Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-20 / 246. szám
1963. ofctóber 36, szombat 3. oldat Hatvanon tanulnak a termelőszövetkezeti akadémián A két és fél éve alakult, s példásan gazdálkodó tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz-ben nagy gondot fordítanak a szövetkezeti gazdák szakmai és általános műveltségének a növelésére. E célból a felsőfokú technikumban az öntözést és a növényvédelmet tanuló két érettségizett fiatalnak havi 500—500 forint ösztöndíjat adnak, s nemrégiben helyben megszervezték a termelőszövetkezeti akadémiát is, amelyen novembertől tavaszig tartják az előadásokat a tisza bőgi kultúrházban. (A kultúr- ház fenntartásához egyébként a szövetkezet nagymértékű anyagi támogatást nyújt.) Az akadémián három éven át tanulnak a hallgatók, s aki elvégzi azt, mint szakmunkás. 10 százalékkal több jövedelemben részesül majd. Ennek is köszönhető, hogy a tagságnak több mint a tizedrésze. hatvan szövetkezeti gazda jelentkezett a tanulásra. A helyi általános iskola és a tsz pártszervezetének vezetői — dicséretes módon, öntevékenyen elkészítették az akadémia tantervét is. E szerint a tananyag 80 százalékát mezőgazdasági — főként szőlő- és gyümölcstermesztési — szakismeretek, a többi részét az általános műveltség körébe tartozó tudnivalók — számtan, irodalom, történelem, >tb. — képezik. Az előadásokat a helybeli pedagógusok, s a tsz, valamint a szomszédos közös gazdaságok képzett szakemberei tartják. T. I. MSZBT megyei intézőbizotisági ülés Pénteken délelőtt Kecskeméten ülést tartott az MSZBT megyei intézőbizottsága. Baksa Gyula, az MSZBT megyei titkára számolt be az országos elnökségi ülésen elhangzottakról. Tájékoztatót adott a nyelvtanfolyamok helyzetéről, a különböző szervekkel való együttműködésről, kiállításokról. Bejelentette: a városi KISZ bizottsággal karöltve november 3-án a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban szellemi vetélkedő lesz „Ki tud többet a Szovjetunióról” címmel. Az értekezleten részt vett és hozzászólt Kovács Imre, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának munkatársa, valamint Simonyi Pál, az MSZBT országos központjának munkatársa. A Túri Imre vezette hattagú Relszmann Sándor ifjúsági brigád a ZIM Kecskeméti Gyáregységében a kongresszusi versenyben a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul. Ennek érdekében rendszeresen túlteljesítik normájukat, a megengedett munkaközi selejtet hat százalékról két százalékra, egyes gyártmányok súlyát pedig a technológiai utasítások betartásával egy-másfél kilóval csökkentették. Eredményeik elérésében jó része van Szabó Eajos főmérnöknek, a brigád patrónusának, aki gazdag tapasztalatát szívesen megosztja a lelkes, jó képességű KISZ-íiatalokból álló ifjúmunkás-brigáddal. (Pásztor Zoltán felvétele.) A világszínvonal elérése érdekében Korszerűsítjük, tökéletesítjük gyártmányainkat „A gépiparban különösen a híradástechnika, a műszeripar és a szerszámgépgyártás fejlesztését és műszaki színvonalának emelését kell meggyorsítani.” <A Központi Bizottság kongresszusi Irányelveinek 22. pontjából.) Gyárunkban — a Bajai Villamosipari Gyárban — előállított termékek felhasználási köre igen nagy. Gyártunk porszívót, amely a belkereskedelem árualapját növeli, vízellátó berendezéseink a fejlődő szocialista mezőgazdaság és a lakosság igényeinek kielégítését szolgálják. Villamos készülékeinket — laboratóriumi kemencék, villamos hegesztőgépek, járműalkatrészek — az iparban és a közlekedésben igen kedvelik. Ez utóbbiakból évről évre egyre többet helyezünk el a külföldi piacokon. Nemrég felülvizsgáltuk a gépipar helyzetével foglalkozó párthatározat szellemében gyártmányaink korszerűségét. Megállapítottuk, hogy elmaradnak a hazai legfejlettebb technikai színvonaltól és a világpiaci követelményektől. Ezért úgy döntöttünk. hogy termékeink és gyártásunk fejlesztését az eddiginél gyorsabb ütemben végezzük. E munka főbb irányát kijelöltük, s ennek megfelelően készítettük el intézkedési tervünket. Szebb lesz a porszívó Fontos és kedvelt gyártmányunk a háztartási porszívó- gép. Ebből jelentős mennyiséget termelünk. A jelenlegi konstrukció elavult, ezért új alakban, műanyagházas kivitelben még ez évben „Vénusz” néven hozzákezdünk az új típus előállításához. Kisfeszültségű villamossági készülékeink és olaj-indítóink konstrukciója három évtizedes. Ezért megbíztuk az ERFI-t, hogy részünkre korszerű. azaz világszínvonalat elérő készüléket tervezzen. Korszerűsítettük toló és fix ellenállásainkat. Ezt a feladatot gyárunk műszaki gárdája oldotta meg. Az új típusok sorozatgyártását 1964-ben kezdjük meg. Az előbbieken kívül modernizáljuk többi gyártmányainkat is, így hegesztőgépeinket, házi vízellátó berendezéseinket, valamint a laboratóriumi szárító- szekrényeinket. Nőnek az igények Mind a külföldi, mind pedig a belföldi vásárlók igényei egyre nőnek. Olyan elektromos izzító kemencéket kérnek tőlünk, amelyeknek hőfoka magasabb, izzító tere pedig nagyobb a jelenleginél. Ennek kielégítése érdekében ez év elején elkezdtük a 950, az 1250 és az 1500 C fokos elektromos izzító kemencecsalád kialakítását, melyekből a jövő évben jelentős mennyiséget gyártunk. Üj gyártmányként szerepel programunkban az infra szárító és az elektronikus ponthegesztő gép. Ennek kialakításánál az vezetett bennünket, hogy növeljük a munkaigényességet, azaz egy-egy termékünkben minél több legyen a szellemi munka. Ezért kerültek hozzánk az év elején a különböző vasút-villamossági készülékek. Az előbb említett új gyártmányok bevezetése többek között azt is jelenti, hogy azok a szakmunkások, akik távol dolgoznak otthonuktól, visszatérhetnek Bajára. Fejleszt lük a technológiát A már előzőleg előnyösen bevált szalagon történő szerelés további fokozását tűztük ki célul. Ennek megfelelően a következő évben hozzákezdünk az előkészítő munkák szailagosítá- sához, valamint a zárt ciklusú gyártmányok kialakításához. A műveletek közötti kieső idő csökkentése érdekében szélesebb területen alkalmazzuk a gyors befogó szerszámokat. A második ötéves terv végéig üzemünkben gépesítjük a sola időt rabló kézi szállítást. Folytatjuk a termelést iráe nyitó szervek megerősítését, közép- és felsőfokú műszaki, közgazdasági képesítéssel rendelkező személyekkel. A termelés szervezettségének növelése érdekében megjavítjuk a programozás munkáját. Ennek kapcsán kísérleti számítások felhasználásával megpróbálkozunk a matematikai alapon történő programozás bevezetésével. A kapacitások felmérése után tökéletesíteni kívánjuk a kapacitások, tei-vek és gyártási orogramok összhangját. Rendszeres továbbképzés Tudjuk, hogy egyetlen fejlesztési feladatot sem lehet megvalósítani anélkül, hogy ne gondoskodnánk a dolgozók szakmai tudásának bővítéséről. Ezen a téren eddig is szép eredményt értünk el. különösen a technikusképzésben. Nagy gondot fordítunk az idén meginduló felsőfokú szaktechnikus-kéozésre, a mérnök-továbbképzésre és a felsőfokú közgazdasági szakemberképzésre. Szakmunkásaink továbbtanulását is rendszeressé tesszük. Részükre különböző szintű és ‘émájú tanfolyamokat szervezünk és népszerű technikai kérdésekkel foglalkozó előadás- sorozatot indítunk. A feladatok nagy csokrából ”sak a legjelentősebbeket említettem. Az előttünk álló feladatok sikeres megoldásában számítunk a pártszervezet, a szakszervezet és az üzem dolgozóinak messzemenő segítésébe, alkotó kezdeménvezésére. Szabó Lajos igazgató tetőzésére irányul. Ennek pedig alapvető eszköze a gazdasági építés. Emellett a szocialista nemzeti egység kialakítása, a szocialista tudat formálása ideológiai vita közepette megy végbe, ami nem kisebb jelentőségű, mint a gazdasági harc. A kettő szorosan összetartozik, különösen áthatják egymást. Az osztályharc tartalmának és formájának megváltozása, csakúgy mint az osztályszövetség tekintetében bekövetkezett változások, korszakunk tartalmának változtatásából egyenesen következnek, ennek függvényei. Az osztályharc régi formái az adott történelmi szakaszban már tarthatatlanok, hiszen azok az osztályantagonizmusra épültek, napjainkban pedig lényegében szocialista jellegű osztályokkal és rétegekkel van dolgunk. Ennek ellenére sem feledkezhetünk meg arról, hogy van nemzetközi imperializmus és annak, ha elszigetelten is, belső ellenséges erői. Pártunk kongresszusi irányelvei ragyogó példája sajátos viszonyaink marxista—leninista elemzésének és ennek megfelelően a helyes következtetések levonásának is. Megmutatják, hogyan kell megragadni a főkérdéseket. Rámutatnak arra. ami elavult és meghatározzák fejlődésünk irányát. Követkeseéském», az irányelvek szerepe többek között éppen abban van, hogy marxista gondolkozásra nevelje dolgozó tömegeinket. Boros Béla beosztást, továbbá a származás szerinti kategorizálás eltörlése az egyetemi felvételeknél nem spontán módon, hanem csakis a párt vezetésével, tevőleges részvételével valósulhat meg; ez a legfőbb biztosíték. A másik biztosíték az, hogy csak olyanok jöhetnek számításba, akik munkájukkal, magatartásukkal az egység alapvető normái alapján tevékenykednek, amelyek: „Harc a szocialista rendszer védelméért és fejlesztéséért, a szocializmus teljes győzelméért, a békéért, a nemzeti függetlenség védelméért, küzdelem a nemzetközi imperializmus és még meglevő belső ellenséges erők és tendenciák ellen.” Továbbá, akik elismerik, hogy a szocialista nemzeti egység vezetője nem lehet más, csak a munkás- osztály és pártja. Az egység alapja a két nagy dolgozó osztály szövetsége. Kézenfekvő tehát, hogy akiknek nézeteikben. ’ munkájukban nem ezek az elvek az iránymutatóak, azoknak . nincs semmi keresni valójuk sem vezető funkciókban, sem egyetemeinken. L A vécére hagytuk — az • egész gondolatsor nyomatéka■ ként — az osztályharc problé• máját. Az osztályharc és az ■ osztályszövetség nem egymástól- különböző, hanem szorosan ösz- ' szefüggő fogalmak. Az osztály- z harc tartalma, a szocialista nem- zeti egység alapvető normáinak- megfelelője. Formáját tekintve . „az osztályharc fő területei a t szocialista gazdaság megerősítéssé és a szocialista tudat kiala- . kltása”. Mint láttuk, a szocialis- ta nemzeti egység a szocialista- rendszer fejlesztésére, a szocia- í lista társadalom épületének bégében szocialista osztályokból és rétegekből áll, mélységesen helytelen lenne a munkásosztályvezető szerepét úgy értelmezni, hogy vezető funkciókat kizárólag csak munkásokkal lehet betölteni. Ma, amikor sok tízezer munkás van vezető beosztásban, politikai, gazdasági, kulturális, katonai területen, s célul tűztük ki a szocialista társadalom betetőzését, helytelen lenne, csak a szocializmus teljes felépítését lassítanánk, ha nem használnánk fel a nem munkás származású, a rendszerhez hű szakemberek tehetségét, szorgalmát az irányítás különböző területein; A származás szerinti kategorizálás eltörlése miért indokolt, miből következik? Abból, hogy megszűntek az antagonisz- tikus osztályok, a volt kizsákmányolok, főleg leszármazottaik többsége, beilleszkedtek társadalmunkba, dolgoznak. A volt polgári értelmiség például szintén jelentős átalakuláson ment keresztül. Gyermekeik — akik egyetemi felvételre jelentkeztek — a mi rendszerünkben nőttek fel. a mi iskoláinkban a mi eszméinket szívták magukba. Példának okáért, ha egy — teszem fel — a gazdasági életben jelentős szerepet játszó volt polgári értelmiségi gyermekét — aki arra minden szempontból i alkalmas — nem vennénk fel az ■ egyetemre, és továbbra is ki■ tartanának a felvételeknél al■ kalmazott régi élvek mellett, : ezzel többet ártanánk, mini : használnánk. Az aggályoskodó^ : gyakran elfeledkeznek . arról r hogy az elv, mely szerint pár- i torikívüli is betölthet — a párt- - funkció kivételével — minder lyes és időszerű rendszabályokhoz, amelyek azonban a szocializmus teljes felépítésének szakaszában már egészséges fejlődésünk kerékkötői. Pártunk politikája arra irányul, hogy a szocialista nemzeti egység — leszámolva a helytelen nézetekkel — a marxizmus—leniniz- musra alapuljon. A fejlődés új szakaszának megfelelően a szocialista nemzeti egység kialakítása új kérdéseket vet fel: eltolódik az osztályharc frontja: a funkciók betöltésénél, a rendszerhez való hűség mellett a hozzáértés és rátermettség lesz a döntő: megszűnik a tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása. Vannak, akik ezekben az új elvekben az osztályharc feladását, a munkásosztály és a párt vezető szerepének csorbítását látják. Vizsgáljuk meg, helytállók-e ezek az aggályok? Mindenekelőtt nem árt újra és újra tisztázni, mi is értendő a párt vezető szerepén? A munkásosztály vezető szerepe a párt politikájában, a párt vezető szerepében realizálódik. A pár* vezető szerepe alpjában véve politikai szerep — ez a vezető szerep a marxista—leninista elméletben, ^ az erre énülő politikában valósul meg Világos, hogy az a vezető, aki az elméletet es politikát jól érti és annak szellemében vezet, a munkásosztály, a párt vezeti szerepét juttatja érvényre, függetlenül származásától. Bizonyos, hogy a marxizmust és pártunk’ politikáját a munkásol értik meg legkönnyebben. Dt ez azt jelenti-e, hogy csak ol értik meg? Távolról sem. Égj olyan helyzetben, különöser amikor a társadalom már lénye