Petőfi Népe, 1962. október (17. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-19 / 245. szám
IM*. október 19. péntek 8. oldal Kis termelőszövetkezet — gondok Egyszerre mintha a múlt századba zuhannánk vissza. Keskeny falusi utca, színes homlokzatú, csinos, de régi típusú parasztházakkal. Villany- és telefonoszlop sehol. Az időtlen csönd végtelenségét érezni. A kép valóban idillikus. Am a látvány egész más színezetet kap, amikor befordulunk az egyik nagyobbacska ház udvarára, s megpillantjuk a napraforgó vágására átszerelt kombájnt. A jelen történelmi korszakát jelképezi itt, ebben a környezetben a génkolosszus, amely a Kalocsai Gépállomás tulajdonát képezi. Ax egyetlen iroda A törpe falucskát Gombolyagnak hívják, ötven-hatvan házból áll mindössze, s önálló közigazgatással nem rendelkezvén. Szakmárhoz tartozik, tucatnyi hozzá hasonló kisebb településsel együtt. Az említett házban, amelynek udvarán a kombájn pihen (bár a határban is akadna munkája), a kis helység egyetlen szerényen berendezett, virágos-mintás irodája található. A Pirostelek Tsz-é. Most éppen együtt található a vezetőség. A jövő évi tervek megvalósításának lehetőségeit tárgyalják. Rövid időn belül sok mindent megtudunk a tsz-ről, s elnökéről, Tamás Ferencről is. ötve- nen felüli férfi, s mint a többi gombolyagi parasztember, ő is két évvel ezelőtt lépett a közös gazdálkodás útjára. Azelőtt tizenegy hold saját, s még néhány hold bérelt földön gazdálkodott. A második évben... A második évében járó szövetkezet 89 gazdája mindössze hatszáz holdon gazdálkodik. Ez a terület Is széttagolt, s egyes részei igen messze vannak egy mástól. — Az idén főleg lucernát, cukorrépát és fűszerpaprikát termesztettünk — sorolja az elnök. — De szívesen foglalkozunk a szarvasmarha hizlalásával is. Jövőre 34 hízómarhát szeretnénk értékesíteni: Az udvaron — a kombájn mögött — hevenyészve épített, szalmatetős istálló látható. Mellette nagy rakás vályog, téliesí- tés céljára. Az istállóban 27 tehén kérődzik. És a jövedelem? Az idén 15 forinton felül lesz a munkaegység értéke. De ebbe nem számít bele a százalékos művelésből származó jövedelem. A kapásokat már tavaly is így termesztettük. Öntözés 120 holdon Szó esik a tervekről. Erről is nyilatkozik az elnök, s érezni szaván, hogy nem kis gondokkal kell megküzdenie a közös gazdaságnak. — Gépeket szeretnénk.:: Már van ugyan két traktorunk, de ez kevés. És főleg munkagép kellene, öntözni is szeretnénk. Ha az idén is megtehettük volna, akkor most holdanként 15— 20 mázsával is több paprikát szüretelhetnénk. Szavai nyomán kibontakozik a nagyszabású terv. A tsz határában két kilométer hosszan húzódik a csórna-foktői csatorna egyik mellékága. Csak a motorokat kellene rászerelni, s máris jönne az éltető víz. De ekkora beruházásra még nem képes a szövetkezet. Arra viszont van mód, hog5 a rézteleki Reménység Tsz-szel közösen a Kalocsa és Vidéke Vízgazdálkodási Társulattól k <*.] csőn vegye a berendezést. A Pi» esteiek Tsz összterületének az egyötö-iet öntözhetnék, rajta a paprikát, kukoricát, meg a cukorrépát Kis szövetkezet — nagy gondok. De a tervek megvalósítása beláthatatlan fejlődést ígér itt Is. H. D. Közgazdászok Mint már hírül adtuk, a megyei tanács pénzügyi osztálya rendezésében a pénzügyi dolgozók továbbképzése érdekében Kecskeméten tanfolyam indul Tárgyául az anyagi érdekeltséggel kapcsolatos problémákat választották és megtárgyalják a vállalati és egyéni anyagi érdetovábbképzése kéltség összefüggését az iparban és a kereskedelemben. A tanfolyam résztvevői öt alkalommal jönnek össze 4—4 órai tanulmányi időre. Az első óra október 25-én fél 3-kor kezdődik a kecskeméti Szakszervezeti Székházban: a termelékenység emelését kizárólag — nagy anyagi megterhelést jelentő beruházásokkal lehet megvalósítani. Közös feladat A műszaki fejlesztés megvalósítása nemcsak a vezetők, hanem valamennyi munkás, műszaki és adminisztratív dolgozó feladata. Ezért helyes, ha az üzem e’őtt álló tennivalók megvitatásában, majd megvalósításában valamennyien részt vesznek. Ezt teszik, amikor üzemi tanácsülésen, taggyűlésen, szakszervezeti megbeszéléseken szóvá teszik az előrehaladás akadályait. javaslatokat tesznek a hibák megszüntetésére, örvendetes jelenség, hogy ennek jelentőségét üzemeink vezetői közül mind többen megértik és vall iák. hogv a dolgozókkal történő tárgyalás, vitatkozás, a józan érvelés egyik előfeltétele a jó vezetésnek. Az üzemek dolgozóinak termelési kérdésekbe való bevonására az egyik legjobb módszer a szocialista munkaverseny- mozga’omban való részvétel. E téren az elmú’t években nagyszerű eredmények születtek. Mfr? 1959-ben 500 brigád nevezett be a szocialista címért folyó mozgalomba és 175-en nyerték el a címet, addig 1961-ben 685 brigád 6500 fővel küzdött érte. Ez évben már 200 brigád viseli a megtisztelő szocialista címet. A további feladat: e mozgalom tartalmának és minőségének javítása. A szocialista brigádmozgalom mellett helyes nagyobb gondot fordítani az egyéni versenymozgalomra is. Számos olyan munkaterület van. ugyanis, ahol a célnak leginkább az egyéni verseny felel meg. A dolgozók műszaki fejlesztésbe való bekapcsolásának másik jelentős területe az újító mozgalom. A kongresszusi verseny keretében ez év első felében 1819 dolgozó nyújtott be 1921 újítást. Ez 20 százalékkal több. mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebből 799-et fogadtak el. 557-et vezettek be. Az újítások gazdasági értéke a vasas üzemekben 1 millió 180 ezer forintot tesz ki. Ezt az eredményt a megfelelő újítási feladattervek kidolgozásával még tovább lehet fokozni. Az újító mozgalom fellendítése céliából szükség van az újítások gyors, bürokráci am^n+rs elbírálására. Az ioar előtt álló feladatok Egy hét múlva befejezik a vetést Jászszentlászló termelőszövetkezeteiben kora reggeltől késő estig élénk ütemben vetik az őszi kalászosokat Az összesített terv szerinti 2050 holdnak csütörtökig több mint a háromnegyedén kerüli földbe az őszi árpa, a rozs, a búza és a takarmánykeverék. Legjobban a Virágzó Tsz gazdái haladnak a vetéssel. A rozsot eddig 462 holdon juttatták földbe, s már csak alig 50 holdon kell elvetniük. Iparkodnak az Aranyhomok és az Űj Barázda Termelőszövetkezet gazdái is: a rozs vetését csaknem 750 holdon végezték el eddig, s nem késlekednek a búza vetésével sem. A korábbi vetések sok helyütt már 20—22 centiméteresre nőttek. Nem ritka azonban az olyan rozstábla sem. amelyen már 25—30 centiméter magasan zöldell a fiatal gabonanövény. A község szövetkezeti gazdái jól kihasználják az elkövetkező napokat is vetéstervük teljesítésére. A közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy legkésőbb október 24-ig valamennyi őszi kalászos magját földbe juttatják. A munkában élenjáró Virágzó Termelő- szövetkezetben még ennél is hamarabb, két-három nappal korábban végeznek a vetéssel: Ha az ember olyanokkal beszélget, akik a felszabadulás előtt beosztottként dolgoztak, gyakran szóbahozzák az akkori főnökök, vezetők magatartását, a dolgozókhoz való viszonyát. Nehezen felejtik el azt a sokszor durva, minősíthetetlen „le- tolásf, amikor egy-egy szóval, mondattal a legkisebb hibáért is önérzetükben sértették meg az embereket. A felszabadulás óta valljuk, — s ez így van —, hogy megszűnt a kiszolgáltatottság, r kapitalista értelemben vett függőség. Az elmúlt 17 év alatt kialakult szocialista erkölcsi felfogáson túl, különböző törvény- erejű rendeletek, köztük a munkatörvénykönyve is bőven foglalkozik a kötelezettségekkel és jogokkal, melyek a vezetők és beosztottak egymáshoz való viszonyát szabályozzák. Bár szó szerint a hanghordozás, a hangnem nincs körülhatárolva, az egymás iránti kötelező kölcsönös megbecsülés azonban kizárja mások sértegetését — még akkor is, ha a beosztott hibázott, vagy rosszul végzi a munkáját. Felelősséggel állíthatjuk, hogy a vezető beosztásúak majd. mindegyike munkatársainak hibáit megfelelő módon közli, nem használ durva szavakat, nem sérteget. Amennyiben a baráti sző nem használ, az illető vezető a törvényadla lehetőségek birtokában szerez érvényt annak az elvnek, hogy mindenki köteles munkáját legjobb tudása szerint elvégezni. Ennek ellenére, egyik-másik üzemünkben, így a Kecskeméti Épületlakatosipari, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalatnál, a ZIM Kecskeméti Gyáregységében, a Kecskeméti Konzervgyárban és még néhány üzemben, elvétve ugyan, de egyik-másik, kisebb-nagyobb beosztású vezető elfeledkezik magáról, s a mulasztást elkövetőkkel szemben méltánytalan hangot használ. Valamennyien emberek vagyunk. Munkánk során követhetünk el hibákat — még a vezetők is. Ők azonban azért kerültek erre a posztra, hogy a hibákat felfedjék, ki javitta - - sák, s ha a jobb munkává buzdító szó nem használ, akkor felelősségre vonják a mulasztó, a durvaság teljes kikapcsolásával. A méltányos emberi hang, mások megbecsülése a jó vezető jellemvonása, beletartozik napi munkaprogramjába. Éppen ezért nem ártana, ha időnként a szakszervezet, mint a dolgozók érdekvédelmi szerve ilyen értelemben is megvizsgálná — ott, ahol szükséges — a vezetést, illetve a vezetők ilyen irányú tevékenységét. 4 pártrrlehez'efen hangsait el Fejlődik a megyeszékhely A kecskeméti városi pártértekezleten felszólalt Reile Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Hozzászólásában a városfejlesztés eddigi eredményeit összegezte, majd az ötéves terv városfejlesztési programját ismertette. Ellőadásának egyes részleteit kivonatosan az alábbiakban közöljük. — A hároméves tervidőszakban, 1958—59 és 60-ban — Kecskemét fejlesztésére 118 millió forintot költöttünk. Ebből 60 millió forintot az állami beruházás, 43 milliót a községfejlesztés, 12 milliót az állami költségvetés és 3 milliót pedig a lakosság társadalmi munkája tett ki. — Az állami beruházások 42 százalékát lakásépítésre fordítottuk. Három év alatt állami erőből és szövetkezeti alapon megoldása megkívánja a vezetés színvonalának további javítását. Az elmúlt időszakban kétségtelenül jelentős eredményeket értünk el e teikintetben, hisz az ismert eredmények enél- kül nem születhettek volna meg. Előrelátóbb vezetés Mivel a további gyors fejlődés a vezetés módszerének tökéletesítéséhez kapcsolódik, tehát az újabb eredmények elérése attól függ, hogy e kérdésben milyen léptekkel haladunk előre. Erre utal az irányelvek 26. pontjának következő része: „A gazdasági vezetés legyen tudományosan megalapozott, előrelátó, döntései vegyék figyelembe a technika és a tudomány állandóan sokasodó vívmányait és épüljenek gondos számvetésre.” A vezetés színvonalának emelése tehát a gyorsabb ütemű fejlődésünk egyik nagy tartaléka. Az ipar műszaki fejlesztéséve’ kapcsolatos sokrétű tennivalókat e rövid cikk keretében nem lehet Ismertetni. A megoldásra váró tennivalók szerves egészet alkotnak. Ha mi tovább akarunk lénni a szoc'alista építésben, valamennyi tényező tekintetében jelentős előrehaladást kell elérnünk; Erdélyi Ignác 400 lakás épült a megyeszékhelyen. Magánerőből, emeletráépítésekből és átalakításokból ebben az időszakban további 460 lakás készült él. Reile Géza elvtárs ezután az ötéves terv lakásépítési programját ismertette. Hangsúlyozta, hogy a jól megépített, közművesített lakás sok munkától, fáradságtól kíméli meg az embert, biztosítja a családi élet zavartalanságát, egyúttal az életszínvonal növekedésének is számottevő tényezője. Ezeket szem előtt tartva dolgozták ki a megyeszékhely lakásépítési programját. A tervek szerint 1965-ig állami és magánerőből összesen 2100 lakás épül fel Kecskeméten. 780 lakásba bevezetik a távfűtést és a me- melegvíz-szolgáltatást. A lakások közül 370-et beépített bútorokkal látnak el. A* űj lakónegyedben 100 gyermek számára óvoda, 12 tantermes általános iskola, orvosi rendelő, azonkívül áruház is létesül. A város jó ivóvízzel való ellátásáról szólva elmondotta Reile Géza elvtáns, hogy a fel- szabadulás óta 70 kilométer vízvezetékhálózat épült. Ezzel jelentős lépést tettünk a város vízellátásának biztosítására, amely a legutóbbi időkig hiányos volt. Végre sikerült megfelelő bővizű kutakat fúrni és most naponta ötezer köbméter vízzel termelünk többet, mint az elmúlt évben. Megdőlt az a hiedelem, hogy Kecskeméten nem lehet elegendő ivóvizet találni. Megkezdődött a második számú víznyerő telephely megépítése is. amelyet a jövő évben 10 millió forintos beruházással be is fejezünk. Ezzel az új létesítménynyel a megyeszékhely vízszükségletének kielégítése mintegy 10 évre biztosítottnak látszik. A második ötéves terv idején a városfejlesztés egyik központi feladatát képezi az utak megjavítása, az útépítési program végrehajtása. A városi tanács eredetileg 40 utca portalanítását vette tervbe erre az évre. A felsőbb szervek támogatásával és a lakosság hozzájárulásával, áldozatkészségévéi lehetővé vált az eredeti tervnek 60 utcára való bővítése. Az útépítési program végrehajtása jó ütemben halad és a város lakói megelégedéssel tapasztalhatják, hogy annyi utat építünk Kecskeméten, amennyit a múlt társadalmi rend egy évszázad alatt sem volt képes megvalósítani. Az útépítés ezzel még nem fejeződött be és a tervek szerint 1964 végén nem lesz burkolatlan utca Kecskeméten. Reile Géza elvtárs részletesen ismertette a városfejlesztési terv más célkitűzéseit is. Elmondotta, hogy a csatornázásra az idén 18. jövőre pedig 2o millió forintot fordítanak. A sportstadion 12 millió forintos beruházással már elkészült. 1963-ban elkészül a szálloda, amelyre 38 millió forintot költöttek. Végül azt hangsúlyozta, hogy a városfejlesztési terv gazdag programjának megvalósításában a jövőben is fontos szerepe lesz a lakosságnak. Mintegy 12 millió forint értékű társadalmi munkára van szükség a tervek valóra váltásához. A nagyszabású városfejlesztési terv végrehajtásával a megyeszékhely — mint az ország hetedik legnagyobb városa — nemcsak címében. hanem az életben is ki- feiezésre juttatja a megyei székhely rangot — mondotta befejezésüL Tíz hold szőlőiskola — 600 ezer lóriét haszon Jól megeredtek az apostagi Duna Termelőszövetkezetben az idén létesített tízholdas szőlőiskolában a szőlővesszők. A gyökeresedés 90 százalékos, s ez eredménv alaoián a szövetkezet méltán számít 600 ezer i forint haszonra. Az ültetvényt ^ egyébként két csőkút vizével szakszerűen öntözték is. A vesszők egy részét a tsz az idei 70 holdas telepítésnél 'elhasználja. Jővőre húsz holdon létesít gyökereztető iskolát a közös gazdasás, Ami nincs a rendeletben
