmények száma három év alatt 72-ről 95-re emelkedett. Ez elsősorban a levelező tagozatok, tehát a felnőttoktatás bővülésének tudható be. Három községben működik kihelyezett mezőgazdasági technikum, s az elmúlt tanévet 40 gimnáziumi. 60 mezőgazdasági technikumi és 249 általános iskolai levelező hallgató fejezte be. A tudás iránti igények növekedésének bizonyítéka ez. Az egészségügyi és szociális kérdések rövid ismertetése után a pártépítés helyzetéről, feladatairól beszélt Tesch elvtársi — Pártunk mindig különös figyelmet tanúsított a tömegekkel való helyes kapcsolat kialakítására, a vélemények meghallgatására, illetve azok kinyilvánítására. Ennek egyik kifejezője, hogy a pártonkívülj e3 közül is sokan keresik fei párt-* szervezeteinkéi (Folytatás az 5. oldaUmJ
