Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-19 / 245. szám
Üzemi pillanatkép Alkotásra kész lelkesedéssel A Vili. pártkongresszus Irányelvei a népfrontbizottsa- gainkat is megerősítették abban, hogy jelenlegi legfontosabb feladatunk a társadalom politikai és erkölcsi egységének kialakításán munkálkodni, a mozgalom eszközeivel közelíteni egymáshoz az osztályokat, a rétegeket. Sokat lehetne erről beszélni, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a munkások és parasztok nagy osztályai mellett élnek körünkben értelmiségiek, kispolgári dolgozó rétegek, akiknek a szocializmus építése során, bár néhol különbözőek problémáik, gondjaik, de céljaik azonossága nem lehet vitás. Ez több megyénkbeli példával is bizonyítható. Megyei népfront-mozgalmunk megfogadva a párt útmutatását nem most fordul először élénk érdeklődéssel például az értelmiség felé, hiszen a nemrégiben Solton megrendezett értelmiségi ankéton nemcsak új, de régóta ismerős arcokkal is találkoztunk. És az ankét tartalma is bizonyította, hogy nem méltatlanul van részük anyagi, erkölcsi megbecsülésben megyénk értelmiségi dolgozóinak. A tanácskozást a bátor hang, a párt politikája mellé való felzárkózás jellemezte. Erről tett bizonyságot az értelmiség korábbi munkájában, más fórumokon, más alkalommal is. Igen nagy jelentőségű dolog ez, ha számot vetünk azzal, hogy a múlt falusi orvosát, állatorvosát többnyire & szakmai el zárkózottság és a politikai félénkség jellemezte. Ma viszont — ha csak a legutóbbi bizottsági ülésünket tekintjük is — elmondhatjuk, hogy talán éppen ezek az emberek voltak azok, akik a párt politikájának igenlése mellett a leghatározottabban léptek fel a fejlődésünket ma még akadályozó hibák, fogyatékosságok ellen. Egy orvos és egy állatorvos például olyan hozzáértéssel tettek javaslatot népfrontmozgalmunk ma még gyenge oldalainak javítására, hogy látszott: érdeklődésük nem csupán vendégként időzik az általuk felvetett témánál. Bátran, s nem egyszer élesen bíráltak, bizonyítván ezzel azt is, hogy bíznak a párt őszinte buzdításában. Igen örvendetes dolog, hogy az értelmiségiek nemcsak a szavakig, a helyeslésig, de a tettekig is eljutottak. Megyénkben ma már több mint száz mérnököt, technikust fóglalnak soraikba műszaki akcióbizottságaink, akiknek immáron 32 kilométer termelőszövetkezeti bekötőút, számos kultúrház, park, bölcsőde, községfejlesztési létesítmény megtervezése őrzi alkotásra kész lelkesedését. És itt vannak honismereti szakköreink is. Századnyi, faluját, lakóhelyét szerető ember, főleg pedagógus tevékenykedik ebben. Régi fóliánsokat forgatnak, sárgult dokumentumokat lapozgatnak, gyűjtik történelmünk emlékeit, falumúzeumok létrehozásán fáradoznak, falukrónikákban örökítik meg fejlődő községeink főbb eseményeit, s dolgoznak a községi monográfiák megírásán. Munkájukat a megyei kulturális szervek is nagyra értékelik, s ránk, a népfrontmozgalom helyi szervezőire és irányítóira vár majd a feladat, hogy érdeklődésüket az értékes helytörténeti dokumentumok összegvűjtése után. vagy azzal egy időben a lakosság közötti kulturális nevelő munkára irányítsuk. A bírákat, ügyészeket, ügyvédeket sokan hajlamosak úgy elkönyvelni nálunk, mint a politikától, a közvetlen társadalmi feladatoktól visszahúzódó embereket. Jó néhány esztendővel ezelőtt volt is ebben a vélekedésben valami, ma azonban gyö- kérésén más a helyzet. Jogi akcióbizottságaink kérésére ügyvédeink készséggel vállalták egy-egy termelőszövetkezet bonyolult ügyeinek képviseletét, s Köze! kétniüió forin! értékű termés! mentettek meg A bajai járás termelőszövetkezeteiben mind nagyobb tért hódít a gazdálkodásban a különböző vegyszerek használata. Idén 2930 hold cukorrépaföldön. vegyszerrel irtották a répabarkót, a cukorrépa egyik legveszedelmesebb kártevőjét. Sikerült 1987 000 forint értékű termést megmenteni. Napfényben velük együtt a bírók, ügyészek áldozatkészen vállalkoznak előadások egész sorának megtartására, hogy szélesítsék dolgozó parasztságunk látókörét az őket megillető jogok és kötelezettségek ismeretében. És mit mondhatunk a kispolgári dolgozó rétegekről? Ma már messze vagyunk e szó: „kispolgár” gorkiji vagy cseho- vi értelmezésétől. A mai kispolgárrétegek foglalkozásukat tekintve kisiparosok, kiskereskedők. S megbecsülésük, pozitív szerepük felismerése egyre inkább növekszik. Számosán akadnak közöttük, akik nép- frantbizottságaink felelősségteljes tisztségviselői, de akádnak olyanok is, akik még csak most közelednek a mozgalomhoz. Bizottságaink a2 ő érdekükben is tevékenykednek, s évenként általában kétszer tanácskozunk velük. Egy-egy, néha még bátortalan, a tájékozottság hiányáról is árulkodó megnyilatkozásuk mellett a velük való fáradozás sikerét bizonyítja feltétlen kiállásuk a béke ügye mellett. Ez nemcsak szavakban nyer kifejezést, hanem értékes, fejlődésüket bizonyító tettekben is. Városaink, községeink fej lesztésének nagy munkájában egyre többen és szervezettebben vesznek részt, s készségesen vállalt társadalmi munkájukat nem egy új, nagyobb közösségek hasznát szolgáló létesítmény őrzi. A következő időben mozgalmunkra vár a feladat, hogy még többet tehessünk a lakossággal közös érdekeik szolgálatában, például a falusi kisipari szolgáltatások szélesítésében. A kongresszusi irányelvek feladatként jelölik meg: „A Hazafias Népfrontmozgalom segítségével, a párt vezetésével a nemzet összes alkotóerőit mozgósítsuk a szocializmus felépítésére.’” Sokat tettünk már eddig is ezért, de még több az e tekintetben megoldásra váró feladatunk. Sokakhoz eljutottunk, de tudjuk: többen vannak azok, akikhez nem. Nekünk is többet kell tehát tennünk azért, hogy ők is, kibontakoztatva képességeik legjavát, többet tehessenek közös ügyünkért. Községi, járási népfrontbizottságaink nagy feladata, hogy minél nagyobb tömegeket sorakoztassanak fel a párt által kitűzött célok megvalósítására. Ezért bátran vonjanak be új erőket, a különféle rétegekben fellelhető, segíteni kész barátokat a mozgalmi munka minden területére. Farkas József a megyei népfrontbizottság titkára VERSENYMEGBESZÉLÉS. Könyvkötészeti érdekesség Kecskeméten A város lakói közül nem sokan tudják, hogy a kecskeméti Űjkollégium épületében levő Református Könyvtár közel 30 ezer kötettel rendelkezik, melynek nagy része egészen régi kiadású, idegen nyelvű. A legrégibb könyv, ami megtalálható a könyvtárban, Euripidész görög nyelvű drámái, amit 1503-ban adtak ki. Ez év október 5-én Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban Színes pergamenkötések címen kiállítás nyílt. Ilyen természetű kiállítás legutóbb 1922- ben volt. A mostani alkalomra a kecskeméti Református Könyvtárból is felvitték az 1798-ban színes pergamenbe kötött Énekes könyvet, amelynek első kötéstábláján egy hárfázó női alak látható. A hátsó borítólapot ugyancsak női alak díszíti, azonban az egy kissé megkopott már, nem lehet kivenni, milyen hangszer van a kezében. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy ebben a könyvtárban került elő a festőnek készülő fiatal Jókai festménye egy diáktársáról is. A kép az évek során megrongálódott, s jelenleg a Nemzeti Múzeumban restaurálják. (G—r) PETŐFI NÉPE * Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács pja Főszerkesztő: Weither OánieL Kiadia: a Petőfi Népe LapKiadó Vállalat, 'elelös kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1 tóám Szerkesztőségi telefonoz pont 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitika: rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemát. Szabadsáe tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési ifi ' hónaora »2 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85 ÖTÉVESEK A PARKBAN. Azok közé az emberek közé tartozom, akik szeretnek sétálni Van olyan este, hogy kétszer is végigmegyek a Rákóczi úton, vagy a Szabadság téri kirakatok előtt. Újból és újból azt állapítom meg, hogy Kecskéimét szép város. Persze, ez a szépség nincs minden hiba nélkül. Valószínűleg többeknek szemet szúrt mó,r, hogy a Kossuth-szobor melletti csemegeüzlet raktárának bejárata előtti macskaköves rész nagyon kiválik a környezetéből. Nem a szépségével, hanem éppen azzal, hogy csakBelvárosi séta nem állandóan hulladékokkal tarkított, vagyis szemetes. Tudom, hogy valahol le kell rakni az árut, de az ottmaradt szemetet el kellene takarítani. A másik, ami szep- lőfoltnak számít a város arculatán, a Szabadság téri benzinkút mögötti rész. Itt ösvényt tapostak a járókelők, hogy lerövidítsék útjukat, s ez az ösvény már olyan terebélyes, hogy egészen nagy részt foglal el, s esős időben még tócsa is gyűlik össze rajta. Innen már csak néhány lépés a Sörkerttel szemben, a Nagykőrösi utca sarkán levő házhely, amelyen két bódé is éktelenkedik. Arról nem is beszélek, hogy mi van a bódék mögötti fal tövén és a sarokban. Nem hiszem, hogy olyan n-gy szükség lenne a könyvárusító helyre, mert ötven méterre, éppen a benzinkút mellett, ott a másik, és pár lépéssel beljebb, a Szabadság téren pedig a könyvesbolt. Be nem indokolt a bazáros bódé ottléte sem, mert a közelben tágas, szép üzletek vannak, ahol mindent megtalálhat a vásárló. Igaz, hogy ez a hely parknak kiesi lenne, de rendbehozása — még ha távlataiban a városnak ez a része beépítésre is kerül — feltétlenül indokolt. Azt hiszem, hasonló apró „szépséghibát” még nagyon sokat lehetne felfedezni a megyeszékhely központjában. Nézzünk körül, mit tehetnénk, hiszen a jó gazda mindig talál csinosítanivalót a vártáján. Gál Sándoi)