Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-06 / 234. szám
▼fldg proletárja!, •gyesflfjetelc! TMTtéw A jyiAO-VAR. SZOCIAUSTA MWWkÄSPÄRT BACS-KtSKV/tM MEGYEI LAPJA xvn. évfolyam, 234. szAm Ara 60 .fillér 1902. OKTÓBER 0, SZOMBAT Tömegkapcsolatiuik alapja a közös célokért végzett közös munka Járási-városi pártérlekeslet Kiskunhalason Pénteken reggel Kiskunhalasán. a tiszti klub nagytermében 195 küldött és húsz párton- kívüli gyűlt egybe a járásivárosi pártértekezletre. Az elnökségben a pártalapszerveze- tek küldötteiként többek között helyet foglaltak Erdős József, a megyei pártbizottság titkára, ár. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Weither Dániel, a Petőfi Népe főszerkesztője és Miklós János, az állami gazdaságok megyei igazgatója. A pártértekezletet Oláh György, a pártbizottság titkára nyitotta meg, majd Radvánszky Imre, a pártbizottság első titkára terjesztette elő a pártbizottság beszámolóját. Bevezetőként átfogó képet adott a járás és a város hároméves fejlődéséről és a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a szocializmus alapjai lerakásának befejezéséről. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Sikereink döntő oka az a bizalom volt, amely kialakult a párt és a kormány politikájával kapcsolatosan és ez meggyorsította fejlődésünket. Pártunk előrelátó politikájának igazolása az, hogy járásunk és városunk területén sikeresen hajtottuk végre a kettős feladatot, mert az átszervezés évei alatt sem esett vissza, sőt egyes ágazatokban emelkedett a mezőgazdasági termelés. Növekedett az árutermelés és a felvásárlásra kerülő áruk mennyisége az átszervezés idején. Az I960, évi 218 millió forintot kitevő felvásárlással szemben az elmúlt évben 238 millió forint értékű árut vásároltunk fel.” Az ipar fejlődésével kapcsolatosan a beszámoló szólt a foglalkoztatottság növekedéséről és a termelési tervek teljesítéséről. — Elmondotta: „Jó kezdeményezések születtek a kongresszusi versenyben,. mert az üzemi munkások a műszáki értelmiséggel együtt 7 millió forintos vállalást tettek, amelyből a mai napig több mint 6 millió. forint értéket már -meg is valósítottak.” A továbbiakban Radvánszky elvtárs néhány politikai kérdésről szólt. „Az átszervezés járásunkban és városunkban is lebontotta azokat az osztálykorlátokat, amelyeket a magántulajdon - és a kisárutermelés emelt parasztságunk közé. Ezzel megteremtődött az egységes paraszti osztály kialakításának feltétele. Ilyen körülmények között káros volna bármilyen régi megkülönböztetés. A termelőszövetkezeti gazdák megítélésénél a közösség javára végzett munka legyen a döntő szempont. Ezzel kapcsolatosan fel kell lépni az ltt-ott megnyilvánuló téves nézetek ellen. Egyesek nehezen értik meg az egységes paraszti osztály kialakulásának törvény szerű folyamatát, mondván, ho gyan fér meg a szegényparasz' . a középparaszt és a kulák egy < más mellett. Mások különösé I get vonnak a régi és új tag'' között és néldául Jánoshalma j kulák és mezítlábas brigádró beszélnek. Tehát vannak, akik nehezen veszik észre az átszervezés következtében társadalmunkban végbement változásokat. Nehezen akarják megérteni, hogy a szövetkezetekben az egyes paraszti rétegeknek azonos érdeke alakult ki, mégpedig az, hogy a termelés növelésével gyarapítsák a közös jövedelmet és ki-ki a közösség javára végzett munka alapján boldoguljon. Ezek a téves nézetek inkább a gyenge termelőszövetkezetekben jelentkeznek. A gazdaságilag erősebb közös gazdaságokban kevésbé. Éppen ezért sokat kell tenni a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása érdekében." A párt szövetségi politikájával kapcsolatosan kifejtette: „A párt a szocializmus teljes felépítésének nagy munkájában a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogására támaszkodik. Minél szélesebb ez az összefogás, annál eredményesebb a munka. A szocializmus építésének ügye nemcsak a kommunisták ügye, hanem az egész népé.” A továbbiakban szólt a pártonkí- vüliek funkcióba állításának kérdéséről, az egyes vezetők túlterheléséről és a tanuló ifjúság származás szerinti megkülönböztetésének szükségtelenségéről. A gazdasági kérdések közül elsősorban a mezőgazdaság problémája került a beszámolóban előtérbe. Szó esett arról, hogy három év alatt a termelő- szövetkezetek az állami támogatás mellett több mint húsz millió forintot fordítottak saját erőből a közös alapok növelésére. A közös vagyon ugyanez idő alatt 79 millió forintról 216 millió forintra növekedett. Majd így folytatta: „Erőfeszítéseink ellenére több gyenge termelőszövetkezetünk van, amelyben még nem tudták megteremteni azokat a termelési alapokat, amelyek elengedhetetlenek a jól jövedelmező nagyüzemi gazdálkodáshoz. Gyenge termelőszövetkezeteinknél feltétlenül erősítésre szorul a vezetés, mert énélkül a gazdálkodást nem lehet megjavítani. A hozzáértőbb és hatá- rozottab vezetésnek természetesen párosulni kell a rendszeres politikai nevelő munkával és az anyagi ösztönzők széleskörű alkalmazásával.” A beszámoló a továbbiakban szólt az állattenyésztés és a takarmánytermesztés helyzetéről és az időszerű mezőgazdasági munkálatok elvégzésének fontosságáról. A község- és városfejlesztéssel kapcsolatosan megemlítette, hogy az elmúlt három évben Kiskunhalason több mint 32 millió forintot, a községekben pedig 24 millió forintot költöttek fejlesztésre. Nagy gondot fordítottak a lakosság jó ivó- vízellátására, a belső villanyhálózat bővítésére, a járda- és útépítésre, a jobb egészségügyi és kulturális ellátottságra. Mindebben sokat segítettek a hazafias népfront bizottságok, ‘anácstagok, KlSZ-szervezetek is szinte az egész lakosság, hi- -en összesen 7 miliő forint ér- ‘ékü társadalmi munkát végeztek. A beszámoló részletesen szólt a kulturális kérdésekről is. — Megemlítette: „Szorosabbá kell termünk az iskola és az élet kapcsolatát. Gyermekeinket az óvodától kezdve a munka és társadalmunk szeretetére kell nevelni. Biztosítani kell iskoláinkban a tanulás és a munka egységét és hatékonyabbá kell tenni a marxista világnézeti nevelést. Pedagógusainknak, iskolai pártszervezeteinknek, a szülői munkaközösségeknek sokat kell tenni azért, hogy megszűnjön a gyermekek kettős nevelése. Hasonlóan nagy feladataink vannak a termelőszövetkezeti parasztság nevelése terén is. Ennek olyan irányba kell hatni, hogy elősegítse az egységes paraszti osztály kialakulását, termelőszövetkezeteink megerősödését. Az elkövetkező években ki keü alakítanunk a termelőszövetkezetek sajátos kulturális életét” A beszámoló a pártépítés kérdéseivel foglalkozva különösen kiemelte a termelőszövetkezeti pártszervezetek megerősítésének nagy jelentőségét. „A párt felé kell irányítani a legjobb termelőszövetkezeti gazdákat, azokat a szorgalmas szövetkezeti asszonyokat, akik két-három év óta becsületesen dolgoznak és két- háromszáz munkaegységet teljesítenek. A szövetkezetekben a pártonkívüli aktíva létrehozása nagy segítséget nyújt pártszervezeteinknek. Számuk mintegy ezer fő. Ott, ahöl a pártszervezet felismerte a pártonkívüli aktívában rejlő erőt, ahol rendszeres a tájékoztatásuk, mint például Kunbaján, ott a párt- szervezet ereje és tekintélye megnövekedett. Ezeken a helyeRadvánszky Imre, a kiskunhalasi járási-városi pártbizottság első titkára előterjeszti a beszámolót ken egészségesebb az emberek kapcsolata, jobbak az eredmények és gyorsabb a fejlődés.” „Javult párttagságunknak a közügyek iránti érdeklődése. Nőtt a kommunisták kezdeményezőkészsége, pártszervezeteink önállósága és öntevékenysége. Párttagságunk aktívan résztvesz a párt előtt álló helyi feladatok végrehajtásában; Javult pártszervezeteinkben a kritikai szellem, bár e téren még sok tennivaló van. A vezetőknek olyan légkört kell teremteniük, hogy mindenki szabadon és bátran, gátlás nélkül bírálhasson. Biztatóan és egészségesen alakult pártszervezeteink tömegkapcsolata, amelynek alapja a kölcsönös bizalom. A pártonkí- vüliek bíznak pártunkban. Ezt a legutóbbi taggyűléseken is kifejezésre juttatták. Igazuk van azoknak az elvtársaknak, akik azt mondják, hogy közelebb az élethez és az emberekhez, mert ez teszi még közvetlenebbé a vezetők, a párttagság, és a tömegek kapcsolatát. Kapcsolatainknak emberinek és barátinak kell lennie, melynek elvi alapja a közös célokért való közös munka.” A járási pártbizottság beszámolójának elhangzása után a revíziós bizottság jelentését Tóth B. László, a bizottság elnöke terjesztette elő. Ennek utána a két beszámoló felett megindult a vita. A vitában részt vettek: Sárái József, a kisszállási Petőfi Tsz elnöke, dr. Makai László, a kórház igazgató főorvosa, pártonkívüli meghívott. Selymet János, a kunbajai Béke Csillaga Tsz elnöke, Farkas László, a Kiskunhalasi Bamevál igazgatója, Bucsi Gábor, a jánoshalmi termelőszövetkezetközi sertéshizlalda vezetője, Hegedűs István, a KISZ járási bizottság gának titkára, Simonek Gyula, Kiskunhalas állomásfőnöke, Bodor Mihály határőrszáza doa, Domahidy Árpád, a zsanai Új Világ Tsz elnöke, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Soós Gábor, a Bács- Kiskun megyei Faipari Vállalat pártalapszervezetének titkára. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Zsircs László terjesztette elő. A járási-városi pártértekezlet a mai napon folytatja munkáját. Egyik tesfantosabb tennivaló a szövetkezeti gazdaságok erősítése — Járási pártértekeslet Kecskeméten — A kecskeméti járási pártértekezlet 191 küldötte és 11 pártonkívüli vendége pénteken tartotta tanácskozását a kecskeméti városi tanácsház dísztermében. Az elnökségben helyet foglalt Térék György, a Központi Bizottság Bács-Kiskun megyei instruktora, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint az ipari munkások, állami gazdasági dolgozók, szövetkezeti gazdák és az értelmiségi dolgozók egy- egy képviselője. Dr. Havasi László, az értekezlet elnöke nyitott^ meg a tanácskozást. A munkabizottságok megválasztása után a pártbizottság beszámolóját Vörös. Vilmos, a járási pártbizottság titkára terjesztette elő. A nemzetközi helyzet, a szocializmus egyre nagyobb mértékű térhódításának ismertetése után beszámolt arról, hogy a járásban hogyan hajtották végre a VII. pártkonkresszus. s a me- (Folytatás a 3. oldalon.) A kecskeméti járási pártértekezlet küldöttel hallgatják Vörös Vilmos, a járási bizottság titkára beszámolóját
