Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

4. oldal m október se, kedd MIT MUTATNAK A TERVEK? Beszélgetés a filmről Arthur Miller Pillantás a hídról című drámája filmen Ha meggondoljuk, mennyi le­hetőséget rejt magában, milyen mgy segítséget jelent a fiata­lok képességeinek kibontakozta­tásában, eszmei-politikai neve­lésében az évenként immár ha­gyományossá váló Kulturális Szemle, akkor önként adódik a kérdés: Vajon a rendező szervek — a megyei tanács művelődési osztálya, a KISZ, a Hazafias Népfront, az SZMT és a MÉ­SZÖV illetékesei mindent elkö­vetnek-e annak érdekében, hogy a mozgalom valóban betöltse tudatformáló, nevelő szerepét és felkeltve az érdeklődést az ifjúság valamennyi rétegének tömeges képviseletét biztosítsa. Eredmények és hibák Erről tanácskoztak nemrég a megye művelődésügyi dolgozói. Megvitatták az 1961/62-s évi Béke és Barátság Kulturális Szemle eredményeit és Összeállí­tották az 1962/63. évi Kulturá­lis Szemle tervezetét. Az elmúlt évadban az előző évekhez képest nagyot léptünk előre, még akkor is, ha a szem­le egyes ágaiban lemaradás mu­tatkozik. Három év alatt 27 ezerről 39 ezerre emelkedett a Kulturális Szemlében résztvevő fiatalok száma. Tavaly a TIT által tartott előadások több mint 170 ezer hallgatója közül mintegy 30 szá­zalék a KISZ-korosztályhoz tar­tozott. Négyezren vettek részt szellemi vetélkedőn és 626 ön­tevékeny művészeti csoportban 9400 fiatal tevékenykedett. A kulturális szemle kiemelt művészeti ága az irodalmi szín­padok műfaja volt. Számuk me­gyénkben 31-re nőtt, és a bemu­tatott műsorok színvonala tö­rekvő, igényes munkáról ta­núskodott. Észrevehetően fel­lendül a kollektív színház- és mozilátogatás, 15 ezer fiatal vesz részt csoportosan az elő­adásokon. A Katona József Színház előadásaira Kecskemé­ten 1600 ifjúsági bérlet kelt el és erőteljes pezsgésnek indult a szakköri élet is. Hűszaki konvvnapok Kovács György: MÉLYÉPÍTÉSI GYAKORLATI SZÁMÍTÁSOK A könvv második, javított As bő­vített tdpdásakor — szem előtt tartva e technika felődését — arra töre­kedtek. hogy e szakma minden te­rületén gyakrabban előforduló fel­adatok megoldására gyakorlati szám­példákat adjanak. A munkahelye­ken dolgozó szakemberek a sűrűb­ben előforduló gyakorlati feladatok megoldási sémáját megtalálják e műben. Sárközi Zoltán: MŰSZAKI-MECHANIKAI ALAPISMERETEK A szerző számos ábrával Is Il­lusztrált gyakorlati példán keresztül Ismerteti a közhasználatú szóval ;,szilárdságtan”-nak nevezett téma­körhöz tartozó fizikai jelenségeket, törvényszerűségeket. Külön-külön fe­jezetben foglalkozik a mozgásjelen­ségekkel, a statikával (gépipari re­lációban), az egyszerű gépek mű­ködésének elvével, valamint a meg­hajtási módszerekkel. Tárgyalja vé­gül az alap szerepét a terhelhető­séggel kapcsolatban. Lányi—Magyar!; ELEKTROTECH NIKA A könyv a villamosságtan törvé­nyeit — az egyetemi színvonalnál alacsonyabb, de a középiskolai szín­vonalnál magasabb fokon tárgyalja tudományos alapossággal. A könyv nyomdatechnikai beosztása lehetővé teszi, hogy a csillaggal jelölt, vala­mint az apróbetűs részek kihagyá­sával a művet csupán alapfokú Is­meretekkel rendelkezők Is megért­sék. Winnacker—Küchler: KÉMIAI TECHNOLÓGIA L A. Műszaki Könyvkiadó tervbe vette, hogy a klasszikus technoló­giai műnek számító Winnacker— Küchler: Kémiai Technológia egyes köteteit magyar nyelven megjelen­teti. Most a Seerveskémiai Techno­lógia I. kötete kerül az olvasó ke­zébe. A Szerveskémiai Technológia L kötete a szén és kőolaj feldolgo­atámámaA Nem volna helyes és igazsá­gos azonban, ha a fejlődést tük­röző tények mellett elhallgat­nánk például azt, hogy főleg a munkás- és parasztfiatalok kö­rében nem vált tömegméretűvé a József Attila olvasómozgalom. A hétezer jelentkezőből 4400 teljesítette valamely fokozat kö­vetelményét és itt is a többsé­get a tanulók képviselték. Nem sikerült a különféle szakkörök témakörét felölelő pályázat sem és kevesen láto­gatták a múzeumokat, tárlato­kat, hangversenyeket Kórsaiértí tudomány és művésaietismeretet A felsorolt adatok csak egy részét tartalmazzák a kulturá­lis szemle eredményeinek. És az 1962/63. évi tervek azt mu­tatják, hogy még alaposabbban, a részletekre is kiterjedő figye­lemmel látnak hozzá művelő­désügyi szerveink, KlSZ-szerve- zeteink a kulturális nevelés színvonalának emeléséhez, ami remélhetőleg fiataljaink foko­zott érdeklődésével találkozik. Míg tavaly a Béke és barát­ság gondolata állt a szemle központjában, az idén „A kor­szerű tudomány és művészet eredményeinek megismerése” a cél. Az. hogy a fiatalok ismer­jék meg a szocialista, kommu­nista társadalom építését szol­gáló és tükröző tudomány s művészet eredményeit. Minden művelődési ág azt a feladatot kapta, hogy sajátos eszközökkel járuljon hozzá a mai valóságot ábrázoló művek megértéséhez, népszerűségéhez és terelje helyes irányba a fia­talok „modernség” iránti vá­gyát. A tervben első helyen szere­pel az olvasómozgalom. A KISZ- alapszervezetekre hárul az a feladat, hogy minél többen kapcsolódjanak be az olvasók közé. Hozzájuk tartozik még a szellemi vetélkedők rendezése, előkészítése is. Megyénkben alapszervi, községi, körzeti, já­rási és megyei versenyeket tar­tanak 5 tagú csapatokkal, me­lyeknek győztesei az országos vetélkedésre is benevezhetnek. Pályásatok, kiállításoki versenyek A tervezésiben nagy gondot fordítanak az ismeretterjesztő előadások, munkás- és tsz aka­démiák széleskörű népszerűsí­tésére és ahol a feltételek adot­tak. ott szakosított központi, ifjúsági akadémiát is létesíte­nek a TIT-tel közösen. Nem hagyták számításon kívül azon­ban azt a tapasztalatot sem, hogy legtöbben akkor kapnak kedvet a kulturális tevékeny­séghez, ha személyes érdekelt­ség fűzi hozzá őket. Ezt a célt szolgálják az egyik legkedveltebb szórakozási for­mát jelentő társastánc-tanfo­lyamok, melyeket házi, körzeti, járási-városi versenyekkel köt­nek össze. A járási versenye­ket megyei és országos tánc­versenyek követik. A kecske­méti és bajai példára még 5 táncklub alakul a megyében, melyeknek a modem táncok magasabb színvonalú elsajátí­tása és a nemzetközi verseny­stílus elterjesztése lesz a fel­adata. Az irodalmi színpadok szám­szerű növelése helyett a meg­levők rendszeres működésére, és a belső tartalmi munkára fordítanak figyelmet a jövőben. Körzeti bemutatón csak az a csoport szerepelhet, amelyik legalább 3 helyi szereplést tud igazolni. Legmagasabb szere- peltetési fokozat a járási be­mutató. Műkedvelő művészeti csoportok részére megyei be­mutatót 1962/63-ban nem ren­deznek. Folyamatosan felülvizsgálják a szakkörök működési feltéte­leit és munkájuk fellendítése, az egyéni tehetségek kibonta­kozása érdekében ez évben is sor kerül az irodalmi, képző- művészeti, néprajzi, foto- és ze­nei pályázatra. A szakkörökben készült anyagokból helyi, járá­si és megyei kiállítások rende­zését is tervbevették. Olyan feladatok ezek, ame­lyeknek végrehajtásához nem elég a jó szándék. Szívós mun­ka és hozzáértő vezetés szüksé­ges hozzá. A cél: a kulturális szemle a számokban kifejezhe­tő, mennyiségi eredményeken túl nagy belső változásokat kell jelentsen fiatalságunk életében. Bízunk benne, hogy a szemlét meghirdető megyei szerveink — a kulturális bizottságokra tá­maszkodva — összehangolt irá­nyító munkával segítik a Kultu­rális Szemle sikerét és a jövő évi értékelésnél arról számol­hatunk be, hogy városainkban, falvainkban még több lett a korszerű ízlésű, művelt fiatalok száma. Vadas Zsuzsa VILÁGHÍRŰ irodalmi művek filmváltozatát mindig bizonyos fenntartással fogadom. Mert — azon az alapon, hogy voltakép­pen nem kell új művet alkotni — csak látszólag k&nnyű a „kész storybóV' filmet csinálni. A tartalom és a forma egysé­gének szigorú törvényei szerint azonban az, ami jó például re­gényben, nem tehető át változ­tatás nélkül színpadra és ugyanez okból nagy hiba lenne egy drámát úgy megfilmesíteni, hogy egyszerűen lefényképezzük a színházi előadást. Még olyan kivételes esetekben is, mint az angolok Hamletje, vagy Rómeó és Júliája, amikor a shakes- pearei szövegből — háV isten­nek — egy betűt sem akarták elhagyni, éltek a tér és idő fel­oldásának vagy inkább kiter­jesztésének filmadta lehetősé­geivel. S így ha a film nem is több, mint e művek eredetiben — ezt nem is akarhatták az al­kotók — de a legjobb színházi előadással egyenrangú tolmá­csolása lett a vásznon a sha- kespearei gondolatnak. NEM AKART többet ennél Sydney Lumet sem, amikor filmre vitte Arthur Miller vi­lághírű darabját, a Pillantás a hídról-t. A rendező művészi alázattal nyúlt egy másik mű­vész, az író müvéhez. Nem szándékozott rálicitálni, nem akarta a „maga külön monda­nivalóját"' rákényszeríteni — Pedig az izgatottság egyre me­részebben zakatolt benne. Tu­datni kellett apjával az elhatá­rozást, mert egy-két nap múlva indulni akartak szerencsét pró­bálni. Csakhogy az öreg Kin­csesnek igen nagy szüksége volt rájuk testileg-lelkileg. Ha Klári nem főzött, senkitől nem remél­hetett egy tál meleg ételt, a tisztaságra is csak asszonykéz tud igazán vigyázni, emellett óvni kellett az apa örömét, nem zúdíthatták szívtelenül a nya­kába a magányt. Ezeikre gon­dolva Klári vonakodott előho­zakodni a szándékkal. Szebb egyetértést már nem is kíván­hatott. Néhány hét , alatt annyi­ra meghitté vált hármuk között a családiasság, hogy maga is ragaszkodott az együ ttmaradás" hoz, nem is ment volna el sem­mi pénzért, ha a körülmények valamivel marasztalóbbak. Kincsest meg éppen annyira bántotta a búsongás, hogy a baj tovább tetéződött. Hallgatnia keleti a baljóslatról és ettől csak jobban kínozta a tépelődés. Megérezte, hogy a fagyokkal rossz napok érkeznek a falura, féltette a fiatalokat a bántódás- tól. Szerette a boldogságukat, a reményeiket, a szíve kamráiba zárta volna őket, hogy senki ne érhessen hozzájuk rossz szán­dékkal. Klári lerámolta az edényeket, sivár lett az asztal. Följebb csa­aminek nevében nálunk szokás kiforgatni önmagukból az iro­dalmi alkotásokat — S ez * legfőbb értéke. Amit változta­tott rajta, nem több, mint ami mindenképpen szükséges az „át- forditáshozf az egyik műfajból a másikba. LUMET másik nálunk ismeri műve, a Tizenkét dühös ember hasonlóan becsületes szándéká­ról vall, s hasonlóan sikerült alkotás. Vajon nem lehetne pél­da és figyelmeztetés ez a mi ilyesfajta kísérleteink számára? Mert néhány elvetélt próbálko­zásra gondolva csak-csak kikl- vánkozik az emberből a csúfon- dáros kérdés: ha a filmes 8 maga gondolatait akarja el­mondani, miért nem csinál ön­álló fűmet, miért nem ir, vagy keres, vagy irat hozzá önálló történetet? Nemcsak tisztessé­gesebb, hanem bizonyára ered­ményesebb út is lenne ez a si­kerhez. Mert az ismert irodalmi alkotás cégére becsalogatja ugyan az embert a moziba, dm ha mást kap, s mint leggyakrabr ban, silányabbat is, az minden­képpen bosszantja. AMI VÉGÜL IS Lumet film­jét illeti, a kritilca már elmond­ta, hogy a Pillantás a hídról nem hibátlan alkotás. De jó film, van olyan jó, mint as eredeti dráma egy kitűnő elő­adása, s nem okozott csalódást. Mester TJ&dá ——^1 varia a lámpabelet, sokáig néz- te a mákvirág szirmához ha­sonló lángot. — Édesapám.:. — kezdte vallomás tevő hangon, mintha valamilyen vétkét akarta volna felfedni. — Ügy gondoljuk Da­nival, hogy tavaszig elmegyünk munkára. Mostanában télen is építkeznek. Meg a pénz se jön­ne rosszul, hiszen szegények va­gyunk, tudja édesapám..; Daninak könnyebb lett a mel" le, nagyot szusszantott, megrez- dült a láng a lámpában. — Csak tavaszig — magya­rázta. — pár hónap az egész* Január, február, aztán itt. a nyár. Márciusban visszajövünk, addig­ra meg úgyis szövetkezet lesz, Beállunk. Ugye nem rosszalja így?... Az öreg egyenesre hajlította hátát a roskadt tartásból. Rán­cai éledni kezdtek, gödrös arca valamivel tettebb lett a mosoly­tól. — Legyen szerencsétek — kapta föl az asztalról a kezét. Legyintett, keze visszahullott az asztalra, ujjaival vidám dobó- lásba kezdett. — Legalább el­mondhatjátok, hogy nászúton is voltatok! Nevetgélt, s jó kedvében a fiatalok is vele tartottak. De különös volt ez a jó kedv. Vi­gyázni kellett rá. mert ha abba­hagyják. azonnal sírásra válto­zott volna. (Folytatjuk.) Kincs a hulladékban Hasznos kezdeményezés született nemrég a KISZ Központi Bizottsá­ga, a Könnyűipari Minisztérium és a Hulladékgyűjtő Vállalat közös megállapodása alapján. Elhatároz­ták, hogy a különböző vállalatok, intézmény ek irattárainak selejtezé­sét — különös tekintettel a names papírhulladékok összegyűjtésére — gondosan végeztetik el. A KISZ Központi Bizottsága felhívta a KISZ- szervezeteket: vegyenek tevékenyen részt az irattárak selejtezésében. A Pest megyei KISZ-bizottság e feladat sikere érdekében — azonkí­vül, hogy felhívta a vállalatok, in­tézmények vezetőit: segítsék a KISZ- szervezeteket a papírgyűjtés lebo­nyolításában — versenyre hívta Bács-Kiskun és Nógrád megye KISZ- istáit az irattárak selejtezésében. Megyénk KISZ-bizottsága öröm­mel fogadta a nemes versengésre való felhívást és az alábbi feltételek alapján indított versenyt 1962. no­vember i-tő! 196$. március St-tg Bács-Kiskun megye KISZ-szervező tel között: A selejtezésre kerülő irattári pa­pírhulladék 3C százalékát december 91-ig, 70 százalékát március 31-lg kell átadni a MÉH Vállalat illetékes te­lepén. A verseny ideje alatt havon­ta a megadott ütem szerint keO m tervezett papírhulladék-mennyiséget leadni. Az átvételt Igazoló bizonylat másolatát értékelés végett legké­sőbb a jövő év április 15-ig terjess- szék fel a megyei KISZ-bizottság* hoz. A kiselejtezett irattári pap írmer* nyiség ellenértékének 40 százaléka a KISZ-alapszervezeteket illeti meg. Ezenkívül a versenyben legjobb eredményt elérő négy alapszerveze« tét díjazzák. Az L díj 1200, a n. dfj 800, a Ül. díj 600, a IV. díj pedig 400 forint. Nagy Ottó ALarAB.au SB$!S25í£@2 15. Amióta egybekeltek a fiatalok, Kincses József kint lakott a fa­zekas műhelyben. Ügyis itt sze­retett a legjobban. A búboske­mencét már begyújtotta, jó­kedvre derítő melegség járta át a vályogfalakat, a dikót, ame­lyet cifra háziszőttes takart, s a padlóból, lócákból is eüsom- polygott az alattomos hideg. A szürke agyagliszt finom hamvas- sággal vonta be az egész szobát, még a famennyezetet is, amely alatt papírkönnyűségű, évtize­dek szárította deszkapolcok hi­daltak. Most egyetlen darab edény sem száradt a polcokon, a korong is elhagyatottan unat­kozott az ablaknyílás előtt. Annál nagyobb rangot kapott télire a kecskelábú asztal. Itt vacsoráztak, itt beszélgettek, s gyakran megesett, hogy vendé­gek ülték körbe. Középütt bó­biskolt a petróleumlámpa, az emberek pedig sült tököt maj­szoltak, diót ropogtattak, köz­ben tanakodtak a politikáról, le­leményesen faggatva az öreg Kincsest. Klári bablevest meg túróscsu­szát főzött vacsorára. Szótlanul eszegettek. Kincses olyanformán böködte villára a csuszát, mint aki hajat látott az ételben, de titkolni igyekszik a kelletlensé- gét. Ritkán falt, sokáig rágta az ételt és úgy nyelt, mintha fájt volna a torka; Dani se mutatott sokkal na­gyobb étvágyat. Lopva az apó­sát fürkészte, s ehhez nem is kellett felnéznie a tányérjáról: elég volt, ha csak az öreg vil­lával babráló kezét figyelte. Eb­ből is láthatta, hogy Kincses Jó­zsef kedve nem mondható ép­pen rózsásnak, ennélfogva az al­kalom is rossz szándékuk élúj- ságolására. Száraz meleg zsúfolódott a szobába és ettől kivirult a fia­talasszony, maga is meleget su­gárzott. Kerek arcát almapir színesítette, lenvirág színű sze­mére harmat csöppent és élesen ragyogtak elő pillái alól a pará­nyi csillagfények. Figyelme ugyanolyan friss volt, mint más­kor, biztatott a jobb étvágyra, kézügybe adott vizet, sót, s a falatozásban is ió oéldát muta­tott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom